Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

Megyenap zászlószenteléssel és tudományos konferenciával Gazdag és színes programmal várja az érdeklődőket ma Szekszárdon a megyenap. A hagyományteremtés szándé­kával most első alkalommal tartandó rendezvény 9.00 óra­kor püspöki szentmisével kez­dődik a Béla téri római katoli­kus templomban. Szentmisét celebrál Mayer Mihály pécsi megyéspüspök. Ugyancsak a történelmi egyházak képviselői kapnak szere­pet 10.00 órakor: ekkor lesz a megye- és országzászló öku­menikus megáldása a Vármegyeháza oszlopcsarnoka előtt. A közönség ezt követően térzenét hallgathat a Magyar Hon­védség zenekarának előadásában, majd - a Himnusz ak­kordjainak közepette - tanúja lehet a zászlófelvonásnak. Új­donságot jelent a megyeszignál, a kompozíció Lányi Péter szerzeménye. A szignál után Koltai Tamás, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke mond köszöntőt. Az ünnepi közgyűlés 10.30 órakor kezdődik a Vármegye- háza belső udvarán. Az ünnepi beszédet dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke tartja. A megye javára végzett munkát a közgyűlés ez alkalommal is kitüntetésekkel honorálja, az elismeréseket Koltai Tamás adja át. Az ünnepélyes pillanato­kat a kaposvári Déryné Vándorszínház műsora, majd a me­gye és a települések címer- és zász­lócseréje követi. A megyenap 14.30 órakor a Vár- megyeháza dísztermében tudomá­nyos konferenciával folytatódik: dr. Engel Pál akadémikus Tolna megye a középkori magyar politikában, dr. Szita László, a történettudományok doktora pedig A török kori Tolna megye címmel tart előadást. Dr. Glósz József kandidátus korreferá­tumában a XVIII. századi Tolna me­gye nemességéről, dr. Várady Zol­tán kandidátus a török kiűzése utáni közigazgatás helyreál­lításáról ad képet. A Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében című könyvet dr. Szilágyi Miklós akadémikus, az Illyés Gyula könyvtára című kötetet dr. N. Horváth Béla kan­didátus, irodalomtörténész mutatja be a közönségnek. A megyenap záró programja 16.30 órakor kezdődik a Vár- megyeháza udvarán, az ott megépített szabadtéri színpad­nál. A szekszárdi Német Színház társulata ezúttal magyar nyelven adja elő Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című vígjátékát. -szá­— Ennek külön jelentősége van, hiszen egy millenniumi kezdeményezést is meghirde­tünk a mai napon. Azt szeret­nénk, ha a millenniumi idő­szak végére, egészen ponto­san 2001. augusztus 20-ig va­lamennyi Tolna megyei tele­pülés rendelkezne saját, a he­raldikai szabályoknak is meg­felelő címerrel. Tudomásunk szerint jelenleg a száznyolc­ból mindössze huszonkét te­lepülésnek van a fenti követel­ménynek eleget tevő címere.- A tervek sze­rint a jövőben a megyenap lesz Tol­na megye legjelen­tősebb ünnepi ren­dezvénye? — Ez a tervünk, s minden eszten­dőben új elemek­kel kívánjuk bőví­teni a programot. Most az ünnepi mozzanatok mint például a vár- megyeháza udva­rán tartandó köz­gyűlés, dr. Áder János parlamenti elnök beszé­de, a kitüntetések átadása - után egy történész konferen­cia várja a díszteremben az ér­deklődőket. — Személy szerint miként készül a megyenapra? — Készülésemet egyrészt meghatározza a rendezvény legfontosabb célkitűzése, ami nem más, mint értéket terem­teni és értéket közvetíteni. A megyenap így nemcsak egy szokásos, protokolláris meg­mutatkozás, hanem a nemes szándék kifejeződését és be­fogadását szolgáló alkalom. Szeri Árpád Háromszáz évvel ezelőtt Tolna megye egy adományozó le­vélben pecsétet kapott az akkori uralkodótól, I. Lipót csá­szártól. A Jeles esemény dátuma más szempontból is mér­földkőnek tekinthető szőkébb pátriánk történelmében: eb­ben az időszakban kezdődött el a vármegye újjászervezé­se, s a hosszú török hódoltság után ismételt betagolódása a magyar vármegye rendszerbe. Vajon vonható-e valamilyen párhuzam a háromszáz esz­tendővel ezelőtti törekvések, s a jelenlegi célkitűzések kö­zött? Tolna Megye Közgyűlé­sének elnöke, Koltai Tamás a vele készült beszélgetés alkal­mával nem kívánt erőltetett párhuzamot vonni, viszont néhány - a saját korra adap­tált - hasonlóságra felhívta a figyelmet. — Megyénk a pecséthaszná­lati joggal, címerével, tehát szimbólumaival lépett ko­moly lendülettel az önállósu­lás és az építkezés útjára. Építkezésre természetesen ma is szükség van: a szó konkrét és átvitt értelmében egyaránt. — Mit érthetünk ezen? — Például azt, hogy bár Tol­na megye számos kedvező adottsággal rendelkezik, ed­dig mégsem éltünk maradék­talanul ezzel a lehetőséggel. Munkatársaimmal együtt egyik fő feladatomnak tekin­tem a megye menedzselését, kivezetését abból a gödörből, amibe méltatlanul került. A siker érdekében mindenek­előtt meg kell ismertetni szű- kebb pátriánkat, annak érté­keit az érdeklődőkkel. Nem­csak a megyén belül - ez is nagyon fontos - , hanem a ré­gión, az országon belül, sőt, határainkon kívül is. Bizonyít­va azt, hogy nemcsak léte­zünk és leszünk, de hasznos része vagyunk az országnak és a világnak. A megyenapot éppen ezen törekvések szol­gálatába szeretnénk állítani, nem kampányszerűen, ha­nem hosszú távon. — Mindezek eddig főként az átvitt értelemben vett építke­zésre vonatkoztak. . . — Ami a konkrétumokat il­leti: Tolna megye köztudottan jelentős építkezések előtt áll, elég megemlíteni az úthálózat fejlesztését vagy a Duna-hi- dat. Ezek a nagyberuházások - minden, az utóbbi időben megélt természeti csapás elle­nére - gazdasági értelemben visszafordíthatatlanul a fejlő­dési pályára irányítják Tolna megyét. S ennél a pontnál csatlakozunk ismét a három­száz évvel ezelőtti idő­szakhoz, amikor - az ugyancsak nem kis gon­dok közepette - me­gyénk szintén a gyarapo­dás útjára lépett.- A megyenapnak az előbbiekben részletezett, mának szóló mondani­valóján túl van egyfajta szakrális üzenete is. — Valóban, az ünnepen va­ló egyházi részvétel, az ünne­pi szentmise, a történelmi egyházak képviselőinek zász­ló áldása, szentelése szándé­kaink szerint egyfajta ér­tékazonosságot fejez ki. A ha­gyományos keresztény érték­rend és kultúra az európai múlt szerves és elválasztha­tatlan része. Ha ezt a megye polgárai által választott veze­tők egy ilyen ünnepen - illet­ve mindennapi tevékenysé­gükben - ki tudják fejezni, akkor azt hiszem, hogy jó példát mutatnak mindenki számára. — A rendezvényre meghí­vást kapott a megye vala­mennyi polgármestere. KIM VdimiBii] (MIM MMÍhjfl Interjú Koltai Tamással, Tolna Megye Közgyűlésének elnökével a megyenapról Beszélgetés Mayer Mihály megyéspüspökkel — A gyermekkor mély érzése­ket és élményeket ad - kezdi az emlékező beszélgetést Mayer Mi­hály megyéspüspök. — Ilyen él­ményeket kaptam Tolna megyé­től, szülőfalumtól, Kisdorogtól. — Gyermekkorából felidézne valamit, ami meghatározta a to­vábbi életútját is? — Kisdorog mindig is a vallá­sosabb községek közé tartozott, plébánosa is volt. Az elmúlt hé­ten Izraelben jártam egy zarán­dok úton. Láttam a zarándokok között is, hogy a gyermekkori él­ményanyag, a hittanórák, a templom, a szentségekhez való járulás, az mindig mélyebb és több, mint a turistaismeretek. — Föl sem merült a gondolat, hogy más pályát választott vol­na? — Minden normális ember gondolkodik, hogy mi legyen be­lőle. Először a családi példák irányadóak. A nagybátyáim ipa­rosok voltak. Vagy az egyiket, a lakatos, vagy a másikat, az aszta­los szakmát választhattam volna. Később gyógyszerész akartam lenni, de a tanításra is gondol­tam. Aztán olyan pálya került elém, amiben sok minden benne van. Az emberi közösség, a hí­vek, a ministrálás, mint gyerek­kori élmény, az emberek lelki igényeinek a meglátása. Ez a papságban lehetséges, fgy vá­lasztottam ezt a pályát.- Munkálkodása nagyobb ré­sze az elmúlt ..negyven" évre r* esik. Érzett-e vala­miféle hátrányos megkülönböztetést? — Papi pályámon vé- IV gig úgy éreztem, hogy T állampolgárként a meg- f| j tűrt emberek közé tarto­zom. Csak a hívek között érez­tem a megbecsülést. Végül is a rendszerváltás után tűnt fel, hogy korábban karácsonyra, húsvétra állami intézményektől nem jött üdvözlet. Most már an­nyit kapunk, hogy alig tudjuk el­rendezni. Érzik a papjaink is, hogy mit jelent egyenlő jogú ál­lampolgárnak lenni. — Az utóbbi években az Ön személye nagyon fontossá vált Tolna megyében. Nincs olyan új létesítmény, társadalmi t összejövetel, alka­lom, amire ne kérnék a közössé­gek a püspöki ál­dást. — Nagyon sok helyre hívnak. Az ünnepek alkalmával éppen az egyház az, amely összehozza a falu lakosait és amely erősíti a hovatartozás érzését. Örülök, hogy Szekszárdon is fölismerték ezt és a megyezászló megáldásá­val ennek hangsúlyt is adnak, éppen a megyenapon.- Külföldi útjain szóba jön-e Tolna megye?- Amerre járok a világban, mindenütt vannak magyarok. A Tolnából elszármazottakkal szinte minden alkalommal talál­kozom. így természetesen min­dig szó esik a szülőföldről.- Püspök úr, milyen tervei vannak és azokban kap-e külö­nös szerepet Tolna megye? — A tervekről legtöbbször azt mondjuk, hogy Isten tervei szerint akarunk élni. Ehhez azért az emberit is hozzá kell tenni. Azt szeretném, ha azokban a fal­vakban - mint például a szülőfa­lumban is -, ahol nincs plébá­nos, érezzék a hívek, ha ott áll­nak mellettünk, akkor a jövő mi­att nem kell félnünk, szoronga- nunk. A jövőnket az Úristen is építi és mi besegítünk ehhez.- Püspök úr, köszönöm a be­szélgetést! Decsi Kiss János i

Next

/
Oldalképek
Tartalom