Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-01 / 254. szám
1999. november 1., hétfő Megyei Körkép 3. olda Ezeréves régészeti emlékek Tolnából Fegyverek, csontok a sírokban A honfoglalás és az államalapítás korának Tolna megyei emlékeiről tartott előadást Ódor János, a Wosinsky múzeum régésze Tolnán, a helyi millenniumi referátum-sorozat nyitányaként. Az archeológus elmondta, hogy megyénkben a fentebb jelzett időszakból származó források általában szegényesnek mondhatók. Míg a honfoglalás előtti időből, a VIII. századból gazdag leletanyagot találtak a szakemberek (50-60 sírt is feltártak), IX. századi sírlelet egyáltalán nincs a megyében. Ez, mint mondta, arra is bizonyíték, hogy a honfoglaló magyarok viszonylag üres területet foglaltak el annak idején. A X-XI. századból a zömmel szórványleletek mellett a megyében eddig két helyen tártak fel teljes temetőt. Tengelicen 26, míg Mözsön, a szárazdombi temetőben 89 sírt ástak ki, a 950-1030 közötti időszakból. Sok sírban fegyvereket, lószerszámot, ékszereket, nyílhegyeket és rituális leleteket, például kutyacsontot találtak. (Ez utóbbival kapcsolatban a közönség soraiból valaki megkérdezte: a kutya, mint halál utáni táplálék kerülhetett-e a sírba? A régész szerint azonban eleink nem eledelként, hanem társként tartották számon az ebeket.) Az előadás többek között kitért a vezéri szálláshelyek kérdésére is, amely részben érinti Tolna megyét. Az egyik, történészi elmélet szerint a honfoglaló, félnomád magyarok állataik „legelőszükségletét” figyelembe véve nyári és téli vezéri szálláshelyek között vándoroltak. Ezen elmélet szerint például Árpád fia, Tarhos nyári szálláshelye Fadd, a téli pedig Dombóvártól délre eső hely lehetett. Az ezzel ellentétes - régészeti leleteken alapuló - álláspont szerint a magyarok a X. században már letelepedett életmódot folytattak, ráadásul a Kárpát medence nem is alkalmas a szállásváltásra. A történészi elmélet helytállóságának bizonyítására citált helységnevek zöme pedig csak a vizsgált kor után, a XII. században alakult ki véglegesen. -tsRoma közéleti fórum Tamásiban Sikeres cigány önkormányzat Tamási önkormányzati és intézményi vezetőkkel találkoztak szombaton Tolna megyei cigány kisebbségi képviselők a Friedrich Ebert Alapítvány négy éves képzésének részeként. Hajdics József polgármester agilisnek, célratörőnek és határozottnak nevezte a tamási cigány kisebbségi önkormányzatot, amellyel szemben az egy éve alakult német önkormányzat tájékozatlanabb, aminek talán a helybeliek kevésbé aktív hozzáállása az oka. A települési önkormányzat szoros együttműködésre törekszik a cigány önkormányzattal - mondta a polgármester, s erre két közös és sikeres pályázatot említett. Dr. Schutzbach Ferenc, Tamási jegyzője bevezetőjében arról beszélt: a kisebbségi ön- kormányzatok támogatása nem megfelelő, és a települési ön- kormányzatoknak is ki vannak szolgáltatva. Egy jobb pénzügyi helyzetben lévő város jobban tudja támogatni a kisebbségi önkormányzatot is. A jelenlévő roma képviselők többször visszatértek kérdéseikben a romák hátrányos megkülönböztetéséhez a munkavállalás terén, és többen érdeklődtek a cigányság körében tapasztalt bűnözés adatai iránt. Ez utóbbi kapcsán dr. Kovács Zoltán, a tamási rendőrkapitányság vezetője leszögezte: ilyen statisztika nincs, és a személyiségi jogok védelme miatt nem is készülhet, az azonban nem biztos, hogy a sokszor emberhez méltatlan körülmények között élő romák közül kerülnek ki bűnözők. Hajdics József hangot adott véleményének: a munka- vállalásban nem a származás, hanem a végzettség számít. Vannak előítéletek bizonyos szakmákban, - mondta személyes tapasztalatai alapján -, például a vendéglátásban és elsősorban a külföldiek részéről. (tf) Illyés ünnepség a főiskolán Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola az intézmény aulájában november 2-án, kedden Illyés ünnepséget tart. A délután négy órakor kezdődő ünnepi műsorban közreműködnek a főiskola hallgatói és a Bartina Egyesület táncosai. Ünnepi megemlékezést dr. Horváth Béla főigazgató