Tolnai Népújság, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-09 / 236. szám

4. oldal Megyei Körkép 1999. október 9., szombat Tolna És Környéke Idősek Köszöntése Fácánkertben az elmúlt szombaton délután köszöntöt­ték és vendégelték meg a he­lyi nyugdíjasokat az idősek világéve alkalmából, a műve­lődési házban. A programot, amelyben a fácánkerti iskolá­sok, valamint Méhn Gyula zenészként működött közre, Tóth László képviselő szer­vezte. A rendezvényre vi­szonylag kevesen jöttek el, a hangulat viszont kellemes, családias volt. Tolnán ma, azaz szombaton 14 órai kezdettel a sportcsar­nokban kerül sor a városban élő idősek ünneplésére. Az önkormányzat ebéden látja vendégül és műsorral kívánja szórakoztatni az előzetesen jelentkezett nyugdíjasokat. Ez alkalomból kerül sor a a kép­viselőtestület értékes ajándé­kának (gyógyászati lámpák) átadására is. Faddon holnap, azaz vasár­nap 11 órától rendezik meg az idősek napi ünnepséget a mű­velődési házban. Köszöntőt mond Kocsner Antal polgár- mester, fellép a gyerek sze­replőkkel kibővített faddi néptánc csoport, Varga Ist­ván, népdal és nótaénekes­ként. A programban szerény vendéglátás és élőzene is sze­repel. Tolna legidősebb polgárait - Kovács Istvánnét, aki 1902- ben született, Kiss Jánosáét, Izsák Józsefnét, valamint az 1905-ben született Szántó Józsefet - virággal köszöntötte otthonukban dr. Szilák Mihály, Tolna polgármestere. gottvald KÁROLY fotóján a legidősebb tolnai férfinak gratu­lál a városvezető. Bizonytalan a körjegyzőség Távolodott a Sióagárd és Fá­cánkert által létrehozandó körjegyzőség létrehozásának lehetősége a sióagárdi képvi­selőtestület eheti döntése nyomán. Mint arról korábban hírt adtunk, a fácánkerti testü­let elfogadta a szándéknyilat­kozatot a körjegyzőségről. A sióagárdiak viszont hosszú vita után első körben lénye­gében elvetették a körjegyző­ség tervét, és a „saját” jegyző mellett foglaltak állást. Jegy­zői pályázatot írtak ki, ame­lyet december 7-én kívánnak elbírálni. Ha nem érkezik megfelelő pályázat, csak ak­kor jöhet szóba a körjegyző­ség. A fácánkerti polgármes­ter a döntést megismerve azt mondta, hogy van elképzelé­sük az új helyzet megoldá­sára, jegyző nélkül nem ma­radhat a fácánkerti polgár- mesteri hivatal. Rendőrőrs Betörtek a tolnai Popeye presz- szóba tegnap reggelre virra­dóra. A tettes a hátsó tároló he­lyiségen keresztül hatolt be a kocsmába, ahonnan cigarettát és egyéb áruféleségeket zsák­mányolt. Sokadszor hatoltak be a DÉ- DASZ tolnai, Sport utcai tele­pére, ahonnan a tárolóhelyisé­gen levő lakat leverése után is­mét alumínium légvezetéket tu­lajdonítottak el. A kár kb. 30 ezer forint. A rendőrség munka­társa megjegyezte: az ismét­lődő lopások nyomán nem egy esetben jelezték már a cégnek, hogy megfelelőképpen oldja meg a kábelek tárolását. A rendőrség felhívja a lakos­ság figyelmét, hogy ismét „sze­zonja van” a tűzifának, a ko­rábbi évekhez hasonlóan me­gint megjelentek a tűzifa áru­sok, akik a bolti árnál olcsób­ban kínálják portékájukat, álta­lában kuglira vágott akácfát, kb. 750 (Ft/mázsa áron. Nem egyszer előfordul azonban, hogy különböző mérlegelési trükkökkel megkárosítják a ve­vőt, aki végül is kevesebb fát kap, mint amennyit kifizetett. A rendőrség azt ajánlja a polgá­roknak, hogy nagyon figyelje­nek oda a mérésnél, illetve, ha valakit mégis megkárosítaná­nak, értesítsék a tolnai rend­őrőrsöt. Faddi Sorok A faddi holtág hasznosításáról Október 12-én,-kedden 9 órától a faddi polgármesteri hivatal­ban a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium, a MOHOSZ és az önkormányzat képviselőinek részvételével eszmecserét tartanak a holtág hasznosításával, tulajdonosi vi­szonyaival kapcsolatban. Bemutatják a hely- történeti CD-t A regionális szintű őszi Könyvtári Napok keretében ok­tóber f4-én, 14 órától kerül sor a faddi művelődési házban Fadd helytörténeti CD-jének bemutatására. A demonstrátor, a CD összeállítója, Ódry Ká­roly, a faddi művelődési ház volt igazgatója lesz. A bemuta­tóval párhuzamosan az érdek­lődők megismerkedhetnek Törő György fafaragó művész egyes alkotásaival. A program részeként 16 órától a Volent- öbölben, a Diabetes Centerben Lafferton Mariann dietetikus (szekszárdi ÁNTSZ) tart elő­adást a „szívbarát programhoz” kapcsolódóan. A szennyvíz és a pénz szaga Mind a négy érdekelt önkormányzat hozzájárult ahhoz, hogy a tervezett gerjen-dunaszentgyörgyi szennyvízberuhá­zás révén a két Duna-menti település szennyvizét a tolnai te­lep fogadja be. Három község képviselőtestülete ezt a „ké­relmet” vita nélkül hagyta jóvá, míg a legérintettebb fél, Tolna esetében ez nem volt ilyen egyszerű. A kérdéses beruházás megva­lósíthatósági tanulmányának egyik változata szerint a Ger- jenben és Dunaszentgyörgyön keletkező szennyvíz befoga­dására nem kellene új telepet létesíteni, hanem azt a tolnai tisztítóba vezetnék. Ebben az esetben az államtól a beruházó a beruházás értékének 10 %- át, majdnem 100 millió forin­tot kapná pluszként. A más te­lepülés szennyvizét befogadó önkormányzatok - a tolnai szennyvíztelep tulajdonosai a használat arányában: Tolna, Fadd, Bogyiszló és Fácánkert - egyszeri rákötési díjra tart­hatnak igényt, amit ebből a plusz 10 %-ból fizetne a beru­házó. Az ajánlat szerint az építő és a befogadó önkor­mányzatok fele-fele alapon osztoznának a 100 millión, (a négy befogadó pedig a szennyvíztelep tulajdoni ará­nyában a kb. 50 millión.) A beruházás révén a tolnai telepen a két új „belépő” a szennyvízkibocsátásuknak megfelelően 380 köbméter/ nap kapacitásnövelő beruhá­zást hajtana végre, így a jelen­legi tulajdonosok által lekötött kapacitásokat a beruházás nem érintené. Ugyancsak a szennyvízberuházás keretében kerülne sor a tolnai telep re­konstrukciójára, valamint vé­dőerdő telepítésére, ami a tu­lajdonosok pénztárcáját szin­tén nem terhelné, megoldaná viszont a tolnai telep jelenlegi szagproblémáit. Tolnán a döntés nem ment könnyen. Júliusban hosszas vita után elnapolták a határo­zathozatalt. A téma szeptem­beri tárgyalásán nem minden képviselő volt biztos abban, hogy ez a megoldás kedvező a többségi tulajdonos Tolna számára. Volt, aki úgy véle­kedett, ha már belemegy a vá­ros újabb települések szenny­vizének befogadásába, akkor tartsanak igényt a teljes 100 millió forintra rácsatlakozási díjként. Az ülésen jelen levő szakember ezzel szemben rá­mutatott, hogy más települé­sek versenyeznek a szenny­vízbefogadásért, a felajánlott fele-fele elosztási aránynál eddig csak a befogadók szem­pontjából rosszabb ajánlattal találkozott. A testület végül is elfogadta az eredeti javaslatot azzal, hogy a tulajdonjogi és az üzemeltetési kérdéseket a felek külön megállapodásban rögzítsék. ■ A faddi, a bogyiszlói és a fá­cánkerti képviselőtestület a tolnainál jóval korábban (Fad­don már júniusban), vita nél-' kül hozzájárult a két újabb te­lepülés szennyvizének foga­dásához. Fadd polgármestere el­mondta, hogy a nagyközség az újonnan csatlakozni akaró te­lepülések igényénél nagyobb szabad kapacitással rendelke­zik a tolnai szennyvíztelepen. Ha tehát Tolna elutasította volna az ajánlatot, akkor a faddi önkormányzat kész lett volna fogadni Gerjen és Szentgyörgy szennyvizét, eb­ben az esetben pedig Fadd egymaga lett volna jogosult a rácsatlakozási díjra. Erről azonban Tolna döntése előtt nem kezdtek tárgyalásokat a két szomszédos önkormány­zattal, mert „a becsület úgy kívánta meg”. -s­A „fillérest” mindenki megszokta Éppen két éve közöltünk összeállítást arról, milyen várako­zásokkal fogadták Tolnán a Penny Market-et. Az üzlet meg­nyitása ugyanis élénk vitát váltott ki a városban, főként a ke­reskedők között, elsősorban azért, mert más településektől eltérően ez a „filléres” a város központjában kapott helyet. Annak idején többen megjó­solták, hogy a Penny miatt tönkremegy majd néhány bolt. A kereskedők hosszú túlélési harcra készültek, a vásárlók zöme pedig már alig várta, hogy megnyisson az üzlet, amelynek alacsony árairól szinte legendák keringtek. Nos, két év verseny után aki akart, már kiszállt volna, ez azonban sehol nem követke­zett be. Az általunk megkér­dezett kereskedők elmondták, hogy a filléres vevőelszívó ha­tása elsősorban a városköz­pontban érzékelhető. Az üzle­tek a választékban, a kiszolgá­lás minőségében, a nyitvatar- tásban próbálják előzni a Pennyt. Él az árverseny is, ám előfordul, hogy hiába olcsóbb egy másik boltban az áru, mégis a „filléresben” vásárol a nép, mondván, „ott minden olcsóbb”. Az árakban nem is érte csa­lódás az általunk megkérde­zetteket. A hosszú sorban állás azonban sokakat irritál. Akik viszont ráérnek, azoknak eny- nyit megér a dolog. Úgy tűnik, a Pennyt min­denki megszokta. Kereskedő és vásárló megtanult együtt élni vele. Pályázatot nyert a tolnai kijelölt iskola Roma hagyományok megismertetése Pályázatot nyert a tolnai kijelölt iskola a roma hagyományok megismertetése, ápolása céljára. Ennek keretében eddig két programot rendezett az intézmény. A Tolnán élő cigányok több­sége rumungró, közülük keve­sen beszélik nyelvüket, és nem sokat tudnak ősi kultúrájukról, hagyományaikról. A Tolnán tagintézményként működő ki­jelölt („kisegítő”) iskola tanu­lói közül majdnem 80 % ci­gány. Ezért került sor a pályá­zat benyújtására, amely ered­ményt hozott. Első alkalommal az egykori szedresi cigánytelepre, az Acsádi völgybe látogattak el az iskola napközisei, ahol megnézték a roma emlékmű­vet, nevelőik pedig a cigány­ság eredetéről, történetéről meséltek nekik. Ezen a héten cigány mester­ségekről tartott használati tár­gyak kiállításával egybekötött élő bemutatót a tolnai Bogdán János, aki egyebek mellett megmutatta a gyerekeknek a teknőfaragás és a vesszőfonás fogásait.-ts­Vajon mit lehet kezdeni a „hülye” polgármesterekkel? Erre a kérdésre is választ kerestek az elmúlt hétvégén Hatvan­ban lezajlott, Települési Gyermek- és Ifjúsági Önkormányza­tok Társasága VII. országos találkozóján, amelyen megyénket - a diósberényin kívül - a tolnai küldöttség képviselte. A találkozón tolnai részről Hi- kádi Zsófia gyermekpolgármes­ter, Parrag Gábor és Halász Márta, a helyi ifjúsági önkor­mányzat képviselői, a városhá­záról pedig az ifjúsági és az ok­tatási referens vett részt. A há­rom napos rendezvény egyik fő témája a média volt. Ennek megfelelően a gyerekek (ifjak) részt vehettek televíziós, rádiós műsorok készítésében - a tolna­iak ez utóbbit választották -, és ott helyben egy újságot is kiad­tak. A különböző szekcióülések egyikén a gyermek önkor­mányzatok működési zavarait vitatták meg a felnőtt szakem­berek és a gyerekek. Az ott el­hangzó vélemények szerint a fiatalság és a helyi lakosság ér­dektelensége az egyik legna­gyobb gond a gyermekönkor­mányzatok működése kapcsán. A pénzhiányról úgy vélekedtek, hogy pályázati úton és a „fel­nőtt” önkormányzatok révén a működéshez szükséges össze­get meg lehet szerezni. A pénz teljes hiánya pedig nem zavart, hanem megszűnést eredmé­nyez. A generációs problémák szintén kezelhetőek, tekintve, hogy az ifjúsági önkormányza­tok általában saját korosztályu­kon kívül a helyi lakosság más generációit is bevonják prog­ramjaikba. Ugyancsak ezen a szekcióü­lésen merült fel a kérdés: mit kezdjünk a „hülye” polgármes­terekkel? A résztvevők között olyan vélemény bontakozott ki, amely szerint a településeken vannak „jobb” és „rosszabb” polgármesterek, olyan azonban nemigen van, aki mereven el­utasító lenne a gyermekönkor­mányzattal szemben. Új helyen a tolnai szeretetszolgálat Tolnán az idén nyáron in­dult a szeretetszolgálat. A lelki gondozásra szoruló polgárokat hetente két alka­lommal Wessely Sándomé nyugdíjas fogadta, a helyi egyház által biztosított Deák Ferenc utcai épületben, a ka­tolikus közösségi házban. A szeretetszolgálat az őszi hidegebb időjárás be­köszöntővel is működik to­vább, ám mivel az eddig igénybe vett helyiségben fű­tési lehetőség nincs, jövő héttől a tolnai művelődési ház biztosít teret ennek az ingyenes szolgáltatásnak, szerdánként és csütörtökön­ként, a korábbinál némileg rövidebb ideig, 14 órától 16 óráig.-ht­Nem lesz lényegi halár változás (Folytatás az 1. oldalról.) Széles József elmondta, hogy természetesen az árak kérdése is központi téma volt a tanács­kozáson. Ezzel kapcsolatban a résztvevők egyetértettek abban, hogy ha a termelők nem szabá­lyozzák a „tóparti” árakat, ak­kor saját magukat teszik tönkre. Jelenleg ugyanis igen olcsón tudnak halhoz jutni a kereske­dők. Előfordul, hogy 280 forin­tért viszik el a háromnyaras, pi­aci pontyot a tavaktól, és akár aznap 500-550 forintért elad­ják. A három év alatt megter­melt haszon így teljes egészé­ben a kereskedőnél csapódik le. A tanácskozáson megállapo­dás született a termelők között: november 1-jétől 340 forint + ÁFA ár alatt nem értékesítik a piaci pontyot. Megfogalmazód­tak javaslatok azzal kapcsolat­ban is, hogy az ezen megálla­podást be nem tartó termelőket szankcionálják, de erre nincs törvényes lehetőség. A bolti árak alakulására vo­natkozó kérdésünkre az elnök azt válaszolta, hogy a szezoná­lis ingadozásokon kívül lénye­ges változásokra nem lehet számítani. (Bár vannak olyan termelők, akik a bolti áraikat is drasztikusan csökkentették, de ők se a saját termésű halukat, hanem a másutt olcsóbban be­szerzett árut kínálják.) Az ünnepek előtt 450-500 forintos pontyár valószínűsít­hető. Jövő év elején azonban várhatóan nem fog előfordulni az, ami az idén, hogy február­ban olcsóbb lesz a ponty, mint az azt megelőző egy-két hó­napban volt.-es-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom