Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-15 / 292. szám

KÖTÉLUGRÓ DIÁKOLIMPIA DOMBÓVÁRI SIKEREKKEL (4. OLDAL) Ünnepelt a gyönki Módszertani Otthon Fél évszázad az idősgondozásban 1949 november 1-én alapították a gyönki szociális otthont, amely ma, mint a Tolna Megyei Önkor­mányzat Módszertani Otthona, a megye legnagyobb idősgondo­zással foglalkozó intézménye. Az ötvenedik évforduló alkalmából ünnepi munkaértekezletet tartot­tak az otthon mintegy kétszáz dolgozója részvételével. Az intézmény múltjára Waffenschmidt Ibolya igazgató tekintett vissza. Szekszárd 1948- ban döntött úgy, hogy a város szegényházának más helyet ke­res. A célra a gyönki Schulkovszky-kastélyt igényel­ték, ahol 1949 november 27-én adták át a szociális otthont. 1962-ben a paksi szegényházat is felszámolták, lakói szintén Gyönkre költöztek. Az évtize­dek alatt az intézmény folyama­tosan gyarapodott, 1974-ben már 210 férőhelyesre bővült. A felújításokat az. otthon lakói is jelentős adományokkal segítet­ték, hozzájárult az intézmény la­kóiért létrehozott alapítvány, és Tolna megye német partnerme­gyéjéből, Bautzenből is érkezett anyagi és szakmai segítség. Je­lenleg a gyönki Tolna megye leg­nagyobb szociális otthona, hat gondozási részlegen 238 férő­hellyel és 206 dolgozóval. 1992 óta ellátja megyénkben a mód­szertani feladatokat is. Az idő­sek részéről folyamatos az elhe­lyezés iránti igény. Örvendetes, hogy az ápolók között magas a szakképzettségi arány, és sok a fiatal, a pályakezdő az intéz­ményben - mondta az igazgató­nő. Dr. Hegedűs Éva, a Tolna me­gyei közgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának el­nöke hangsúlyozta: Magyaror­szágon ma kevés olyan idős em­ber van, aki pusztán szociális okok miatt kéri elhelyezését, az otthonok lakói beteg emberek. A hatvan év feletti emberek polimorbidak, hat-tizennégy be­tegséggel küzdenek, ezért nem­csak az a fontos, hogy fedél le­gyen a fejük felett, hanem az is, hogy egészségügyi ellátásban ré­szesüljenek. Bebizonyosodott, hogy nem az a lényeg, meddig él az ember, hanem, hogy milyen az életminősége - húzta alá. Az ünnepi értekezleten Waffenschmidt Ibolya és Hege­dűs Éva oklevelet nyújtott át ti­zennyolc dolgozónak, akik több, mint húsz évet töltöttek el az intézményben, tizennégyen pedig igazgatói elismerésben ré­szesültek. Szekszárd, Paks, Dunafóldvár is várja a befektetőket Ipari parkok ajánlják magukat A magyarországi ipari parkokat, köztük a Tolna megyeieket részle­tesen bemutató, befektetés-ösztön­ző, CD-ROM-ot, internet oldalt, elektronikus, illetve gyűrűs köny­vet tartalmazó csomagot készítte­tett a Gazdasági Minisztérium. Tolna megyéből a szekszárdi, paksi és dunaföldvári ipari par­kok szerepelnek az információs csomagban. A multimédia CD részletesen bemutatja az egyes ipari parkokat, a települések munkaerőhelyzetét, gazdasági szerkezetét, oktatási rendszerét és a szabadidő eltöltésének lehe­tőségeit. A CD-n a külföldi műkö­dő tőke beáramlás trendjétől a beruházások állami támogatásán keresztül a legfontosabb környe­zetvédelmi szabályozókig szere­pel minden olyan lényeges szem­pont, amelyet a befektetők figye­lembe vehetnek telephelyük kivá­lasztásakor. Ezen kívül a CD-n a hét magyarországi statisztikai ré­gió rövid közlekedés-földrajzi- gazdasági elemzése is megtalálha­tó. A „gyűrűs könyv” az egyes ipari parkokról tartalmazza a leg­fontosabb információkat, az „elektronikus könyv” ennek elektronikus változata. Az ipari parkokról az interneten a www.industrialparks.org címen kaphatók információk. A Gazdasági Minisztérium az ipari parkokról szóló kiadványok­kal olyan marketing eszközöket bocsátott a magyarországi befekte­tési lehetőségek iránt érdeklődők rendelkezésére, amelynek segítsé­gével megalapozottan dönthetnek betelepülésükről. F. Kováts Vendégségben a vállalkozók agyomány, hogy decemberben a szekszárdi önkormányzat ta­lálkozóra hívja meg azokat a helyi vállalkozókat, akik a leg­több adót fizetik be a város „kasszájába”. Az idén ötven szekszárdi székhelyű vállalko­zó, vállalkozás kapott meghí­vást a városházára. A megjelenteket Kocsis Im­re Antal polgármester, Ács Re­zső, a gazdasági bizottság veze­tője és dr. Ferine János aljegy­ző köszöntötte. Kocsis Imre Antal polgármester rövid átte­kintést adott a város gazdálko­dásáról. A következő évben 50 millió forinttal csökken majd a város bevétele. Ez indokolja az iparűzési és helyi adó emelését, melynek mértékéről várhatóan e héten, csütörtökön dönt majd az önkormányzat. (Az el­képzelések szerint az iparűzési adó mértékét 1,7 százalékról 2 százalékra, a kommunális adót pedig 1500 forint/főről 2000 forint/főre emelnék.) Kérdéses az is, mondta Ko­csis Imre Antal, hogy Szek­szárd meddig képes fenntartani az intézményeit. Ács Rezső arról tájékoztatta a megjelent vállalkozókat, hogy január végéig dolgozzák ki azt a kedvezményi rend­szert, mely igyekszik csökken­teni a kezdő vállalkozók, az alacsony bevétellel (egy millió forint alatti) rendelkezők helyi adóját. Mauthner „Éppen ideje volt már gátat szabni a további környezetszennyezésnek!” A dombóvári önkormányzat leg­utóbbi ülésén rendeletet alkotott a települési folyékony hulladék, azaz a szippantott szennyvíz ösz- szegyűjtésére, elszálk'tására és el­helyezésére irányuló közszolgál­tatásról.- Éppen ideje volt már gátat szabni a további környezet- szennyezésnek - állítja Cser Jó­zsef, a Dombóvár és környéke Víz- és Csatornamű Kft. főmér­nöke. A városban élő fogyasztó­ink évente 825 ezer köbméter ivóvizet használnak fel, viszont a településről csak 500 ezer köb­méter szennyvíz érkezik be az újdombóvári tisztítótelepünkre. Az a mennyiség, ami nem hoz­zánk kerül, szennyezi a talajt és ezzel néhány évtized alatt tönk­reteszi Dombóvár ivóvíz-bázisát. A csatornázatlan területeken az ingatlantulajdonosok a kötelező­en előírt zárt rendszerű tároló helyett még az utóbbi időben is nagyon gyakran olyat építtettek, melynek falai átengedik a szennyvíz jelentős részét. Az ilyen tárolókat ugyan ritkábban kell szippantani, ám a környezet helyrehozhatatlanul károsul. A város önkormányzatának a szippantott szennyvíz összegyűj­tésére, elszállítására és elhelye­zésére irányuló közszolgáltatás­ról szóló, nemrégiben alkotott és hatályba léptetett rendeletétől elsősorban azt várjuk, hogy a csatornázott területeken ösztön­zi majd azokat az ingatlantulaj­donosokat, akik eddig még nem kötöttek rá a hálózatra, hogy azt minél előbb tegyék meg. Remé­nyeink szerint a jelenleginél jó­val több szippantott szennyvíz kerül majd be az újdombóvári tisztítótelepünkre is. Az év első 11 hónapjában átlagosan csak napi 20-25 köbméternyi mennyi­séget szállítottak be oda a tar­tálykocsik. (Folytatás a 4. oldalon.) Röviden A Sárköz-menti Kistérségi Társulás kibővített ülésére ke­rül sor holnap, azaz csütörtö­kön 17 órától Bogyiszlón, a mű­velődési házban. Az eseményre meghívót kaptak országgyűlési képviselők, a jelenleg nyolc te­lepülést tömörítő társulás ön- kormányzatainak - továbbá Fadd és Tolna - képviselőtestü­leteinek tagjai, valamint vidék- fejlesztési és mezőgazdasági szakértők is. Szedresen ülést tart a helyi képviselőtestület holnap, azaz csütörtökön 17 órától. A napi­renden többek között szerepel a költségvetéssel kapcsolatos ak­tuális kérdések és az adórende­let megvitatása, a vizdíj módosí­tása, a kábeltelevízió üzemelte­tési szerződésének meghosszab­bítása. Jónás János az arcképcsar­nokban. Elkészült a bonyhádi arcképcsarnok legújabb része. Steib György filmjét Jónás Já­nos apát-plébánosról ma este fél hétkor mutatja be a Bonyhád Városi Televízió. A fácánkerti képviselőtestü­let holnap, azaz csütörtökön ülést tart, amelynek napirend­jén szerepel a testület idei munkájának értékelése, 2000. évi munkaterve, illetve a követ­kező évi vízdíjak meghatározá­sa is. Női a dér, álom jár - ezt a címet viseli az a foglalkozás, mely ma 13 órai kezdettel várja az alsó tagozatos általá­nos iskolásokat Szekszárdon, a Gyermekkönyvtárban, az Illyés Gyula Megyei Könyv­tár által szervezett gyermek- és ifjúsági programok kereté­ben. Félmillió forintot nyert a tol­nai könyvtár a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma által kiírt telematikai pályázaton. Az összeget számítógép vásárlására fordították. Az új évezred küszöbén: A pénztárgépekre figyelni kell! Nagyon sok kérdést tettek fel olva­sóink a pénztárgépekkel kapcsolat­ban a Tolnai Népújság zöld vona­lán, amikor az adóhivatal munka­társai voltak a vendégeink. Hely hi­ánya miatt csak a legfontosabb in­formációkat tudjuk ezúttal közölni: - A 2000. év dátumváltásának a problematikája, mint minden infor­matikai rendszert, a pénztárgépe­ket és a taxamétereket is érinti. Az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottság a pénztárgép forgalmazók nyilatkozata alapján a jelenleg használatban lévő pénztár­gépeket kategóriába sorolta. Van­nak olyan gépek, amelyek a 2000. év dátumváltását nem tudják kezel­ni. Az ilyen pénztárgépekkel ki­nyomtatott nyugta 2000 január 1- től nem felel meg az áfa törvény előírásainak. Ebben az esetben a pénztárgép használónak gondos­kodnia kell másik, 2000. év kon­form pénztárgép beszerzéséről. A másik kategóriába tartoznak azok, amelyek nem tudják kezelni a dátumváltást, de változtatással er­re alkalmassá tehetők. A szakszer­viz bevonásával végzett dátumvál­tásra alkalmassá tételnek költség­vonzata van, mely típustól függően eltérő nagyságú. Az, hogy melyik pénztárgép melyik kategóriába so­rolható, illetve mekkora költséggel jár a változtatás, az megtudható az adóhivatal ügyfélszolgálati Osztá­lyán. Ehhez a gép tipusengedély- számát kell bemondani: a nyugta alján szereplő AP jel után álló 9 je­gyű sorszám. Az Országos Mérésügyi Hivatal vizsgálata szerint,- a Multitax Kft. által forgalmazott 503 engedélyszá­mú RASE '93 típusú taxaméter kivételével,- valamennyi forgalma­zási engedéllyel rendelkező taxa­méternél megoldott a 2000. év dá­tumváltása, így 2000 január 1-től változtatás nélkül használható, ha az a rá vonatkozó egyéb követelmé­nyeknek eleget tesz. A RASE ’93 típusú taxaméter a 2000. év dátum­váltásra alkalmassá tehető szak­szerviz bevonásával. Ha az adott pénztárgép nem al­kalmas a dátumváltásra, vagy a vál­lalkozó nem kívánja elvégeztetni a dátumváltást, akkor a javíthatatlan pénztárgép selejtezésére vonatkozó előírások szerint kell eljárni, vagyis a szervizt értesiteni kell, adómemó­ria kiírását el kell végezni, selejte­zésre csak a felvett jegyzőkönyv alapján kerülhet sor. Mauthner A népművelők továbbképzése is kötelező A pedagógusokhoz hasonlóan a közművelődésben dolgozóknak is hétévente továbbképzésen kell részt venniük - jelentette be F. Tóth Mária a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának osz­tályvezetője tegnap Bonyhádon. Elkészült, de még nem jelent meg a közművelődésben dolgozók továbbképzéséről szóló rendelet. Ez egyebek mellett azt is tartal­mazza, hogy hétévenként to­vábbképzésben kell részt venni­ük a népművelőknek és a műve­lődésszervezőnek. A képzések szerepe a művelődési intézmé­nyekben címmel rendezett ta­nácskozáson F. Tóth Mária el­mondta, hogy a képzéshez az anyagi fedezetet a minisztérium normatív támogatásként biztosítja az önkormányzatokon keresztül a közművelődési intézmények­nek. A rendelet szerint maguk a közművelődési intézmények is megszervezhetik ezeket a to­vábbképzéseket, de azokat elő­zetesen akkreditáltatni kell. A jogszabály meglehetősen szoros határidőt ír elő: 2000. februárjáig minden közművelődési intézmény­nek hét évre szóló képzési tervet kell készítenie, mégpedig naptári évekre lebontva. Ennek tartal­maznia kell, hogy a munkatársak közül ki, mikor, milyen tovább­képzésben vesz részt. A tervet a fenntartóknak legkésőbb március elejéig jóvá kell hagyniuk. A két napos bonyhádi tanács­kozáson Bakó Csabáné, a me­gyei munkaügyi központ mun­katársa a központok és a műve­lődési intézmények kapcsolatá­tól, Hefner Erika A Tolna Me­gyei Humán Szolgálatok Irodá­jának munkatársa a népfőisko­lák szerepéről beszélt. Wagnerné Pál Ágnes, a bonyhádi művelődési központ igazgatója az intézményben folyó képzés­ről, benne a felnőttképzésről tartott előadást. Lőrincz Etel textiltervező iparművész a kéz­műves iskola szövő műhelyében mutatta be, miként oktatják a kismesterség oktatókat Bonyhá­don.-Hangyái-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom