Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-02 / 204. szám

6. oldal Hazai Tükör 1999. szeptember 2., csütörtök Drágul a cigaretta Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának szerdai ülésén éles vita alakult ki a jövőre terve­zett jövedékiadó-változások mi­att. A tervezet szerint a bor 2000. augusztus 1-jétől jövedéki körbe kerül, és az átlagnál na­gyobb mértékben növekszik a ci­garetta és egyes szeszipari ter­mékek jövedéki adója. Az adózást elkerülő borforga­lom és a műborgyártás miatt a költségvetés kieső adóbevétele még az óvatos becslések sze­rint is megközelíti az 5 milli­árd forintot, emellett pedig el­lehetetleníti a tisztességesen adózó borelőállítók helyzetét. A Pénzügyminisztérium állás­pontja szerint a javasolt szabá­lyozás figyelembe veszi a bor­termelés sajátosságait, az érin­tettek nagy számát. Olyan fel­tételrendszert tartalmaz, amelynek a bortermelők meg tudnak felelni, és nem kénysze­rülnek tevékenységük meg­szüntetésére. A cél a regisztrá­ció, az ellenőrizhetőség megte­remtése, a jogsértések szank­cionálhatósága a szőlőterme­léstől a forgalmazásig, a teljes termékpálya zárt rendszerbe foglalásával. A tervezet szerint a jövedéki adó emelésének átlagos mérté­ke - két termékcsoport kivéte­lével - 7 százalék. A kivételt egyes szeszipari termékek (gyü­mölcspálinka, borpárlat, köz­tes alkoholtermékek) és a ciga­retta képezik. E körben, a kö­zösségi irányelvek által megha­tározott minimumadószint el­érése céljából, az átlagot meg­haladó adóemelés szükséges. Ez a borpárlat és az úgyneve­zett habzó, köztes alkoholter­mékek esetében 15 százalékos, a gyümölcspálinka és a nem habzó, köztes alkoholtermé­keknél (pl.: vermut) - ahol ki­sebb az elmaradás a minimum­szinttől - 10 százalékos mérté­kű jövedékiadó-emelést jelent 2000. január 1-jével. A cigaretta adójának emelé­sére a törvényjavaslat két válto­zatot tartalmaz. Az egyik sze­rint az adótétel 2000-ben két lépésben, januárban és július­ban 15-15 százalékkal, a másik szerint januártól 15 százalék­kal nő. A követelményszint el­érése érdekében az EU-csat- lakozásig mindenképpen azzal kell számolni, hogy az adóté­telt meg kell duplázni, azaz 2000. után még több mint 100 százalékos adóemelés marad hátra. Az évenkénti emelés a változatoktól függően a fo­gyasztói árakban 50-67 százalé­kos árnövekedést jelent. (sts) Felsőoktatási Karta Országos akcióra készül a LIFT Felsőoktatási Karta kibocsátá­sát tervezi a Liberális Fiatalok Társasága (LIFT). A dokumen­tummal az, r egyetemisták és a főiskolások érdekeinek fokozot­tabb védelmét szeretnék elérni. Szeptemberben országos kérdő­íves felmérést végeznek a hallga­tók körében; ettől a lappangó problémák felszínre kerülését remélik. A tavaly novemberben alakult Liberális Fiatalok Társaságá­nak hét egyetemi városban van helyi szervezete, tagjai eddig fő­leg egyetemisták és főiskolások közül kerültek ki, de nyitottak más ifjúsági rétegek felé is. Cél­juk az, hogy a fiatalok érdekeit a liberális értékek mentén kép­viseljék. Új tervezetük, a Felsőoktatási Karta (FOK) arra törekszik, hogy megszüntesse a hallgatók kiszolgáltatottságát, és olyan vi­lágos normarendszert teremt­sen, amely meghatározza a szol­gáltatónak tekintett oktatási in­tézmények számára, milyen mi­nőségi követelményeknek kell megfelelniük. A FOK a felsőoktatás egészé­re jellemző, általános problé­mákra helyezi a hangsúlyt. Ilyen például az ösztöndíjak átutalá­sának visszatartása, a vizsga­eredmények és a szociális támo­gatások nyilvánossá tétele, a személyi azonosító bevezetése a vizsgákon, vagy a tanári vissza­élések, például a részrehajló osztályzás vagy a szexuális zak­latás megakadályozása - mond­ta el lapunknak Pál Mónika, a LIFT elnöke. A szervezet a tanév első hó­napjában országos kérdőíves felmérést végez a felsőoktatási intézményekben, hogy össze­gyűjtse azokat a véleményeket, amelyek a hallgatók személyisé­gi jogait, az esélyegyenlőséget és a jogbiztonságot érintik. A vizsgálat eredményeinek kiérté­kelése után a Felsőoktatási Karta tervezetét széles körű vi­tára bocsátják. A Karta végleges megszövegezésében a liberális fiatalok számítanak a hallgatói önkormányzatokra és a diákér- dek-védelmi szervezetekre is. Azok a problémák, amelyek­nek megoldását a LIFT célként jelölte meg, a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­ge szerint is valósak és kezelés­re szorulnak. Kiséry Agnes, a HÖOK elnökségi tagja szerint ezért szervezetük kész tárgyalni a felmérés végén kialakuló konkrét tervekről, cselekvési programokról. W. V. Közzétették a Postabank ügyleteit Kettős üzleti tevékenységet folytattak A miniszterelnök kérésére a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vezetője a napokban feloldotta a Postabank veszteségeit és a személyi felelősséget boncolgató vizsgálati anyag bizonyos része­inek titkosságát. A Ferenczy Europress birtokába került kivonatból egyebek mellett kiderül: a KEHI szerint Princz Gábor volt elnök­vezérigazgató és legalább 10-20 munkatársa különféle gazdasági bűncselekményeket követett el, de a sokat emlegetett 150 milliárd „elszivárgásáért” a Hom-kormány, valamint az ÁPTF és az ÁPV Rt. egykori döntéshozói is felelősek. A KEHI tíz állandó munkatár­sa és két eseti szakértő fél éven át elsősorban azt vizsgálta, mi­ért és hogyan keletkezett a bank hatalmas vesztesége. A korábbi kormányzati döntések jog; és célszerűsége - például az ÁPV Rt. és a Postabank közötti, 1997. évi portfoliócsere körül­ményei - ugyanúgy nagyító alá került, mint a pénzintézet ve­zérkarának üzleti manőverei. A jelentés megállapítja, hogy az ellenőrzés során szá­mos nehézségbe ütköztek: több banki dokumentumot például csak ismételt kérésre vagy egyáltalán nem kaptak meg, a volt vezérigazgató sze­mélyi titkárságának anyagai pedig úgymond elvesztek. Princz Gábor nem volt hajlan­dó együttműködni a KEHI munkatársaival. A hozzáférhető papírok és a személyes meghallgatások alapján a hivatal stábja mégis meglepően érdekes tények nyo­mára bukkant. Állítják például, hogy a bank fiktív tőkeemelése­ket hajtott végre, megtévesztve ezzel partnereit, közöttük a be­téteseket. Bár már 1993-94-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a pénzintézet a csőd felé halad, a Bankfelügyelet az MNB átira­tának hatására sem lépett fel a szabálytalanságok ellen, ehe­lyett elfogadta a menedzsment homályos magyarázatait. A bank így tovább növelhet­te indokolatlan befektetéseit (a különböző vállalkozásokban szerzett többségi részesedés aránya 1996-ra elérte a 10,5 milliárd forintot), folytatódha­tott a bankári követelmények­kel ellentétes hitelkihelyezés, egyben azoknak az ügyfelek­nek a megnyerése, akik dönté­seikkel hatással voltak a fontos ügyek menetére. A vitatott ügyletekben részt vevő partne­rek neve nem szerepel a jelen­tés nyilvánosságra hozott vál­tozatában, azok továbbra is banktitoknak minősülnek. A vizsgálat kimutatta, hogy a bank felső vezetése kettős üz­leti tevékenységet folytatott, a pénzintézeti feladatok mellett egy társasággal együttműködve építették befektetési, portfolió- kezelő hálózatukat, és ehhez banki pénzeszközöket használ­tak fel. A pénzek áramlásának útját feleslegesen közbeiktatott cégek alapításával leplezték. Több százmillió forintos kár keletkezett abból is, hogy vesz­teséges társaságoknak milliár­dos nagyságrendben folyósítot­tak hitelt kedvezményes ka­matra, olykor a kamat elenge­dése mellett. Előfordult 1996. augusztus 13-án olyan eset is, amikor egy kormányzati tiszt­viselő közbenjárására 52,7 mil­lió hitelt utaltak át valakinek, aki a pénzt a mai napig nem fi­zette vissza. A veszteségekben szerepet játszottak egy, a bankkal össze­fonódó csoporttal 120 milliárd forint értékben kötött szerző­dések, és bizonyos spanyol in­gatlanügyek is. Az 1997. évi bankpánik csak súlyosbította a helyzetet, miközben - a KEHI szerint - a felügyeleti szervek még mindig késlekedtek a be­avatkozással. A vizsgálat bebi­zonyította, hogy az akkori kor­mány szakmai döntések he­lyett politikai döntéseket ho­zott, nem tűnt fel például a bankelnök házon belüli túl- hatalma, illetve az igazgatóság és a felügyelőbizottság műkö­dési zavara sem. A KEHI a feltárt hiányossá­gokra való tekintettel a Posta­bank volt menedzsmentje ese­tében büntetőjogi, szükség ese­tén polgári peres eljárás lefoly­tatását tartja indokoltnak, az igazgatóságot és a felügyelőbi­zottságot pedig kártérítésre kö­telezné. A kialakult helyzetért az ÁPTF-et, az ÁPV Rt.-t és a Horn-kormányt is hibáztatja. Takács Mariann Nem lesz lényegi változás a parlament munkarendjében Egyeztető fórum nélkül Áder János ragaszkodik a háromhetes munkarendhez, és nem tartja szükségesnek, hogy a Házbizottságon kívül további egyeztető fóru­mot hozzanak létre a frakciók - hangsúlyozta szerdán a házelnök.- A munkarendben csak a no­vemberben kezdődő költség- vetési vita idején lesz változás- mondta. Arra a kérdésre, hogy a nyár folyamán a Fi­desz kivételével valamennyi párt, sőt Gyimóthy Géza, a parlament kisgazda alelnöke is egyeztetést sürgetett a mun­karend ügyében, Áder János leszögezte: a Házbizottság ülésein minden frakció részt vesz, így azokat megfelelő egyeztető fórumnak kell te­kinteni. A házelnök azt reméli, hogy az ügyrendi bizottság legké­sőbb szeptember végéig az Or­szággyűlés elé terjeszti a mun­karenddel kapcsolatos, a ház­szabály módosításáról szóló ja­vaslatát. A házszabály módosí­tására az Alkotmánybíróság kötelezte a Házat.- Azt viszont nem tudom megjósolni, hogy a házszabály módosítása tekintetében létre- jön-e a kétharmados döntés­hez szükséges többség - fogal­mazott az Országgyűlés elnö­ke. A médiakuratóriumok el­nökségeivel kapcsolatos, nyá­ron született alkotmánybírósá­gi döntés kapcsán, amely sze­rint a testületekbe delegált MDNP-s és KDNP-s tagok sem ellenzékinek, sem kor­mánypártinak nem tekinthe­tők, kijelentette: várja a frakci­ók javaslatait a helyzet megol­dására. A költségvetési vitával ösz­szefüggésben leszögezte, nagy érdeklődéssel várja, hogy az eddig nyitva maradt kérdések­re milyen választ adnak azok, akik a büdzsé tervezetével kap­csolatban kritikát fogalmaztak meg.- A költségvetés kiadási té­teleit jelentősen megnövelni szándékozók egyelőre adósok maradtak annak megjelölésé­vel, hogy a többletforrásokat milyen módon lehetne biztosí­tani - mondta a házelnök. Hozzátette: elégedett azzal, hogy az Országgyűlés jövőre csaknem 13 százalékkal na­gyobb költségvetési támoga­tást kap. Szavai szerint ezt nem létszámemelésre vagy bérfejlesztésre, hanem kizáró­lag a Ház állagának megóvásá­ra, pontosabban a Parlament déli főtornyának felújítására fordítják. Koalíciós megállapodás. A Fidesz, az FKGP és az MDF frakcióvezetője szerdai találko­zóján megállapodott abban, hogy az Országgyűlés továbbra is a háromhetes munkarend szerint dolgozik, és várhatóan csak november végén, a költ­ségvetési vita során térnek át a hetenkénti plenáris ülésekre - közölte a találkozót követően Bánk Attila, az FKGP frakció- vezetője. Új elnök. Fő feladatomnak a költségvetési törvényben előírt, a tavalyi évet jelentősen meg­haladó bevételi előirányzatok teljesitését tekintem - nyilat­kozta Vida Ildikó, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szeptember 1-jei hatállyal kine­vezett elnöke szerdán. Elmond­ta, hogy folytatódni fog az adónyomozati tevékenység megerősítése érdekében meg­kezdett intézkedések sorozata, valamint az APEH informati­kai rendszerének jelentős kor­szerűsítése is. Kevesebb diák. Csaknem egy­millió általános-, mintegy 504 ezer középiskolás diák és 165 ezer pedagógus számára ért vé­get a nyári vakáció szerdán. Az Oktatási Minisztérium tegnapi tájékoztatása szerint az ország mintegy 3700 általános iskolájá­ban várhatóan 116-117 ezer kis­diák kezdi meg tanulmányait szeptember első napján, mint­egy ötezerrel kevesebb, mint az előző tanévben. A stratégia hiánya. Az elmúlt hónapok alatt bebizonyosodott, hogy a kormánynak nincs elkép­zelése az egészségügy jövőjéről, nincs stratégiája az ágazat fi­nanszírozására. Tényként kell elfogadni, hogy az egészségbiz­tosítás reformját 2001-re halasz­tották - mondta szerdán Kö­kény Mihály szocialista ország- gyűlési képviselő. Phare-segítség. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 500 mil­lió forintnak megfelelő támoga­tást kap az európai uniós csat­lakozásra való felkészülésre, amelyet a brit számvevőszékkel Való együttműködésben hasz­nál fel - jelentette be szerdán Boros Imre, a Phare-progra- mok koordinálásáért felelős miniszter és Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke. Roham. Az elmúlt hetekben a belépni szándékozók megroha­mozták a magánnyugdíj- pénztárakat, ám a vegyes finan­szírozási rendszert választók pontos számáról csak szeptem­ber második felében tudnak felvi­lágosítást adni az Állami Pénz­tárfelügyeletnél - mondta a fel­ügyelet illetékese. Erdős Mihály szerint a belépők száma elérheti az 1,7 milliót, ami némileg keve­sebb, mint a költségvetési tör­vény előirányzata. Székházátadás. Ma végleges helyére, a VI. kerületi Eötvös utcába költözik a Történeti Hivatal, amely a közelmúlt, vagyis az utóbbi néhány évtized történelmének dokumentumait őrzi. A buda­pesti székházat Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adja át. fotó: feb/diósi imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom