Tolnai Népújság, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-02 / 230. szám
A dán királyfi színielő- i| adást rendez, j hogy nagy- - bátyját, a test- vérgyilkos trónbitorlót szembesítse szörnyű tettével. Jézus - nem kevésbé drámai helyzetben - hasonló drámai fogással él, jó másfél évezreddel megelőzve Shakespeare-t: a gonosz szőlőmunkások példázatával (Mt. 21,33- 40) szeremé rádöbbenteni kortársait: végzetes útra lépnek, ha a prófétákat likvidáló ősök logikája szerint őt is erőszakkal próbálják elhallgattatni. íme a történet. Egy gazdaember szőlőt telepített, majd bérbe adta azt. Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőmunkásokhoz, hogy beszedjék a neki járó termést. Am a bérlők nekiestek a szolgáknak: az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. Végül saját fiát küldte hozzájuk, mert azt gondolta: „A fiamat csak becsülni fogják”. A szőlőmunkások azonban a fiú láttára így biztatták egymást: „Itt az örökös! Rajta, öljük meg, és miénk lesz az öröksége!” Az elhatározást tett követte. „Vajon mit tesz ezek után a szőlő ura?” - teszi föl Jézus a kérdést. „Képtelen kép Isten minden meggondolást meghaladó szeretetéről” - summázza a példázatot Jeleníts István. Valós ugyan a történelmi háttér: a Jézus-korabeli Galile- ában gyakran bérlőkkel műveltették földjeiket a nagybirtokosok, és ez sok feszültség, nézeteltérés, sőt véres lázadás forrásává vált. A bérlők szándéka is érthetővé válik, ha tudjuk: az akkori jog szerint őket illeti a birtok a gazda halála esetén - föltévé, ha nincs törvényes örököse. Innentől kezdve azonban a példabeszéd merészen elrugaszkodik a valóság talajáról. Mert hát micsoda gazda s micsoda apa az, aki így bánik szolgáival, és így bánik egyetlen fiá- | val? Ebben az abszurd, emberileg képtelen és követhetetlen helyzetben sejtjük meg a történet mélyebb üzenetét, az isteni Gazda valódi szándékát: minden emberi logikát és logikátlanságot „tromfbló” szere- tetét. így hát a példázat nem elsősorban az emberi gonoszság önpusztító következményeivel szembesít (mi újat is mondhatna nekünk a XX. század borzalmai után?), hanem a Jóistennek erről a nagylelkű irgalmáról, „előzékeny” szeretetéről vall. „Hívő ember vagyok, nem gyilkolok papot, a prófétákat meg különösen tisztelem - mit üzenhet nekem Jézus ezzel a történettel?” Talán azt kérdezi tőled csendesen, szelíden: „Barátom, hűségesen műveled-e a rád bízott szőlőskertet?” Merthogy sohasem feledheted: nem a magadéban dolgozol. A Teremtő alkotta ezt a világot, mindenütt az Ő gondoskodó jóságának jeleivel találkozol. Tudsz-e, akarsz-e hát odaadó figyelemmel munkálkodni e világ építésén-szépítésén? Tudod-e, akarod-e azt a jó gazda gondosságával és felelősségtudatával művelni, az Ő kongeniális munkatársaként továbbteremteni? Tudod-e, akarod-e tovább-ajándékozni az életet, az Ő áldozatos, bőkezű szeretetében ne- velni-növelni testben s lélekben a jövő nemzedéket? Vagy ellenkezőleg: önző és felelőtlen módon föléled, kizsákmányolod a természetet, a rád bízott értékeket, a jövendőt? A saját önös, törpe szempontjaid vezetnek-e cselekedeteidben, avagy az Ő dicsőségét szolgálod? Kéred-e dolgaidra újra meg újra az O áldását? Le tudod-e tenni a termést az Ő lábai elé? Kirsch János diakónus ló hír 1999. október 2. Hétvégi magazin W Tizedik oldal Földrengések éve • Földrengések éve • Földrengések Hajnalban érte a tajvaniakat a keddi földrengés. A sokemeletes épületek ugyan összedőltek, de a romokon kutató életmentők találtak túlélőket Itthon nem kell félnünk! Miután 5,6-os erősségű földrengés rázta meg Tajvant, 6570 utórezgést szenvedtek el a sziget lakói. Tudósok állítják: nincs összefüggés az utóbbi hetek három nagy földrengése között. A hazai lakóházak egy 6-os erősségű rengést még éppen kibírnának. Nem kell aitój félnünk, hogy a török, görög és tajvani földrengések miatti „energiaátadás” újabb erős földmozgást vált ki Európában - állítja Goran Ekstrom, a Harvard egyetem földrengéskutató professzora. Magyar- ország egyébként is biztonságban van, hiszen a Kárpát-medence „földrengéscsendes” övezetnek számít. Magyarországon a legpusztítóbb földrengését 1763-ban Komáromban élték át. A 6-os erősségű rengés energiája 70-90-szer kisebb volt, mint- a tajvanié vagy a törökországié. Akkor hatvanhárman haltak meg. A hazai földrengések kis-(2-3) vagy közepes (4-5) méretűek. Az átlagember legtöbbször csak annyit vesz észre belőlük, hogy a falon elmozdulnak a képek, az asztalon, a pohárban megrezdül a víz. Néha megrepednek a falak, lehullik a vakolat, vagy betörnek az ablakok. Épp ezért idehaza nincs külön földrengési építési szabvány. Egy jól megépített lakóház vagy középület kisebb sérülésekkel átvészel egy komáromihoz hasonló rengést. Más a helyzet, ha a házat gyenge alapra vagy alap nélkül építették. Ilyenkor már egy kisebb földmozgás is elegendő ahhoz, hogy összedőljön az épület. A rengés után tanácsos azonnal áramtalanítani az épületet és elzárni a gázcsapokat. A panelházak lakói a közhiedelemmel ellentétben biztonságban vannak. Az ilyen épületek illesztési technológiája ugyanis viszonylag rugalmassá teszi a házakat. Míg a lakóházakra nincs földrengési szabvány, a veszélyes létesítményeket, például a Paksi Atomerőművet idehaza is úgy tervezik, hogy egy nagyobb földrengést is kibírjanak. Az erőműben néhány évvel ezelőtt megerősítették a földrengésre leginkább érzékeny csővezetékeket. A világon eddig mintegy kétmillió ember halt meg földrengés miatt. Az utóbbi húsz évben mért legerősebb rengés harmincszor olyan pusztító volt, mint a tajvani és török- országi. Mégsem szedett áldozatokat, sőt a világ sem hallott róla. Ugyanis az Antark- tiszon következett be 1998-ban. A Földön jelenleg a kaliforniaiak vannak a legnagyobb veszélyben. Ők a csendes-óceáni és az észak-amerikai lemez határán élnek. Előbbi évi 8-10, utóbbi 2,7 centimétert vándorol. Charles Rubin geológus mérésekkel igazolta, hogy a sokmilliós nagyváros, Los Angeles alatt bármikor megnyílhat a föld. Az utóbbi ezer évben a város területén kétszer söpört végig mindent elpusztító erejű földrengés. Legutóbb 1994-ben került veszélybe a város. A 6,7-es erősségű rengés szerencsére nem érintette közvetlenül, de így is 40 milliárd dollár kárt okozott. Egyes tudósok azt feltételezik, hogy Kalifornia a törésvonal mentén egyszer csak leszakad az amerikai kontinensről, s szigetté válik vagy elsüllyed, mint Atlantisz. Cs. R. 100000-nél több áldozatot követelő földrengések Időpont Helyszín Áldozatok 856. XII. 22. Irán, Dámgán 200000 893. III. 23. Irán, Ardabil 150000 1138. VIII. 6. Szíria, Aleppo 230000 1556.1. 23. 1908. XII. 28. Kína, Sanhszi Olaszország, Messina 830000 100000 1920. IX. 1. Japán, Tokió 143000 1920. XII. 16. 1927. V. 22. Kína, Gansu Kína, Hszining 200000 200000 1976. VII. 27. Kína, Thanshan 655 000 A szépségnek ára van! Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra, levelezőlapra, kérjük, írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: október 15. A szeptember 18-i rejtvény helyes megfejtése a következő: „Most legalább a kutya is tudja, hogy ki a falka- vezér”. A helyes megfejtők közül könyvet nyertek: Nagyné Götz Gyöngyi Szekszárd, Bartina u. 10., Genczler Irén Hőgyész, Kolozsvári u. 24., Erdész Károlyné Szekszárd, Kölcsey ltp. 10. 1/4., Szászvári Zoltán Dunaföldvár, Kadarka u. 42., Balogh István Dombóvár, Gábor B. u. 20. Kapcsolj a kapcsolatra! Pszichológiai Kultúra Hete 1999. október 11-15 A Szekszárdi Városi Mentálhigiénés Műhely 1988 óta év- ről-évre megrendezi a Pszichológiai Kultúra Hetét október 10 - a Lelki Egészség Világnapja - környékén! Az idei hét témája a kapcsolat, a találkozás, amely változatos programokkal várja az érdeklődőket. A hét mottója: „Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat” (József Attila: Nem én kiáltok). A mai ember legfőbb hiánya: a letisztult eszmei-erkölcsi világkép, s az a kapcsolat- rendszer, amely kielégíteni képes az embernek önmaga és mások iránti alapvető szükségletei közül a közösségi, a szeretet, a megbecsülés szükségleteket. Bármelyikben szűkölködtünk, várható, hogy felbomlik egyensúlyunk, lelki harmóniánk. A hovatartozás-, melegség-, őszinteség-igény kielégítetlen, egyre feltűnőbb a kommunikáció képtelenség, az alkalmazkodás-, a kompromisszumkészség,- az azonnali reagálás képességének hiánya, az ön- és közalakítás motivációinak, indítékainak szegénysége. Az elesettséget, esendőséget fogyatékosságnak tekintjük, a kételkedőket, kérdésfeltevőket, másként gondolkodókat - kik nem hisznek kétségbevonhatatlan igazságokban - lebecsüljük, leértékeljük. Hol van a nemes verseny, amely mozgósítja fizikai és lelki izmainkat, szellemünket, s valamely megelégedettséggel jár? A találkozás életünk lényege. Mi magunk vagyunk zzelfogható bizonyítékai szüléink bensőséges találkozásának, tőlük tanultunk meg szeretni. Nevelőink tanítottak a nyelv szépségeire, a rendezett gondolkodásra. Találkozásaink hosszú sora alakította viselkedésünket, erkölcseinket, normáinkat, értékeinket és választásainkat. Rokonszenv és ellenszenv, szeretet, gyűlölet, hűség és hűtlenség a másokkal való végtelen számú találkozások hálójában tűnik fel, rostáló- dik meg, vettetik el, vagy tar- tatik meg. A mások felénk irányuló jelzéseire nyitjuk önmagunkat. Nagy szükségünk van a másokkal való találkozásokra ahhoz, hogy saját énünkkel találkozhassunk. Szükségünk van a kölcsönösségre, egymásra, hogy rátaláljunk „emberünkre” és önmagunkra. Hogyan gazdagíthatjuk találkozásainkat, hogyan építsük kapcsolatainkat? Erről szólnak a hét programjai, amelyekről a későbbiekben tájékoztatjuk a kedves olvasókat, s amelyekre mindenkit tisztelettel és szeretettel vár a Városi Mentálhigiénés Műhely és a Babits Mihály Művelődési Ház.
