Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-01 / 203. szám
1999. szeptember 1., szerda Megyei Körkép 3. oldal Tanévkezdők: nagyságrendi ismeretek Az iskolakezdés első napjában meglehetősen nehéz, mondhatni reménytelen feladat megtudni azt, hogy idén Tolna megyében hány tanuló ült be az általános- és középiskolák padjaiba. tavalyi, ugyanezen kategóriát lefedő adatokat. Ezek szerint tavaly ilyenkor összesen 24 ezer 696 általános iskolás kezdte meg, illetve folytatta tanulmányait. A középiskolások 8484, a szakmunkásképzősök Nemcsak a füzeteket, a ruhaneműt, a cipőt, a tornafelszerelést is meg kell vásárolni iskolakezdés előtt fotó; ótós Réka A Tolna Megyei Pedagógiai Intézetnél az őszi időszakra ígérték a beérkező adatok összegzését, akárcsak Tolna Megye Önkormányzatánál, vagy éppen a KSH Megyei Igazgatóságánál. Ez utóbbi intézmény illetékese azonban szolgált némi támponttal, miután készséggel rendelkezésünkre bocsátotta a 3662, a szakiskolások pedig 229 fővel képviseltették magukat. Alapvető csökkenés vagy éppen növekedés a létszámban idén sem várható, így a fenti számok, legalábbis mint nagyságrendek, kisebb-nagyobb eltéréssel a mostani tanévkezdésre is alkalmazhatók.-száA mostani csapadék a „kutyának” sem hiányzott Az eső hátráltatja a mezőgazdasági munkákat Az elmúlt két napban időjárásunk óriási fordulatot vett, szinte októberi jelleget öltött. Egész nap szakadt az eső, sőt még éjszaka is csorogtak az esőcsatornák. A legtöbb csapadékot Kurdnál mérték, 60,5 millimétert. Mint azt Klingl Béla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnökség vezetője elmondta: méréseik szerint Szekszárdon 31, Paks- nál 23, Bátánál 14,6, és Gerjen- nél 17,3 milliméter csapadékot regisztráltak. A lehullott csapadék a folyóvizekre szerencsére kevésbé volt hatással, hiszen a Kapos vízszintje az előző napihoz képest tegnapra 12 centimétert emelkedett. A Szekszárd-bátai főcsatornán nem észleltek emelkedést, néhány nap múlva várható némi szintnövekedés, ez sem lesz számottevő. Nincs összefüggésben a sok csapadékkal ugyan, de néhány centit emelkedett a Duna vízállása is. Ezzel szemben a Sión lényeges az apadás. Dr. Vida György, a Tolna Megyei FM Hivatal vezető helyettese elmondta: a talaj any- nyira telített csapadékkal, hogy a mostani eső egyáltalán nem hiányzott. Azon túl, hogy a földmunkák az eső miatt pár napig szünetelnek, megtorpant a napraforgó betakarítása is, ami már teljes üzemben mehetne, hiszen vágásérett a napraforgó. Nem hiányzott a csapadék a szőlőnek, az őszi betakarítású kukoricának sem, és hátráltatja a mezőgazdaságban az őszi talaj-előkészítést is. (péteri) Rendhagyó szülői értekezlet Tolnán A jövő dönti el, kell-e a négy iskola A tolnai önkormányzati intézményrendszer nemrégiben lezajlott átalakításáról tájékoztatták az érdeklődő szülőket hétfőn este a városi sportcsarnokban. A fórumon e téma mellett a legnagyobb teret a Széchenyi iskola helyzete, illetve ezzel kapcsolatban a városban folyó egyházi oktatás kapta. A rendhagyó szülői értekezleten mindössze kb. harmincán jelentek meg, a szülőkön kívül pedagógusok, vezető köztisztviselők, egykori és jelenlegi városi döntéshozók. Elsőként dr. Szilák Mihály polgármester ismertette a struktúra-átalakításról szóló döntés előzményeit és következményeit. Elmondta: az intézkedés elsősorban a város pénzügyi helyzete miatt volt elkerülhetetlen. Az önkormányzat ugyanis hosszabb távon képtelen lett volna finanszírozni ezt az intézményi rendszert - csökkenő gyereklétszám mellett. Ennek érzékeltetésére elmondta, hogy a város idei mintegy 800 milliós költségvetéséből 330 milliót költ az oktatási intézményekre, ezen összeg 40%-át saját bevételeiből kell biztosítania. Az oktatás szerkezeti átalakítása révén létrejött - a korábbi önálló intézményeket tagintézményekként magába foglaló - Általános Nevelési Központ a gazdálkodási feladatokat központilag látja el, ugyanakkor - a tervek szerint- a tanügyi feladatokat változatlanul az iskolák, önálló arculatuk megtartásával végzik úgy, hogy a gyerekeknek semmiféle hátrányuk nem származhat a szerkezet átalakításából. A polgármester azt mondta, hogy az intézkedéstől- a bérmegtakarításból, illetve főként a közös gazdálkodásból adódóan - éves szinten 20-25 millió forint megspórolását remélik. Szólt arról, hogy az intézkedésben sokan azt a burkolt szándékot látják, hogy a város valamelyik iskoláját - esetleg az egyházi iskola szomszédságában működő Széchenyit - meg akarja szüntetni. A polgármester ezzel szemben azt mondta: a történelem dönti el, hogy fennmarad-e a négy általános iskola Tolnán. Rámutatott, hogy az önkormányzati iskolák mindaddig működni fognak, amíg a szülők érdemesnek tartják oda íratni a gyereküket. Ez pedig az oktatás színvonalán múlik. A kérdések egy része is ezt a kérdést feszegette. Egy szülő a Széchenyi iskola helyzetének rendezéséről érdeklődött. A polgármester többek között azt mondta: sokáig nem tartható az az állapot, hogy az iskola 3-4 helyszínen üzemeljen, két-három éven belül megoldást kell találni. Ő személy szerint a volt laktanya egyik felújítandó épületében való elhelyezést támogatná, ám erről a képviselőtestület még nem tárgyalt. Egy másik hozzászóló felháborodását hangoztatta amiatt, hogy a képviselőtestület úgymond a kisebbséget támogatta akkor, amikor aláírták a megállapodást az egyházi tulajdonban levő, korábban a Széchenyi iskola által használt emeletes épület átadásáról. (A katolikus iskolának jelenleg mintegy 90 diákja tanul az emeletes épületben, a Széchenyi iskola 370 diákját három objektumban tudták elhelyezni.) A felszólaló szerint a városatyáknak fel kellene állniuk, mert a legrosszabb megoldást választották. A hozzászóló elképzelhetőnek tartott egy „engedetlenségi mozgalmat” is, ami az emeletes iskolaépület átadása ellen tiltakozna. A polgármester válaszában emlékeztetett arra, hogy az emeletes iskola visz- szaadására kormányhatározat kötelezte az önkormányzatot, amely ennek fejében laktanyai épületeket és 178 millió forintot kapott kártérítésként az államtól. Úgy vélte, egy önkormányzat számára nem a jog semmibevétele a jó megoldás. Több hozzászólás érintette ezt a témát. Negatív megítélés alá esett az emeletes iskola udvarára húzott, a katolikus és az önkormányzati iskolásokat elválasztani hivatott kerítés, az, hogy a Széchenyi diákjainak 14 óra után el kell hagyniuk az önkormányzat tulajdonában, de az egyház telkén levő lapostetős iskolaépületet. Bizonytalannak ítélték az emeletes iskola udvarán álló, a lapostetős épülettel azonos státuszú tornacsarnok jövőjét is. (A katolikus iskola képviseletében nem voltak jelen a fórumon.) Végezetül egy volt képviselő és a polgármester között zajlott pengeváltás, pro: a struktúra-átalakítás szakmai megalapozott/zatlanságáról, kontra: az intézkedést ért támadások politikai indíttatásáról. -sVitafórumot tartanak a német kisebbségek ifjúságának jövőjéről Váralján találkoznak az ifjú németek Kosárfonás, iszapbirkózás, nosztalgia est és svábbál A Magyarországi Ifjú Németek Közössége VI. Országos Találkozója, az úgynevezett Landestreffen Váralján, a gyermektáborban kerül megrendezésre a héten, szeptember 2. és 5. között. A rendezvény idei házigazdája a GJU Bonyhádi Baráti Kör. A Váralján megrendezésre kerülő országos találkozóra az ország baráti köreit várják. Szeptember 2-án, csütörtökön 18 órakor rövid megnyitóval veszi kezdetét a program, mindezt német táncház és ismerkedési est követi. Másnap 9 órától sportprogramok, többek között kosárlabda, asztali- tenisz, tollaslabda, iszapbirkózás, vízilabda, akadályverseny, illetve kézműves foglalkozások, agyagozás, kosárfonás, csuhéfonás veszi kezdetét. Mindemellett lehetőség lesz barkácsolásra, festésre, rajzolásra, és fotózásra is. Ezen a napon rendezik meg a hagyományos borversenyt is, majd a délután „nagy” programjának ígérkezik a 15 órakor kezdődő vitafórum. Ekkor a fő téma a német kisebbségek ifjúságának jövője az EU-ban, valamint az LdU-GJU együttműködése lesz. Ezen részt vesz Heinek Otto, Koncsek Albert, Johann Schuth és számos több külföldi vendég is. Ezzel párhuzamosan vízi vetélkedőket bonyolítanak le, a Játék határok nélkül vetélkedő mintájára, majd nosztalgia esttel zárul a napi program. Szombaton a GJU Országos Tanácsának ülése 9 órakor kezdődik, és ezen a napon is, lesznek workshopok, kézműves foglalkozások, vicces vetélkedők, és horgászverseny is. Az országos találkozó az esti svábbállal zárul. (péteri) Hírek A költségvetésről Fácánkertben A fácánkerti képviselőtestület szeptember 2-án, csütörtökön 17 órától tartja soron következő ülését. Egyebek mellett szó lesz a költségvetés első félévi teljesítéséről, tájékoztató hangzik el a falugazdász, és a helyi nyugdíjas klub tevékenységéről. Öregdiák rendezvény a műszaki egyetemen A Budapesti Műszaki Egyetem öregdiák találkozót és mérnöknapot tart szeptember 18-án, szombaton, a Dunamenti Egyetemek Regattája nevű rendezvény keretében. A szervezők ezúton is kérik a jelenleg Tolna megyében élő és dolgozó, egykori műegyetemisták jelentkezését a BME Műegyetem rakpart 3. szám alatti Diákközpontjánál, az 1/463-3844-es telefon és fax számon. Gyerekeket várnak a néptánc tagozatra A szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola néptánc tagozatára szeptember 2-án és 3-án, azaz csütörtökön és pénteken, 8-18 óráig lehet beiratkozni a Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza 33-as irodájában. Telefon: 74/316-722. Körbefont meztelenség Ezt a címet viseli a nyíregyházi Molnár Tünde első verseskötete. A könyv - mint afct a pályán most induló, fiatal szerző írja - Darvas Ferenc ösztönzésére, a szekszárdi költő előszavával jelent meg. Bakó László kiállítása Decsen A várdombi Bakó László szobrászművész kőnyomataiból nyílt kiállítás Decsen, a Faluház folyosógalériáján. A képeket két hétig láthatják az érdeklődők. Rendőrségi fogadóóra Dr. László Antal rendőr alezredes, a Bonyhádi Rendőrkapitányság vezetője fogadóórát tart ma, szeptember 1-jén 14.30-tól 15.30-ig. Bolti betörések Szekszárdon, a Találka téren feltörtek egy büfét, 10 ezer forint váltópénzt loptak el, a rongálási kár azonban meghaladja a 100 ezer forintot. Ugyancsak büfét „látogattak” meg a betörők, Őcsényben, itt az okozott kár 125 ezer forint. Chikán Attila levelét megírta Ha késlekednek, ner.. lesz hol tárolni a kis- és közepes radioaktivitású hulladékokat Lapunk tegnapi számában jglalkoztunk a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának múlt héten Pakson tett bejelentésével. Eszerint elképzelhető, hogy a kis- és közepes radioaktivitású hulladékokat egy ideig még Pakson kellene tárolni, sőt, az is elképzelhető, hogy a Bátaapáti közelébe (Üveghuta) tervezett tároló építése elmarad. I y tűnik, ' nem véletlenül mondta mindezt Hónig Péter az atomvárosban. Szerkesztőségünknek időközben ugyanis birtokába került egy levél másolata, melynek eredetijét Chikán Attila, gazdasági miniszter írt Stumpf Istvánnak, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető rr temek még július 19-én. Ebben egyebek mellett a következőket olvashatjuk: '„A kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatban eddig elvégzett vizsgálatok elegendő' információval szolgálnak ahhoz, hogy alkalmas időben döntést hozzunk az üveghutai elhelyezésről. Ezért úgy döntöttem, hogy további részletes kutatások finanszírozása nem indokolt ezen a területen. A kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok ideiglenes elhelyezése megoldott Pakson, ezért nem tartom szükségesnek az üveghutai hulladéktároló kiépítésével kapcsolatos döntések azonnali meghozatalát. Véleményem szerint ezeket a döntéseket 3-5 év múlva elég meghozni. A fentieknek megfelelőén intézkedem az Országos Atomenergia Hivatal felé, hogy a további kutatások finanszírozását állítsák le, és csak minimális állagmegőrzési kifizetések történjenek meg az elkövetkező években a döntés meghozataláig. ” Amennyiben tehát mindez megvalósulna, akkor 3-5 év múlva kezdenének hozzá a hulladéktároló helyének kijelöléséhez és az építéséhez. Érdeklődésünkre Kováts Balázs, a Paksi Atomerőmű Rt. tájékoztatási főmérnöke elmondta: folyékony és szilárd kis- és közepes radioaktív hulladékokat tárolnak jelenleg is ideiglenesen Pakson. Egy nemrég vásárolt finn technológia jóvoltából - amely várhatóan 2002-ben kezdi meg működését - a folyadékok gondozásával nem lesz gond. A szilárd hulladékokból évente 4-500 hordó keletkezik az erőműben. A mostani átmeneti tároló kapacitás körülbelül 4-5 évnyi tárolásra elegendő. Hangsúlyozta azonban a főmérnök: a jelenlegi állapotok szerint. Az erőmű folyamatosan öregszik -, s az esetlegesen bekövetkező meghibásodások növelhetik a hulladékok mennyiségét. Miután nemzeti érdek, hogy az erőmű üzemeljen, ezért természetesen készülnek tanulmányok, hogy mi lesz akkor, ha a hulladék marad. Az így felmerülő költségekkel kapcsolatban azonban Kováts Balázs nem akart nyilatkozni, mint mondotta, nem akar becslésekbe bocsátkozni. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. vállalkozási igazgatója, Frigyesi Ferenc kérdésünkre elmondta: a tároló felépítése - a helyszín pontos meghatározása után, tehát a parlament döntését követően négy további évet vesz igénybe. Lapunk továbbra is bírja Hónig Péter ígéretét: a helyettes államtitkár válaszol lapunk témával kapcsolatos levelére. Titkárnőjétől tudjuk, hogy a kérdésekkel már megismerkedett, de az ügy szerteágazó volta miatt időre van szüksége, hogy minden részletre kiterjedő választ adjon. Hangyái
