Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-04 / 206. szám
A Tolna Megyei Gyermek és If júsági Közalapítvány Inmate ÚJ elnöke 1999. szeptember 4. Új kuratórium irányítja a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány munkáját. A testület elnöke Babainé Belánszky Judit, a Balassa Szakképző Iskola igazgatója. A jó sző megváltó ereje — Miért vállal el az ember olyan feladatot ingyen, ami viszonylag sok munkával, s kevés dicsőséggel jár? — Ha az embert megtiszteltetés éri, bíznak benne, akkor nehezen mond nemet. Ami vonzott benne, az az alapítvány legfontosabb célkitűzése, a hátrányos helyzetű gyerekeken való segítés. Ha végigtekintem az életemet, akkor mindig ilyen sorsú gyerekekkel foglalkoztam. Volt módom bepillantani nagyon sok család életébe, tudom, hogy milyen áldatlan körülmények között élnek gyerekek. — Anyagi vonatkozásban? — Nemcsak, sőt az a gyerekek is lehet hátrányos helyzetű, akinek a családja túlzottan az anyagiakra koncentrál, s azt meg is szerzi. — Mi az, amire leginkább szükségük van ezeknek a fiataloknak? — A beszélgetésre. Fantasztikus módon igénylik, hogy valaki foglalkozzon velük. Kiéhezettek a gyerekek a szere- tetre. Az osztályfőnökök, akik közvetlenül foglalkoznak velük, rengeteg lelki energiát fordítanak egy-egy gyerekre. Ők pedig nagyon tudnak kötődni ahhoz az emberhez, aki értő figyelemmel fordul feléjük, aki nemcsak hallgatja, hanem meghallgatja őket. A hála sem marad el, mert a ragaszkodás, a szeretet megmutatkozik abban, hogy visszajárnak az iskolába, s olyan köszönő leveleket írnak, hogy az ember könnyei kihullanak, amikor egy-egy ilyen elolvas. — Hogyan viselkednek a szülők, amikor már válság- helyzetbe kerül a gyerek? — Sokféleképpen. Van olyan szülői magatartás, amely igyekszik elkendőzni a problémát. Mindenre képes a szülő a gyerek látszólagos érdekében, még csalásra is, ami azért nagy baj, mert a gyerek óhatatlanul ezt fogja tovább vinni. Azt a szemléletet, hogy el lehet kendőzni problémákat hazugsággal, más emberek becsapásával. Van aztán a vádaskodó szülő, aki minden gond megoldását a pedagógusra hárítja, a hibát csak az iskolában keresi, bár talán ez a legkevesebb. A legnehezebb megközelíteni az abszolút oda nem figyelő szülőt, aki a nyolcadik felszólításra sem jelentkezik. Gyakran találkozni azzal a magyarázattal, hogy ők mindent megadnak a gyereknek, de egy mélyebb beszélgetés során kiderül, hogy ez a „minden” csak anyagiakban jelenik meg, olykor erőn felül is, nem pedig szeretetben, törődésben, beszélgetésben. Vannak természetesen őszinte, nyílt szülők, akikkel könnyű együttműködni. Ha az alapítvány néhány hátrányos helyzetű gyereknek tud érdemben segíteni, s ehhez megtaláljuk az eszközöket, módszereket, akkor már érdemes dolgozni érte. Nyilvánvaló az is, hogy össze kell fogni az erőket, amelyek megjelennek a gyermekek házában és a hamarosan létrejövő regionális ifjúsági irodánál is. Úgy érzem, pillanatnyilag az anyagi segítség az, amit megadnak a hátrányos helyzetű fiataloknak. Ha már egy tábort szervezünk, akkor annak a programjába be lehet iktatni olyan területeket, amelyek a gyerekek érdekét szolgálják, s ahol beszélgethetünk velük, s megtaníthatjuk őket is arra: hogyan közelítsenek egymáshoz, s miként viselkedjenek társadalmi kapcsolataikban. Természetesen már vannak tradíciói az ilyen táboroknak is, de látok még további lehetőségeket is. Hétvégi magazin tm ■*' W IIP Tizedik oldal ; : Az az igazság, hogy engem vonz ez a réteg. Sokszor előfordultak olyan esetek, hogy minden további nélkül kizárhattuk volna a diákot az iskolából, de a többi pedagógussal arra az álláspontra jutottunk, hogy nincs értelme, mert akkor biztos az elkalló- dás. Ha itt tartjuk, rajta van a