Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-22 / 221. szám

MEGNYUGTATÓ VÁLASZT VÁRNAK A GAZDASÁGI MINISZTERTŐL (3. oldal.) ff f ______ MEGYEI NAPILAP _____________ __________ 1 999. SZEPTEMBER 22. SZERDA ÁRA: 45 FORINT X. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM CSAK EGY TELEFONJÁBA KERÜL! TOLNAI ^NÉPÚJSÁG MUNKAIDŐBEN (8-16 h-ig): ELŐFIZETÉS: 74/415-468. Megye és régiós program A Dél-Dunántúli Fejlesztési Program, illetve annak meg­tárgyalása képezte tegnap a megyei közgyűlés területfej­lesztési és környezetvédelmi bizottságának legfontosabb napirendi pontját. A testület tagjainak előzetesen nem kis anyagot, közel 150 ol­dalas összeállítást kellett átta­nulmányozniuk. A program a régió fejlesztési elképzeléseit foglalja magában, a humán erő­forrásoktól a közlekedésig számos szempont alapján. A bizottság a kiegészítéseket szorgalmazó hozzászólások után úgy döntött, hogy az elfo­gadásra javasolt előterjesztés­hez a közgyűlési ülésig készül­jön egy rövid kimutatás is, mely azt taglalja, hogy a Tolna megyei, illetve a regionális program mennyire van egy­mással szinkronban. Barnabás István bizottsági elnök lapunk­nak nyilatkozva elmondta: az egyezések ellenére sem felesle­ges ösztönözni azt, hogy az egyes pontok, a prioritások fed­jék egymást, különös tekintettel Tolna megye kistérségeinek konkrét elképzeléseire. Az el­fogadott program alapján egyébként lehetőség nyílik a különböző, komoly pénzössze­geket hozó, Európai Uniós pá­lyázatokon való indulásra. A bizottság a megyei ön- kormányzat idei első féléves gazdálkodását, a kiadásokat, bevételeket és szükséges mó­dosításokat is áttekintette, azo­kat a közgyűlés számára elfo­gadásra javasolta. -szá­Tankonyhára, műhelyre 14 millió Méltán híres a dombóvári 516. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet az ottani sokirányú kép­zésről a megyehatáron túl is. A most kezdődött tanévben a kö­zépfokú intézmény 154 telepü­lésről fogadta a továbbtanulni szándékozókat. Vida János, az intézmény igazgatója elmondta, mintegy 1.200 diák tanul az isko­lában. A négy éves szakközépis­kolai képzésben négy - elektro, humán, vendéglátó és ruhaipari - szakon világbanki program alap­ján oktatnak. Újdonság a felső­fokú számítástechnikai képzés - tájékoztatott az igazgató. Az in­tézmény egyedülálló az ország­ban a levelező felnőttoktatásban. Először az elmúlt tanévben vizs­gáztak azok a szociális gondozó­ápolók, akik hároméves tanul­mányaikkal párhuzamosan a dolgozók szakközépiskoláját is elvégezték. — Mely terület volt az idén a legnépszerűbb ? (Folytatás a 4. oldalon.) Csurog, Mozsor, Zsabja: a megtorlás napjai „Keresem az apám sírját” A Délvidéken, Vajdaságban nemcsak 1942-ben voltak „hideg napok”. A magyar ha­tóságok nem menthető csele­kedeteit 1945-ben a visszatérő szerbek sokszorosan megto­rolták. Ezeket a szörnyű napokat ku­tatja Teleki Júlia, aki gyermek­ként az egyik magyaroktól megtisztított faluban, Csurogon élt az 1940-es években. Édesap­ját minden ok nélkül meggyil­kolták, s ma sem tudja, hova is temették. Most megjelent, Ke­resem az apám sírját című könyvében emléket állít nem­csak szülőhelye, hanem a kö­zeli Zsabja és Mozsor ártatlan áldozatainak is. A kötetet szep­tember 24-én, pénteken 16.30 órakor Szekszárdon, a Hunyadi u. 4. szám alatti épületben mu­tatja be a Vajdaságból érkezett vendég az érdeklődőknek. Tolna megyében - elsősorban Decsen, őcsényben és Szek­szárdon - egyébként sok ólyan idős ember él, aki 1945-ben menekült az anyaországba Csu- rogról, Mozsorról és Zsabjáról, így kerülve el a modem kori, délvidéki vérbosszút. -szá­Fejlődik, aki azt csinálja, amit szeret A születésnapi torta A tehetséges ember az, aki az élet kérdéseire nehéz helyzetben is megtalálja a megfelelő választ - mon­dotta tegnap délelőtt Bony- hádon, a