Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-08 / 209. szám

6. oldal Gazdaság 1999. szeptember 8., szerda Agrárinnováció. Magyaror­szág bőven rendelkezik szel­lemi tőkével, amit még job­ban ki kellene használni ah­hoz, hogy megvalósuljanak az agrárium céljai - mondta dr. Tamás Károly, az agrár­tárca államtitkára kedden a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. 75. születésnap­jának tiszteletére rendezett tudományos ülésen. Dicséret. A kormányzat szá­mít a szakapparátus megbíz­ható munkájára, személyes felelősségére, feladatának színvonalas ellátására - jelen­tette ki kedden Orbán Viktor miniszterelnök az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) igazgatói értekezle­tén. A kormányfő elismerését fejezte ki az adóhivatal kima­gasló munkájáért, a Bűnügyi Igazgatóság felállításáért. Katalógustárlat. Több mint kétszázötven brit cég kétezer termékével mutatkozik be ka­talógusainak segítségével Bu­dapesten szeptember 7-9. kö­zött - közölte a Magyarorszá­gi Brit Kereskedelmi Kama­ra. A cégkatalógusaikat kiállí­tó brit exportőrök legfőbb cél­ja az, hogy közvetítőket és forgalmazókat találjanak ter­mékeiknek a régióban. Az MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 387,72 Euró 255,08 Japán yen (100) 218,34 Svájci frank 159,50 USA-dollár 242,01 Átváltási arányok: 1 eur: 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Szüret előtt: tele a pince A földművelésügyi tárca Agrármarketing Centruma 150 millió forint­tal támogatja az idén a magyar borok nemzetközi piacra jutását - hangsúlyozta kedden a borfesztivál megnyitóján Mucsi Imre, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Az agrártárca képviselője el­mondta: jelenleg mintegy 100 ezer hektár szőlőültetvényen fo­lyik árutermelés, a többi még nem termő vagy elhanyagolt terü­let. Az ültetvények 64 százalékán fehérbornak, ötödén vörösbor­nak való, 16 százalékán csemege- és vegyes hasznosítású szőlő te­rem. A termés 93 százalékából bor készül, a szőlő 40 százaléka csak asztali minőségű, igénytelen bor készítésére alkalmas. Az ag­rárkormányzat továbbra is 50 százalékkal támogatja az új sző­lőültetvények telepítési költsége­it. A borok külpiacra jutását lite­renként 20, a pezsgőét 25 forint­tal segítik az év végéig. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) fő­titkára a közelgő szürettel kap­csolatosan kiemelte: a vártnál ki­sebb lesz az idei szőlőtermés, a gazdaságokban összességében 4-4,2 millió hektoliter bor állítha­tó elő, amelyből 1-1,2 millió hek­toliter exportálható. Az első fél­évi adatok alapján a magyar bor­export 30 százalékkal csökkent. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is a fehérborok termelői lesznek a legnehezebb helyzet­ben a piacon. A minőségi vörös- és fehérborok viszonylag jó áron, folyamatosan eladhatók, de az itthon folyó borként árusí­tott, az exportban pedig kizáró­lag a keleti piacokon, a volt Szov­jetunió térségében értékesíthető, igénytelenebb fehérszőlőborok iránt az idén is alig érdeklődnek a felvásárlók. Az ez évi szüret előtt még több százezer hekto­liternyi eladatlan készlet foglalja a helyet a pincékben. A földművelésügyi tárca 220 ezer hektoliter óbor lepárlásá­hoz 748 millió forint támogatást nyújt. Csak az Országos Bormi­nősítő Intézet által minősített árut lehet felajánlani, a pályáza­ton nyertes lepárlóüzemek ak­kor igényelhetik a literenkénti 34 forintos támogatást, ha a ter­melőnek legalább 54 forintos alapárat fizetnek. Ä HNT felmérése szerint a gazdáknál lévő 400 ezer liter eladatlan bor háromnegyede a kiskunsági borvidéken talál­ható. U. G. Az exportbevétel házhoz jön Az idegenforgalom tavaly az egyik legjelentősebb „exporttermékünk” volt. Vajon az idén is az lesz? Erre kértünk választ a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkárától, dr. Kraft Pétertől, hiszen már az előszezont tönkre tette a koszovói háború.- Nyilvánvaló volt, hogy ez ki­hat az idegenforgalomra. Ezért úgy döntöttünk, nem várjuk meg a fegyvernyugvást, magunk alakítjuk sorsunkat, akcióba lé­pünk. Átcsoportosítottunk pén­zeket, Németországban több mint 100 millió forintot, Auszt­riában ennek a felét költöttük propagandára. Megjelentünk a német és az osztrák rádiók, tele­víziók adásaiban és az újságok­ban. Minden bécsi villamoson olvasható volt: töltse szabadsá­gát vagy a hétvégét a Balatonon.- Ugyanakkor a német és az osztrák sajtó olyanokat is írt, hogy Magyarországra utazni élet- veszélyes, naponta 30 autót lop­nak, leütik és kirabolják az em­bereket.- Beszereztem az Interpol adatait, amelyek szerint az ezer személyre jutó bűncselekmé­nyek és autólopások száma ná­lunk 10-30 százalékkal keve­sebb, mint a nagy nyugati orszá­gokban. Kimentem Frankfurtba sajtótájékoztatót tartani. Amikor az újságírók a kriminális állapo­tokról kérdeztek, felmutattam az Interpol adatait s azt mondtam, aki Németországban nem érzi magát biztonságban, az jöjjön Magyarországra. Ezt követően Budapesten 150 külföldi újságíró részére sajtókonferenciát rendez­tünk. Ekkor meggyőződhettek arról, hogy nem mondtam valót­lant Frankfurtban.- Ezek után mit mutatnak az első félév számai?- 1998-ban az idegenforgalmi bevétel 2500 millió dollár volt. Az idén az első hat hónapban elértük az 1100 milliót. Az első félév mindig gyengébb, ezért fel­tételezhető, hogy az év végéig elérjük vagy valamivel felülmúl­juk a tavalyi eredményt. A júliu­si és az augusztusi eredmények­ről legkorábban októberben tu­dunk hiteles számokat közölni. Még két figyelemreméltó adat. A külföldre utazó magyar ál­lampolgárok ugyanez idő alatt 500 millió dollárt költöttek kül­földi utazásaikra. A bevételből fennmaradó 600 millió dollár a külkereskedelmi mérleg deficit­jét 40 százalékkal csökkenti. Koós Tamás Van-e a kormánynak gazdasági stratégiája? Az utóbbi időben egyre gyak­rabban hangzik el az ellenzék részéről, hogy a kormánynak nincs gazdasági stratégiája. Dr. Chikán Attila miniszter tegnap a sajtó képviselői előtt tért ki erre a kérdésre. Elsőként tisztázzuk, mi a stra­tégia - mondta a miniszter. - Sokan úgy gondolják, egy vas­tag dokumentumkötet. A stra­tégia: 3-5 évre szóló vezérfo­nal, amelyre feltűzzük prog­ramjainkat, amihez nap mint nap munkáink során alkal­mazkodni kell. Arra szolgál, hogy ha a környezeti körülmé­nyek változásra késztetnek minket, ne kelljen kapkodni, hanem - háttérként - legyen biztos gondolatmenetünk, aminek mentén megoldhatjuk a napi problémákat. A gazdasági stratégiának há­rom tényezője van, amelyet be­folyásol egyrészt a kormány- program, másrészt a többféle külső feltételrendszer - magya­rázta a miniszter. A három té­nyező: a gazdasági célrendszer, a prioritások és a programok. A célrendszernek további három eleme van. Az egyik a gyors és kiegyensúlyozott nö­vekedés. Gyorsnak kell lenni, mert minél előbb el kell ér­nünk az Európai Unió színvo­nalát, a kiegyensúlyozottság­gal pedig stabilitásunknak te­szünk eleget. Második elem az EU-tagságra való felkészí­tés, a harmadik pedig a nem­zetgazdasági és a vállalati szintű versenyképesség. Gazdasági stratégiánk má­sodik tényezőjét a prioritások képezik, amelyeket, ha megva­lósítunk, akkor közelítünk cél­jaink felé. A vonzó befektetési feltételek megteremtése az el­ső prioritás, amelyhez csatla­kozik a többféle fejlődési egyenlőtlenségek mérséklése. Gondolok itt - mondta a mi­niszter - a regionális, vagy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének hosszú távú feladataira. Sorban a harma­dik prioritás az új évezred ki­hívásaira való felkészülés. In­formációs társadalomban in­novációban, a szolgáltatások fejlesztésében kell gondolkod­nunk. A negyedik tényező, amit nem kell különösebben részletezni, az EU-csatlakozás feltételeinek megteremtése. Ahhoz, hogy a prioritásokat napi cselekvésekre tudjuk vál­tani, különféle programokat kellett megfogalmaznunk. A hét horizontális program közül a legfontosabb a kis- és közép- vállalkozások fejlesztése, a be­fektetések ösztönzése és a kül­gazdaság támogatása. A prog­ramok sorában 11 funkcionális program szerepel. Ezek között a legfontosabb a foglalkoztatá­si, az EU-fejlesztési és támoga­tási program, a lakáspolitika. Az ágazati programok között az iparpolitika, a turizmus és a szolgáltatások fejlesztése szere­pel a Gazdasági Minisztérium terveinek élén. Mindebből látható, a kor­mány helyes úton jár ahhoz, hogy gazdasági stratégiáját megvalósítsa, mondta Chikán, és hozzátette: azt le­het mondani, hogy nem jól csináljuk, de azt, hogy nincs elgondolásunk, nem tudjuk merre akarunk haladni, vagyis nincs stratégiánk - azt nem. (koós) Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Felhívás Németországban, Svájcban, Ausztriában és Olaszországban működő Kereskedelmi Szolgálatok vezetői relációs tájékoztatót tar­tanak minimum 15 fő részvétele esetén Szek- szárdon a Kereskedelmi és Iparkamaránál, 1999. szeptember 21-én délelőtt 10 órakor. Minden olyan vállalkozás, mely a fenti or­szágokban kereskedelmi kapcsolatokkal ren­delkezik, vagy egyéb gazdasági kapcsolatok­ban érdekelt, vagy ilyenek kiépítését tervezi, első kézből szerezhet információt az érintett országok piacáról, Magyarországgal folytatott kereskedelmi kapcsolatáról, a keresett termé­kekről stb. Előadók: Spányi Péter Milánói Kereskedelmi Szolgálat vezető, dr. Német László Zürichi Ke­reskedelmi Szolgálat vezető, Király Zsolt Mün­cheni Kereskedelmi Szolgálat vezető, Bedő Károly Bécsi Kereskedelmi szolgálat vezető. Helyszín: Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara előadóterme Szekszárd, Arany J. u. 23-25. Telefon: 74/411-661, fax: 74/411-456. Előzetes bejelentkezés: kereskedelem-fej­lesztés Bőhm Rita. Telefon: 74/411-661. A részvétel ingyenes. A kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolása A jogszabály adta határidő 1999. december 31. napja, ami nem is olyan távoli, ha figye­lembe vesszük, hogy az új követelményeknek történő megfeleléshez elég sok esetben jelen­tősebb beruházáshoz, átalakításhoz is szük­ség lehet. A szabályok szerint kereskedelmi szálláshely a szálloda, a panzió, a kemping, az üdülőház, a turista- továbbá az ifjúsági szálló is. Az új rendelkezések szálláshely típusok szerint külön tartalmazzák a besorolási köve­telményeket, így szállodánál a legmagasabb osztály az öt, kempingnél a négy, panziónál a háromcsillagos. Az egyes típusokon belül a besorolási pa­raméterek a jelenlegihez képest szigorodtak, pontosabban magasabb műszaki és szolgálta­tási színvonal elérését célozzák. A részletes szempontokat a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rende­let mellékletei tartalmazzák, de az érintettek az ügyfélszolgálatainkon térítésmentesen igé­nyelhetnek a kamara által kidolgozott „Útmu- tató”-ból, mely a munkát megkönnyíti. A beje­lentést a szintén helyben beszerezhető forma- nyomtatványon tehetik meg, díjmentesen. A fizetővendéglátók és a falusi turizmus ke­retében szobát kiadók a bejelentésüket nem a kamarához, hanem az illetékes jegyző felé kö­telesek megtenni. Noha itt a kamarának jog­szabály adta teendője nincs, szintén segítsé­get kíván nyújtani, s a III. negyedév végén Dombóváron és esetleg a megye más városa­iban is rendezvényt fog tartani a besorolás­sal összefüggő, illetve adózási és a fizetőven­déglátókat érintő más kérdésekben. Felhívás Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a szoká­sosnál nagyobb mértékű esőzések miatt me­gyénket is sújtotta az árvíz és belvíz. A helyre- állítási munkálatok - még a tél megérkezése előtti - gyors befejezése az egész lakosság érdeke, melyhez a központi segítségen túl tár­sadalmi összefogásra is szükség van. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara felhívást intéz azon vállalkozásokhoz, akik ellenszolgál­tatás fejében szabad kapacitásuk révén hozzá kívánnak járulni a károk elhárításához, jelent­kezzenek a kamaránál. Cím: 7100 Szekszárd, Arany J. u. 23-25. Telefon: 74/411-661. Segí­tőkész hozzáállásukat előre is köszönjük. n ríK LÜ Hirdetését naponta 84.000 VÁSÁRLÓ OLVASSA * -■ Ammm ■ . ■ n T0LNA1»NÉPÚJSÁCÍ ■BAN. SSBBSBBBB ■ FELVESSZÜK A RITMUSÁT CIB BANK 7100 SZEKSZÁRD, GARAX TÉR 1. Telefon: (74) 529-340 Érvényes: 1999. szeptember 1-iétől BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő 1 hét 2-3 hét 1-2 hó 3 hó 6 hó 12 hó Folyószámla Éves kamat, 1M Ft telett (%) 8,000 10.500 12.500 12.500 12,000 11.500 3,00 (EBKM) (8,11 (10,65 12.67 12.67 (12,17'i 11,66 (3,08 50 E Ft—5 MFt 5—10 MFl 10 M Ft felett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamal EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 13,000 (13,18) 13,125 ,13,31) 13,250 (13,43 3 hó 13,000 13,18 13,125 113,31 13,250 13,43 6 hó 12,500 12,67) 12,625 hí 30 12,750 12,93 12 hó 12,000 (12,17) 12.125 29) 12,250 (12,42 Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori Clt Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla sávos kamatai: éves kamat (%) 0-100 E Ft-ig 3,500 100 E Ft-500 E Ft 6,000 500 E Ft felett 10,500 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) 0-50 E Ft-ig 3,500 50 E Ft-500 E Ft 8,500 500 E Ft felett 12,500 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,500 13,69 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) 1 hó 13,000 3 hó 13,500 6 hó 13,000 12 hó 12,500 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE Érvényes: im széPlémtrer 1-|ét$l Éves kamat (%) 16,250 Éves kamat (%) Folyószámlahitel 24,00 Betétörzó hitel 19,00 Lombardhitel 20,00 Ingatlanfedezetes hitel 23,00 XL/Classic EBKM 3,61/3,60 6.26/6,22 11,18/11,08 EBKM 3,61 8,97 13,44 EHM' 13.00 13.50 13.00 12.50 HUF prime rate 0640242242 A BANCA COMMERCIALEITAUANA-CSOPORT TAGJA Bankközi pénzpiac Stabil forinterősödés Az előző napinál alacsonyabb forgalom mellett, de jóval nyugodtabb piacon stabil fo- rinterősödési trend érvénye­sült a bankközi devizapiacon kedden. Az árak nyitáskor és záráskor egységesen 1,95-1,96 száza­lékponttal a sávközép alatt álltak, ami több mint 0,4 szá­zalékpontos forinterősödés­nek felel meg az előző napi záróadatokhoz képest. A piacról teljes mértékben eltűntek a személyi jellegű hí­resztelések, így a kereskedők a lengyel zloty gyendélkedé- sével kapcsolatos, kissé elna­gyolt külföldi bekfetetői ma­gatartáson kívül nem látják okát a forint gyengeségének. Mindezek ellenére továbbra sem várható, hogy az árak rö­vid időn belül visszatérjenek az intervenciós sáv legaljára - tették hozzá a szakértők. A piacot kedden a szoká­sosnál jóval óvatosabb, a leg­szükségesebb kötésekre szo­rítkozó üzletmenet jelle­mezte. A nemzetközi piaco­kon zajló keresztárfolyam­változásokat is követve a dol­lár és az euró egységesen egy forinttal lett olcsóbb, mint az előző napi zárásban. A keres­kedés végén a dollárt 240,71 - 241,05, az eurót 254,714 255,20 forinton jegyezték. A forintpiacon a hétfőivel közel azonos szinten, 14 3/8 százalékon alakultak az over­night és a tomnext kamatok. Egy hétre és egy hónapra igen alacsony kötésszám mellett 14 5/8, három és hat hónapra 14 3/4 százalékon helyeztek ki hiteleket a bankok. A hét hátralévő napjaiban a banki tartaléktöltés időszaká­ból adódóan továbbra is 14 százalék felett várják a napi kamatokat a piaci elemzők. Üzleti kommunikáció Synergon rendszer a Suzukinél A Synergon Informatikai Rt. építi ki a Magyar Suzuki Rt. számára azt az üzleti kom­munikációs rendszert, amely lehetővé teszi az esztergomi autógyár és az Adam Opel AG között az elektronikus adatcserét. Az autóipari gyártást támo­gató Electronic Data Inter­change (EDI) rendszer telepí­tését azért rendelte meg a Su­zuki a Synergontól, mert a ja­pán autógyár az Opel céggel együttműködik egy új kisautó gyártásában. Az EDI az első lépcsőben az Opel alkatrész­megrendeléseit tartalmazza, s a Suzukinél a Just In Time (JIT) termelési rendszer mű­ködését támogatja majd. Az új kisautót a lengyelor­szági Opel és a magyarországi Suzuki gyárban szerelik össze a gyártók a saját piacaik ré­szére. A megállapodás szerint a hazai rendszerintegrátor piac vezetője, a Synergon szeptember közepére állítja üzembe az üzleti kommuni­kációs megoldást. A Synergon illetékese üz­leti titokra hivatkozva nem árulta el, hogy mennyibe ke­rül a beruházás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom