Tolnai Népújság, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-30 / 253. szám

1999. október 30., szombat Hazai Tükör 5. oldal A betegnek is vannak jogai Vidéken kedvezőbbek a tapasztalatok Az ország öt egészségügyi intéz­ményében zajlott kísérlet a be­tegjogi képviselők 2000. január 1-jétől kötelező munkába állítá­sa előtt. A tapasztalatok szerint a betegek bátran felfedték kifo­gásaikat, ám a retorzióktól tart­va többnyire nevük elhallgatását kérték. A betegjogokról szóló - 1998. július 1-jétől hatályos - szabá­lyok egyre jobban terjednek a köztudatban. Ezt bizonyítja, hogy a kísérleti program során rövid időn belül rengeteg pa­nasszal fordultak a kórházak be­tegjogi képviselőihez. A progra­mot irányító dr. Matkó Ida sze­rint legtöbbször a nem megfele­lő egészségügyi ellátás miatt emeltek kifogást. Sok panasz ér­kezett azért is, mert nem tartják tiszteletben az emberi méltósá­got. Ilyen eset fordulhat elő pél­dául akkor, ha valakinek nyitott ajtajú kórteremben, mások sze­me láttára kell levetkőznie, vagy kezdik vizsgálni. Gyakran sérült a betegek megfelelő tájékoztatá­son alapuló, beleegyezési joga. Nem volt ritka az sem, hogy az egészségügyi dolgozók megsér­tették a méltán elvárható titok­tartást. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy miként fogadták az intéz­mények a betegjogi képviselők érkezését. A tapasztalatok sze­rint a vidéki kórházak sokkal nyitottabbak voltak az új kollé­gák befogadására. Akadtak olyan intézmények is, amelyek­ben maguk az egészségügyi dol­gozók kérték, hogy a betegjogi képviselő vegyen részt a vizite­ken, az orvosi megbeszéléseken. A mindennapi gyakorlatban talán az okozta a legtöbb prob­lémát, hogy nem volt megfelelő hely, ahová a panaszossal elvo­nulhattak volna. Sokszor pedig olyan feladat megoldására kény­szerültek, ami nem az ő dolguk. Például nekik tették szóvá, hogy hideg az étel vagy piszkos a kór­terem. 2000. január 1-jétől a betegjo­gi képviselők mnkáltatója az Ál­lami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat illetékes veze­tője lesz. N. Zs. Igazodó törvények A Honvédelmi Minisztérium a fe­leslegesnek bizonyult ingatlanjait az ÁPV Rt. értékesítésíti. Az első 270 ingatlanért 9, a 17 épületet tartalmazó másik csomagért 3 milliárd forintot kap a tárca. Erdélyi Lajos, a szaktárca szóvivő­je elmondta azt is: a minisztéri­umban jelenleg is folyik a NATO- tagsághoz szükséges jogharmoni­zációs tevékenység. Előrehala­dott tárgyalások folynak a szövet­ség szabványainak átvételéről. Tárcaközi munkacsoport foglal­kozik az Észak-atlanti Szövetség­hez tartozó országok katonáira vonatkozó határátlépési szabá­lyok kidolgozásával. Ennek lé­nyege, hogy a NATO-országok határain úgynevezett menetpa­ranccsal kelhetnek át a katonák. A minisztérium néhány gazda­sági kérdésben is törvénymódo­sítást tervez. Szeretnék elérni, hogy a Magyarországon tartóz­kodó, más NATO-országbeli ka­tonák jövedéki és adómentessé­get élvezzenek, s ezt törvénybe is iktassák. A szóvivő elmondta: november 14-20. között Aradon rendezik meg a kétoldalú békefenntartó parancsnoki és törzsvezetési gya­korlatot, amelyen egyéni felszere­léssel, fegyver és lőszer nélkül a Magyar Honvédség ötven katoná­ja is részt vesz. Ez lesz az első gyakorlat, amelyen bemutatkozik a közös román-magyar zászlóalj. Internet az iskolákban Ma már minden középiskolában, és mintegy 500 általános iskolá­ban, kollégiumban s pedagógiai intézetben használhatják a diákok nap mint nap a számítógépet. Az 1996-ban indult SuliNet prog­ram segítette számítógépekhez a középiskolákat. A pályázat útján igényelhető eszközökből mintegy 500 általános iskolákba jutott, ám több helyen nem építették ki az internet-csatlakozást. Az Okta­tási Minisztérium illetékes főosz­tályvezetője, Nagy Tamás lapunk­nak elmondta: ez év végéig vala­mennyi, számítógéppel ellátott intézményt rákötik az internet hálózatra. A közelmúltban javult a SuliNet technikai színvonala, így most már elkezdődhet a világhá­lón keresztül nyújtott szolgáltatá­sok bővítése. A tárca ebben az évben 2,1 milliárd forintot fize­tett a programokért, jövőre 3 mil- liárdot fordíthat e célra. A SuliNet íris akciója arra helyezi a hangsúlyt, hogy az iskolák fel­készültek legyenek a programok használatára. A diákok elsősor­ban tanulmányaikhoz kereshet­nek segítséget a világhálón, de értékes információkhoz juthat­nak akkor is, ha művészeti, tudo­mányos érdeklődésüket kívánják kiélni vagy egyszerűen csak szó­rakozni akarnak. (horváth) A demokrácia színpadán regula jár a gyalázkodásért Isépy: A polgár nem köp a padlóra Bár a magyar parlamentben még nem lőnek, mint az örményeknél, s nem verekednek, mint az olaszoknál, de a vitakultúra soha sem tapasztalt mélypontra süllyedt - vélekedik Isépy Tamás. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint csakis kölcsönös önmérséklettel ál­lítható helyre a demokrácia színpadának becsülete. Isépy Tamás úgy véli: a választá­sokon vesztes MSZP-SZDSZ páros gazdasági hatalmának megnyirbálása miatt eleve sér­tett pozícióból politizál. Miköz­ben megegyezést és együttmű­ködést hangoztat, „csak azért is” leszavazza a kormány által beterjesztett, kétharmados több­séget igénylő törvényjavaslato­kat, merev álláspontján még az ország érdekében sem kíván vál­toztatni. Olykor persze a Fidesz, illetve a koalíció képviselői is megfe­ledkeznek az udvariassági szabá­lyokról. Fiatalos hévvel csípőből tüzelnek, pedig ismerniük kelle­ne az alapszabályt: a polgár nem köp sem a padlóra, sem a másik szemébe. A maga- és egymásra mutoga­tó, nem ritkán anyázó képvise­lők valójában kampányolnak, egyfajta szerepet játszanak a de­mokrácia színpadán, de lelépve arról - megbékélnek. Lehet, hogy aki tízkor a parlamenti pat­kóban még gyalázza a másikat, az tizenegykor már a büfében sörözik vele. Isépy szerint felül kellene emelkedni a kicsinyes torzsalko­dáson úgy, ahogyan azt a rend­szerváltás hangulatában az 1990-94 között működő parla­ment tette. Az önmérséklet mindkét félnek használna. A gyalázkodást visszaszorí­taná a háború előtti házszabály­ból vett néhány szankció ismé­telt bevezetése. A T. Ház ünne­pélyes megkövetésétől, a jegyző- könyvi megrováson át a Parla­mentből való átmeneti kitiltásig többféle módon is lehetne bün­tetni a magukról megfeledkező honatyákat. (takács) Matricával a megújuló M7-esen is A következő évtizedben 700 kilométernyi gyorsforgalmi út épül. Erre a központi költségvetés 600 milliárd forintot fordít. A kor­mány terve szerint 2001 végére elkészülne az M3-as autópálya Füzesabony-Polgár közötti szakasza, a szekszárdi híd, megépülne az autópálya Balatonaligától Zamárdiig és felújítják a teljes M7- est is. A Nemzeti Autópálya Rt. a megvalósításhoz szükséges hitel­felvételekről most folytat tárgyalásokat. A gyorsforgalmi utak építését az a Nemzeti Autópálya Rt. fel­ügyeli, amelynek a Magyar Fej­lesztési Bank és a közlekedési tárca a tulajdonosa. Ez a társa­ság tárgyal a hitelfelvételről az idén, hogy a jövő év elején kiír­hassa a pályázatokat. Az építke­zéseknek még a 2000. év első fe­lében meg kell kezdődniük - tudtuk meg Manninger Jenő po­litikai államtitkártól.- Mennyit szánnak jövőre a gyorsforgalmi utak fejlesztésére?- A kincstárban összesen 86,7 milliárd áll rendelkezésre ezekre a célokra. Ez a pénz az idei keretnél 20 százalékkal ma­gasabb, ami reálértékben kife­jezve is 10 százalékos többletet jelent.- Bevált-e a díjrendszer?- Az Ml-es irreálisan magas kezdő kilométerdíját a nyár vé­gén felére csökkentettük. Ennek következtében már most vissza­jött erre az útra a „kerülőutakat” választók 20 százaléka. Január másodikától pedig bevezetjük a matricás rendszert. Az éves mat­rica 22 ezerbe, a havi 2400 fo­rintba, míg a 9 napos 1300 fo­rintba fog kerülni. Ezeket egyéb­ként lehet majd használni az M3-ason, s a későbbiekben az M7-esen is. Tény, hogy így keve­sebb lesz a bevétel, mint a napi­díjak esetében, de az autósok számára ez mégis elfogadhatóbb Jelenleg már csak 10-12 száza­lékkal kevesebben autóznak eze­ken az utakon, mint korábban, amikor még nem kellett fizetni. A matrica ellenőrzésére nem épülnek új kapuk, csak a meglé­vőknél marad a mágneskártyás rendszer. Ahol nincsenek ka­puk, ott szúrópróba-szerüen ké­rik majd a matrica bemutatását. (szalóky) Whiskyvel koccintottak a whiskys elfogói. Pintér Sándor belügyminiszter tegnap megjutal­mazta Ambrus Attila elfogóit. Pénzjutalmat osztott ki az akcióban részt vevőknek és több rendőr­tisztet soron kivül előléptetett. Köztük a bankrabló elfogására felállított csoport vezetőjét, Keszthelyi József őrnagyot - alezredessé. Stílusosan a skót nedűvel koccintottak a három hónapos munka sikerére. fotó: feb/kallus györgy Óraállítás. Az idén október 30- áról 31-ére virradó éjjel há­romkor kell az órákat egy órával visszaállítani, s ezzel életbe lép a téli időszámítás. Bűnözőn. Az olajügyek, a szer­vezett gépkocsilopások és a prostitúció visszaszorulása után Magyarországon a szervezett bűnözés tevékenysége várható­an a kábítószer-kereskedelem, az embercsempészés, a pénz- és bankkártya-hamisítás területén fog erősödni - hangoztatta Pin­tér Sándor pénteken Szombat­helyen. A bűnözőket el kell fog­ni, minél hamarabb bíróság elé kell állítani, a büntetést pedig úgy kell megszabni, hogy annak visszatartó ereje legyen - mond­ta a belügyminiszter. Összeírás. Sikeres volt a mező- gazdasági próbaszámlálás, ame­lyet a Központi Statisztikai Hi­vatal október első felében vég­zett az ország minden megyéjé­ben, mintegy 200-250 mezőgaz­dasággal foglalkozó vállalkozó­nál - közölte Gyimesi Kálmán, a KSH mezőgazdasági statisztikai főosztályának összeírási főosz­tályvezetője. Csak 18 éven felülieknek. A Magyar Dohányipari Szövetség az Országos Kereskedelmi Szö­vetséggel karöltve kampányt in­dít annak érdekében, hogy a ke­reskedők a november 1-jén ha­tályba lépő jogszabálynak meg­felelően ne adjanak el dohány­árut 18 éven aluliaknak - nyilat­kozta Dávid Péter, a program országos koordinátora pénte­ken. A kampányt, amelynek költsége több millió forintra rúg, négy dohánygyár finanszí­rozza. Áldozatvédelem. A Belügymi­nisztérium első áldozatvédelmi irodájának tavalyi megnyitása óta az országban már 14 hason­ló működik. Közülük hét bűn- megelőzéssel és vagyonvéde­lemmel is foglalkozik - hang­zott el egy pénteki tájékoztatón. A tárca tervezi, hogy ezeken ki­vül valamennyi megyeszékhe­lyen és a nagyobb városokban is létrehoz áldozatvédő irodát- mondta Kővári András, az iro­da vezetője. A reformáció napja. A csak­nem ötszáz évvel ezelőtti vallás- történeti eseményre emlékezve Budapesten és az ország szá­mos településén rendeznek ün­nepségeket vasárnap, október 31- én. A templomokban annak jegyében tartanak ünnepélye­ket, hogy 1517-ben Luther Már­ton, a reformáció megindítója ezen a napon függesztette ki 95 tételét a wittenbergi vártemp­lom kapujára. Tételeivel az úgy­nevezett búcsúcédula-árusitások körüli visszaélések ellen tiltako­zott, és kétségbe vonta, hogy a pápának joga volna a bűnök megbocsátására. Kedvencünk a fehér kenyér Étkezési szokásaink csak lassan változnak A magyar felnőttek hétköznap átlagosan 3,3 alkalommal esznek, ami kevesebb, mint az első, 1989-ben végzett felmérés idején feltárt 3,8 középérték. Étkezési szokásainkat a népesség összetételét hűen repre­zentáló, 1000 fős minta személyes megkérdezése alapján térképezte fel a Gfk Piackutató Intézet. A megkérdezettek fele étkezik naponta háromszor. Ennél többször alig egyharmaduk, kétszer közel egyötödük. A felmérésből kiderült az is, hogy az elmúlt tíz esztendő alatt alig változott étkezésünk ritmusa. A lakosság háromne­gyed része fogyaszt naponta meleg ebédet, ám meleg vacso­rát már csak a fele. A felnőttek 72-76 százaléka mindig, 15-20 százaléka alkalomszerűen, 6-9 százaléka sohasem reggelizik. Sokan vannak, akik nem csak enni szeretik a finom fala­tokat, egyre többen - a meg­kérdezettek mintegy a kéthar­mada - örömmel forgolódnak a konyhában is. A kutatók tíz évvel ezelőtt is és most is megállapították a 20 legkedveltebb élelmiszer rangsorát. A tiz évvel ezelőtti kedvencek közül az idei felmé­rés során nem került például a húszas listára a kakaóital, a fagylalt és a gyümölcslé. Étke­zésünk az utóbbi évek alatt változatosabb lett, ezt az is bi­zonyítja, hogy amíg tíz évvel ezelőtt csak 33 étel került a kedvencek sorába, addig az idén már 46. A leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek között a fehér ke­nyér vezet, amit hetenként át­lag 5,2-szer eszünk. Ezután kö­vetkezik a hagyományosan fő­zött leves, a kávé, a tea és a tej, amelyek átlagosan 4,6-szor ke­rülnek asztalunkra. Őket köve­ti a zöldség, a gyümölcs, a bur­gonya, a felvágott és a kolbász 3,2-3,8 alkalommal. A piackutatók azt is megál­lapították, hogy az egészséges táplálkozás térhódítása még mindig várat magára. A felnőt­teknek csak mintegy 16 száza­léka figyel arra, hogy gondo­san betartsa az egészséges ét­kezés szabályait. Koós Tamás Megjelent a Kiskegyed Konyhája novemberi száma! Igazi társ a főzésben Benne 48 új recept Ajánlataink:- Nyolc gyönyörű adventi sütemén- Márton-napi libasült- Töltött csirke- zellerrel- Égő kávé - rummal- Kakukkfüves karaj - almával Játék 10 olajsütőért! Keresse a hírlapárusoknál!

Next

/
Oldalképek
Tartalom