Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-04 / 257. szám
2. oldal Világtükör 1999. november 4., csütörtök y ír vendég A magyar és az ír miniszterelnök szerdán Budapesten kétoldalú megállapodást írt alá a bűnüldözésben való együttműködésről. Orbán Viktor és a hivatalos budapesti látogatáson tartózkodó Bertie Ahern a megbeszélést követően látták el kézjegyükkel a kábítószerek illegális fogalmazása, a pénzmosás, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a terrorizmus és más bűncselekmények elleni harcban való együttműködésről szóló megállapodást. Az ír vendéget fogadta Göncz Árpád államfő is. * A balkáni stabilizáció a fő témája a Közép-európai Kezdeményezés II. gazdasági fórumának, amely szerdán nyílt meg Prágában. A tanácskozáson a régió országainak gazdasági miniszterei, helyetteseik, a kereskedelmi kamarák és a beruházásokat támogató intézmények, valamint a nemzetközi gazdasági szervezetek és pénzintézetek képviselői vesznek részt. Van remény arra, hogy Romániában az év végéig visszaállítják a magyar hús és húsipari termékek kedvezményes CEFTA- vámját, amelyet a román fél júliusban a hazai termelők és a belső piac védelmére hivatkozva egy évre felfüggesztett. A román protekcionista intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy a két ország közötti agrárkereskedelmi forgalom az idén komoly mértékben visszaesett. Az emberi jogok védelmére is hangsúlyt kell fektetni a nemzetközi humanitárius jog elvei mellett - hangsúlyozta Genfben a Nemzetközi Vöröskereszt 27. konferenciáján a magyar küldöttség vezetőjeként Herman János, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Kínának sem szabad megállnia a gazdasági reformoknál, hanem tovább kell lépnie a politikai reformok felé - jelentette ki Gerhard Schröder német kancellár szerdán Sanghajban, hivatalos kínai látogatásának első napján. Közvetítésének eredményeiről tájékoztatta szerdán Londonban Tony Blair brit miniszterelnököt az északír békemegállapodás felülvizsgálatában az ulsteri pártok között ingázó George Mitchell, volt amerikai szenátor. Mitchell a jövő hét közepén az északír nemzetgyűlés pártjaival befejezi a kilenc hete tartó tárgyalásokat és utána közzéteszi jelentését arról, miként valósítható meg a másfél éve megkötött nagypénteki egyezmény, az északír kormány megalakítása, a tartományi félkatonai csoportok leszerelése. Nincsenek eléggé kihasználva az együttműködés történelmi hagyományai Jasszer Arafat Budapesten Szükség lenne egy magyar-palesztin vegyes bizottság felállítására, amely összefogná a kétoldalú kapcsolatokat, s elősegítené a sokoldalú együttműködést - hangoztatta szerdán Budapesten Jasszer Arafat, a Palesztin Nemzeti Hatóság (PNA) elnöke, amikor Göncz Árpád köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést. Jasszer Arafat Orbán Viktor miniszterelnök meghívására érkezett Budapestre. Legutóbb Elnöki kézfogás a Parlamentben tíz esztendeje, a rendszerváltozás előtt, 1989-ben járt a magyar fővárosban, akkor a Palesztinái Felszabaditási Szervezet (PFSZ) Végrehajtó Bizottságának elnökeként. Göncz Árpád és Jasszer Arafat találkozóján a magyar államfő egyetértett a vegyes bizottság létrehozásával, amely serkentené a gyakorlati lépések megtételét a kétoldalú kapcsolatokban. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország várja a palesztin féltől azokat a jelzéseket, miként tudna a jövőben kézzelfoghatóan közreműködni a palesztin újjáépítésben, valamint a gazdaság megteremtésében. Hazánk az idén került fel a palesztin autonómiát segitő, s eddig 44 államot tartalmazó úgynevezett donorlistára. A Palesztin Hatóság elnöke az eszmecserén köszönetét mondott Magyarországnak és a magyar népnek azért a segítségért, amelyet az elmúlt évtizedekben a palesztin népnek nyújtott. Méltatta a közel-keleti békefolyamat előrevitelére tett magyar lépéseket is. „Rendkívül büszke vagyok a palesztin-magyar együttműködés történelmi hagyományaira” - közölte a megbeszélések után Jasszer Arafat. Az egyébként jó együttműködést azonban eddig nem mindig sikerült kamatoztatni a magyar-palesztin gazdasági kapcsolatokban. A találkozón Arafat meghívta Göncz Árpádot azokra a betlehemi ünnepségekre, amelyekre december végén és január elején kerül sor. A palesztin elnököt délután fogadta vendéglátója, Orbán Viktor miniszterelnök. Jasszer Arafat beszámolt a keddi oslói hármas közel-keleti csúcstalálkozón történtekről, Clinton amerikai elnökkel és Barak izraeli kormányfővel folytatott megbeszéléseiről. Arafat vázolta a magyar kormányfőnek a békefolyamat aktuális kérdéseit, valamint a továbblépés következő szakaszait. FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Kaukázusi forrongások Az orosz köztársasági elnök szabadságát megszakítva Szocsiból visszatért Moszkvába. Borisz Jelcin tegnap Vlagyimir Putyin kormányfővel konzultált az észak-kaukázusi helyzetről. Az államfő azt a feladatot szabta a szövetségi erőknek, hogy vonják ellenőrzésük alá Csecsenföld egész területét. „Csecsenföld Oroszország része. Az volt, és az is marad” - jelentette ki az orosz kormányfő a Novosztyi hírügynökségnek adott interjújában. Vlagyimir Putyin leszögezte: a katonai akciók nem a csecsen nép ellen irányulnak. A cél a törvényes rend helyreállítása, a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a fegyvercsempészet, a pénzmosás felszámolása. A banditák külföldieknek is okoznak szenvedést, jelenleg a fogságukban tartott lengyel állampolgárok szabadon bocsátásáért kérnek magas váltságdíjat. A felszabadított kaukázusi területeken viszont már megkezdődött az élet normalizálása, a katonák és a rendőrök segítséget nyújtanak a lakosságnak. Megoldódik az Ingusföldre, Eszak-Osszétiába, a sztavropoli területre menekülésre kényszerített lakosság sorsa is. Az orosz miniszterelnök meggyőződése szerint nemzetközi terroristaszervezetek pénzelik a csecsen banditákat, látják el őket fegyverrel, küldenek oda zsoldosokat. „Megsemmisítésükig semmilyen politikai rendezésről nem lehet szó. Civilizált állam nem tárgyal bűnözőkkel. Végső célunk természetesen a politikai rendezés a terroristák megsemmisítése után” - fejtegette az orosz hír- ügynökségnek Putyin. A csecsen válság Oroszország más régióiban is feszültséget keltett. Ha Moszkva nem foganatosított volna rendszabályokat, a destabilizáció kiterjedt volna Észak-Kaukázus más területeire is. A dagesztá- ni események után azonban világossá vált, hogy léteznek olyan nemzetközi központok, amelyek a vallási szélsőségese1 két saját céljaik szolgálatába állították. E központok jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, jól szervezettek, érdekszférájukba tartozik minden muzulmán népességű ország. A „valódi iszlám” leple alatt diverziókat, harci cselekményeket hajtanak végre, amelyek végső célja a hatalomra jutás, hogy hozzáférhessenek a megtámadott területek természeti kincseihez. Észak-Kaukázusban egyébként augusztus óta több mint 220 orosz katona vesztette életét, s hatszázan sebesültek meg. Az orosz belügyminisztérium adatai szerint ez idő alatt 175 orosz rendőr és belügyi katona halt meg Dagesztánban és Csecsenföldön. Maszhadov csecsen elnök keddi rendeletében amnesztiát hirdetett azoknak a csecseneknek, akik az előző háború idején együttműködtek az orosz hatóságokkal. Ugyanakkor statáriummal fenyegette meg azokat, akik most kollaborálnak az oroszokkal. FélmiUiárd euró Koszovónak Csak formaság a jugoszláv fennhatóság Az Európai Unió jövőre 500 millió eurót (540 millió dollárt) szán Koszovó újjáépítésére - jelentette be szerdán az Európai Bizottság. A brüsszeli végrehajtó testület arról döntött, hogy mely költségvetési fejezetekből javasolja előteremteni ezt az összeget. A felajánláshoz szükséges pénz egy része, 180 millió euró a külpolitikai célzatú keretből származna, 10 millió a külpolitikai tartalékalapból jön, 60 millió az úgynevezett rugalmassági tartalékból kerül ki, 60 millióval már az előzetes bizottsági előterjesztésben is számoltak, 110 milliót a vidékfejlesztési pluszkeretből vesznek el, 50 millió a humanitárius segélyek keretében található, mig 30 milliót az idei jóváhagyásból visznek át. A koszovói akciók miatt az EU jövő évi költségvetése mintegy 700 millió euróval megemelkedik. Több száz koszovói szerb békés tüntetésen tiltakozott szerdán a Koszovszka Mitrovica-i kórház szerb dolgozóinak minapi elbocsátása miatt. A tüntetők válaszként nem kivánták beengedni a szerb negyedben fekvő rendelőintézetbe az intézmény 25 albán alkalmazottját. Miután ez utóbbiak nem jelentek meg a szerb negyedben, a másfél órán át tartó tüntetés incidens nélkül ért véget. Pristinában mintegy 400 főre becsülik a még ott élő szer- bek számát: a háború előtt 40 ezren voltak. Sztanimir Vukicevics, a jugoszláv bizottság vezetője szerint ma a jugoszláv fennhatóság Koszovó fölött nem több puszta formaságnál. „Az ENSZ polgári megbízottja, Bemard Kouchner által kiadott 13 rendelet célja Koszovó elválasztása Jugoszláviától” - állítja a szerb vezető. Merényletet tervezett a pápa ellen a KGB Titkos akták titka A szovjet titkosszolgálat, a KGB két tervet is kidolgozott a pápa lejáratására, kilátásba helyezve akár a katolikus egyházfő meggyilkolását is. Az olasz sajtó nagy teret szentel azoknak az aktáknak, amelyeket az olasz kormány az elmúlt évtizedek politikai merényleteit vizsgáló parlamenti bizottságnak juttatott el a napokban. Olyan, az egykori csehszlovák titkosszolgálattól és más ottani informátoroktól származó értesülésekről van szó, amelyeknek az eredetijét titkosították. Ezekből kiderül, hogy az egykori szovjet titkos- szolgálat két tervet is kidolgozott, amelynek az volt a célja, hogy II. János Pált megpróbálják lejáratni, és ha ez nem járna eredménnyel, akkor nem zárták ki a pápa meggyilkolásának lehetőségét sem. Elsősorban a Szentatya szavainak hitelét akarták rontani különféle félretájékoztatási kampányokkal. A KGB számára elsőrendű célpont volt a Vatikán, ahová minden eszközzel be akart épülni. Agostino Casaroli volt bi- boros-államtitkár dolgozószobájának Madonna-szobrocskájába poloskát helyeztek el, s e műveletben a magas rangú vatikáni személyiség egyik rokona is közreműködött. Az olasz sajtó firtatja az úgynevezett Havel-dosszié sorsát. Ezt az iratköteget állítólag maga a cseh elnök adta át 1990-ben. Csakhogy ezeket a dokumentumokat ma senki sem találja, és sokan kétségbe vonják, hogy léteztek-e valaha egyáltalán. Botrány az öblítés körül Az Egyesült Államok kongresz- szusának hamarosan döntenie kell egy korábbi takarékossági törvény visszavonásáról. Az 1992-ben hozott energiatakarékossági rendelet nyomán ma már csak olyan vécék hozhatók forgalomba az Egyesült Államokban, amelyek egy lehúzásra csak 1,6 gallonnyi, vagyis úgy 7 liternyi vizet használnak el, szemben a korábbiakkal, amelyek bőséges sugárban akár 15 liternyi vizet is elfolyattak. Az elért vízmegtakaritás jelentős: ma már minden negyedik amerikai háztartásban új típusú öblítőszerkezetet használnak, és így 48 százalékkal kevesebb fogy a drága vízből. Csakhogy a felhasználók elégedetlenek az újfajta vécék tisztítási hatékonyságával. Valóságos feketepiaca alakult ki a régi, legálisan már forgalomba nem hozható öblítőszerkezetnek. Sőt megszületett egy Amerikában eleddig ismeretlen fogalom is: a bevásárlóturizmus. Az északi területen lakók át-átrándulnak a szomszédos Kanadába, ahol még szabadon beszerezhetők a „biztonságosan” öblítő klotyók. Tájfun Délkelet-Ázsiában. Kambodzsa fővárosát, Phnom Penht is elérte a kegyetlen időjárás. A forgószél és az esőzések következtében a folyók elárasztották az utakat, több ezer embernek kellett elhagynia otthonát. Aki teheti, riksával menekül. fotö: feb/reuters Német hadüzenet a grafitinek Keményebb büntetést, határozott állami beavatkozást követel a német ház- és ingatlantulajdonosok országos szövetsége a botcsinálta „grafitiművészek” ellen, akik elképesztő mértékű környezetszennyezést és sok százmillió márkányi kárt okoznak csaknem mindent elcsúfító firkálmányaikkal. Németországban úton-útfélen virítanak a színes mázolmá- nyok. Friedrich-Adolf Jahn, a ház- és ingatlantulajdonosok érdekképviseletének elnöke a legfrissebb közvélemény-kutatásra hivatkozik: a németek kétharmada felháborodottan ítéli el a firkálást, és visszataszítónak, büntetendőnek minősiti a festékszórós grafitizést. Meggyőződésük, hogy az ilyen tevékenységet ugyanúgy meg kellene torolni, mint minden rongálást. A háztulajdonosok több százmillió márkára becsülik az ingatlanuk összemázolásával okozott veszteségeket. Eltávolításuk négyzetméterenként átlagosan 150-200 márkába, azaz átszámítva 20-26 ezer forintba kerül. Az évek óta terjedő jelenséget hosszú ideig ártalmatlan, gyermekes csínynek tüntették fel a hatóságok is, mondván: átmeneti divatról van szó, majd kinövik a fiatalok. Csakhogy immár a második-harmadik nemzedék is ugyanezt csinálja - háborognak joggal azok, akiknek életük munkájával szerzett tulajdonát rongálják. Németországban nemrég az ellenzéki kereszténypártok és a szabad demokraták közös törvényjavaslatot fogalmaztak meg a magántulajdon fokozott védelméről. A dokumentum külön foglalkozik a grafitizéssel. A javaslat előadói utalnak arra, hogy évek óta folyik a vita arról: a köz- és a magántulajdonban lévő felületek elcsúfítása büntetendő cselekedetnek tekintendő-e vagy sem. A jogértelmezés - mutat rá a ház- és ingatlantulajdonosok szövetségének elnöke - egyáltalán nem egységes, s ez elbizonytalanítja és elkeseríti a legfőbb kárvallottakat. Éppen ezért nagyon is időszerű a javaslat: egészítsék ki a büntető törvénykönyvnek az „elcsúfításról” szóló 303. és 304. paragrafusát, és minősítsék a festékszórást is büntetendő cselekménynek. Ferenczy Europress