szemünk, akkor talán megmentjük. S ez a „talán” többnyire bejön. Pedagógiai hitvallásomnak is azt tekintem, hogy másokért élni. Engem a pénz soha nem motivált úgy, mint az a feladat, ami éppen előttem áll. Ihárosi Ibolya Fotó: Gottvald Károly Bachus Kupa Dombodban Fadd-Dombori holtág kajak-kenu indítótoronynál a Tolnai Horgász Egyesület 1999. évi Bachus Kupa halfogóversenyt rendez. A meghívásos, Tolna megye legjobb versenyzői részvételével zajló versenyt szeptember 5-én, szombat reggel 6 órától tartják. A kétfordulós megméretésre az országos szabályok érvényesek. Megyei egyéni bajnokság Pakson, az Atomerőmű Horgász Egyesület Füzes tavain, majd az azt követően a második fordulót a paksi sétány alatti Duna szakaszon rendezték meg a megye legrangosabb horgász versenyét, a Tolna megye Egyéni Horgász Bajnokságát. Az első forduló a kellemes időjárásnak és a kiváló versenypályának köszönhetően általában egyenletes szoros eredménnyel zárult. Ebéd után áttelepültek a versenyzők az élő Dunára. Az alábbi eredmények születtek: Tolna megye 1999. évi felnőtt horgász bajnoka Schaffer Károly a Paksi Atomerőmű HE versenyzője (1. 2. hsz. 6770 gr), 2. helyen végzett Deáky István, a Szekszárdi HE versenyzője (1. 2. hsz. 3560 gr), 3. helyezett lett Czakó János, a Tolnai HE versenyzője (2.1. hsz. 2660 gr). Tolna megye 1999. évi női horgász bajnoka Várszegi Hella, a Paksi Sporthorgász Egyesület versenyzője (2180 gr), 2. helyen végzett Bálint Kata Tolnai HE (2020 gr), és 3. helyezett lett Cseh Nikolett, a Paksi Atomerőmű HE horgásza (1900 gr.). H oraaszs megye lillfBK 1999. évi ifjúsági horgász bajnoka Fotyék Péter, a Paksi Sporthorgász Egyesület ifjúsági versenyzője (3100 gr), 2. lett Németh István Tolnai HE (1880 gr.), 3. helyen végzett Papp Tibor Szekszárdi HE (1400 gr). Az ünnepélyes eredményhirdetésen Antal Lajos, a Paksi Atomerőmű Horgász Egyesület elnöke és Frast Antal, a Paksi Sporthorgász Egyesület elnöke adta át a díjakat és köszönte meg a sportszerű versenyzést. Diósi Jenő emlékverseny A Harc-Kölesdi Sporthorgász Egyesület a kétyi horgásztavon rendezte meg a hagyományos Diósi Jenő horgász emlékversenyt. A horgászversenyt követően ügyességi vetélkedőket és halfőző versenyt is tartottak. Eredmények: Felnőtteknél: 1. Bán József, 2. Fűzi János, 3. Klampfer József. Ifjúságiaknál: 1. Szegi Sándor, 2. Horváth Gábor, 3. Homoki László. Csapatversenyben: 1. Tolnai HE, 2. Muslincák, 3. Harc Sport Horgász Egyesület. A meghívott csapatok szereplését is értékelték, halfogásban: Erlich József (Szedres), céldobásban: Földi Csaba (Tolna.), céllövésben: Németh István (Tolna), halfőzésben: Bálint László (Kéty HE) győzött. ló hír * Kinek tartanak engem az emberek?- kérdezte egy alkalommal Jézus tanítványaitól. Ők akkor így válaszoltak: Némelyek a feltámadott Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, Jeremiásnak, vagy valamelyik másik visszatért prófétának. Ma hogyan válaszolhatunk erre a kérdésre? Kinek tartják az emberek Jézust, mit gondolnak Istenről? A kérdést azonban ne a tudatos szintre korlátozzuk: azt nézzük meg, hogy milyen tudatalatti elképzeléseket hordozunk magunkban Istenről, milyen az isten-képünk. A válasz nagy mértékben attól függ, hogy milyen nevelésben részesültünk, hogyan éltük át mások (szüléink, nevelőink, tanáraink stb.) tekintélyét. 1. Isten a szükségleteink teljesítője - automata. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor el kell ismernünk, hogy legtöbbször csak kérünk Istentől. Mindenféle apró-cseprő dologgal hozzá fordulunk, már csak megszokásból is hozzá sóhajtozunk. A kérés önmagában persze nem baj. De a fogyasztói társadalom értékrendje azt sugallja az embernek, hogy nagyon sok mindenre szüksége van. S ha éppen nincs is szüksége valamire, akkor is vegye azt meg már csak divatból, vagy mert éppen le van árazva. Aki enged ezeknek a hamis ösztönzéseknek, állandóan a kívánságok rabja; olyan, mint akinek az orra elé lógatnak egy kolbászt, de mindig továbbhúzzák. A vallásos ember se mentes ettől a kísértéstől. Észrevétlenül is megteheti Isten „alkalmazottjának”, aki a szükséges dolgok beszerzéséről gondoskodik. Amit nem tudok elérni a saját erőmből, azt Istentől kérem. S tulajdonképpen csak azért van szükségem őrá, hogy evilági vágyaimat kielégíthessem. Szekszárd IStBIttiSZt6lßt6k Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.30. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, Református istentiszteletek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér (gyermek-istentisztelet), 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (Minden hónap második vasárnapján német áhítat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. 2. Isten teljesítményt követel - főnök. Gyerekkortól kezdve hozzászoktatnak minket, hogy mindenhol teljesítenünk kell. Csak akkor ismernek el és szeretnek minket, ha teljesítünk - iskolában, munkahelyen, emberi kapcsolatokban. Ezért talán Istent is úgy képzeljük el, mint egy követelőző főnököt, aki először követel, majd utána esetleg szeret. Úgy gondoljuk, sokat kell imádkoznunk, önmegtagadást gyakorolnunk, böjtölnünk, stb. Jól eszünkbe véssük, hogy Jézus kereszt-hordozást követel, de közben elfelejtjük, hogy vámosokkal és bűnösökkel van együtt. És a szívünk mélyén sokszor félelem van, félelem attól, hogy nem így vagyok jó, így nem fogadnak el, a szerete- tért fizetnem kell. Pedig Isten sohasem korlátozza szeretetét. Mint ahogy a szülők sohasem büntethetik gyermeküket a szeretet megvonásával, Isten sem tesz soha ilyet. Ő sokkal nagylelkűbb, mint amilyennek a kicsinyességünkben és belénk táplált félelmükben elképzeljük. 3. Isten büntetéssel fenyeget - zsarnok. Jézus sokszor figyelmeztetett embereket, de sohasem fenyegetett. A kettő közötti különbség annyi, mint e két felirat között: Vigyázz, a kutya harap! és Rettegj, a kutya meg fog harapni! Jézus elmondta nekünk, hogy az Istentől való elfordulás szomorúsághoz és boldogtalansághoz vezet, de fenyegetés árán senkit sem akart a jóra kényszeríteni. Isten nevében fenyegetni - ez a legnagyobb bűnök egyike, mert eltorzítja bennünk annak a képét, aki a szeretet és a jóság. Sok-sok helytelen elképzelés van még, de most szabjunk határt gondolatmenetünknek. Vizsgáljuk meg magunkat, mi milyennek tartjuk Istent. Az az ateista ember, aki elveti Isten létét, vagy az a közömbös, aki nem akar vele foglalkozni, valójában nem az igaz Istent vetik el, hanem egy helytelen istenképet, amelyet mások alakítottak ki bennük. Jézus Krisztus azért jött, hogy bemutassa nekünk az igaz Istent. Azt mondta róla, hogy ő Atya, akinek törvényei a boldogság útját jelentik. Ne higgyük el, hogy Isten távol van és nem szeret minket. Ő jóságos Teremtőnk, akinek sokszor talán nem értjük terveit, de biztosak lehetünk benne, hogy a legjobbat akarja nekünk. Bízzunk Őbenne. Tamás Roland káplán Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság Szerkesztőségének címére 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, levelezőlapra, kérjük, írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: szeptember 17. Az augusztus 19-i rejtvény helyes megfejtése a következő: „Sajnos nem tudom még senki sem kérdezte meg, hogy tudok-e főzni”. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Ulreich Péter Szekszárd, Bartina u. 22/d„ Gangl Judit Fadd, Széchenyi u. 10/B., Kovács Melitta Nagydorog, Vörösmarty u. 50., Dr. Elimringi David Mremi Mórágy, Alkotmány u., Cseh Józsefné Szekszárd, Wo- sinsky Itp. 28.