Széchenyi Iskolá­ban Buday Miklós, a Szé­chenyi Alap titkára. A Széchenyi napok rendez­vénysorozatának kiemelkedő rendezvényén, a délelőtt tar­tott iskolai ünnepségen emlé­keztek meg a névadó 208. szü­letésnapjáról és az iskola ala­pításának 15. évfordulójáról. A tanulókat, az iskola tanárait és a vendégeket Adorján Gyöngyi, az iskola vezetésével megbízott helyettes köszön­tötte. Az ünnepségen megje­lent dr. Gesztesi Tamás, az Országos Széchenyi Kör alel- nöke, Molnár Mihályné elnök­ségi tag és Scheidler Gézáné, a helyi Széchenyi kör titkára. Beszédében Buday Miklós méltatta Széchenyi jelentősé­gét. Mint mondotta, „a legna­gyobb magyar” sosem járt egyetemre, mégis tehetséges volt. A Széchenyi Alap titkára hangsúlyozta az önismeret je­lentőségét s rámutatott: a sze­mélyes fejlődés záloga, hogy az ember azt teszi, amit szeret, amihez igazán ért. Nem baj például, ha egy diák nem egy bizonyos tantárgyat szeret, hanem van olyan értelmes te­vékenység, amit szívesen vé­gez. FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Vastapssal kísért beszéde végén a szónok emlékplakettet adott át az iskola tavaly végzet tanulójának, László Szilárd­nak, aki ebben az évben el­nyerte a polgármesteri ván­dorserleget is. Oroszki István polgármes­ter elismeréssel szólt a most nyugdíjba vonult igazgató munkájáról. Ajándékot adott át Bó'sze Istvánnak, amit a diá­kok nagy tapssal honoráltak. A legnagyobb sikere a szüle­tésnapi tortának volt, amelyet meglepetésszerűen toltak be az ünnepségnek helyet adó au­lába. A rendezvényhez számos kulturális és sportrendezvény is kapcsolódott. Hangyái Gyönki nemzetiségi nap A gyönki Petőfi Sándor Üttö- rőszervezet és az Általános Is­kola német munkaközössége november 8-án „Nemzetiségi Napot” tart, amelynek kerté­ben immár negyedik alka­lommal rendezik meg a Német Nemzetiségi „Ki mit tud?”-ot. A versenyt 4., 5-6. és 7-8. osztályos korcsoportokban hirdetik meg, s egyben meg­hívják rá a környéken mű­ködő, német nemzetiségi nyelvet oktató iskolák tanulóit is. Két kategóriában lehet je­lentkezni: népdal és próza. (Ez utóbbit nyelvjárásban is elő lehet adni.) Iskolánként és ka­tegóriánként két-két fő jelent­kezését várja a szervező in­tézmény. Jelentkezési határ­idő: október 8. Felvilágosítást a gyönki általános iskolában kérhetnek az érdeklődők Ké­kesi Istvánnétól személyesen, illetve a 74/448-133-as telefo­non. Röviden Solymár Imre történeti, nép­rajzi és közgazdaságtani mun­kásságát mutatja be a Völgy- ségi Füzetek ötödik kötete. A könyvet a szerkesztő, Szőts Zoltán ajánlja az érdeklődők fi­gyelmébe holnap, 16 órakor a Völgységi Múzeumban. A nyugdíjasokat köszöntik csütörtökön délben Bony- hádon, a Fogyatékosok Árpád­házi Szent Erzsébet Otthoná­ban. A lakók az intézmény nyugdíjasainak adnak műsort. Az egykori dolgozóknak ko­rábbi rendezvényekről video­filmeket is vetítenek. író-olvasó találkozót tarta­nak Kakasdon. Bayer Béla, bonyhádi költő szeptember 23- án este fél hatkor a faluházban találkozik a kakasdiakkal. A tolnai roma kisebbségi ön- kormányzat képviselőtestülete holnap, azaz csütörtökön 14 órától tartja soron következő ülését. A lakótelep rendezési tervé­nek programjavaslata szerepel Paks önkormányzatának város­építő bizottsága csütörtök dél­után 15 órakor kezdődő ülésé­nek napirendjén. Ugyanezen a napon, 17 órakor tanácskozik a gazdasági bizottság is, a témák a banki számlavezetési ajánla­tok elbírálása és az intézmé­nyek gázfűtésre történő átál­lása. A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége érte­síti tagjait, hogy a megrendelt burgonya és hagyma átvehető a Hunyadi u. 4. szám alatti parko­lóban az alábbi időpontokban. Burgonya átvétele szeptember 27-én (hétfőn), 1-100 sorszá­mig 8-12 óráig, 100-200-ig: 12-16 óráig. Hagyma átvétele szeptember 29-én (szerdán) 1—100-ig 8-10-ig, 100-200-ig: 12-16 óráig. Kérik, hogy a sor­számokat szíveskedjenek ma­gukkal vinni. Kölesdi képviselő-testületi ülés Gázcsatlakozás százötvenezerért A kölesdi háztartások földgázhálózatra történő csatlakozá­sának ösztönzése is szerepelt a helyi képviselőtestület hétfő esti ülésén. A lakosság tavaly októbertől 120 ezer forintért köthetett rá az elkészült kölesdi gázháló­zatra. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat hitelből finan­szírozta a rendszer kiépítését, havonta 2 ezer forinttal nőtt ez a tarifa. A testület most úgy döntött, hogy erre az évre 150 ezer forintban maximalizálja a csatlakozási díjat. Aki rá sze­retne kötni a hálózatra, annak a fenti összeg felét kell befi­zetnie, a másik felére pedig 12 havi kamatmentes kölcsönt kaphat. Kedvező momentum, hogy a később csatlakozók is visszakapják a befizetett ösz- szeg 15 %-át. (Az első összeg­rész befizetése után 3 hónap­pal, illetve valamennyi törlesz­tőrészlet befizetését köve­tően.) Ugyancsak a földgázzal kapcsolatos döntés volt, hogy az önkormányzat idén 300 ezer, jövőre 1,050 millió forint önrészt biztosít az iskola fű­téskorszerűsítési pályázatá­hoz. Az ülésen tájékoztatták a képviselőket a nyári viharká­rok kompenzálására a védelmi bizottságtól kapott összegek­ről. A község teljes kára 2,4 millió volt. Eddig 1,15 milliót kaptak az utak, hidak rendbe­tételére. Egy hidat már helyre­állítottak, most az Öreg utcai útburkolat következhet. A víz­elvezetők tisztítására, a horda­lék eltakarítására később érke­zik pénz. Emelkednek a helyi kábel­tévé díjai, mivel a Spectrum és az Eurosport magyar nyelvű adásával bővül a műsorkíná­lat. A következőkben 600 fo­rintot kell fizetniük a kölesdi-. eknek e szolgáltatásért. Az ülésen szóba került még, hogy a helyi iskola a németor­szági Annaberg település okta­tási intézményével tervez kap­csolatfelvételt. -ts­Beiiin: hosszú az út a belépésig Egyetlen Tolna megyei résztvevőként utazott el a múlt héten Berlinbe, az Európa Akadémia szemináriumára Koleszár Mi­hály, Szedres polgármestere. A német fővárosban társadalom- tudományi és gazdasági szakemberek által tartott előadások hazánk számára is fontos témaköröket érintettek: gyakorta szó esett ugyanis Magyarország EU-s csatlakozásáról. — Általános tapasztalatunk szerint vendéglátóink az integ­rációs folyamatot illetően tá­volról sem olyan derűlátóak, mint amilyenek mi vagyunk - mondta Koleszár Mihály. — Ők ugyanis világosan tudtunkra adták, hogy nem tart­ják elképzelhetőnek hazánk 2002-es csatlakozását. — Viszont az előadói gár­dában nem foglaltak helyet po­litikusok . . . — Ezt kifejezetten hangsú­lyozták is, mármint, hogy ők valóban nem politikusok, „csak” politológusok, illetve közgazdászok. Ezzel együtt úgy vélték, hogy Magyarország csatlakozása valamikor 2005 és 2010 között valósulhat meg. A feltételek szerintük ekkorra lesznek adottak. — Mennyire érzékelhető' a helyszínen a német fél hazánk irányában megmutatkozó tá­mogatási szándéka? — Erről is kaptunk némi ké­pet. Németország jelenleg - ha teljesen más jellegűekkel is, mint mi - gazdasági gondokkal küzd. Egyrészt rengeteg pénzt mányok, másrészt figyelmük mind jobban a Balkán, annak újjáépítése felé irányul. Har­madrészt pedig úgy tűnik, hogy a volt keleti tömböt tekintve nagyobb reflektorfény éri Len­gyelországot. Tévedés azt hinni, hogy a német sajtó Ma­gyarországról ír a legtöbbet. Láttuk, hogy Lengyelország sokkal gyakrabban szerepel az újságok hasábjain. — Ebben a helyzetben mi­lyen biztató jeleket lehetne mégis említeni? — Biztató az, hogy a néme­tek - akiknek ebben döntő a szavuk - maguk is azt vallják: a csatlakozás egyszerre csak több ország esetében mehet végbe. S ebben a csoportban feltétlenül ott van hazánk is. -szó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom