Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-11 / 212. szám

2. oldal Világtükör 1999. szeptember 11., szombat Tíz éve nyílt meg a magyar-osztrák határ „Az akkori kormánytényezők és a reformerők közös diadala volt” A magyar-osztrák határnyitás 10. évfordulója alkalmából megemlé­kezést tartottak a Parlamentben. Az Országgyűlés ünnepi rendezvén nyére meghívást kapott többek között Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter, Franz Vranitzky egykori osztrák kancellár és Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, valamint Horn Gyula (10 esztendeje külügyminiszter), Németh Miklós és Boross Péter volt magyar kormányfők, Demszky Gábor, Budapest főpolgár­mestere, Kovács László, az MSZP és Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke, továbbá más közjogi méltóságok. Gerhard Schröder, Orbán Viktor és Viktor Kiima fotók: feb/diósi imre Az ünnepségsorozat bevezetése­ként Göncz Árpád 11 személyt állami elismerésben részesített, az indoklás szerint a Magyar Köztársaságnak tett szolgálatu­kért, amellyel a magyar demok­rácia megszületését és a jaltai vi­lágrend összeomlását megelőző első történelmi jelentőségű ese­ményt, a Páneurópai Pikniket és a vasfüggöny áttörését lehetővé tették. Az államfő ebből az alka­lomból kifejtette: „Egy kor­mányzati döntés akkor hiteles, ha a népi támogatása is megvan. Az elmúlt évek hitelesítették az akkor megtett lépéseket”. Történelmet írtunk „A tíz évvel ezelőtti események Magyarországnak az európai közösséghez való csatlakozását eredményezték, azt, hogy az ország immár a NATO tagjává vált, és csatlakozási tárgyaláso­kat folytat az Európai Unióval” hangsúlyozta Gerhard Schröder német kancellár, ami­kor Göncz Árpád köztársasági elnökkel folytatott megbeszé­lést. Az államfő ugyancsak fo­gadta Viktor Kiima osztrák kancellárt. „Ritkán adatik meg, hogy egy kis prszág egyetlen évszázad alatt kétszer is bele­szólhat a világ történelmébe” - hangsúlyozta az elnök, utalva az 1956. évi forradalomra és a tiz évvel ezelőtti határnyitásra. A német és az osztrák szö­vetségi kancellár, valamint a magyar miniszterelnök ünnepi beszédet mondott az évforduló alkalmából rendezett megemlé­kezésen pénteken, az Ország­házban. Gerhard Schröder be­szédében felidézte: „Tíz évvel ezelőtt a keletnémet polgárok- a falak és a szögesdrótok mö­gött eltöltött 40 eszténdő után- a magyarországi kitérővel először távozhattak Nyugatra. Néhány hónap múlva a világ legcsúnyább építménye, a berli­ni fal összeomlott az emberek szabadságvágya alatt.” Gorbacsov szerepe A kancellár rámutatott: a me­nekültek kiengedéséről hozott bátor döntés történelmi követ­kezménye a német egység volt, ami nem lett volna lehetséges Magyarország nélkül. Gerhard Schröder felidézte Mihail Gor­bacsov akkori szovjet vezető szerepét is, aki „éleslátással já­rult hozzá ahhoz a változás­hoz, amelyet 1953-ban még a szovjet páncélosok tapostak el”. Hangsúlyozta ugyanakkor: a berlini falat a keletnémet pol­gárok bátorsága döntötte le. Viktor Kiima kifejtette: tíz esztendeje sokan nem tudták elképzelni, hogy az úgyneve­zett háború utáni rendben vala­mi megváltozhat. Az osztrák kancellár álláspontja szerint a történelmet azok a bátor embe­rek csinálták, akik az 1989 előtti demokratikus mozgal­makban szembeszálltak a rend­szerrel. Szólt arról is, hogy