Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-02 / 281. szám

2. oldal Világtükör 1999. december 2., csütörtök Az amerikai farmerek az európai támogatás kétszeresét kapják Kijárási tilalom Seattle-ben Bili Clinton amerikai elnök helyi idő szerint szer­da hajnalban megérkezett Seattle-be, amelynek belvárosában néhány órával korábban kijárási ti­lalmat rendeltek el a Kereskedelmi Világszerve­zet (WTO) miniszteri konferenciája elleni heves tüntetések nyomán. Az elnöki gépkocsioszlop kihalt városon hajtott át, amelynek több útján üveg- és egyéb törmelék hevert. A tanácskozás színhelyét övező, forga­lom elől lezárt kerületekben még mindig a rend- fenntartó erők egységei járőröztek. A keddi ha­talmas megmozduláson mintegy húszezren vet­tek részt a szakszervezetek, valamint különböző környezetvédő, fogyasztóvédelmi, emberi jogi, vagy a fejlődő országokat pártoló aktivista szer­Mit kell tudni a globalizációról? Korunk alaptendenciája, életünk, sorsunk meghatározója a globalizáció. Magyarul a szót .,világnemzetköziesedés"-nek fordíthatjuk le. E folyamat a nagy földrajzi felfedezések, az ere­deti tőkefelhalmozás és az ipái forradalom óta a nemzetközi viszonyok, a világrendszer fő vál­tozási útja. Az egész világot érintő kérdések összefüggé­sekben történő megközelítése a tudományos gondolkodásban a '60-as évek végén és a 70- es évek eleje óta van jelen; majd elterjedt álta­lánosabban a közgondolkodásban is. A világ globalizációjából kiindulva át kell értékelnünk nézeteinket a világban végbemenő folyamatok­ról, az emberi nem jövőjéről. Miután az elmúlt évek során egyre erősödő folyamatról van szó, alapkérdés, hogy’ Kelet- és Közep-Europa milyen szinten és színvonalon, milyen feltételekkel tud csatlakozni a nemzetköziesedő világhoz. A globalizáció ugyanis nemcsak határokon átívelő, új gazda­sági világrend, hanem egyszersmind az élet minden vetületére ható hatalmi-politikai meg közelítési mód is. vezetek felhívására. A tüntetők elsősorban a világot érintő globalizációs folyamat ellen emelték fel szavukat. A globális kereskedelem jelenlegi rendszere ellen tiltakozók zöme béké­sen menetelt, de egyes aktivisták indulatai túl­csordultak: boltokat fosztottak ki, szemetes- kukákat gyújtottak föl, és összecsaptak a rend­őrökkel, akik könnygázzal és gumilövedékekkel oszlatták szét őket. Mintegy hatvan embert le­tartóztattak. Épületek - megszállás alatt fotó: feb/reuters Az Európai Unió bizottságának mezőgazdasági biztosa kizárta az uniós termelőknek fizetett közvetlen segélyek eltörlését, s közölte, hogy az EU a WTO seattle-i értekezletén is harcolni fog agrárpolitikája fenntartásáért. Franz Fischler szerdai párizsi nyilatkozatában kijelentette: az EU kész további lépéseket tenni a belső mező- gazdasági támogatásról szóló tárgyalásokon és az exporttámogatások terén. Nem hajlandó azonban a farmereknek juttatott közvetlen tá­mogatásokat megkérdőjelezni. Fischler hozzá­tette: az amerikai agrártámogatási számítás alapján egy amerikai farmer átlagosan 11 ezer dollár támogatást kap évente, mig az Európai Unióban csak 5400 dollárnak megfelelő összeg jut egy-egy termelőre. Hírek röviden Kifütyülték a román államfőt A románok egyáltalán nem lehetnek büszkék ar­ra, ahogy most Gyulafehérváron ünnepeltek - jelentette ki Emil Constantinescu román állam­fő, akit szerdán a gyulafehérvári központi ün­nepségen az ellenzéki pártok híveinek egy cso­portja heves tüntetéssel, füttykoncerttel foga­dott. Constantinescu mindezek láttán lemon­dott arról, hogy a gyulafehérvári Újraegyesítés katedrális előtt beszédet mondjon. Aktivizálták a mohi atomerőművet A szlovákiai, mohi atomerőműben aktivizálták a második reaktorblokkot. Ezzel a szlovák fővá­rostól 120 kilométerre keletre lévő atomerőmű utolsó blokkja kezdi meg működését. A harma­dik és a negyedik reaktorblokk a szlovák kor­mány döntése értelmében már nem épül meg. Jelcin hivatalosan is beteg Borisz Jelcin „láztalan, állapota stabil”, és tüdő- gyulladással kezelik a Kreml-kórházban - közöl­te szerdán az orosz elnök szóvivője. Dmitrij Jakuskin ezzel megerősítette azokat a sajtóhíre­ket, hogy a keddi orvosi konzilium tüdőgyulla­dást állapított meg Jelcinnél, akit antibiotiku­mokkal kezelnek. Jelcin eddig a rezidenciáján kúrálta magát, kevés gyógyszerrel és inkább „né­pi gyógymódokkal”. Spanyol katonák az euro-haderőbe Spanyolország ötezer katonát kész adni a né­hány év múlva felálló gyorsreagálású éuro- haderőbe - jelentette be szerdán Madridban Eduardo Serra spanyol védelmi miniszter. Ez a szám megfelel annak a katonai erőnek, amelyet Spanyolország az elmúlt években a különböző nemzetközi hadszínterekre, így Bosznia-Herce­govinába és Koszovóba tudott küldeni. Magyar szoborkiállítás Brüsszelben A magyar kultúra és művészet három hónapos belgiumi fesztiválja keretében szerdán bemutat­ták a sajtónak Tóth Menyhért kiállítását, amely január elejéig lesz látható Brüsszelben, a Rouge- Cloitre kulturális központban. Áder János: EU-tagság 2003-tól Magyar javaslatok az Európai Parlamentben Az Európai Parlament (EP) és az EU-tagjelölt országok parlamenti elnökeinek találkozójáról készült emlékeztető tartalmazza azokat a javaslatokat, amelyeket Áder János az ülésen terjesztett elő az együtt­működés fokozásának lehetőségeiről. Ezt maga az Országgyűlés el­nöke jelezte a brüsszeli találkozó befejezése után. Áder János a találkozó első napján felszólalva kezdemé­nyezte, hogy a tagjelölt orszá­gok parlamenti elnökei vehesse­nek részt a tagországok törvény­hozási elnökeinek tanácskozá­sán, az EP és a nemzeti parla­mentek szakbizottságai között pedig épüljenek ki rendszeres kapcsolatok sokoldalú, sőt szükség esetén kétoldalú alapon is. Felvetette azt is: a tárgyalási folyamatban legelőrébb tartó országokban az EP nyisson tájé­koztató irodákat, hogy azok már működjenek a ratifikációs vita és a népszavazások idősza­kában. A tanácskozás eredményei közül Áder János kiemelte, hogy a találkozó nyomán szüle­tett szöveg szerint azoknak az országoknak 2003. január Fjé­től teljes jogú tagságot kell nyer­niük az Európai Unióban, ame­lyek a legfelkészültebbnek bizo­nyultak, és lefolytatták a csatla­kozási tárgyalásokat. Uniós részről a találkozón emlékeztet­tek arra, hogy jövőre szeretné­nek pontot tenni az EU belső reformjaival kapcsolatos tárgya­lások végére, 2001-ben pedig a legfelkészültebb országokkal befejeződhet a csatlakozási tár­gyalássorozat. Az Országgyűlés elnöke üd­vözölte ezt a menetrendet, és le­szögezte, hogy reális a magyar tárgyalások befejezéseként 2001-et megjelölni. Áder János rámutatott, hogy a találkozó előadásaiban mar­kánsan megfogalmazódott