tart. Ezt követően átadják az Ily- lyés-plaketteket, valamint az úgynevezett belső kitüntető címeket. Jubilált az Ifjú Szív táncegyüttes A szekszárdi Ifjú Szív Német Nemzetiségi Néptáncegyüttes fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli. Az ünneplés napja a szombat volt, ami a táncosok számára megmérettetéssel kezdődött, mégpedig délelőtt. A neves koreográfus, Vásárhelyi László előtt mutatták be a tudományukat, az alkalmassági vizsgán bemutatkozó 42 táncosból 39 sikerrel állt helyt. A Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza színháztermében este hat órakor kezdődött az ünnepi gálaest, ahol az Ifjú Szív mindkét korcsoportja nagy sikert aratva mutatkozott be a „teltházas” színházteremben. Vendégegyüttes is fellépett, mégpedig a leányvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes. Venter Fotó: Bakó Jenő ítélet a hajléktalanverők bűnperében Másodfokon enyhítették a büntetést Mint arról annak idején beszámoltunk, Dombóvárott egy fiatalokból álló társaság hajléktalanokat bántalmazott. Az történet úgy került nyilvánosságra, hogy tetteikről videofelvételt készítettek. A kazettáról több másolat is készült. Tavaly tavasszal a városközpontban, a víztorony közelében gyülekezett a szakmával rendelkező, de munkanélküli társaság, akik a jelek szerint nem tudtak mit kezdeni magukkal. Tettüket azzal magyarázták, hogy nem szeretik a hajléktalanokat, részegeket, s meg akarták tőlük tisztítani a várost. Később két kihelyezett rendőr szakközépiskolás is csatlakozott hozzájuk. Először biciklivel, majd személygépkocsival indultak portyáikra. A lefilmezett esetben a Szász söröző mellett tartózkodó hajléktalanra törtek rá álmában, s „rögtömtélő bíróságra” hivatkozva megalázták, s közben különféle eszközökkel bántalmazták a sértettet. Ugyanazon este még visz- szamentek, s mivel akkor egy másik hajléktalan a már megvert férfi védelmére kelt, őt is emberi méltóságában sértegették, megverték. Kegyetlenségükre jellemző, hogy csalánnal verték a sértett arcát, s ebből legalább negyvenet tudott elkülöníteni az orvosszakértő, valamint 13 súlyos és 35 közepes erejű ütést az egyik sértetten. Az orvosszakértő összesen 174 bántalmazást számolt meg a videofelvételen, a négy sértettet 44 rúgás és 33 ökölcsapás érte, különféle eszközökkel pedig 57. A brutális verések - a testi szenvedésen túl - az átlagost meghaladó lelki gyötrelmet is okoztak. Egy másik esetben a vasútállomáson szedtek fel egy férfit, akit autóval kivittek a városból azzal az ürüggyel, hogy hazaszállítják, s ott bántalmazták. Értékeit is elvették. A bíróság ezt a tettüket nem rablásnak, hanem csoportosan elkövetett kifosztásnak minősítette, mert az „akciók” célja nem az értékek megszerzése volt. A bíróság az előbbiek mellett különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértésben mondta ki a vádlottakat bűnösnek, részvételüknek megfelelően tettesek, társtettesek, vagy éppen pszichikai bűnsegédek voltak. A Tolna Megyei Bíróság enyhítette az első fokon kiszabott büntetéseket. A másodfokú, jogerős ítélet a bűnösség tárgyi súlyát lényegében hasonlóan ítélte meg, de az alanyi bűnösség tekintetében más álláspontra helyezkedett. Az enyhítés indokai között szerepelt, hogy valamennyien büntetlen előéletű, fiatal felnőttek, s rendezett családi körülményeik is reményt adnak arra, hogy a rövidebb tartamú börtönbüntetés is eléri célját. A Tolna Megyei Bíróság dr. Vass Gábor vezette, három bíróból álló büntetőtanácsa Széles Szabolcsot négy, Soós Leventét három, Matucza Zoltánt három év négy hónap börtönre ítélte, hosszabb időre eltiltva őket a közügyek gyakorlásától. Ketten - részvételük arányában - ennél lényegesen enyhébb büntetést kaptak. Ihárosi Ibolya Hírek Közéleti emberek a paksi tévében Bor Imre, Paks polgármestere és az önkormányzat bizottságainak elnökei lesznek a TelePaks városi televízió fórumának vendégei november 3-án, szerdán este fél héttől. Az élő adás témája az önkormányzat egy éves munkájának értékelése, majd a közéleti tisztségviselők válaszolnak a nézők telefonon feltett kérdéseire. Intézményvezetői értekezlet A dombóvári önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőinek tart értekezletet kedden délelőtt kilenc órától a városháza dísztermében Kerényi Zsolt alpolgármester. Nyitva a képviselői iroda Fehérvári Tamás, a dombóvári térség országgyűlési képviselője holnap este öt órától már nem a Bezerédj utca 14. alatti épületben, hanem a Fidesz- MPP helyi szervezetének Szabadság utcai irodájában tartja fogadóóráját. Kistérségi elnökök tanácskoznak Öt hátrányos helyzetű kistérség területfejlesztési társulásának elnökei tanácskoznak szerda délután két órától a dombóvári városházán. A megbeszélése- sen különféle Phare-pályáza- tokról és a Sapard-programról lesz szó. A közösségi házról döntenek A Dombóvári Német Kisebbségi Önkormányzat következő ülése szerdán 15 órakor kezdődik a polgármesteri hivatalban, melyen a Dombó Pál utcai közösségi ház felújításának megkezdéséről döntenek a testület tagjai. Bátyus bál a betegekért Batyusbált rendez a Betegápolásért Alapítvány november 6- án 19 órai kezdettel Szekszár- don, a városi sportcsarnokban. Az est vendégművésze Piszter Ilona, az Állami Operaház tagja. Véradás Dombóváron A dombóvári kórház véradó állomásának munkatársai holnap reggel fél nyolctól délután két óráig véradásra várják azokat, akik segíteni szeretnének embertársaikon. Tízezerszer töményebb a dohányfüst, mint egy szennyezett város levegője Dohányozni mától csak a kijelölt helyen lehet Hétfőtől már csak az arra kijelölt helyen lehet dohányozni a munkahelyeken, így védik a nem dohányzókat. Aki nem veszi komolyan a november elsején életbe lépő dohányzás elleni törvényt, az akár 30 ezer forintos pénzbírságra is számíthat. Vannak helyek, ahol egyáltalán nem lehet dohányozni, például a közforgalmú intézményekben, tömegközlekedési eszközökön, vagy zárt térben - tájékoztatta lapunkat a dohányzás elleni törvény részleteiről dr. Halász Nóra tisztiorvos. — Munkahelyeken való dohányzás korlátozása jelenti a legnagyobb változást, ez mit jelent a gyakorlatban? — Külön jogszabály rendelkezik a munkahelyen történő dohányzás lehetőségeiről. A munkáltatóknak gondoskodniuk kell a dohányzó helyek kijelöléséről, illetve megfelelő szellőztetéssel rendelkező, zárt légterű helyiség biztosításáról. Vannak olyan helyek - egészségügyi rendelőkben, gyógyszertárakban, közoktatási-, szociális- és gyermek intézményekben, sportlétesítményekben - ahol az itt megforduló látogatóknak egyáltalán nem lehet dohányozni. — Mi történik azokkal, akik nem veszik figyelembe a dohányzás elleni törvényt? — Ha a munkáltató nem jelöl ki dohányzásra megfelelő helyet, akkor 50 ezer és 100 ezer forint közötti egészségvédelmi bírsággal büntethető, ha az egyén vét a törvény ellen, akkor 30 ezer forintos bírságot is fizethet. Az ÁNTSZ dolgozói végzik majd az ellenőrzéseket, de lakossági bejelentéseket is kivizsgálunk. — Kérem, mondjon néhány adatot, amely alátámasztja, hogy a dohányzás valóban káros az egészségre. — Magyarországon 1955- ben 1430 tüdőrákos beteget tartottak nyilván, 1994-ben 7505-öt (ez a szám azóta tovább emelkedett), ennek 90 százalékában a dohányfüst tehető felelőssé, a szív- és érrendszeri halálozásban 25, a idült légúti betegségekben 80 százalékban van döntő szerepe a dohányzásnak. (Az daganatos betegségek 45 százalékáért felelős a dohányfüst.) Sajnos a passzív dohányzás legalább ilyen káros, hiszen a dohányfüst kétharmad része az úgynevezett mellékfüst, ami kétszer annyi nikotint, kátrányt és ötször any- nyi szén-monoxidot tartalmaz, mint amennyi a füstszűrőn keresztül távozik. Míg a ’70-es években egy emberre, évente 2640 szál cigaretta jutott, addig a ’90-es években 3260 szál jut, ezzel a világon a harmadik legnagyobb dohányos címet mondhatjuk magunkénak. A '90-es évek közepén 38.700 ember halt meg Magyarországon a dohányzás miatt (zömében a 40-60 év közötti korosztályból). Aki dohányzik, az 20 évet veszít az életéből, ezt a tényt kutatások bizonyítják. A dohányfüst tízezerszer töményebb, mint egy szennyezett város levegője. Mauthner