a hi­degháború mély nyomokat ha­gyott és nagy károkat okozott. Ezzel kapcsolatban példaérté­kűnek nevezte az elmúlt 10 évet a magyar-osztrák kapcso­latok újjáépítésében. A kancel­lár álláspontja szerint állandó figyelmeztetés az Európai Unió számára, hogy nem sza­bad új választóvonalakat építe­ni - láthatatlant sem -, mert azok is ugyanolyan fájdalmat okozhatnak, mint a kőből és szögesdrótból épültek. Orbán Viktor kifejtette: „Egy évtized elmúltával is felkavar mindannyiunkat, ha arra gon­dolunk, hogy miféle rendszer volt az, ahol az emberek biztos munkájukat, mindennapjaik nyugalmát, életük minden eredményét gondolkodás nél­kül maguk mögött hagyták a szabadságért. A 10 évvel ez­előtti események bebizonyítot­ták: sem a történelem rendje, sem az emberi természet nem túri el az ilyen világot.” Hozzá-, fűzte: „1990 előtt joggal lehe­tett mondani, hogy amíg a brandenburgi kapu zárva van, addig a németkérdés nyitott. Ma ugyanilyen joggal mond­hatjuk azt, hogy amíg az Euró­pai Unió zárva van, addig az európai kérdés nyitott”. A csatlakozás rajtja „Itt az ideje annak, hogy Ma­gyarország és a közép-európai országok részévé váljanak az egységes Európának, hasonló­an ahhoz, ahogy a magyar ha­tárnyitással elinduló folyamat eredményeként a két Németor­szág egyesülésével az NDK is egy csapásra csatlakozott Eu­rópához” - mondta Göncz Ár­pád pénteken, a Parlament ku­polatermében, az ünnepség vendégei számára adott fogadá-. son. A köztársasági elnök a ha­tárnyitást az akkori miniszter- elnök és külügyminiszter, vala­mint az ország reformerőinek kollektív sikereként értékelte. „Ausztria mindig is támogatta Magyarország európai uniós csatlakozását” - hangsúlyozta Viktor Kiima osztrák kancellár az Orbán Viktor miniszterelnök­kel és Gerhard Schröder német kancellárral közösen tartott saj­tótájékoztatón. Leszögezte: az Unió jogosan döntött amellett, hogy a belépési folyamatot indi­vidualizálja, így Magyarország­nak nem kell bevárnia a csatla­kozással más országokat. Az osztrák kancellár hangot adott azon véleményének, hogy Ma­gyarország jól halad a csatlako­zás felé vezető úton. Orbán Viktor egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a 2002-ben meghatározott határidő nem az unió számára megfogalma­zott igény, hanem saját maga elé kitűzött cél. „Magyaror­szágnak 2002-re készen kell áll­nia arra, hogy az Unió számára befogadható legyen” - szögez­te le a miniszterelnök. * „A német kancellárral folyta­tott megbeszélésemen nem ke­rült szóba az MSZP és a Fi­desz viszonya” - mondta Ko­vács László, az MSZP elnöke, miután pénteken a Parlament­ben találkozott Gerhard Schröderrel, a Németországot kormányzó koalíció nagyobbik pártjának, az SPD-nek az elnö­kével. „A csatát itthon, ma­gunknak kell megvívni, nem szükséges segítségül hívni a külföldi, kormányzó szociálde­mokrata pártjokat, ugyanis ez az országnak esetleg ártana”. Hozzáfűzte az integráció kér­déskörét illetően nincs különb­ség az MSZP és a kormány ál­láspontja között. Kovács László a délután fo­lyamán találkozott Viktor Kiimával is, aki az Osztrák Szo­ciáldemokrata Párt vezéreként irányítja a bécsi kabinet mun­káját. Az osztrák testvérpárt el­nöke - remélve, hogy az októ­ber 3-ai általános választásokon ismét sikerül első helyen végez­niük - biztosította a magyar po­litikust: az SPÖ és személy