az a vélemény, amely a csatlakozás szempontjából az országonkén­ti elbírálás, a differenciálás elvét részesíti előnyben. Ezt az ülé­sen senki sem kifogásolta - tet­te hozzá. A csatlakozás ügyével kap­csolatban a parlament elnöke elmondta: az Országgyűlés in­tegrációs bizottsága és a szakbi­zottságok integrációs albizottsá­gai minden olyan információt megkapnak, amely munkájuk végzéséhez és a parlamenti kap­csolatok ápolásához, javításá­hoz szükséges. Nemcsak Oszama bin Laden az iszlám terroristák „főszponzora” Csecsen hadikasszák Szergejev védelmi miniszter elismerte: több térségben is ellentá­madásba lendültek a csecsen fegyveresek. Az orosz erők növekvő ellenállással találják szembe magukat. Bászájev csecsenföldi hadúr felhívással fordult az iszlám lázadókhoz, hogy „indítsanak be” merénylethullámot Oroszországban. „Oroszországban és Dagesz- tánban leszedjük bizonyos sze­mélyek fejét” - jelentette ki Bászájev a televízióban. De mi­től ilyen magabiztos a csecsen hadúr? Az először villámháborúnak ígérkező hadjárat láthatóan el­húzódik. A jelek szerint a cse­csének nemcsak élő erővel, ha­nem anyagi ráfordításokkal is győzik a rohamokat. Hadikasz- szájuk leglátványosabb bevételi forrását az emberrablás és a túszszedés képezi: 1997 január­ja és 1999 szeptembere között mintegy 1100 személyt raboltak el - váltságdíj reményében. Gennadij Szpigun vezérőr­nagyért, aki Jelcin elnök külön- megbízottjaként érkezett Groz- nijba, és emberrablók kezébe került, 15 millió dollárt követel­tek. Külföldiek esetében fél- egymilló dollárnál kezdődött az árfolyam, legutóbb egy francia fotóriporterért kértek egymilli­ót. Számos csoport saját zsebre dolgozik, ám nem kevés pénz folyik be a központi, háborús kasszába is. Igen nagy összegek érkeztek külföldi, főként iszlám szerve­zetektől. Karacsiban létrehoz­ták a Csecsenfölddel való szoli­daritás pakisztáni bizottsága el­nevezésű központot, amely ki­képzőtelepein 500 zsoldost ké­szít fel a csecsenföldi harcokra. A kiképzést állítólag pakisztáni, afganisztáni és szaúdi szakértők irányítják. Nemcsak Oszama bin Laden, az első számú közel­lenség főterrorista tartozik a „szponzorok” közé, hanem mérsékeltebbnek tartott arab országokból is folyósítanak pénzt, Jementől Jordánián át Szaúd-Arábiáig. Adóznak az olajérdekeltségek is, Csecsen- föld ugyanis máris helyet ad bi­zonyos olajvezetékeknek, s ez lenne a Kaszpi-tengeri olaj to­vábbításának legkézenfekvőbb iránya. A csecsen maffiák egyik fő te­vékenységének nem utolsósor­ban a drogkereskedelmet és a pénzmosást tartják. Orosz ban­károkat több ízben meggyanúsí­tottak - kézzelfogható bizonyí­tékok nélkül - a kétes üzletek­ben való részvétellel, s azt sem tartják véletlennek, hogy éppen a kiterjedt pénzügyi érdekeltsé­gekkel rendelkező Berezovszkij, Oroszország egyik legnagyobb hatalmú embere, vállalt szere­pet egyes túszszabadításokban. S mi a helyzet a másik olda­lon? A minap 120 millió dollá­ros, rendkivüli juttatást kapott az orosz hadsereg a csecsenföl­di hadjáratra. Bár Putyin kon mányfő egyelőre adós a gazda­sági válság kezelésére irányuló programmal, a csecsen háború sok mindent feledtet. A Kreml eddigi korlátlan urának számító „család” (Jelcin közvetlen kör­nyezete, az elnök klánja) tudat­hasadásos helyzetbe került. Úgy szeretne sikert elérni, hogy az ne Putyin személyes érdemének látszódjék. (réti) Harckészültségben az orosz csapatok fotó: feb/reuters Ki nyissa meg 2000-ben a sydneyi olimpiát? Bonyodalmak Ausztráliában A monarchiát megerősítő népsza­vazásnak máris olyan következmé­nye körvonalazódik, amelyről jö­vőre Földünk több milliárd tévéné­zője is tudomást szerezhet. A tervektől eltérően nem John Howard ausztrál kormányfő, ha­nem Sir William Deane főkor­mányzó - II. Erzsébet képviselője­ként az államfői feladatok végre­hajtója - beszél szeptember 15-én Sydney stadionjában, az olimpiai megnyitón. A Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság protokollja szerint az ötkari­kás játékokat mindig az államfő nyitja meg. így történt ez 1956- ban Melboume-ben is. Akkor a királynő akadályoztatása miatt félje, Fülöp herceg volt a szónok, ám a záróünnepségen már II. Er­zsébet is részt vett. A 2000. évi olimpiai előkészületek már javá­ban tartottak, amikor az államfor­máról döntő minapi népszavazás­ra készülve megkezdődött a kam­pány. John Howard, aki a kor­mányzó konzervatívok első em­bereként mindvégig a monarchiát pártolta, s olyan álláspontot kép­viselt, hogy a nép által választott legmagasabb közjogi méltóság, vagyis a miniszterelnök legyen az olimpiai megnyitó hazai fősze­replője. A NOB ellenállt, de idén áprilisban beadta a derekát. A népszavazás után azonban változott a helyzet. Howard kö­zölte: átadja a megtisztelő felada­tot az ötödik kontinensen egyéb­ként rendkívül népszerű főkor­mányzónak. Ferenczy Europress Irány a Mars! A NASA, az Amerikai Űrkutatási Hivatal leg­utóbbi közlése szerint a tervek szerint folyik a Mars megközelí­tése, és semmi műszaki akadálya nincs annak, hogy az előzetes menetrendet tartva december 3-án leszálljon a vörös bolygón a fantáziaképen ábrázolt, sugárhajtóművekkel ellátott mozgó labo­ratórium. FOTÓ: FEB/REUTERS-NASA A kém, akinek nem hittek Hogy az NDK kémszervezete milyen sikeres volt az NSZK- ban, szinte közhely: még Bonn hírszerzésében is voltak magas posztokon elhelyezett ügynöke­ik, akiknek jelentései alapján az NDK-ban dolgozó kémek 90 százalékát jól ismerték. Sőt: rá­bírták őket arra, hogy dolgozza­nak megbízóik ellen. Kevésbé tudja viszont a közvéle­mény, hogy a nyugat-németek­nek is voltak sikereik. Azzal a magas állású NDK-diplomatá- val például, aki 1988 végétől a fordulat időszakában jelentette Bonnak, mi történik a felső ve­zetésben, s főleg miként bonta­koznak ki az egyre hevesebb el­lentétek a Honecker-féle megkö­vesedett keletnémet vezetés és az átalakítást, nyitást szorgal­mazó, Gorbacsov-féle szovjet rendszer között. A külügymi- nisztériumi vezető, akinek nevét - érthetően - ma sem hozzák nyilvánosságra, valósághűen je­lentett, ám mégsem vették ko­molyan. Az ok: Hans Otto Bräutigam, az NSZK akkori kelet-berlini ál­landó képviselője egészen más­ként látta a helyzetet, s Honeckerék hatalmon maradását jelezte. Miután pedig Bräutigam a nyugatnémet hírszerzés vezető­jének barátja volt - neki hittek... Pedig az NDK-kém sokkal megbízhatóbb volt. Tőle tudták meg például Bonnban: Gor- bacsovék annyira nem bíztak már korábbi védenceikben, hogy a KGB a legnagyobb titokban kü­lönleges akciócsoportot hozott létre 1989-ben az NDK-ban Honeckerék megbuktatására. FEB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom