Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-15 / 292. szám
1999. december 15., szerda Megyei Körkép 3. oldal Szakképzés. A Tolna Megyei Szakképzési Bizottság december 17-én, pénteken 10 órakor tartja tanácskozását Szekszár- don, a Művészetek Háza aulájában. A résztvevők - szakképző intézmények, képző cégek vezetői - elsőként Martonfi György oktatáskutató előadását hallatják meg a szakképzés megyei helyzetéről, majd különböző pályázatokról kapnak értékeléseket és információkat. Adóváltozás Iregszemcsén. 2000 január 1-től bevezeti az önkormányzat az iparűzési adót Iregszemcsén - erről döntött hétfői ülésén a helyi képviselő-testület. Az adó mértéke az anyagköltséggel csökkentett nettó árbevétel egy százaléka, ideiglenes iparűzési tevékenység esetén napi hatszáz forintos átalányt kell fizetni. Az önkormányzat egyidejűleg hatályon kívül helyezte a vállalkozók kommunális adóját. Adventi est Gyönkön. December 13-án adventi estre hívta meg a község minden hatvanöt év feletti polgárát a helyi művelődési házba a Gyönki Német Nemzetiségi Egyesület és a gyönki német kisebbségi önkormányzat. A rendezvényen Simon János katolikus plébános köszöntötte az időseket, kulturális műsort adtak a gyönki általános iskola fúvósai, a Tolnai Lajos Gimnázium diákjai és a német kórus. A tolnai katolikus iskolában folytatódik a karácsonyi kedvezményes bálás ruha (gyerekcipő, csizma, ruhanemű, függöny) vásár. Mától, azaz szerdától péntekig, 8-tól 16 óráig mindenkit szeretettel várnak. A vásárlásokból befolyt összeget az iskola felszereltségének javítására fordítják. Évzárás, kóstolóval. A Tolna Megyei Felnőtt Diabetes Közhasznú Egyesület tegnap tartotta évzáró rendezvényét Szekszárdon, az ÁNTSZ tanácstermében. Alföldi Imre elnök köszöntése után a tagság ajándékcsomagokat vehetett át, majd meghallgatta a szekszárdi Garay János Általános Iskola tanulóinak verses, zenés műsorát. A színvonalas programot követően a résztvevők - kötetlen beszélgetés közepette - a saját maguk által készített, cukormentes finomságokkal kínálták meg egymást. Nem tetszett a boroscímke Beszámoltak a szekszárdi közgyűlés mezőgazdasági bizottságának azok a szervezetek, amelyeket a bizottság támogatásban részesített. Mintegy kétmillió forintról számoltak el azok a civil szervezetek és vállalkozások amelyek támogatást kaptak a bizottságtól. Egyet nem fogadott el a bizottság, mert csak a rendezvényeket sorolták fel összegek nélkül, egy másik esetben a beszámoló rendben volt, de az egyesület képviselője nem vett részt a bizottság ülésén. A Tolna Megyei Vállalkozói Központ kétmillió forint támogatást kért egy düsseldorfi borászati vásáron való megjelenéshez. Mint kiderült, 10-11 szekszárdi termelő vehetne részt a vásáron, de maga a pavilon a szekszárdi bort reklámozná. A bizottság úgy döntött, hogy a termelők üzleti útját a bizottság annak városmarketing értéke miatt, legfeljebb félmillió forinttal támogatja azzal, hogy a részletekről további információkat kérnek. Csalódást okozott a bizottság tagjainak a 2000. év borának a címkéje, illetve egyéb feliratainak a kivitelezése. A témára a csütörtöki közgyűlés előtti időpontra összehivott rendkívüli bizottsági ülésen visszatérnek. A közgyűlés legutóbbi ülésén támogatta, hogy kössön a város együttműködési szerződést a Tolna Megyei Nemzetőrök egyesületével, de azzal, hogy ennek az anyagi feltételeit a mezőgazdasági bizottság keresse meg. A bizottság a nemzetőrök ajánlatában nem talált mezőgazdasági utalást, ezért illetékesség hiányában a témával nem foglalkozott, így az visszakerült a közgyűlés elé. A mezőgazdasági bizottság a millenniumi év tavaszán kékfrankos bortalálkozót szervez Szekszárdon. Dr. Tollár Tibor, a bizottság vezetője és Bésán Róbert főkertész pénteken Eisenstadtba utazik, hogy az ottani önkormányzattal felvegye a szakmai kapcsolatot, hiszen az is bortermelő vidék. Ihárosi Hívja a zöld számot: 06-80-200-398 A telefonnál: dr. Simon László A vastagbél daganattal kapcsolatos olvasói telefonokat várjuk a Tolnai Népújság ingyen hívható zöld számán ma, szerdán 9 és 12 óra között. A telefonnál dr. habil. Simon László, a orvostudományok kandidátusa, egyetemi magántanár, a Tolna Megyei Kórház II. számú belgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa válaszol a kérdésekre. Ha a vastagbél tumorral kapcsolatban bármilyen kérdése van, hívja ma a 06-80-200-398-as zöld számunkat. Karácsony a Vöröskeresztnél A Magyar Vöröskereszt Szekszárd Városi Szervezete karácsonyi ünnepséget rendezett tegnap délután a Dózsa György utcai székházában. Az ünnepségre első alkalommal hívta meg a szervezet a vöröskeresztes kitüntetésben részesült idős, nyugdíjas aktivistáit. A rendezvény célja az volt, hogy a régi aktivisták évről- évre a szeretet ünnepe előtt találkozzanak a jelenlegi vezetőkkel. A városi szervezet hagyományt kíván teremteni az ünnepélyes alkalomnak, melyre most harminc aktivistát hívtak meg. A karácsonyi ünnepségen dr. Kiss Mária, a városi szervezet elnöke köszöntötte a vendégeket, és ajándékokat adott át. Ezt követően a szervezet megvendégelte a nyugdíjasait, majd kellemes és közvetlen hangulatú beszélgetéssel telt el a délután. Garay iskola • t Ünnepségek és koncertek A szekszárdi Garay János Ének-Zenei Általános Iskolában a téli szünet előtti napok sok programot tartogatnak diákoknak és tanároknak egyaránt. December 16-án, csütörtökön Pécsről érkező vendégkórus lép fel az iskola hangversenytermében 14 órakor. Ugyanezen a napon 10 órakor a megyei kórház gyermekosztályán adnak műsort és ajándékoznak képet a kis betegeknek a garays diákok. Másnap, pénteken, az iskola diákjainak szervezésében tartanak karácsonyi vásárt. December 21-én, kedden, 14 óra 30 perctől lesz az alsó tagozatosok karácsonyi ünnepi délutánja, amelyről természetesen az ajándékozás sem hiányozhat. December 22-én, szerdán, 17 órakor az iskola karácsonyi koncertje kezdődik a Béla téri római katolikus templomban. Boldog békeidők Magyarországon a századelőtől az első világháborúig tartó másfél évtizedet valóban joggal nevezték boldog békeidőknek. Ám ezt a korszakot nagyon nehéz esztendők előzték meg - miként azt dr. Bebesi György történész is részletezte tegnap Szekszárdon, a Gyermekkönyvtárban tartott előadásában. Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola docense a tőle már megszokott magas színvonalon, ezzel együtt - lévén általános iskolásokból álló közönség - a fiatal korosztály számára is érthetően, követhetően adott összegzést a korról. Előzményként felvázolta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc követeléseit, az önálló és független Magyarország megteremtésére tett - sikertelen - kísérlet fontosabb állomásait. A vereség utáni tíz évet hazánkban a passzív ellenállás jellemezte, a magyarság ezzel a módszerrel sikerrel hiúsította meg a németesítő törekvéseket. Az osztrákok katonai vereségei 1859-ben, majd 1866-ban végleg arra kényszerítették a Habsburgokat, hogy kiegyezzenek a magyarokkal. Ez meg is történt 1867-ben, s ezzel elhárult az akadály hazánk fejlődése, polgárosodása elől. Az 1800-as évek utolsó harmadában bankok telepedtek meg nálunk, utak, gyárak nőttek ki a földből, hidak íveltek át a Dunán, s vasút hálózta be az egész országot. A századfordulótól pedig már a magyar mérnökök nevét dicsérő műszaki találmányok is kényelmesebbé tették a polgárok életét. Néhány dolog azonban árnyékot vetett nemcsak az akkori jelenre, hanem a jövőre is, úgy mint például a megoldatlan nemzetiségi kérdés. Dr. Bebesi György előadása utolsó tíz percében - tanításra érdemes módon - magukat a gyermekeket kérdezte meg arról, hogy milyen azonosság lehet a boldog békeidők és az elmúlt tíz év polgárosodási törekvései között. A 8-12 éves tanulókból álló közönség meglepő tájékozottságot árult el, többen is sorolták az Európához való - ismételt - csatlakozás fontosságát, a gazdaság átalakítását, a jogegyenlőséget és a szólásszabadságot. Az egyik kisdiák ugyanakkor egy olyan jellegzetességet is említett, amit szívesen mellőznénk a polgárosodás folyamatában: a munkanélküli segélyről van szó. -száVita a kábeltévés közvetítésről Mennyit ér egy testületi ülés? Érdemes-e kiadni évi egymillió forintot azért, hogy a tolnai polgárok (egy része) láthassa, miként zajlanak a helyi képviselőtestület ülései? Ilyen megközelítése is lehet annak a vitának, amely e témáról zajlott a legutóbbi testületi ülésen Tolnán. A korábbi évek gyakorlata szerint az ülések videofelvételét az események másnapján játszották le a tolnai kábelhálózaton, egy helyi ún. fejállomásról. Ez a városnak lényegében nem került pénzébe. A kábelhálózat fejlesztésével azonban a tolnai fejállomás megszűnt. A tolnai ülések közvetítésére külön kábelcsatornát fenntartani nyilvánvalóan luxus lenne, a szóba jöhető lehetőségek közül kézenfekvőnek tűnt, hogy a szekszárdi városi televízió csatornáján történjen a közvetítés. A Szekszárdi Televízió Kht. ajánlata szerint egy ülés lejátszásáért 50 ezer forint+ÁFA összeget kellene fizetni. A közvetítésekre pedig 10 és 17 óra között lehetne csak sort keríteni. A tolnai képviselők lényegében egyetértettek abban, hogy az évi - hozzávetőleg - egymillió forintos plusz kiadás nincs arányban az ezt a fajta tájékoztatást igénybe vevő polgárok számával. A városban ugyanis összesen csak 900 háztartásba jut el a kábeltévé, és az is feltételezhető, hogy a napközbeni közvetítés megtekintése nem tartozna a tolnaiak legcsábítóbb programjai közé. Egy képviselő ennél is tovább ment, szerinte egyáltalán nem mutatkozik túl nagy érdeklődés a testület ülései iránt, kivéve a kabaré kedvelőit. Volt olyan vélekedés, hogy a fentebb említett egymillió forintot inkább a helyi lapra kellene költeni, míg elhangzott az is, hogy a város esetleg önálló kábelrendszert építsen ki. Többen hangsúlyozták, hogy a képviselőtestületnek nem szabad lemondania a képi tájékoztatásról. Végül megbízták a polgármestert, hogy folytasson további tárgyalásokat a közvetítés érdekében. Átmeneti megoldásként másolat készül az ülések felvételéről, amelyet a könyvtárból ki lehet kölcsönözni.