sze­rint ő maga mindent megtesz azért, hogy hazánk átvehesse az osztrák uniós csatlakozás ta­pasztalatait, éshozzásegítsen minket a tagfelvételhez. Kötetlen program a Várban, a Szent György téren Fordulat a benesi dekrétumok ügyében Teljes körű kárpótlás jár Egy nappal azt követően, hogy Milos Zeman cseh kormányfő úgy nyilatkozott: Prágának nem áll szándékában a még érvény­ben lévő, de gyakorlatilag nem hatályos benesi dekrétumok visz- szavonása, érdekes fordulat kö­vetkezett be. Visszakaphatják ingó és ingat­lan vagyonukat azok a német és magyar nemzetiségű cseh állam­polgárok, akik ezt a második vi­lágháború utáni benesi dekrétu­mok alapján veszítették el, és megfelelnek a hatályos kárpótlá­si törvény előírásainak. A cseh­országi kárpótlási ügyekben for­dulatot jelentő döntést csütörtö­kön hozta meg a brünni székhe­lyű cseh alkotmánybíróság. Ivana Janú, az alkotmánybí­róság alelnöke kifejtette: a né­met és a magyar származású személyeket a háború után meg­fosztották csehszlovák állam­polgárságuktól, s ezzel együtt vagyonuktól is. Egy részük ké­sőbb ugyan bebizonyította, hogy a náci megszállás alatt nem vétett a köztársaság ellen, de a vagyonukat már nem kap­ták vissza, mert a kommunisták kerültek hatalomra, akik a va­gyont mindenkitől elvették. Az alkotmánybíróság Marian Dlouhy és Ivana Nováková meg­keresésére hozta meg döntését. Ők azért fordultak jogorvoslatért az alkotmánybírósághoz, mert már hét éve nem tudják vissza­szerezni vagyonukat: 1992-ben egy bíróság visszaadta ugyan ne­kik az elkobzott földjeiket, de az azokon lévő ingatlanokat nem. Ez ügyben fordultak végül is az alkotmánybírósághoz. Janú sze­rint az embereket nem lehet megkülönböztetni azért, mert vagyonukat lényegében ugyan­olyan körülmények között veszí­tették el, mint mások. __________________Hírek röviden__________________ Ma rtonyi János finnországi tárgyalásai Helsinki programja keretében Martonyi János külügyminisztert fogadta Martti Ahtisaari finn köztársasági elnök. Martonyi János elis­merését fejezte ki azért a meghatározó szerepért, amelyet Ahtisaari elnök a koszovói válság rendezésében játszott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország fontosnak tartja az önálló európai biztonsági és védel­mi háló kialakítását, emellett azonban a magyar külpolitika változat­lanul fontosnak tartja a transzatlanti elkötelezettség érvényesülését, a transzatlanti együttműködés fenntartását is. Még mindig eltér az orosz és az amerikai vélemény Madeleine Albright amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter pénteken megbeszélést tartott a kétoldalú kapcsolatokról, és a találkozó keretében mindketten a viszony fontosságát hangsú­lyozták. Az új-zélandi Aucklandben folytatott megbeszélésen ismét kiderült, hogy Moszkva és Washington nézetei szöges ellentétben áll­nak a tervezett amerikai országos rakétavédelmi rendszer ügyében. Evakuálják az ENSZ-alkalmazottakat A kelet-timori függetlenség híveinek politikai vezetője, a Nobel- békedíjas Jósé Ramos-Horta úgy értesült az indonéz uralom alatt álló terület katolikus egyházi köreiből, hogy már ezrek eshettek áldozatul az Indonéziától való elszakadást akadályozó fegyveresek terrorjának. Pénteken folytatódott a kelet-timori államiság felé vezető átmenet segítésére kirendelt ENSZ-személyzet kitelepítése az életveszélyessé vált területről. Mindössze hatvan-nyolcvan tagú „készenléti ügyelet” maradt a terület központi városában, Diliben. Pozsonyban meghalt a fölgyújtott magyar férfi Belehalt égési sérüléseibe péntekre virradóra egy pozsonyi klinika intenzív osztályán Sárai Zoltán szlovákiai magyar nemzetiségű agrár­mérnök. A szőgyéni mezőgazdasági szövetkezet 32 éves, kétgyer­mekes elnökét, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) érsekújvári járási elnökségének tagját csütörtök éjszaka Szőgyénben lévő családi háza előtt ismeretlen tettes benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta. Jasszer Arafat nem mond le Palesztin közigazgatás alá került péntek délelőtt a megszállt ciszjordániai területek újabb hét százaléka. A mintegy 400 négyzetkilométeres terület katonai ellenőrzése azonban továbbra is Izrael joga és feladata marad. A csapatokat két lépcsőben, novem­ber 15-ei és január 20-ai kezdettel vonják ki. Közben Jasszer Arafat ismét cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy megromlott egészségi állapota miatt lemondana. Kijelentette, hogy ezt azok a rosszakarói terjesztik róla, akik nem tudnak megbékélni az izraeli-palesztin megállapodással. Orosz alkotmányszatíra A tévésztár minden vasárnap este elviccelődik az ITOGI televízió képernyőjén mindazon, amin jobbára inkább sírni lehetne. Legutóbbi elmesziileményét a Moszkovszkije Novosztyi is közölte. Nem kevesebbről van szó, mint az ország új alap­törvényéről, ahogyan azt Viktor Senderovics humo­rista elképzeli. íme az orosz alkotmánytervezet: 1. cikkely: Nagyapócska az ország uralkodója. 2. cikkely: Nagyapócska a napfelkelte és a nap­nyugta, valamint a közjóiét garanciája. 3. cikkely: A Nagyanyócskát a Nagyapócska vá­lasztja. 4. cikkely: Mindenki mást is Nagyapócska vá­laszt és bocsát el. 5. cikkely: Négyévenként egyszer Nagyapócska megengedi, hogy parlamentet válasszanak. 6. cikkely: Vagy nem engedi. 7. cikkely: A parlament feladata, hogy ne zavar­ja Nagyapócskát. 8. cikkely: Nagyapócskának két lába van, egy bal és egy jobb. 9. cikkely: Nagyapócska bal lábbal kel fel. 10. cikkely: Ha Nagyapócska egyik lábával sem kel fel, fekve vezeti az országot. 11. cikkely: Ha Nagyapócska makacs vezetési kép­telenségben szenved, senki nem vezeti az országot, és ilyenkor minden úgy történik, ahogyan máskor. 12. cikkely: Nagyapócska rendelkezésére áll Roma (Abra-movics, a titokzatos pénzember) és Abramics (Berezovszkij milliárdos), valamint a piros gomb. 13. cikkely: Amíg a piros gombot meg nem nyomják, az ország szövetségi szerkezetű. 14. cikkely: A szövetségi egységek főnökeiből áll össze a Kurultaj-Divan nevű keleties testület. 15. cikkely: A Kurultaj-Divan feladata, hogy ne zavarja Nagyapócskát. 16. cikkely: A Kurultaj-Divan minden tagjának joga azt kívánni, hogy Nagyapócska legyen. 17. cikkely: Emberek, oroszlánok, sasok joga azt kívánni, hogy Nagyapócskák legyenek. 18. cikkely: De minderről a nép határoz. 19. cikkely: Amelyet Nagyapócska választ ki. 20. cikkely: A nép feladata, hogy ne zavarja Nagyapócskát. 21. cikkely: Az ország címere kétfejű Nagy­apócska, kezében az IMF emblémájával. Ha valaki tudja a megfejtést, hogy ki is lehet a szóban forgó Gyeduska (Nagyapócska), a megfej­tést tartsa meg magának... Harmat Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom