Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-21 / 220. szám
99. szeptember 21., kedd 3. oldal Megyei Körkép Az ingatlan értékesítve jó bajok elfedésének mellő- ■se adta meg a jellegét teg- nap a megyei közgyűlés me- -azdasági bizottsága ülésé- ek. Az önkormányzat idei o' féléves gazdálkodásának áttekintésekor elhangzott: a pénzügyi helyzet kedvezőtlen, többek között azért, mert még nem teljesültek a felhalmozási bevételek. Dr. Sümegi Zoltán főjegyző egyenesen úgy fogalmazott: a ! legyei önkormányzatnak súlyos gazdasági problémái vannak, oda kell figyelni a működőképesség biztosítására. Bizonyosnak tűnik, hogy az elkövetkező esztendőben stratégiát kell változtatni a gazdálkodás terén. A gondokon jelentősen e nyhítene az ingatlan értékesí- sekből származó bevétel: éppen ezért dr. Tollár Tibor, a »/.gyűlés alelnöke arra kérte a testület tagjait, hogy maguk is ■vékonyén járuljanak hozzá a mielőbbi eladáshoz. Két megvételre váró ingatlan jöhet szá- ! irtásba, az egyik a hőgyészi kastély, a másik a tengelici volt Oktatási Központ. Ez utóbbinak az őrzése - adott tájékoztatást az alelnök - havi 220 ezer forintjába kerül a megyének. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására vonatkozó napirendi pontban arról esett szó, hogy célszerű lenne egy olyan területfejlesztési, környezetvédelmi és vidékfejlesztési osztály létrehozása, mely a hivatalon belül működne, dr. Tollár Tibor szakmai irányításával. Az alelnök egyébként azt is elmondta, hogy a közelmúltban a megye számos települését kereste fel, s meglepetéssel tapasztalta, hogy az állástalanok aránya szűkebb pátriánkban jóval nagyobb a hivatalos nyilvántartásokhoz képest. A munkanélküliség csökkentése vidéken dr. Tollár Tibor szerint egyebek mellett a munkaigényes növények - pl. a zöldségfélék - termesztésével is elérhető lenne. A közgyűlés alelnöke emellett - a bizottság egyetértésével - lépéseket kíván tenni annak érdekében is, hogy a megyei össztermelés kiszámításakor a kormányzat kezelje külön az országszerte egyedülállónak számító paksi atomerőművet. Ezen cél elérése esetén a megye komoly kedvezményekhez jutna.-száTESZÖV-javaslatok arantált árakat, jövőre is A mezőgazdasági termelők cgyei szövetsége (TESZÖV) ,"utóbbi elnökségi ülésén a lezőgazdasági válságból való ilábalás lehetséges módjai- il tárgyalt. Az ülést kövesen dr. Dobos Istvánt, a me- yci szövetség titkárát kér- ztük a részletek felől. — Az idei év a mezőgazdáit’ban dolgozók számára nagy megmérettetést jelentett. A belvíz, az árvíz, a nyomott felvá- írlási árak sok nehézséget okoztak a gazdálkodóknak. Milyen intézkedést vár a TESZÖV a tárcától? — Az elemi károk és a mezőgazdaság árszínvonalának esése miatt a termelők jelentős része nem képes visszafizetni az esedékes hiteltartozását. Ezért javasoltuk, hogy a banki hitelek (éven belüli, tőkepótló, beruházási és éven túli földjelzálog) futamidejének egy évvel történő meghosszabbítását tegyék lehetővé és kapjanak a termelők kamattámogatást, mely a meghosszabbított időre is vonatkozzon. A piacszabályozásra is tettünk javaslatot, így jövőre az ár- és jövedelem- stabilitás érdekében a garantált árak érjék el a következő mértéket: búza 21.000 Ft/t, kukorica 19.200 Ft/t, vágósertés (átlag minőség) 240 Ft/kg, tej (extra) 55 Ft/1. Amennyiben a piaci árak a garantált árak alá. esnének és az államnak ebből adódóan beavatkozási kötelezettsége lenne, a költségesebb állami felvásárlás helyett a piaci és a garantált ár közötti különbözeiét árkiegészítésként javasoljuk a termelőkhöz eljuttatni. Szeretnénk elérni, hogy a földművelésügyi minisztérium (FVM) teljesítse a tejtermelők termelési önkorlátozásának feloldását, a többlet tej piacra juttatásának elősegítése érdekében vállalt kötelezettségét, vagyis 650 millió forintnyi piacra juttatási támogatást, és 1 forint/ liter árkiegészítést ad, 700 millió liter extra minőségű tejre. Szeretnénk elérni, hogy az FVM kezdeményezze egy operatív bizottság felállítását azért, hogy következetes és összehangolt vám és szakhatósági intézkedésekkel csökkenteni lehessen a belföldi termékek versenyhátrányát, a jogszabályokat sértő módon importált termékkel szemben. A szőlő és gyümölcs ágazatban tapasztalható piaci zavarok megszüntetése érdekében többek között javaslatot tettünk, hogy az 5000 négyzetméternél nagyobb gyümölcs és szőlő területen gazdálkodók az idei évre részesüljenek 15.000 Ft/hektár földalapú támogatásban. Mauthner A Dombóvári Jóléti Szolgáltató Közhasznú Társaság a megyei munkaügyi központ rehabilitációs alapjából két millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert, melyen a város központjában vállalt parkfenntartási tevékenységükhöz szereztek be korszerű fűnyíró gépeket. fotó: gottvald károly Mikor bünteti meg a város önmagát? A kérdés a tegnapi tolnai képviselőtestületi ülésen hangzott el egy városatya részéről, a parlagfű rendelet tárgyalása során. Az elfogadott rendelet alapján ugyanis a jövőben szabálysértésnek minősül és 10 ezer forint bírsággal is sújtható, ha valaki nem tartja be a veszélyes gyom irtásáról szóló rendelkezéseket. A képviselő szerint viszont a közterületeken a legburjánzóbb az allergiát okozó gyom. A város Kommunális Kft-jének vezetője erre azt válaszolta, hogy „nem minden gaz a miénk, ami Tolnán van”, utalva arra, hogy rengeteg az olyan elhanyagolt terület, amelyet közterületnek gondolnak a polgárok, ám azok magánkézben, vagy cégek tulajdonában vannak. A testület viszonylag hosszú vita után elfogadta a költségvetés módosítását. A vita ahhoz képest volt hosszú, hogy az átfogó büdzsémódosításra egy hónap múlva kerül sor. Ezt követően tárgyalták az I. félévi gazdálkodásról szóló beszámolót, amiből egyebek mellett kiderült, hogy a szociális kiadások - ha folytatódik az eddigi trend - „felbillenthetik” a város büdzséjét. Annak érdekében, hogy ez ne követhessen be (olyan könnyen), szociális rendeleteket módosítottak, illetve alkottak. (Erről a témáról a későbbiekben részletesen írunk.) A lényeg, hogy a törvényes keretek betartásával a lehető legjobban megszigorították a jogosultsági feltételeket, illetve az ellátások mértékét. Újdonság, hogy bizonyos szociális juttatásokat a jövőben utalványban kapnak meg a rászorulók. Módosították a helyi adórendeletet. Erre egyrészt azért került sor, mert a Szent Mór katolikus általános iskola - a többi helyi oktatási intézményhez hasonlóan - kérte, hogy támogatható intézmény legyen a helyi adók „által”. A módosítás másik része az iparűzési adó alóli - legfeljebb 5 éves - mentességet teszi lehetővé azon cégek számára, amelyek legalább 20 millió forint értékű közcélú közüzemi beruházást hajtanak végre, és a közművet a város tulajdonába adják. Ez utóbbi témáról, illetve általában a vállalkozások ösztönzéséről - „műsoron kívül” - hosszas vitát folytattak a képviselők. További témákról később. -sDiplomaták és hírességek Sopronban szedték a Kékfrankost Jövőre Szekszárdon szüretelnek A Kékfrankos „hazájában”, Sopronban rendezték meg az idei, immár hagyománnyá érő „diplomataszüretet”, melyen huszonöt nagykövetvég munkatársai és több ismert személyiség, művész vett részt. A közel kétszáz vendég között ott volt Kocsis Imre Antal, Szekszárd város polgármestere is. — Említette, hogy első alkalommal vett részt ilyen eseményen. Hogyan zajlott le a soproni rendezvény? - kérdeztük Kocsis Imre Antaltól. — Az ottani hegyközség szervezte a helyi eseményeket. A program reggel kezdődött fogadással, majd ezt követően rövid városnézésre került sor. A borvidék hegyközségi tanácsának elnöke, Molnár Tibor szőlő ültetvényében, a meghívott vendégek közreműködésével, kezdődött el a szüret. — Ön mire gondolt ezen a rendezvényen, ha Szekszárdon kerülne megrendezésre egy hasonló szüret, akkor mi az, amit feltétlenül bevenne a programba ? — Nagyobb hangsúlyt fektetnék a borvidék nagy borainak, borászainak a bemutatására, ez Sopronban háttérbe szorult. Sokat lobbiztam azért az elmúlt időszakban, hogy jövőre, 2000-ben, Szekszárdon kerüljön megrendezésre a „diplomataszüret”. A tárgyalások most olyan szakaszban vannak, hogy úgy tűnik, jövőre valóban Szekszárd lesz a következő nagyszabású rendezvény helyszíne. Örülnénk ennek a lehetőségnek. Mauthner Hírek Dr. Kurnik Ernő elismerése A napraforgó nemesítésében kifejtett magas színvonalú munkájáért Baross László emlékérmet vehetett át dr. Kurnik Ernő akadémikus szeptember 7-én a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet Kht. vezetőitől az intézet 75 éves fennállása alkalmából. Dr. Kurnik Ernő több, mint négy évtizeden át vezette az ireg- szemcsei takarmánytermesztési kutatóintézetet. Szekszárdi Fórum Az 1989-es rendszerváltozás Romániában, a magyarság helyzete és jövője. Ezt a címet viseli Király Károly erdélyi politikus előadása, melyet szeptember 23-án, csütörtökön 18 órai kezdettel tart Szekszárdon, a Vállalkozók Háza II. emeleti nagytermében. Véradás Dombóváron A dombóvári kórház véradó állomásának munkatársai kedden és csütörtökön, reggel fél nyolctól 14 óráig várják azokat, akik segíteni szeretnének embertársaikon. Nyitva a képviselői iroda Fehérvári Tamásnak, a dombóvári térség ország- gyűlési képviselőjének a Dombóvár, Bezerédj utca 14. alatt található ügyfél- szolgálati irodája kedden és csütörtökön, 17-18 óra között tart nyitva. Jegyzői fogadónap Frellemé dr. Kovács Anna, Dombóvár jegyzője szerda reggel nyolctól délután négy óráig fogadónapot tart, melyre várja a város lakóit. A Herlitz nyertesei A napokban lebonyolított sorsolás alapján gazdára találtak a Herlitz vásárlási utalványai. A szekszárdi üzlet esetében a 11V jelzésű szelvény 1000, a 99 jelzésű 3000, a 90A jelzésű pedig 5000 forint értékű utalványt jelent. A tolnai Herlitz papírboltnál a sárga színű, 41-es számú szelvény 1000 forint, a 36-os számú 3000 forint, az 53-as számú 5000 forint értékű vásárlási utalványt ér. Előnyben a Dél-Dunántúl Nincs más lehetőség mint a régióalkotás. Ez egyre inkább nyilvánvalóvá válik. Ezt a célt szolgálja az a rendezvénysorozat is, amelyet az ország hét településén - a dél-dunántúli régióét október 6-án Pécsen - tartják. Ezt tegnap jelentették be a kaposvári megyeházán tartott sajtótájékoztatón. Pécsen mutatkoznak be a megyék és a régió értékeit prezentálják majd: ez a célja annak a rendezvénynek, amelyet a Szféra Kulturális Szolgáltató Kft. szervez és az FVM Országos Területfejlesztési Központja rendez.- A regionális átalakulás nemcsak az Európai Unió elvárása, a fejlesztési pénzhez való hozzájutás egyik fontos feltétele, hanem nemzeti érdek hangsúlyozta dr. Ormosy Viktor, az országos területfejlesztési központ főigazgatóhelyettese. Hozzátette: a megyei közigazgatási egységek bázisán alapuló régiók zökkenőmentes létrehozása fontos érdek. A régióalakítás a magyar agrár- és vidékfejlesztés lényeges eleme, az FVM stratégiai célja. A regionális átalakuláshoz kapcsolt programok hozzájárulnak a vidéken élő emberek biztonságosabb élet- körülményeihez és magasabb életminőségéhez. Ezért is szükség van ilyen összekovácsoló, értékfelmutató tanácskozásokra.- A régió minden építőkövének, az embereknek, a településnek, a kisrégiónak és a megyének is érezniük kell, hogy nélkülük nincs régió - mondta dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke. Hozzátette: a régió kialakítása kényszerpályán mozog, hiszen nem szerves fejlődés eredménye, de ettől még lehet jó az itt élőknek. A polgárok ugyanis csak akkor fogadják majd el a régiót, ha azt érzik: szükség van rá a települések fejlődése érdekében. Ennek katalizátora lehet a megye. Dr. Gyenesei István hangsúlyozta: Somogy a Dél-dunántúli régió meghatározó megyéje, és joggal számít ennek megfelelő elbírálásra. Most a legfontosabb közös feladat a régió verseny- képessé tétele. Már bebizonyosodott, hogy a fejlődés érdekében hazai és külföldi régiókkal kell versenyezni a forrásokért. A régió társközpontjai alkalmasak a feladat ellátására, adminisztratív központ viszont csak egy lehet. Dr. Kékes Ferenc, a Baranya megyei közgyűlés és a dél-dunántúli területfejlesztési tanács elnöke azt hangsúlyozta: 1999. a megegyezés éve volt. Sikerült megalkotni és elfogadtatni a régió fejlesztési programját, s ezzel helyzeti előnybe került Dél-Dunán- túl. - A vitákból sokat tanultunk, s arra is rájöttünk: nincs más út mint a regionalizáció - mondta az elnök. (Lengyel) Szekszárdon, Tóth József szőlőjében termett ez az 57 dkg súlyú krumpli. Úgy tetszik, nemcsak a szőlő hálálja meg a gondos ápolást, amelyből ezek szerint jutott a sorok között termett gumós növénynek is. fotó: gottvald károly
