Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

Megyenap zászlószenteléssel és tudományos konferenciával

Gazdag és színes programmal várja az érdeklődőket ma Szekszárdon a megyenap. A hagyományteremtés szándékával most első alkalommal tartandó rendezvény 9.00 órakor püspöki szentmisével kezdődik a Béla téri római katolikus templomban. Szentmisét celebrál Mayer Mihály pécsi megyéspüspök.

Ugyancsak a történelmi egyházak képviselői kapnak szerepet 10.00 órakor: ekkor lesz a megye- és országzászló ökumenikus megáldása a Vármegyeháza oszlopcsarnoka előtt. A közönség ezt követően térzenét hallgathat a Magyar Honvédség zenekarának előadásában, majd - a Himnusz akkordjainak közepette - tanúja lehet a zászlófelvonásnak. Újdonságot jelent a megyeszignál, a kompozíció Lányi Péter szerzeménye. A szignál után Koltai Tamás, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke mond köszöntőt.

Az ünnepi közgyűlés 10.30 órakor kezdődik a Vármegye- háza belső udvarán. Az ünnepi beszédet dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke tartja. A megye javára végzett munkát a közgyűlés ez alkalommal is kitüntetésekkel honorálja, az elismeréseket Koltai Tamás adja át. Az ünnepélyes pillanatokat a kaposvári Déryné Vándorszínház műsora, majd a megye és a települések címer- és zászlócseréje követi.

A megyenap 14.30 órakor a Vár- megyeháza dísztermében tudományos konferenciával folytatódik: dr. Engel Pál akadémikus Tolna megye a középkori magyar politikában, dr. Szita László, a történettudományok doktora pedig A török kori Tolna megye címmel tart előadást. Dr. Glósz József kandidátus korreferátumában a XVIII. századi Tolna megye nemességéről, dr. Várady Zoltán kandidátus a török kiűzése utáni közigazgatás helyreállításáról ad képet. A Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében című könyvet dr. Szilágyi Miklós akadémikus, az Illyés Gyula könyvtára című kötetet dr. N. Horváth Béla kandidátus, irodalomtörténész mutatja be a közönségnek.

A megyenap záró programja 16.30 órakor kezdődik a Vár- megyeháza udvarán, az ott megépített szabadtéri színpadnál. A szekszárdi Német Színház társulata ezúttal magyar nyelven adja elő Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című vígjátékát. -szá— Ennek külön jelentősége van, hiszen egy millenniumi kezdeményezést is meghirdetünk a mai napon. Azt szeretnénk, ha a millenniumi időszak végére, egészen pontosan 2001. augusztus 20-ig valamennyi Tolna megyei település rendelkezne saját, a heraldikai szabályoknak is megfelelő címerrel. Tudomásunk szerint jelenleg a száznyolcból mindössze huszonkét településnek van a fenti követelménynek eleget tevő címere.- A tervek szerint a jövőben a megyenap lesz Tolna megye legjelentősebb ünnepi rendezvénye?

— Ez a tervünk, s minden esztendőben új elemekkel kívánjuk bővíteni a programot. Most az ünnepi mozzanatok mint például a vár- megyeháza udvarán tartandó közgyűlés, dr. Áder

János parlamenti elnök beszéde, a kitüntetések átadása - után egy történész konferencia várja a díszteremben az érdeklődőket.

— Személy szerint miként készül a megyenapra?

— Készülésemet egyrészt meghatározza a rendezvény legfontosabb célkitűzése, ami nem más, mint értéket teremteni és értéket közvetíteni. A megyenap így nemcsak egy szokásos, protokolláris megmutatkozás, hanem a nemes szándék kifejeződését és befogadását szolgáló alkalom.

Szeri Árpád

Háromszáz évvel ezelőtt Tolna megye egy adományozó levélben pecsétet kapott az akkori uralkodótól, I. Lipót császártól. A Jeles esemény dátuma más szempontból is mérföldkőnek tekinthető szőkébb pátriánk történelmében: ebben az időszakban kezdődött el a vármegye újjászervezése, s a hosszú török hódoltság után ismételt betagolódása a magyar vármegye rendszerbe.

Vajon vonható-e valamilyen párhuzam a háromszáz esztendővel ezelőtti törekvések, s a jelenlegi célkitűzések között? Tolna Megye Közgyűlésének elnöke, Koltai Tamás a vele készült beszélgetés alkalmával nem kívánt erőltetett párhuzamot vonni, viszont néhány - a saját korra adaptált - hasonlóságra felhívta a figyelmet.

— Megyénk a pecséthasználati joggal, címerével, tehát szimbólumaival lépett komoly lendülettel az önállósulás és az építkezés útjára. Építkezésre természetesen ma is szükség van: a szó konkrét és átvitt értelmében egyaránt.

— Mit érthetünk ezen?

— Például azt, hogy bár Tolna megye számos kedvező adottsággal rendelkezik, eddig mégsem éltünk maradéktalanul ezzel a lehetőséggel. Munkatársaimmal együtt egyik fő feladatomnak tekintem a megye menedzselését, kivezetését abból a gödörből, amibe méltatlanul került. A siker érdekében mindenekelőtt meg kell ismertetni szű- kebb pátriánkat, annak értékeit az érdeklődőkkel. Nemcsak a megyén belül - ez is nagyon fontos - , hanem a régión, az országon belül, sőt, határainkon kívül is. Bizonyítva azt, hogy nemcsak létezünk és leszünk, de hasznos

része vagyunk az országnak és a világnak. A megyenapot éppen ezen törekvések szolgálatába szeretnénk állítani,

nem kampányszerűen, hanem hosszú távon.

— Mindezek eddig főként az átvitt értelemben vett építkezésre vonatkoztak. . .

— Ami a konkrétumokat illeti: Tolna megye köztudottan jelentős építkezések előtt áll, elég megemlíteni az úthálózat fejlesztését vagy a Duna-hi- dat. Ezek a nagyberuházások - minden, az utóbbi időben megélt természeti csapás ellenére - gazdasági értelemben visszafordíthatatlanul a fejlődési pályára irányítják Tolna megyét. S ennél a pontnál csatlakozunk ismét a háromszáz évvel ezelőtti időszakhoz, amikor - az ugyancsak nem kis gondok közepette - megyénk szintén a gyarapodás útjára lépett.- A megyenapnak az előbbiekben részletezett, mának szóló mondanivalóján túl van egyfajta szakrális üzenete is.

— Valóban, az ünnepen való egyházi részvétel, az ünnepi szentmise, a történelmi

egyházak képviselőinek zászló áldása, szentelése szándékaink szerint egyfajta értékazonosságot fejez ki. A hagyományos keresztény értékrend és kultúra az európai múlt szerves és elválaszthatatlan része. Ha ezt a megye polgárai által választott vezetők egy ilyen ünnepen - illetve mindennapi tevékenységükben - ki tudják fejezni, akkor azt hiszem, hogy jó példát mutatnak mindenki számára.

— A rendezvényre meghívást kapott a megye valamennyi polgármestere.

KIM VdimiBii]

(MIM MMÍhjfl

Interjú Koltai Tamással,

Tolna Megye Közgyűlésének elnökével a megyenapról

Beszélgetés Mayer Mihály megyéspüspökkel

— A gyermekkor mély érzéseket és élményeket ad - kezdi az emlékező beszélgetést Mayer Mihály megyéspüspök. — Ilyen élményeket kaptam Tolna megyétől, szülőfalumtól, Kisdorogtól.

— Gyermekkorából felidézne valamit, ami meghatározta a további életútját is?

— Kisdorog mindig is a vallásosabb községek közé tartozott, plébánosa is volt. Az elmúlt héten Izraelben jártam egy zarándok úton. Láttam a zarándokok között is, hogy a gyermekkori élményanyag, a hittanórák, a templom, a szentségekhez való járulás, az mindig mélyebb és több, mint a turistaismeretek.

— Föl sem merült a gondolat, hogy más pályát választott volna?

— Minden normális ember gondolkodik, hogy mi legyen belőle. Először a családi példák irányadóak. A nagybátyáim iparosok voltak. Vagy az egyiket, a lakatos, vagy a másikat, az asztalos szakmát választhattam volna. Később gyógyszerész akartam lenni, de a tanításra is gondoltam. Aztán olyan pálya került elém, amiben sok minden benne van. Az emberi közösség, a hívek, a ministrálás, mint gyerekkori élmény, az emberek lelki igényeinek a meglátása. Ez a papságban lehetséges, fgy választottam ezt a pályát.- Munkálkodása nagyobb része az elmúlt ..negyven" évre r*

esik. Érzett-e valamiféle hátrányos megkülönböztetést?

— Papi pályámon vé- IV gig úgy éreztem, hogy T állampolgárként a meg- f| j tűrt emberek közé tartozom. Csak a hívek között éreztem a megbecsülést. Végül is a rendszerváltás után tűnt fel, hogy korábban karácsonyra, húsvétra állami intézményektől nem jött üdvözlet. Most már annyit kapunk, hogy alig tudjuk elrendezni. Érzik a papjaink is, hogy mit jelent egyenlő jogú állampolgárnak lenni.

— Az utóbbi években az Ön személye nagyon fontossá vált Tolna megyében. Nincs olyan új létesítmény, társadalmi

t összejövetel, alkalom, amire ne kérnék a közösségek a püspöki áldást.

— Nagyon sok helyre hívnak. Az ünnepek alkalmával éppen az egyház az, amely összehozza a falu lakosait és amely erősíti a hovatartozás érzését. Örülök, hogy Szekszárdon is fölismerték ezt és a megyezászló megáldásával ennek hangsúlyt is adnak, éppen a megyenapon.- Külföldi útjain szóba jön-e Tolna megye?- Amerre járok a világban, mindenütt vannak magyarok. A Tolnából elszármazottakkal szinte minden alkalommal találkozom. így természetesen mindig szó esik a szülőföldről.- Püspök úr, milyen tervei vannak és azokban kap-e különös szerepet Tolna megye?

— A tervekről legtöbbször azt mondjuk, hogy Isten tervei szerint akarunk élni. Ehhez azért az emberit is hozzá kell tenni. Azt szeretném, ha azokban a falvakban - mint például a szülőfalumban is -, ahol nincs plébános, érezzék a hívek, ha ott állnak mellettünk, akkor a jövő miatt nem kell félnünk, szoronga- nunk. A jövőnket az Úristen is építi és mi besegítünk ehhez.- Püspök úr, köszönöm a beszélgetést!

Decsi Kiss János

i