Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-25 / 275. szám
6. oldal Dunaföldvári Magazin 1999. november 25., csütörtök Egy jó bakancs, egy számítógép és egy profi zongora T, mint talentum, T, mint Teleki Teleki Gergő mindössze tizenhárom éves. Három éve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (Zeneakadémia) előkészítő tagozatán tanul zongorázni, 5. évfolyamos, tanára Esztó Zsuzsanna. Kedvenc darabja Csajkovszkij B-moll zongoraversenye, példaképe Szvjatoszlav Richter és Kokó, könnyűzenében Whitney Hustont, Louis Amstrongot és a 70-es évek slágereit szereti. Vágyai között szerepel egy jó bakancs, egy számítógép, egy profi zongora, néhány barát, egy középiskola, amely tolerálja másságát, és persze, hogy „világbajnokká” váljon a zongorázásban. — Mióta zongorázol? — Négy éves koromtól. Először hallás után tanultam játszani Kamillától, aztán anyu alájátszotta az alsó szólamot, utána pedig négykezeseztünk. A kottaolvasást a zeneiskolában, Dunaújvárosban tanultam meg. Emlékszem, mindig izgultam, ha Bánkövi András bácsihoz mentem órára, mert nem voltam benne biztos, hogy tudom a darabomat. — Ilyen mostanában nem fordul elő? — Most addig játszom egy dallamot, ameddig meg nem unom. Ez sokszori játékot jelent, van úgy, hogy egy-két hanggal órákig foglalkozom, így nincs lelkiismeret furdalá- som. — Hogy telik egy átlagos napod? — Háromféle van: ha Pestre kell mennem, ha az általános iskolába és ha itthon lehetek. A pesti napokat Dunaújvárosban kezdem a Móricz Zsigmond Zenei Általános Iskolában. Innen megyek Pestre, ahol másfél órás szolfézs után ugyanennyi zongorám is van. A szolfézs irtó kemény, jól lefáradok, mert végig koncentrálni kell. Utána a zongora már jól esik. Általában apuval jövök haza, az úton és itthon is tanulok még. Ha nem kell Pestre mennem, akkor délelőtt suliban vagyok, délután itthon gyakorolok. Ha pihenő napom van, akkor ezek mellett még bicajozásra, kutyafuttatásra is jut időm. — Mennyit gyakorolsz? —- Naponta két-három órát legalább. — Hogyan tanulsz meg egy darabot? — A zenei formákat megmondja a tanárnőm. Először technikailag tanulom meg, ez egy 11 oldalas darabnál körülbelül egy hónap. Utána kell zeneileg csiszolni. Én belülről együtt „énekelek” a zenével, van úgy, hogy szöveget is mondok rá. Ilyenkor szólal meg minden hang, és utána álomszép lesz. A Liszt daraboknál a balkéz mélyebb hangjait képben is meg tudom jeleníteni. Ez sokat segít. De mindez hosszú folyamat. Liszt VI. magyar rapszódiájára például Zsuzsa néni csak egy év után mondta, hogy már az enyém. — Ha becsukod a szemed, akkor látod a kottát? — Nem vagyok vizuális típus. Én belül előre hallom, hogy mit kell leütnöm. — Mire gondolsz egy-egy fellépés előtt? — Arra, hogy jó leszek, hogy sikerem lesz. Ezzel biztatom, doppingolom magam any- nyira, hogy már nagyon vágyom arra, hogy kimenjek a színpadra és előadjam a darabomat. — Melyek voltak a legemlékezetesebb fellépéseid ? — Tavaly Rómában a magyar nagykövetségen a tanárnőmmel ketten adtunk koncertet. Voltam Grazban is, ahol a Zeneakadémián az előkészítős társaimmal szerepeltünk, és játszottam az Operaház díszlépcsőjénél is Bartók Allegro Bar- baroját. Ez azért is volt nagy élmény, mert a csodálatos környezet sokat dob az ember hangulatán. Az idén Hága volt a csúcs. Egyrészt, mert repülővel mentünk, másrészt, a szervezés miatt. Festetics gróf meghívására szerepeltünk a Szent István Alapítvány koncertjén. Egy nagy villában vendégeskedtünk, amelyhez saját erdő, golfpálya, patak is tartozott. Nagyon nagy sikerünk volt, engem háromszor tapsoltak visz- sza, és kaptunk egy ajándék napot is, egy nappal tovább maradhattunk. De itthon is zongoráztam. Felléptem Keszthelyen a Festetics kastélyban, Dunaföldváron és Dunaújvárosban többször is. A legújabb siker épp itt ért, a Zenei Világnapon a dunaújvárosi evangélikus templomban CD felvétel is készült a koncertről. Liszt VI. magyar rapszódiáját játszottam. Áz idén vettem először részt nemzetközi zongoraversenyen, Nagyszebenben. A verseny főként közép- és kelet-európai versenyzőknek szólt, és katasztrofális állapotok voltak. Már a határőr azt kérdezte tőlünk, hogy minek megyünk oda, nyugatabbra nem rendeznek zongoraversenyt?! A verseny eredetileg öt napos lett volna, de lerövidítették kettőre. A zsűri elnöke a szponzor volt, aki nem értett a zenéhez, és már előre sejteni lehetett, hogy kit fog győztesnek kihozni. Minket magyarokat nagyon nem szeretett, és veszekedés is volt a díjak elosztásában. A kategóriámban mindezek ellenére második lettem. Ami az egészben jó volt, hogy itt apuék is velem voltak, és utána kirándultunk egyet Székelyföldön. — Vannak szponzoraid? — A szüleim. Illetve a Du- naföldvári Kulturális Alapítványtól kaptam az idén 30.000 forint támogatást, ebből a mar- tonvásári zongorakurzuson tudtam részt venni. A dunaújvárosi önkormányzat pedig 200.000 forintos ösztöndíjjal támogat, ami jövő szeptemberig szól. Először eredményeket kell felmutatnom, utána lehet majd szponzorokat keresni. — Milyen feladatok, célok állnak előtted? November végén a Zeneakadémia nagytermében játszom Beethoven C-dúr zongoraversenyének első tételét az akadémiai zenekarral. Ez lesz az első zenekari szereplésem. Nagy a tét, hiszen 13 évesen még nagyon kevesen játszottak a Zeneakadémia nagytermében. Kicsit távolabbi célom Barcelona. Májusban lesz itt nemzetközi zongoraverseny, ide jó lenne eljutnom. Balogh Emese A polgármester gondolatai Vállalkozók háza Dunaföldváron Átfogó fejlesztési tervre van szükség Életünk sok területén jelentős változást hoz majd Magyarország Európai Uniós tagsága, s hogy az előkészítő munkában településünk is részt vegyen, dinamikus, az igényeket és lehetőségeket figyelembe vevő közös gondolkodásra van szükség. A most készülő megyei SA- PARD program és a Dél-Dunántúli Régió fejlesztési programja az elkövetkező hét év vidékfejlesztési terveit határozza meg - mondta el Nagy Gábomé a város polgármestere - és mivel a régi központosított fejlesztési tervekkel szemben ez a program az alulról építkezés technikáját követi, a településeken az embereknek helyben kell meghatározniuk, milyen jövőt szánnak maguknak és gyermekeiknek. Az EU már a csatlakozást előkészítő időszakban is támogatás nyújt pályázatok formájában, de csak azoknak, akik a hosszú távú programba illeszkedően, magas szinten tudják azokat elkészíteni. Fel kell tehát készülnünk arra, hogy olyan átfogó fejlesztési tervet dolgozzunk ki, amely beépíthető a kistérségi, majd a megyei, aztán a regionális, majd az országos tervekbe. Ezeknek a terveknek tükrözniük kell a helyi földrajzi, mezőgazdasági, kereskedelmi, infrastrukturális viszonyokat, és a helyi gazdálkodók, vállalkozók elképzeléseit. A sokat emlegetett zöldség-gyümölcs termesztés, feldolgozás, értékesítés: vagy a turizmus fejlesztése — legyen az bor, termál, falusi, horgász vagy vadászturizmus — ugyanis csak akkor illeszthető a tervekbe, ha vannak olyan vállalkozók, akik elindulnak ezeken az irányokon. A kis- és középvállalkozások, gazdasági társaságok beindítása, fejlesztése lehet településünk hosszú távú fejlődésének alapja, ehhez azonban vállalkozásbarát környezetre van szükség. Ezt a célt szolgálja például az ipari park közművesítése, de szolgálhatja egy vállalkozók háza is. Egy ilyen létesítmény sokféle háttérszolgáltatást nyújthatna: információkat, képzést, pályázati lehetőségek megismertetését, illetve segítséget azok elkészítésében. De a vállalkozók segítése mellett természetesen az iparosok , kereskedők, kézművesek és az önszerveződő civil szervezetek számára is biztosíthatna helyet üzleti tárgyalások, oktatás, rendezvények céljára. Az önkormányzat szívesen támogatná egy ilyen létesítmény létrehozását. Az érdeklődők számára Tóth Ferenc országgyűlési képviselő részvételével fórumot tartunk decemberben. Módszertani útmutató Ellentétes érdekeken kívül A „Jegyzők dokumentumára” sorozat tizenharmadik köteteként Bárdos Lász- lóné dr.-nak, Dunaföldvár város jegyzőjének nemrégiben könyve jelent meg. Ennek apropóján beszélgettünk a szerzővel a műről, valamint a néhány hónapos, földvári tapasztalatairól. — Miről szól a könyv? — A címe tulajdonképpen mindent elárul: „Módszertani útmutató a jegyzők törvényességi ellenőrzési jogkörének gyakorlásához”. A könyv tartalma az egyetemi szak- dolgozatom változata. Dr. Gelencsér József, a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatala vezetője, mint társszerző, a szak- dolgozat főleg elméleti jellegű anyagát sokrétű gyakorlati, hivatali tapasztalattal egészítette ki. A kötet szerkesztője különben az a Dr. Kiss László alkotmánybíró, akit Földváron többen is személyesen ismerhetnek, hiszen egy-két évvel ezelőtt előadást tartott itt. — Kinek a számára hasznos ez a kézikönyv? — Főleg azoknak, akiknek naponta kell szembenézniük, megbirkózniuk a helyi köz- igazgatás törvényi előírásaival. A különböző példatárak, » mintatárak, iratminták azzal a reménnyel készültek, hogy hasznos segítői lehetnek a jegyzői, a köztisztviselői munkának. — Az Ön elődjét, Dr. Simon Jánost rengeteg támadás érte, különösen a távozását megelőző időszakban. Számomra úgy tűnt, hogy a bírálatokból nem csak a konkrétumok hiányoztak, hanem a jegyzői munka megítélését lehetővé tevő egységes szempont is. Egy jegyző megítélésekor Ön mit tartana leginkább a szem előtt? — A törvényesség betartását. — Dr. Simon János munkájának folytatójaként találkozott már valami olyan mulasztással, törvénysértéssel, ami az őszámlájára írható? — Nagyon rövid ideje vagyok itt ahhoz, hogy megítél- hesserii az elődöm munkáját, amennyiben persze ez tőlem elvárható, hiszen nem feladatom mérleget készíteni a korábbi történésekről. Azt azonban nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy ez idáig kezembe került anyagok nem mutatják, hogy Dr. Simon János ne tett volna meg minden tőle telhetőt a város érdekében. — Mennyire tartja fontosnak a jegyzői népszerűséget? — Inkább polgármesteri, képviselői feladatnak tartom a lakossággal való kapcsolattartást. A jegyző ebben a vonatkozásban egyszerűen egy hivatalnok, akinek nem feladata, „népszerűségi pontokat” gyűjteni. Ugyanakkor, mint minden jó hivatalnokot, a jegyzőt is jó modor, szolgálatkész magatartás kell, hogy jellemezzen. Számomra nagyon fontos, hogy ez a hozzáállás a napi munkám állandó része legyen. A jegyzői hatáskörök száma egyébként körülbelül 1600. Ezt még kimondani is sok. Ráadásul ezek a területek jobbára „negatív” csengésűek szabályok, törvények, adóterhek. A jegyző fellépése többnyire akkor válik szükségessé, amikor probléma van, mégpedig azért, hogy a probléma megszűnjék. Vitás ügyekben döntő fontosságú, hogy a jegyző az ellentétes érdekeken kívül álljon. Számára csakis a száraz tények és a törvények létezhetnek. Egyedül az ilyen magatartás biztosíthatja azt, hogy elkerülhessen mindenféle vádat. A jegyzői népszerűség tehát nagyon- nagyon ritkán jelent gratulációt, dicséretet. Akkor dolgozunk jól, amikor jelenlétünk észrevétlen, az ügyek pedig simán folynak, működik a rendszer. — Könyvének bevezető részében több patinás, történelmi idézet ecseteli, hogy milyennek is kellene lennie egy jó jegyzőnek. Kérem válassza ki ezek közül azt, amely az Ön szívéhez a legközelebb áll! — Eötvös József, a múlt század közepén, így vélekedett a jegyző jelleméről: „Mély meggyőződésű emberek többnyire elkülönülten állnak,... Meggyőződésében hajthatatlan, kérlelhetetlen a következtetésekben, melyeket belőle von, sokan talán érezhetik szavai igazságát,... Kik vezércsillagul a szoros logikát tűzték ki maguknak...” András Ferenc Elkerülő út a vasút nyomvonalán? Tíz esztendeje már, hogy elkészült egy rendezési terv, amely a kamionokat kiszorítaná Dunaföldvár központjából. A város lakói azóta is kénytelenek nyelni a füstöt. A híd felújítása, amely folyik, mégis reményt ad a terv megvalósításához, ha nem is a közeli időkben. A város vezetésének van ötlete - mondta el Nagy Gábomé polgármester érdeklődésünkre - és ezzel meg is keresték a közlekedésért felelős minisztériumot. Konkrét visz- szajelzés még nincs, érdeklődő telefon viszont már volt. A híd felújítása mintegy kétmilliárd forintba kerül, kicserélik az elöregedett burkolatot, a vasbeton lemezeket, ezzel egy időben felszedik a vasúti síneket, így kétsávos lesz az új burkolat, amely acéllemezekre hordott aszfaltréteg lesz. Az elkerülő út a megszűnő vasúti töltésen haladhatna, a vásártérnél csatlakozva a hatos főútra. Ám ennek megépítése aligha fér bele a hídfelújítás költségvetésébe ezért megvalósulására várni kell. Az túlterhelt belső városi utak felújítására viszont talán még 2000-ben lesz pénz. -rgChopin minden mennyiségben A varázsköpeny most nem mesél Városházi koncertek A dunaföldvári Városi Művelődési Központ által szervezett Városházi koncertek keretén belül Chopin zongoraestet tartanak szombaton este 18 órai kezdettel a Városháza dísztermében. A nagy francia zeneszerző halálának 150. évfordulója tiszteletére rendezett hangversenyen Perémi Erzsébet, a helyi zeneiskola tanára és tanítványai, Cseharovszky Renáta, Sulák Adrienn, Jankai Noémi, Horváth Mária és Nagy Mariann szólaltatják meg a halhatatlan komponista ismert, és kevésbé ismert műveit. A fölcsendülő keringők, prelude-ök, etűdök noc- tume-ök, impromtok ékesen példázzák Frederic Chopin alkotói nagyságát, és remélhetőleg kellemes estét szereznek a város komolyzene iránt érdeklődő közönségének. Elmarad az előadás A hihetetlenül zord időjárási körülmények miatt, mint az várható volt, elmarad a Művelődési Központ mára tervezett gyerek előadása. A miskolci Csodamalom bábszínház tízkor és délután kettőkor játszotta volna a Varázsköpeny újra mesél című bábjátékot, de érthető okokból nem tudták vállalni az utazást. Az elmaradt előadást a szervezők egy későbbi időpontban pótolják. Bálok Ideje Az időjárási viszonyok ellenére tombol a báli szezon Dunaföldváron is. Múlt szombaton a Máltai szeretetszolgálat helyi csoportja tartott 'nagyszabású jótékonysági bált, és maradt szórakozási lehetőség e hét végére is. A Művelődési Központban pénteken este a Generációk együttes várja a nosztalgia zenét kedvelőket egy kis összejövetelre, szombaton pedig a József téri óvoda tartja hagyományos szülők bálját, melynek bevétele a karácsonyi játékvásárlást szolgálja.