Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-02 / 255. szám

2. oldal Világtükör 1999. november 2., kedd Újdelhibe látogatott Mar- tonyi János külügyminiszter hétfőn, hogy indiai kollégájával, Dzsaszvant Szingh-gel tárgyal­jon. A két külügyminiszter sze­rint mindkét félnek határozott lépéseket kell tennie azért, hogy a magyar-indiai gazdasági kap­csolatok ismét fellendüljenek. Az ENSZ reformját mindketten elengedhetetlennek tartják ah­hoz, hogy a világszervezet haté­konyan tudjon fellépni. Valószínűleg megnyerte Edu­ard Sevardnadze elnök pártja, a Grúziái Állampolgári Szövetség a parlamenti választásokat Grú­ziában. A voksok mintegy 70 százalékának megszámlálása után Sevardnadze a szavazatok 49,8 százalékát mondhatja ma­gáénak, míg a legerősebb ellen­zéki párt, a Megújulás Össz- Grúziai Szövetsége csak a vok­sok 19,1 százalékát kapta. Elfoglalták az afgán ellenzéki erők hétfőn az északi Szári-Pul tartományban a tálibok ellen­őrizte Szung Sarak körzetét. Az összecsapásnak több halálos ál­dozata van. Tárgyalást kezdett az indonéz kormány az acehi lázadókkal, hogy megpróbáljon békét te­remteni a Szumátra északi ré­szén fekvő tartományban. Az egy évtizede tartó erőszak során több mint 2000 ember vesztette életét és 150 ezren kényszerül­tek otthonaik elhagyására. Combon lőtték pristinai laká­sán Momcsilo Trajkovicsot. A koszovói szerb vezető ellen va­sárnap este követték el a me­rényletet az ismeretlen táma­dók, akik a politikus elmondása szerint albánul beszéltek. Trajkovics meggyőződése, hogy meg akarták őt gyilkolni. Szabadon engedték a fehér­orosz hatóságok Mikola Statkevics ellenzéki vezetőt, a Narodnaja Gramada nevű, szo­ciáldemokrata jellegű párt veze­tőjét, de megtiltották neki, hogy elhagyja az országot. Statkevicset október 17-én tar­tóztatták le, és zavargások szer­vezésével vádolták meg. Hatra emelkedett a brit mar­hahús forgalmazását ezután sem engedélyező német tarto­mányok száma, miután Szász- Anhalt is csatlakozott a koráb­ban ilyen értelmű döntést hozó öt tartományhoz. Az ETA legyűrése nem jelent­heti a baszk konfliktus megoldá­sát - hívta fel a spanyol közpon­ti kormány figyelmét a Baszk Na­cionalista Párt (PNV) elnöke, Xabier Arzelluz. A politikus sze­rint a baszk probléma politikai jellegű, de a kormány csak a rendőrségi megoldásra gondol, miközben azt várja, hogy a baszk radikalizmus magától eltűnjék. Megemlékezések Jichák Rabin meggyilkolásának negyedik évfordulóján Közel-keleti csúcs Oslóban in nil .......miwBB^^^^^BKÉ2»Mi«Bmi^KmBI^^^B8mlMBBaB C linton a norvég király társaságában fotó: feb/reuters A norvég főváros vendége Bili Clinton amerikai elnök, Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke. Ugyancsak Oslóba utazott Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök is, hogy részt vegyen a közel- keleti békéről folytatott csúcs- találkozón. A megbeszélések hétfőn két­oldalú találkozókkal kezdőd­tek. Az amerikai elnök külön- külön tárgyalt mind az izrae­li, mind pedig a palesztin ve­zetővel. Arafat, Barak és Clin­ton a tervek szerint ma tart hármas találkozót a közel-ke­leti békefolyamat ügyének megvitatására. V. Harald norvég uralkodó hétfő délelőtt az oslói királyi palotában fogadta az ameri­kai elnököt, aki a négy éve meggyilkolt Jichák Rabin iz­raeli miniszterelnök emlékére rendezett közel-keleti csúcsta­lálkozóra érkezett a norvég fővárosba. A megemlékezése­ken részt vesz a néhai kor­mányfő özvegye is. Bili Clin­ton ezt követően négyszem­közt találkozott Kjell Magne Bondevik norvég miniszterel­nökkel. A megbeszélések után elmondta: reméli, hogy sikerül friss energiát adni az izraeli-palesztin békefolya­matnak. Clinton szerint azon­ban még túl korai lenne ered­ményekről beszélni. Minden­esetre reményét fejezte ki, hogy az oslói csúcstalálkozón az izraeli és a palesztin veze­tőknek sikerül megállapodni­uk a további tárgyalások mó­dozatairól. Clinton azt is el­mondta, hogy nem vár döntő áttörést Oslóban a közel-kele­ti békefolyamatban. Eközben a norvég főváros­ban az izraeli és a palesztin tár­gyalócsoportnak - az ENSZ közel-keleti megbízottjának közvetítésével - sikerült megál­lapodni a béketárgyalások be­fejező szakaszának helyszíné­ről és időpontjáról. Az egyez­ség értelmében a záró­megbeszélések november 8-án - az eredeti elképzeléshez ké­pest egy nappal később - Rámalláh városában kezdőd­nek majd. Két izraeli vadászbombázó ha­tolt be hétfő reggel a dél-libano­ni légtérbe, és rakétákat lőtt ki feltételezett gerillaállásokra. A célba vett gerillatámaszpont az Izrael által megszállt dél-libano­ni földsávon, az úgynevezett biz­tonsági övezeten kívül fekszik. Egyelőre nem tudni, hogy a tá­madásnak vannak-e áldozatai. Hírügynökségek szerint a légi­csapás megtorlás volt arra, hogy a Hezbollah Irán-barát gerilla­szervezet néhány órával koráb­ban a biztonsági zónán belül fekvő izraeli katonai állásokat ágyúzott libanoni területről. Iz­raeli harci repülőgépek a dél­előtt folyamán behatoltak Bej­rút légterébe is, az erőfitogtatás jeleként a hangnál nagyobb se­bességgel. Gyászolnak a hozzátartozók. Nincs túlélője az egyiptomi légitársaság repülőgép-szerencsétlen­ségének. A fedélzeten 217 személy tartózkodott. Az amerikai hatóságok első nyilatkozataikban elvetették a terrorcselekmény lehetőségét, bár augusztusban az FBI-t levélben figyelmeztették egy október 30-ig végrehajtandó merényletre egy Los Angelesből vagy New Yorkból felszálló utasszál­lító gép ellen. fotó: feb/reuters Hírháttér Ukrán politikai totó A részvételi arány nem volt különösebben kiugró, 37 millió szavazópol­gárból 26 millió ment el voksolni. Ami a jelöltek számát illeti, az re­kordnak számított a vasárnapi ukrajnai elnökválasztáson: 13 jelölt kö­zül lehetett választani, így nem meglepő, hogy senki nem szerzett ab­szolút többséget. Két hét múlva dől tehát el: az első két helyen végzett politikus közül ki lesz Ukrajna államfője a következő öt évben. A sajátos politikai totóban persze nem egyenlő eséllyel indultak a je­löltek. A jelenlegi elnök, Leonyid Kucsma komoly előnyt élvezett, s az sem okozott nagy meglepetést, hogy másodikként a hajdan oly erős kommunista párti Petro Szimonenko futott be. Megnyugtató viszont, hogy az igazán radikális indulók lemaradtak a voksvadászatban. A szélsőségeknek tehát - remélhetőleg - nemigen nyílik terep november közepén a második fordulóban. Megfigyelők a jelenlegi elnök győzelmét tartják valószínűbbnek, hi­szen az ő javára írható az önálló pénz, a hrivnya viszonylagos értékál­lósága, a Krím-félsziget és a fekete-tengeri flotta ügyében folyó vita le­zárása Moszkvával, az új alkotmány kidolgozása. Ukrajna gazdasága persze ezernyi sebből vérzik, magas az államadósság, a fizetések hóna­pokig késnek, közeleg a kemény tél, egyszóval a helyzet messze nem rózsás. Kucsma élre kerülése mégis megnyugtató: sokan úgy látják, hogy ő a biztosítéka a demokratikus intézményrendszer továbbfejlődé­sének, még akkor is, ha ezt a kifejezést Nyugat-Európához képest Ki- jevben másként értelmezik. Szondy Gábor Megnyílt a menekültfolyosó Változatlanul tart a csecsen célpontok támadása Ki orosz hadsereg hétfő reggel folyosót nyitott a menekültek számára a csecsen-ingus hatá­ron. Egyben megindult a vonat­közlekedés is a Mozdok-Kizljar pályán, vagyis a Tyerek folyótól északra, a szövetségi erők ellen­őrizte területen. Az orosz haderő egy héttel ez­előtt zárta le a „biztonsági öve­zet” határait, így csaknem fél­százezer menekült torlódott fel az utóbbi napokban a csecsen-ingus határon. A szom­szédos országban hivatalos ada­tok szerint jelenleg több mint 190 ezer csecsen menekült tar­tózkodik. Az orosz parancsnok­ság az intézkedést azzal indokol­ta, hogy meg kell akadályozni a csecsen terroristák és fegyverek kijutását a bekerített területekről. Hétfőn egyelőre csak az orosz erők ellenőrizte csecsen települések felé nyílt meg az út, a határon várakozó több tíz­ezer menekült, főként asszo­nyok és gyermekek, változatla­nul nem tudnak bejutni Ingusföldre. Az orosz légierő a hét végén is folyamatosan tá­madta a csecsen célpontokat, és vasárnap csaknem száz sza- kadár fegyverest megölt. Az orosz erőkkel szemben komoly, jól kiképzett erők állnak szem­ben, de a szövetségiek „távolsá­got tartó taktikája” nyomán az ellenség egyelőre nem tudott igazából közvetlen összecsapá­sokba bocsátkozni. Egyesült Államok kontra dohánymultik Füstbe ment per Több százmilliárd dolláros kár­térítésért perli a dohányárukat gyártó cégeket az amerikai kormány. Az igazságügyi szervek szerint az Egyesült Államokban eltitkol­ták a nyilvánosság elől, hogy a dohányzás mekkora veszélyt je­lent az egészségre. Janet Reno, az illetékes tárca minisztere úgy véli: az államnak évi 22 milliárd dollárjába került a dohányzás miatt megbetegedett emberek kezelése, s ennek az összegnek a megtérítését várná a felelősöktől. Á meglepőnek ható kereset, a csillagászati összeg nem is any- nyira képtelen, ha tudjuk, hogy az ugyanebben a kérdésben le­folytatott büntetőpert az állam már megnyerte a dohányiparral szemben. Az utóbbi tavaly arra kötelezte magát, hogy a követ­kező 25 évben összesen 206 milliárd dollár kártérítést fizet az USA 46 tagállamának, ame­lyek összefogva nyújtották be a büntetőkeresetet. A dohányipar ügyvédei most elhárítják még a lehetőségét is annak, hogy a bíróság az újabb, ezúttal polgári perben elmarasz­talhatná ügyfeleiket. Dolgukat azonban rendkívül megnehezí­tette, amikor a minap az egyik legnagyobb cég, a Philip Morris sajátos PR-lépésre szánta el ma­gát: internet-honlapján közzé­tette, hogy az orvosi kutatások egybehangzó véleménye szerint a dohányzás más betegségek mellett a tüdőrák okozója. E be­ismerés tükrében az ügyvédek­nek nem lesz könnyű dolguk a bíróság előtt. Szexbálványból állatvédő A francia könyvpiacon megjelent Brigitte Bardot emlékiratainak má­sodik kötete. A filmek császámője azt írja: moziba vagy huszonöt éve nem tette be a lábát, s amikor néha kinyitja a televíziót, visszahőköl. „Gyűlölöm azt a dekadenciát, azt az erkölcsi és testi koszt, azt a to­tális értékvesztést, ami a képernyőről árad.” A 65 éves BB-ről azt mondták annak idején, éppoly ismert, mint De Gaulle vagy az Eiffel-to- rony. 1973 óta kezdték őt az or­szág első számú állatvédőjeként emlegetni. 1996-ban jelent meg emlékiratainak első kötete, amelyen saját bevallása szerint 21 évig dolgozott, és bestseller­nek bizonyult: 28 nyelvre fordí­tották le, s a szerző levelek tízezreit kapta. A szakemberek szerint nagy kérdés, vajon a mostani máso­dik kötet megismételheti, vagy egyáltalán megközelitheti-e ezt a sikert. A nyájas olvasót a testi és a lelki sztriptíz érdekli, ami­ben az első kötet bővelkedett. A mostaniban viszont állatok és megint csak állatok szerepel­nek, általában az emberi go­noszság ellenpéldáiként, a sze- retetreméltóság, a hűség meg­annyi szobraként. Kutyák és macskák, lovak és csacsik, kecskék és birkák. „Ahányszor egy emberben meg­bíztam, mindig elárult. A leg­több állat ugyanezt mondhatná el magáról, ha tudna beszélni” - írja BB. És a férfiak? Róluk nem ír az egykori szexszimbólum? De. A szeretők mindig is jöttek és mentek, köztük a sztárnál sokkal fiatalabbak is. Maga a szerző írja, hogy anyja „gazdag szajhának” becézte, és néha megkérdezte, „hogyan ismeri ki magát ennyi strici között.” Ha az ember ennek az ünne­pelt bálványnak a könyvét ol­vassa, szinte elfelejti, hogy élete nagy része során a világ BB lá­ba előtt hevert. Ő ugyanis „fé­lelmetesnek” tartja élete több évtizedét, és azt írja: „csoda, hogy még élek”. Vetélések, ko­moly betegségek, depressziós rohamok között bukdácsolt, és ez utóbbiak nyomán jöttek a tabletták és a feldecik, sőt teli üvegek is. BB szerint az állatok segítet­ték lábra állni. Bár azért akadt velük gond is: amikor utolsó fér­jével, Bemard d’Ormale-lal a nászéjszakán ágyba bújt volna, kutyái rárontottak a férfiúra... Harmat Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom