Tolnai Népújság, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-11 / 237. szám

2. oldal VlLÁGTÜKÖR 1999. október 11., hétfő Jelcin idő előtt lemond? Már jobban van az orosz államfő, aki a hét végén influenzával került kórházba. Jakuskin elnöki szóvivő határozottan cáfolta azokat a sajtó- jelentéseket, miszerint az államfőnek sürgős műtétre lenne szüksége, s arra Németországban kerülne sor. Borisz Jelcin péntek este kezdte rosszul érezni magát, s másnap be­feküdt a Kreml-kórházba. A ki­adott közlemény nem említi, med­dig kell orvosi felügyelet alatt ma­radnia az államfőnek. Jelcin idén már többször szorult kórházi ke­zelésre kiújult gyomorfekélye, illet­ve felső légúti hurutja miatt. Ge- rincbántalmakkal is bajlódott, ki­vizsgálásra kényszerült, fájdalom- csillapítókat szed. A moszkvai „hírbörzén” ismét elterjedt az ér­tesülés, miszerint az elnök még októberben megválik hivatalától. Mi áll az ismételten felröppen­tett hír hátterében? Az semmikép­pen, hogy az ingatag egészségű Jelcin önszántából akarna vissza­vonulni. Inkább egy sajátos takti­ka bontakozhat ki. Ha ugyanis az államfő lemond, előre kell hozni az elnökválasztásokat, és azokat a december 19-ei képviselői válasz­tással együtt bonyolítanák le. Az orosz alkotmányos előírások sze­rint azonban nem jelöltetheti ma­gát valaki egyszerre elnöknek és honatyának, így Primakovtól Luzskovig, Zjuganovtól Sztyepa- sinig különös választási kényszer érvényesülne a választás előtt. Ha ugyanis az említett politikusok az államfői tisztért lépnek sorompó­ba, könnyen két szék között a pad alá eshetnek. Mások úgy vélik, hogy az államfő, és főként belső bizalmi köre attól tart, hogy távo­zása után nem lehetne elkerülni a nagy elszámolást, például azokkal a dollármilliókkal vagy talán milli- árdokkal, amelyeket állítólag ki­csempésztek, „átmostak”, s végül külföldi bankokba menekítettek. Kérdés persze, hogy valóban ki- biztosítja-e Jelcin a „lemondási bombát”, éppen most, amikor a kaukázusi helyzet miatt amúgy is eléggé feszült a közhangulat Ami­re jellemző, hogy Putyin kormány­fő ismét a „biztonsági övezet” ki­alakítását, a Csecsenföldről kiin­duló támadások kizárását minősí­tette elsőrendű feladatának. Han­goztatta azonban, hogy Moszkvá­nak „nem áll szándékában katonai erővel politikai kérdéseket - így Csecsenföld státusának kérdését sem - megoldani”. Harcállást foglalnak el az orosz katonák fotó: feb/reuters Rálőttek egy koszovói albánra a magyar határőrök, amikor illegáli­san át akarta lépni az osztrák ha­tárt. A férfit, aki comblövést szen­vedett, a soproni kórházba vitték. Hasonló eset csak mintegy tíz év­vel ezelőtt fordult elő, amikor még nem szűnt meg a vasfüg­göny, és az NDK-menekültek pró­báltak áthatolni a határon. Nápolyba érkezett Stumpf Ist­ván. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részt vesz az OECD konferenciáján, amelyen olyan témákat vitatnak meg, mint a kormányzat és a civil lakosság kapcsolatának erősítése, az olasz közigazgatási reform kérdése. Nem számíthat a szigorúan vett emberiességi segélyen kívül Szerbia és Jugoszlávia jelentős nemzetközi segítségre a NATO- csapások utáni újjáépítésben, amíg a háborús bűnökkel vádolt Szlobodan Milosevics elnök áll az ország élén - jelentette ki Ro­bin Cook brit külügyminiszter. Újabb magyar hitelkártyacsaló­kat füleltek le Ausztriában. A két férfi hamis hitelkártyával próbált fizetni az egyik boltban, de a pénztáros észrevette a csalást. Az illetők ekkor még egérutat nyer­tek, de később elkapták őket. Leg­utóbb szeptember elején füleltek le az osztrák hatóságok egy ma­gyar hitelkártyacsaló bandát. Csaknem száz magyar cég vesz részt a világ legjelentősebb kölni nemzetközi élelmiszer-ipa­ri szakkiállításán. Az árumust­rán több mint 100 ország hat­ezernél is több kiállítója van je­len, Magyarországot 93 vállal­kozás képviseli mintegy 1000 négyzetméteren. Kereskedelmi háborúvá fajul­hat a Nagy-Britannia és Francia- ország, valamint Németország közötti vita a brit marhahús im­portjáról. Franciaország a tila­lom feloldása ellenére sem enge­délyezi a brit marhaimportot. Időközben a németek csatlakoz­tak Párizshoz. Tajvanon megtaláltak és kisza­badítottak a romok közül két ku­tyát, amelyek túlélték a szeptem­ber 21-ei pusztító földrengést. Az állatok 437 órát töltöttek a világtól elzárva. Kiderült, hogy egy erős szék alatt találtak me­nedéket, a közeli fagyasztószek­rényből származó húst ették, és egy akvárium vizét itták. Alapvetően megváltozott a magyar írók helyzete a berlini fal leomlása óta - állapítja meg a Corriere della Sera című olasz napilap azzal kapcsolatosan, hogy Magyarország a Frankfurti Könyvvásár idei díszvendége. így például ma már nem élvezik azt a védettséget, amelyet valamikor a politikai hatalom biztosított szá­mukra hűségükért cserébe. EU-reformok, keleti bővítés Hiba lenne, ha az Európai Unió nem tenné teljesen rendbe belső in­tézményrendszerét a kelet-európai államok felvétele előtt - jelentet­te ki Jean-Luc Dehaene, az Európai Unió intézményes reformjai­nak előkészítésével megbízott volt belga miniszterelnök. A legborúlátóbb forgatóköny­vek szerint is a földrész integrá­ciós szervezete öt-hat éven be­lül felveszi a legfelkészültebb kelet-európai államokat. Szak­értők szerint a szélesítés előké­szítésével az unió jól halad, megteremtette annak anyagi feltételeit, illetve megalapozta a változásokat a leginkább érin­tett ágazatban, a mezőgazda­ságban. Az utolsó feladat, ame­lyet az uniónak kell elvégeznie, saját intézményrendszerének korszerűsítése, hogy a hat tagál­lamra tervezett struktúra elbír­jon akár 25-30 államot is. Az EU már 1996-97-ben el­végezte az intézményes refor­mok többségét. A tagállamok nagyobbik hányada szerint csu­pán három kérdés tisztázására van szükség: hogyan álljon össze a végrehajtó szervezet, egy-egy tagállam szavazata mek­kora súllyal essék latba a közös ügyekben lefolytatott voksolá­son, illetve mely területeknél szüntessék meg a vétójogot. A reformokkal foglalkozó konferencia előkészítésére fel­kért belga politikus, Jean-Luc Dehaene azonban úgy nyilat­kozott, hogy hibának tartaná, ha az átalakításkor csak erre a három kérdésre összpontosíta­nának. Szerinte az intézmény- rendszer tizenkét új tag felvéte­le után megbénul, ha most nem végzik el teljes korszerűsítését. Kelet-Európábán mindenki pontosan tudja, hogy a reform- folyamat alakulásától függ a bővítés megkezdése. Több vál­toztatás több időt is vesz igény­be, ami az első csatlakozások időpontját kitolhatja. Dehaene azt is leszögezte: az eddigi ter­veknek megfelelően a jövő év végére pontosan ki kell dolgoz­ni az átalakítások körét és me­netrendjét. Ami a három fő kérdést ille­ti, a Dehaene-nyilatkozatból ki­derül: az október 18-ai jelenté­sében a volt miniszterelnök az Európai Bizottság tagjainak számát a jelenlegi húszról hat­ra javasolja csökkenteni. A vé­tójogot az egykori kormányfő a lehetséges valamennyi terüle­ten megszüntetné. Újra misézik a timori püspök. Szerdai visszatérése óta vasárnap először mondott misét Carlos Belő Nobel-békedíjas, kelet-timori püspök, aki az egy hónapig tartó véres zavargások elől külföldre menekült. fotó: feb/reuters Szigorít a brit kormány A brit kormány megvonja a vasúti biztonság felügyeleti jogát a Railtrack társaságtól, amely tulaj­donosa és működtetője a brit vasút­hálózatnak. Tony Blair kormányfő azonnali hatállyal úgy döntött, hogy a vas- úthálózat biztonságáról szóló új törvényt a novemberben kezdődő parlamenti ülésszak elé terjesztik. Ezzel megfosztják a Railtracket eddigi hatósági szerepétől, és új, sokkal szélesebb jogkörrel felru­házandó felügyeleti szervet hoz­nak létre. A brit vasutak 1997-es priva­tizációja nyomán magánkézbe került Railtrack 32 ezer kilomé­ternyi vasúthálózatért, 40 ezer vasúti híd, alagút, viadukt, 2500 pályaudvar és a hozzátar­tozó jelzőrendszerek működte­téséért, fenntartásáért, korsze­rűsítéséért felelős. A cég köz­vetlen irányítása alatt van 14 nagy pályaudvar, köztük a ked­di szerencsétlenséghez közeli londoni Paddington is. A londoni vasúti katasztrófa vizsgálatáról nyilvánosságra ho­zott jelentés súlyos bírálattal illet­te a társaságot, mondván, a vas­utak biztonságos működését „fel­áldozta” nyereségességének fenn­tartásáért. A hálózat terhelhetősé­géhez képest sokkal több szerel­vényt enged futni, a londoni Paddington pályaudvarnál pedig a zsúfolt menetrendek és betartatá­suk érdekében a biztonságosnál gyorsabb megközelítést engedé­lyez a szerelvényeknek. Londonban a mentőalakulatok a hét végén is folytatták a kiégett vasúti kocsik bontását. A rendőr­ség szerint legkevesebb negyven halálos áldozata van a szerencsét­lenségnek, további 64 személyt eltűntként tartanak nyilván. A londoni kórházakban harmincnál több súlyos sérültet kezelnek. Erőszakos hittérítés Azt követeli a fundamentalista Hindu Világtanács II. János Pál pápától, hogy keljen bocsánatot az állítólag Indiában folyó erősza­kos katolikus hittérítésért. Ha a Szentatya „vallási minőségé­ben” érkezik tervezett novemberi apostoli látogatására, akkor az in­diai kormány nem fogadhatja őt állami vendégként - jelentette ki Acsarja Giriradzs Kisór, a Hindu Világtanács (VHP) elnöke. A pá­pa november 5-e és 8-a között tesz látogatást Indiában, és egye­bek mellett misét mutat be az új­delhi sportstadionban. Kisór szerint a goai lakosság egy részét annak idején kénysze­rítették arra, hogy áttéijen a ke­resztény hitre. „A pápának ezért is bocsánatot kell kérnie.” Az In­dia nyugati partján fekvő Goát ugyanis a portugálok gyarmatosí­tották a XVI. században, és a te­rület egészen 1961-ig portugál gyarmati fennhatóság alatt állt. A VHP azért is támadja már huzamosabb ideje a római kato­likus egyházat és a többi keresz­tény hitfelekezetet, mert szerin­te a külföldről érkező misszio­náriusok rengeteg pénz felhasz­nálásával igyekeznek terjeszte­ni a kereszténységet Indiában. Fanatikus hindu csoportok az év elején Gudzsarát szövetségi államban számos templomot felgyújtottak, a kelet-indiai Orisza államban pedig két fiá­val együtt elevenen elégettek egy ausztráliai misszionáriust, aki egy lepragyógyító közpon­tot vezetett. Amerikát okolják az agrárválságért Naponta tiltakoznak dühös francia zöldség- és gyümölcstermelő gazdák az árcsökkenések miatt az illetékes mezőgazdasági hivatal előtt. Olykor még a kivezényelt rendőrökkel is összeverekednek. A Le Figaro című napilap Jeremy Rijkin amerikai társada­lomtudósra hivatkozik, aki a pa­rasztvilág mostani mozgolódá­sát „forradalminak” látja. A mozgalomnak máris megvan a hőse Jósé Bővé személyében. A lázadó „parasztvezér” azzal vált országos hírűvé, hogy mintegy száz társával együtt szó szerint fölaprította a dél-franciaországi Millau-ban addig működött McDonald’s éttermet. Bové-t letartóztatták, és bi­lincsbe verve elvezették, s azóta ő a gazdák szemében nap­jaink Astérixe, aki győzelemre vezeti a gallokat a világhódítók ellenében. Vannak azonban, akik szerint szélmalomharcot vív, s küzdelme a globalizáció el­len eleve kilátástalan... Tény viszont, hogy a politiku­sok, bár kifejezik együttérzésü­ket a francia parasztsággal, kép­telenek a mezőgazdaság hanyat­lását megállítani. Az egykori agrárországban ma már csak a nemzeti össztermék, a GDP 2,6 százalékát adja a mezőgazdaság. A paraszti gazdaságok száma 700 ezerre zsugorodott, ám fél­milliót azon nyomban meg is le­hetne szüntetni, ha nem kapná­nak költségvetési támogatást. Az olyan botrányok pedig, mint a marhavész, vagy a dioxinnal szennyezett baromfi, csak élezik a mezőgazdasági válságot. Bővé a McDonald’s-ban vélte megtalálni az eszményi bűnba­kot. Úgy gondolta, bosszút áll azokért a védővámokért, ame­lyekkel az amerikaiak sújtják a francia termékeket.Célt tévesz­tett: mert bár a McDonald’s ne­ve amerikai, viszont 240 üzem­egységében 30 ezer francia dol­gozik, 45 ezer francia baromfi- és szarvasmarha-tenyésztő, zöld­ség- és gyümölcstermesztő látja el áruval az éttermi láncot. K. L. Több a politizáló fiatal Németországban A Követel párt sikere A legutóbbi helyi választásokon Németországban egyre több fia­tal indult, és szerzett helyet a kü­lönböző szintű önkormányzati testületekben. Az Észak-Rajna-Vesztfália tarto­mányhoz tartozó Monheim vá­ros tanácsának negyven tagja között a történelemben most először ül két 18 éves lány, Juliane Voigt és Maike Schmidt. A pártot, amelynek színeiben bejutottak, úgy hívják - Pető. A latin szó annyit jelent: követe­lek. Az ifjúsági mozgalom a vá­ros Otto Hahn fizikusról elneve­zett középiskolájában született, és a minapi választásokon a voksok 6,1 százalékát kapta. A szabaddemokrata FDP, amely olyan neveket adott az or­szágnak, mint Scheel volt köz- társasági elnök, vagy a legendás Genscher külügyminiszter, nem egészen félannyi szavazatot (mindössze 2,5 százalékot) szerzett, mint a most született ifjúsági párt. S még egy jellemző szám: a szocdemekkel most or­szágos szinten koalícióban lévő zöldek a monheimi testületben mindössze kéttized százalékkal szereztek több voksot (6,3) az ifjaknál. A Pető elnöke, Dániel Zim­mermann is megszólalt a médiá­ban: „Nem az a dolgunk, hogy mindent kritizáljunk, elvégre a politika a kompromisszumok művészete.” Egy 17 éves sráctól meglehetősen érett szöveg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom