Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-06 / 259. szám

1999. november 6., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Nem vitte el a ..Fekete vonat Poór gazdag élete „Jé, az még él?” Távol a tévéktől Amikor felhívtam Poór Pé­tert - aki az 1967-es Tánc­dalfesztiválon az Utánam a vízözön című dallal tűnt fel, majd a Fekete vonattal berobogott a sztárok vilá­gába nagy megdöbbené­semre szabadkozni kez­dett: alig van ideje, folyton rohan, tele a naptára.- Óriási tévedés! Nem va­gyok sem elfelejtve, sem le­lombozva! Havonta harminc­negyven fellépésem van - ne­vetett. - Láthatod, ott lóg a fa­lon a Szent karácsony éjjel aranylemeze, lassan esedékes belőle a pla­tina is. Mostanában jelent meg az Édes­anyám kedvenc da- lai-összeállításom első része, amelyet nyolcvankilenc éves anyukám kí­vánságai alapján válogattam a régi slágerek közül. Elárulom még - vette a hangját suttogóra -, hogy az én nevemhez fűződik majd a le­mezritkaságok „kék Mauritiusa”, mert amikor nemrégiben a boltok­ba került Minden más című új CD- m, az első példányokon még nem a véglegesre csiszolt zenei felvétel volt! Pályám ékes bizonyítéka annak, hogy a sztárság ébren tar­tásában meghatá­rozó szerepe van a té­vének, rádiónak. Ami­kor a főiskolán elvégez­tem az operett és musi­cal szakot, három-há­Poór Péter szívesen játszik Lilivel, rom évre Szegedre és Miskolcra szer­ződtem. Akkori életem csodás volt, hat esztendőbe be­lezsúfolódott egy teljes színészi pá­lya, de bármilyen jelentős, köztük operai szerepeket is kaptam, körülra­jongott bonviván voltam, mégis ki­kerültem az ország más táján élők lá­tóköréből. Eltűnésem akkor vált szó szerint el­tűnéssé, amikor két hónapra Berlin­be szerződtem a Friedrichstaadt Palast revüjéhez. Elindult a la­vina! Meghívtak Torontóba, ahol azóta is évente legalább két hónapig énekelek. Aztán következtek sorban az Egyesült Államok magyar lakta városai, de például Holly­woodban négy hó­napig angolul éne­keltem, mert a tulaj ugyan magyar volt, de a közönség szín­tiszta amerikai. Ez a mozgalmas időszak a nyolcva­nas évektől 1992- ig tartott, közben viszont elkövet­tem azt a butasá­got, hogy itthon nem tartottam a frontot. Teljesen leírtak. A Poór Pe­ti? Hiszen az már nincs is a szakmá­ban! Jé, az még él? Ilyen hangok is hallatszottak! Amikor rövid ideig itthon voltam, nosztalgiaműsorok­hoz hívtak, hogy a múlton me­rengjünk, holott az új számaim sokkal jobbak voltak. Tévéfellé­pést sem lehetett szervezni velem, mert mire a felvételre sor került volna, én már messze jártam. Nincs okom panaszkodni, „poór” létemre ma is sikerben gazdag az életem, de azért elmondok valamit, ami jellemző. Tavalyelőtt tartottuk a harmincéves énekesi jubileumo­mat, de egyik tévétársaságot sem si­került rávennem, hogy felvegye, közvetítse... Talán majd a negyvene­dikre eljönnek! (somos) 1967-ben akár egy seprűn „gitározva” is dalra fakadt Papp Endre: Ablakból ablakba A háromnevű tévéelnök, Szabó László Zsolt egyik lapinterjújá­ban kijelentette: Papp Endre, a Híradó „félnyolcas” bemondója a televízió legismertebb szemé­lyisége. Annyi bizonyos, az Ab­lak ex-műsorvezetője az utóbbi időben kikerült az „ablakba”. Egyelőre azonban még ő maga sem érti, miért szerepeltetik ily gyakran a félnyolcasban. Az öt­let, hogy ő legyen a Híradó meg­határozó személyisége, Gom­bár Jánostól, az Ablak főszer­kesztőjétől származik, aki meg­osztotta gondolatát Feledy Pé­terrel, a későbbi alelnökkel. (Gombárt azóta kirúgták a tévé­ből - a szerk.) így amikor kine­vezték Feledyt, és szóba került a váltás, mindjárt eszébe jutott Papp Endre. És úgy látszik, ez Szabó elnöknek is bejött. Hogy a nézők mit szólnak ehhez, azt egyelőre nem tudni, minden­esetre kackiás bajusza sokak fantáziáját beindította. Volt, aki Esze Tamás reinkarnációját lát­ta benne, mások Rózsa Sándort emlegették. Ám Papp Endrét ez nem zavarja, sőt megtisztelte­tésnek veszi a hasonlítgatást.- A fodrászom mondta, hogy a bajuszomat kicsit rendbe kel­lene hozni, de én így szeretem, ebből nem engedek - mondta a műsorvezető. Egyébként ami­kor a feleségét megismerte, még nem volt bajusza. A hölgy férj­hez is ment valaki máshoz. Ám mihelyt Papp megnövesztette a bajszát, a hölgy elvált, s felesé­gül ment hozzá. Azóta pedig a felesége és tizenhét éves fia a műsorvezető legfőbb kritikusa. Mindennap kielemzi a család, milyen bakikat követett el a családfő. (szenvedi) Szex - ahogy a világsztárok szerették Sinatra erotikus tánca hoz, amelynek egyik fala hátulról átlátszó tükörből volt A tükör túloldalán Elvis fe­küdt egy óriási méretű ágyban a színész­nővel. Leesett az állam a csodálkozástól. Min­dent láttunk, ami a hálószobában történt, de csak Elvis tudta, hogy figyelik.” A házigazda filmfelvételeket is készítte­tett akcióiról. Ezek a filmek ma is megvan­nak valahol, csak idő kérdése, mikor buk­kannak fel. Elvisszel ellentétben Sinatrának nem volt szüksége technikai trükkre. A szerző a hatva­nas évek elején, egy miami hotelban találko­zott az énekessel egy szexorgián. „Sinatra lak­osztályát egy csomó fiatal lány kereste föl, és elkezdtek vetkőzni. Nemsokára mind meztele­nek volt, a házigazda nemkülönben. Majd bu­gyit és melltartót vett magára. Táncolni kez­dett a szoba közepén, a lányok meg ver­sengtek egymással, ki tudja lehúzni róla valamelyik fehérneműt Akinek sikerült, azt a férfi ledöntötte a földre. Azután fölkelt és kez­dődött a játék elölről.” Eden egyébként magyarázatot keres és ta­lál is a sztárok ilyen mértékű szexuális elhaj­lásaira. „Ha az ember többet keres, mint amennyit egész életében el tud költeni, új te­rületen kell próbára tennie önmagát.” Piros Christa Közönség nélkül semmi nem ment Elvis Presleynek: sem a színpadi show-k, sem a moziszerepek, de még a szex sem. Imádta, ha szeretkezés közben né­zik, akárcsak pályatársa, Frank Sinatra. Jerry Eden a hatvanas években színészként és pro­ducerként Hollywood legbefolyásosabb stúdiófő­nökeivel és sztárcsinálóival dolgozott együtt. Az 59 éves Eden saját kiadású, Against the Wind (A szél ellen) című önéletrajzában nemcsak a két énekesről, hanem olyan sztárokról is megemléke­zik, mint Marilyn Monroe vagy Ella Fitzgerald. „Azok a hollywoodi bennfentesek, akik kap­tak a könyv kéziratából, azt mondják, sok sztár forogna a sírjában, ha megtudná, hogy féltve őrzött titkai napvilágra kerültek. Ám in­diszkrét könyvemmel az élőknek sem szerzek kel­lemes perce két.” Mindenekelőtt a kor két legnagyobb énekesének viselt dolgaival ismerkedhet meg az olvasó. Eden 1961-ben, a Lázadó dala című film forgatásán ismer­kedett meg a rock and roll királyával. Később meglá­togatta abban a Los Angeles-i villában, amelyet Presley a perzsa sahtól bérelt. Akkor épp egy kebel­csoda volt a Király vendége. „Odajött hozzám Elvis egyik unokatestvére, és megkérdezte, nem akarok-e valami klassz dolgot látni. Odavezetett egy szobá­Eszenyi áttáncol a harmadik évezredbe FOTÓ: VR-ARCHÍV Más színész a színházi szezonszünetben nya­ralni megy. Eszenyi Enikő viszont úgy dön­tött, elutazik a tangó otthonába, Argentíná­ba. Utazását egy iroda finanszírozta, a szállás­ról és a táncórákról vi­szont saját maga gon­doskodott. A tizenegy nap intenzív tanulással telt. A színésznő már korán reggel magán- táncórára ment, és dél­után is bejelentkezett egy-két tangóra. Nem egyszer megtörtént, hogy reggel hatkor még a táncparketten ropta. Az alkalmi partnerek­től és a tanároktól szé­pen lassan elsajátította a tüzes tánc minden csínját-bínját, bár saját bevallása szerint még bőven lenne mit tanul­nia. Hazaérve rögtön szervezni kezdte a fel­lépéseket, az esti elő­adások után meg tánc­próbára sietett. „A tan­gó kikapcsol és szóra­koztat, ezért szere­tem.” Eszenyi Enikő te­hát tangóval, egy spa­nyol költő szavaival él­ve: a combok csókjával mond búcsút az évez­rednek. Az első két elő­adás egyébként ma dél­után és este a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Színházban látható, majd a többi vidéki színházat is végigláto­gatja a művésznő E. Tangó című lemezének színpadi változatával. (szerepi) Mr. Szerelem lelép? FOTÓ; VR-ARCHÍV Városszerte terjed a pletyka, hogy Mr. Sze­relem, azaz Kósa L. Adolf az év végén sza­kít a tv2-vel.- Ez egy tipikusan rossz ízű pletyka! Nagy baklövés lenne, ha elbo­csátanánk valakit, aki­ből mi csináltunk sztárt - jelentette ki az MTM általános igazgatója Závodszky Zoltán. ­Kósa két műsora egyébként azért szünetel, mert nem döntöttünk még a sorsukról. Lehet, hogy így mennek tovább, lehet, hogy meg­újítva, de az is előfordulhat, hogy elköszö­nünk tőlük. Az igazgató hozzátette: ha be is fejeződnek ezek a műsorok, Kósát valami­lyen másik show-ban láthat­juk viszont. Kósa L. Adolf bevallotta, hogy a Sze­relem első látásra na­gyon hozzánőtt a szívé­hez. A jövőt még ő is tisztázatlannak látja, ám a kereskedelmi csatornát nem akarja elhagyni.- Legfeljebb majd második látásra esnek szerelembe a fiatalok a bábáskodásom nélkül - jegyezte meg. Napfény után drakula Bár Szabó István Napfény című filmjét csak né­hány hete mutatták be a torontói filmfesztivá­lon, máris Európa-filmdíjra jelölték. A forgató- könyvét Szabó István és Israel Horowitz írta, az operatőr Koltai Lajos volt, a főszereplője pe­dig az Angol betegből ismert Ralph Fiennes. A film egy család történetét mutatja be há­rom generáció életén keresztül, s kanadai, né­met, osztrák és magyar közreműködéssel ké­szült Magyarországon. Szabó István már régóta dédelgette a témát. „Egyelőre nem tudom meg­ítélni, milyen lett a film, ehhez még időre van szükségem. Mindenesetre nagy dolog, hogy három kategóriában is jelölték.” Természetesen az alkotók ott lesznek a decemberi díjátadón Berlinben, de Szabó István addig a Madách Színházban rendezi Müller Péter Lugossy című darabját, amely a magyar származású Lugossy Béla életéről szól. Darvas Iván alakítja majd a címszerepet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom