Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-03 / 256. szám

2. oldal Világtükör - Hazai Tükör 1999. november 3., szerda Exkluzív interjú a német államfővel Sokszínűség és társadalom Magyarország joggal reményke­dik abban, hogy hamarosan az Európai Unió tagja lehet - jelen­tette ki Johannes Rau német ál­lamelnök Josef von Ferenczy mé­diamenedzsernek abban az inter­júban, amelyet a FEB számára adott. A politikus szerint hazánk erőfeszítéseinek köszönhetően „az ország nagy lépéseket tett az EU-ba vezető úton”.- Júliusi beiktatásakor elnök úr ki­fejtette, hogy minden németnek és Németország minden állampolgá­rának államfője kíván lenni. Ho­gyan értendő ezt- Napjainkra jellemző, hogy hirtelen következnek be a válto­zások, s ebből adódóan mindin­kább lazulnak a kötődések, az emberek elveszítik tájékozódási képességüket. Növekvőben van­nak a társadalmat megosztó erők. Szeretnék ennek a széthúzó erőnek gátat vetni. Szövetségi ál­lamfőként azt tartom feladatom­nak, hogy az embereknek tartást adjak, s hogy - különbözőségük dacára - segítsem egymásra talá­lásukat. Az emberi együttérzés, a felebaráti szeretet és a szolidari­tásjelenti azokat a társadalmi ala­pokat, amelyekből szeretnék pél­dát adni. Németországban alábe­csültük negyven esztendő külön­bözőségének, ellentéteinek kiha­tásait, amelyek eltávolítottak ben­nünket egymástól. Szeretnék minden némethez szólni, s ezzel párhuzamosan elősegíteni a ki­sebbségek önkifejezését. Szeret­nék mindenkit arra bátorítani, hogy kerekedjen fölül az ellen­téteken, lépjen túl az ellenséges­kedésen, s érezze úgy, hogy a kul­turális, a vallási és a politikai sok­színűség gazdagítja társadalmun­kat. Síkra szállók amellett, hogy Németország minden lakosa - származásától függetlenül - egyenlő esélyekkel rendelkezzék minden téren. Németországban nincs helye a nacionalizmusnak és a szeparatizmusnak. Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy min­den polgártársunk békében élhes­sen és dolgozhasson nálunk, te­kintet nélkül arra, hol töltötte a gyerekkorát, s függetlenül attól, hogy rendelkezik-e német útlevél­lel, vagy sem.- A szövetségi parlament és a kormányzat berlini átköltözésével a német főváros lüktető életű köz­ponttá vált. Jelentheti ez azt, hogy Berlin ezáltal egész Közép-Európá- ban új szerephez jut?- A berliniek azt mondanák, hogy városuk már a költözködés előtt is rendkívül élénk metropo­lis volt. Ám Berlin napjainkban kétségkívül mindenkire növekvő vonzerőt gyakorol, különösen Közép- és Kelet-Európábán. Bi­zonyos értelemben Németország és Európa egységének laboratóri­umaként is jellemezhetjük. A köl­tözködés Berlinbe a szövetségi parlamentet és a kormányzatot földrajzi értelemben közelebb hozta Közép- és Kelet-Európá- hoz. Sokkal fontosabbnak tartom azonban a politikai, a gazdasági és a kulturális közeledést, amely a keleti bővítéssel kapcsolatos. E nyitásnak köszönhetően Berlin a leendő tagok számára fordítóko­rongként szolgálhat. Mint az egy­kor megosztott földrész kettészelt városa, új szerephez juthat egy majdan valóban egységes Európa közepén.- Miként értékeli elnök úr a né­met-magyar kapcsolatokat; ho­gyan segítheti Németország az ed­diginél is jobban Magyarország fel­vételét az Európai Unióba?- Kétoldalú kapcsolataink kiemelkedőek. Ezt személyesen is megtapasztalhattam, amikor találkozhattam államfőjükkel. Göncz elnök úrral örömmel álla­pítottuk meg, milyen jó jelenleg a német-magyar viszony. Az NSZK a közép- és kelet-európai tagjelöltek védőügyvédjeként lép fel. Magyarország különösen nagy lépéseket sikerült megtennie az EU soros német elnökségének idején, 1999 első félévében. A csatlakozási tárgyalások menet­rend szerint folytatódnak. Az Eu­rópai Tanács decemberben Hel­sinkiben előreláthatóan rögzíteni fogja a pontos határidőt. Josef von Ferenczyt fogadja Johannes Rau Drágulnak a szolgáltatások Egyebek mellett a jövő évi árak alakulásáról tárgyalt tegnapi ülésén a kormány. A mértékekről Járai Zsigmond pénzügyminiszter tájékoztatta az újságírókat. A kabinet a külgazdasági felté­telek és a hazai piac várható mozgásának figyelembevételé­vel 6-7 százalékos infláció mel­lett 4-8 százalékos áremelkedé­sekkel számol - mondta a pénzügyminiszter. A belföldi áruk többsége 4-5 százalékkal drágul, míg a szolgáltatásokért 7-8 százalékkal kell többet fi­zetni jövőre. Az állam által el­lenőrzött termékek és szolgál­tatások - például a tüzelő, a gyógyszer, az energia vagy a telefon -, valamint az úgyneve­zett hatósági áras termékek 6 százalékkal lesznek drágáb­bak. A kabinet azt javasolja, hogy a postai tarifák legfeljebb 5, a vasúti menetjegyek 6-8, a távolsági autóbusz-közlekedés 5 százalékkal kerüljön többe, mint az idén, a benzinárak pe­dig, ha lehet, maradjanak vál­tozatlanok. Mint megtudtuk, az áremelkedések egy része nem januárban, hanem „csúsz­tatva” lépne életbe. A miniszterek megtárgyal­ták a jövő évi költségvetési tervezethez benyújtott módo­sító javaslatokat is, de csak a többletköltséggel nem járókat támogatták. Elfogadta a kabi­net az ügynevezett praxisjog­ról szóló törvénytervezetet. Mint azt Gógl Árpád egészség- ügyi miniszter elmondta, a számos feltételhez kötött jo­got minden most praktizáló orvos ingyen kapja meg. A 7000 járóbeteg-ellátásban dol­gozó szakember később elad­hatja, átruházhatja jogát, ám a frissen szakvizsgázottaknak meg kell azt vásárolniuk. A miniszter 1-8 millió forint közötti összegre taksálta egy praxis értékét. A kormány kezdeményezi a Kossuth- és Széchenyi-díjról, valamint a köztársaság né­hány egyéb kitüntetéséről szó­ló törvény módosítását - szá­molt be Borókai Gábor szóvi­vő az egyéb döntésekről. A Kossuth- és a Széchenyi-díj a tervek szerint szebb lesz, mint most: a jelvényt kis szobor váltja fel. A kabinet rendeletet alko­tott a személyazonositó kártya jövő évtől való bevezetéséről. Az egymagában is több célra használható kártyát az ország bármely körzetközpontjában ki lehet majd váltani. Japán segélyt különített el az egészségügy átalakítására Elkésett az átfogó reform Tegnap az Országgyűlés bizottsági ülésekkel folytatta munkáját. Az Egészségügyi és Szociális Bizottságnak az egészségügy reform­jával és európai integrációjával foglalkozó ülésen részt vett Armin Fidler, a Világbank szakértője is. Az egészségügyben radikális változtatásokhoz a kormányzati ciklust tekintve már késő van, de ez nem jelenti azt, hogy mélyreható intézkedéseket nem lehet végrehajtani - vélte Armin Fidler, a Világbank szakértője azon a konzultáción, amelyet az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának tagjaival folytatott. A népegészségügyi szakértő emlékeztetett arra, hogy azok­ban az országokban, ahol sike­rült egészségügyi reformot vég­rehajtani, a kormányok mindig a ciklus elején tették meg a szükséges lépéseket. Schvarcz Tibor (MSZP) kifejtette: ah­hoz még nincs késő, hogy a szakma 15-20 éves koncepció kidolgozásába kezdjen. Kifo­gásolta, hogy jelenleg az egész­ségügyi reform előkészítését a gazdasági kabinet irányítja. Armin Fidler beszámolt ar­ról, hogy a japán kormány 500 ezer amerikai dollárnyi segélyt adna Magyarországnak az egészségügyi reform előkészí­téséhez szükséges szakértői anyagok, felmérések elkészíté­séhez. Holló Imre, a Világbank budapesti képviseletének mun­katársa elmondta, hogy a ja­pán segély már egy éve rendel­kezésre áll, a szaktárca eddig azonban nem vette igénybe. Politikai akarat kell az alkotmányos mulasztás elkerülésére A kisebbségek képviselete érdekében Kilényi Géza jogászprofesszor napokban elkészült tanulmánya út­mutató lehet a politikusok számára. Az egykori alkotmánybíró többféle lehetőséget kínál a hazai kisebbségek parlamenti képvise­letének megoldására. A rendezetlenség miatt a parlamentet évek óta alkotmányos mulasztás terheli. A kisebbségek parlamentbe jut­tatására többféle alkotmányos lehetőség is kínálkozik. Kilényi Géza jogászprofesszor tanul­mányában nem rejti véka alá, hogy ő a kisebbségek teljes jogú parlamenti képviseletét támo­gatja.- A parlamentbe kerülés ho­gyanjára azonban több jogi megoldást kínál - nyilatkozta a Ferenczy Europressnek az ille­tékes parlamenti albizottság ve­zetője, Hargitai János. Koráb­ban elutasította a parlament a kisebbségi képviseletről szóló javaslatot, amelyért a mostani koalíció az előző, kétharmados többség birtokában lévő kor­mányt hibáztatja. Az albizottsá- gi elnök ezért nem látja értel­mét, hogy a képviselők által már többször visszautasított megoldást újra a T. Ház elé ter­jesszék, ezért kérte fel a kérdés áttekintésére az egykori alkot­mánybírót. Kilényi professzor szerint az alkotmány olyan keretjogsza­bály, amelyet a parlamenti kép­viselők nagy mozgásszabadság­gal tölthetnek ki. Alkotmányos megoldás lehet, ha a 13 hazai kisebbség esetében nem ötszá­zalékos, hanem kisebb bekerü­lési küszöböt állapitanának meg. Ez Hargitai János szerint nem egyszerű, hiszen a 600 ez­res cigányságnak, valamint a sokkal kisebb létszámú ruszin, vagy bolgár népességnek is azo­nos feltételeket kell szabni. Kilényi másik javaslata szerint az érintettek legitim közösségé­re, az Országos Önkormányza­tokra lehetne bízni, hogy mely képviselőjüket akarják a parla­mentbe küldeni. Ez ugyan nem választás, hanem delegálás, amit az alkotmányunk nem is­mer, ám egységes politikai aka­rattal ez a probléma is megold­ható. (horváth) Martonyi János külügymi­niszter kedden Bangkokban megbeszélést folytatott Suk- humbhand Paribatra thaiföldi ügyvezető külügyminiszterrel. A politikusok egyetértettek ab­ban, hogy a két ország közötti politikai kapcsolatok magas szintűek és rendszeresek, a gazdasági együttműködés azonban elmarad a lehetősé­gektől. Megállapították, hogy Magyarország és Thaiföld híd­főállás lehet egymás számára a kelet-közép-európai, illetve a délkelet-ázsiai térségben. Martonyi János ezt követően Sanghajba utazott Franjo Tudjman horvát el­nököt hétfő este sürgősen meg­operálták bélperforáció miatt. Az államfő az ellenzéki sajtó szerint rákos megbetegedés­ben szenved, s már az ideg- rendszerén is vannak áttételek. Franjo Tudjman egykori keze­lőorvosa úgy nyilatkozott, hogy a kemoterápiás gyógy­mód komplikációjaként léphe­tett fel bélperforáció a politi­kusnál. Előrelépés. Magyarország je­lentősen előrelépett az Euró­pai Unió bel- és igazságügyi előírásainak átvétele terén, de még számos jogharmonizációs elvárást kell teljesítenünk uni­ós csatlakozásunkig - hang­zott el a Belügyminisztérium európai uniós integrációs iro­dájának, a napokban nyilvá­nosságra hozott uniós ország­jelentésről tartott keddi tájé­koztatóján a fővárosban. Módosító indítvány. Hor­váth Zsolt és Selmeczi Gabri­ella fideszes képviselők tegnap bejelentették: módositó indít­ványt adtak be a jövő évi tb- költségvetésről szóló előter­jesztéshez, amelyben azt java­solják, hogy a gyógyító-meg­előző kasszából másfél száza­lékot fordítsanak az ellátás ha­tékonyságát javító fejlesztések­re. A másfél százalék átcsopor­tosítása csaknem öt és fél mil­liárd forintot jelentene. Demonstráció. Nem elkép­zelhetetlen, hogy a Pedagógu­sok Demokratikus Szakszerve­zete (PDSZ) utcai demonstrá­ciót szervez, ha a kormány nem változtat a pedagógusok jövő évi béremeléséről szóló ajánlatán - közölte kedden Molnár Péter, a PDSZ érdek- egyeztetésért felelős ügyvivője. Egyeztetés. Az őszi érdek­egyeztető tárgyalásokat meg­előzően rendszeresen egyezteti álláspontját a három reprezen­tatív vasutas szakszervezet a bérfejlesztésről, a foglalkozta­táspolitikáról, a kollektív szer­ződésről és a munkakörülmé­nyekről - állapodtak meg az érintettek keddi megbeszélésü­kön, Budapesten. Ez nem vicc! Ez a Jó vicc! 93000 forint értékű nyeremény 39 skandi plusz poén betű=szám rejtvény Mestertanárok. Kiváló pedagógiai munkájuk elismeréséül tegnap több tanár kapott magas mi­nisztériumi kitüntetést. Képünkön dr. Kurucz Rózsa, a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára veszi át a díjat Pokomi Zoltán oktatási minisztertől. fotó: feb/körmendi imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom