Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-15 / 215. szám

8. oldal Gazdasági Tükör 1999. szeptember 15., szerda A Radioaktív Hulladéko­kat Kezelő (RHK) Kht. idei 6,1 milliárd forintos költségvetési előirányzata helyett 3,8 milliárdot hasz­nálhat fel - jelentette ki a Kht. igazgatója. Maróthy László elmondta, hogy a Nukleáris Alap idei munka- tervét még mindig nem fo­gadta el a pénzügyminisz­ter. A Kht. igazgatója remé­li, hogy az Országos Atom­energia Hivatal új főigazga­tójának 1999. szeptember 1-jei kinevezésével felgyor­sulhatnak az atomhulladék biztonságos elhelyezését szolgáló munkák. Nem jutottak egyezségre a biztosítási adó tekinteté­ben a biztosítottak, a biztosí­tók és a kormányzati oldal képviselői a gépjármű-fele­lősségbiztosítási bizottság keddi ülésén. A biztosítottak képviselői szerint az adófize­tők több terhet már nem tudnak felvállalni. A biztosí­tók attól tartanak, hogy az új adónem bevezetésének következtében tovább nő a biztositatlan gépjárművek száma. A kormányzati oldal legfőbb érve szerint az uniós országok többségében a biz­tosítás a legerősebben adóz­tatott terület. Az MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 392,41 Euró 253,45 Japán yen( 100) 230,20 Svájci frank 157,95 USA dollár 245,12 Átváltási arányok: 1 euró: 6,56 frf, 1,96 dem, 13,76 ats Növekszik a foglalkoztatottak száma A diploma számít, a kor kevésbé Az elmúlt évben 132 400 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma hazánk­ban. Ez az előző évtized 1,5 milliós drámai csökkenéséhez képest nem túl jelentős, de a tendencia megfordulását mindenképpen jelzi - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Herczog László, a Gazda­sági Minisztérium helyettes államtitkára. A fenti adat, amely a KSH fel­mérésein alapul, természetesen nem egyezik a munkahelyek számának emelkedésével. Egy­re elterjedtebb ugyanis a rész- munkaidős foglalkoztatás, illet­ve a távmunka. A gazdasági tár­ca azonban további munkahe­lyek létrehozására ösztönöz, és általában a foglalkoztatottság emelkedését hosszabb távon kí­vánja támogatni, megoldani - hangsúlyozta Herczog. Ez ter­mészetesen nem jelentheti a működésképtelen struktúrák tá­mogatását, annál inkább a mo­dern szerkezetben létrejövő munkalehetőségek segítését. Kiemelt szerepet játszik mind­ebben a már egy éve működő és több évre „előregondolkodó” Nemzeti Foglalkoztatásfej­lesztési Irányelv és Program. A Munkaerő-piaci Alap ezek­re a célokra az ez évi 1,5 milliár­dos keret helyett jövőre várható­an már 2,5 milliárdot tud fordí­tani. A kisvállalkozások is a kö­vetkező évben 20 százalékkal nagyobb keretből gazdálkodhat­nak, mint az idén. Ez azért is lé­nyeges - magyarázta az állam­titkár -, mert a vállalkozói szfé­ra egészében ebben a szektor­ban nőtt a foglalkoztatottak szá­ma a legdinamikusabban: 17,1 százalékos növekedést regiszt­rált a KSH. A Statisztikai Hivatal továb­bi felmérései szerint a foglal­koztatottság egyre inkább függ az iskolázottságtól. Vagyis a legkevésbé képzettek körében folyamatosan nő a munkanél­küliség, míg a diplomások egy­re könnyebben jutnak munká­hoz. Ami pedig a korcsoporto­kat illeti? A nyugdíj előtt állók­nál jelentős növekedés figyel­hető meg, az 55-59 éves férfi­aknál például 16,8 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság egy év alatt. Szalóky Eszter Egyjegyű lehet az infláció A számok szerint nincs szó negatív fordulatról Augusztusban a havi áremelkedés 0,4 százalékos volt, az egy évre visszatekintő drágulás pedig 10,9 százalékot tett ki - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából. Az éves visz- szatekintő áremelkedés havi értéke így a 8,9 százalékos májusi re­kordot követően folyamatosan emelkedik. Várható, hogy az idei éves átlagos árszínvonal-emelkedés nem haladja meg a 10 százalé­kot, és teljesülhet a kormány inflációs várakozása. Hegedűs Miklós, a GKI Gazda­ságkutató Rt. ügyvezető igaz­gatója szerint az augusztusi, egy évvel korábbihoz viszonyí­tott 10,9 százalékos ráta egy­két tizeddel nagyobb ugyan az általuk vártnál, ám a most nyilvánosságra hozott adatok mégis megnyugtatóak. Hozzá­tette: a számok azt mutatják, hogy nem következett be az a negatív fordulat, amelyet már többen is jeleztek az elmúlt időben, s szó sincs arról, hogy az éves inflációs ráta 11-12 százalék körülire emelkedne. Hegedűs Miklós kifejtette: az idei 8 havi, átlagosan 9,6 szá­zalékos ráta továbbra is azt va­lószínűsíti, hogy az infláció az idén 10 százalék alatt marad éves átlagban, de hogy ponto­san mennyi lesz, azt még nem lehet tudni. A GKI minden­esetre nem változtat előrejel­zésén, miszerint 9,5-10 száza­lék közötti infláció várható az idén. Hegedűs Miklós szerint a kormány által jövőre 6 százalé­kosra taksált infláció kissé ne­hezen teljesíthető, ezért helye­sebb lenne a realitásoknál ma­radni. Hozzátette: szerintük 2000-ben az éves átlagos inflá­ció 8 százalék körüli lesz. Oblath Gábor, a Kopint Datorg Rt. kutatási igazgatója hasonlóképpen optimista. Úgy vélte, az emelkedés hátterében jórészt az áll, hogy az idén nem csökkentek olyan mértékben az élelmiszerárak, mint tavaly, s az olaj ára is jelentősen megemelke­dett. A gyógyszerek árának növe­kedése sem kedvezett az infláció­nak - vélekedik a szakértő. Sikeres félévi számadás A Gazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejleszté­sét szolgáló pályázatára decem­ber 10-ig folyamatosan lehet je­lentkezni. A tárca értékelte a jú­nius 1-jéig elbírált pályázatokat. Kamattámogatást olyan beru­házásokhoz lehet igényelni, amelyek a technológia fejlesz­tését, új termék gyártását, vagy a kapacitás bővítését szolgál­ják és megfelelnek e környezet- védelmi előírásoknak. A június 10-ig beérkezett és július 1-jéig elbírált pályázatokból 185-öt fogadtak el, az elutasítottak száma 9, egyet kiegészítésre visszaadtak. A pályázók fele a legfeljebb 10 munkatárssal dol­gozó mikrovállalkozások kate­góriájába tartozik, részarányuk az elmúlt évekhez képest 5 szá­zalékkal nőtt. A 11-49 alkal­mazottal működők aránya 41-ről 34 százalékra csökkent. Az 50-249 személyes közép- vállalkozások hányada 14-ről 16 százalékra növekedett. Az összes beruházásnak több mint fele, 56 százaléka a fővárosban, valamint Pest és Zala megyében valósul meg. Somogybán és Nógrádban a részarány nem éri el, Fejér és Baranya megyében pedig alig haladja meg az 1 százalékot. Az előző évhez hasonlóan Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van az egy lakosra szá­mított GDP alapján a legsúlyo­sabb helyzetben, ezért a terüle­tükön végrehajtott fejlesztések plusz 10 százalékos támogatás­ban részesülnek. Ennek ellené­re az innen beadott pályázatok aránya az első félévben csak 9,1 százalék volt, az elmúlt évi 16,2 százalékkal szemben. A pályázók a minimálisan megkövetelt 25 százalékos sa­ját forrás helyett 32 százalékkal rendelkeztek, a maximálisan megengedett 75 százalékos be­ruházási hitel helyett pedig ténylegesen csak 62 százalékra tartottak igényt. A fejlesztések­hez átlagosan 42 millió forint hitelt igényeltek az 1998-as 49 millióval szemben. A bankhite­lek 61 százaléka volt 20 millió forint alatti, és csupán 7,5 szá­zaléka 100 millió forint feletti. Ha 1999 első félévében a fej­lesztések anyagi-műszaki ösz- szetételét összehasonlítjuk az 1998. év első félévével, akkor is érdekes képet kapunk. A tartós forgóeszköz-növekedés azo­nos, az ingatlanvásárlás és -építés részaránya 7 százalék­kal magasabb, a gépek, beren­dezések aránya viszont 9 szá­zalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos szaká­ban. Ennek egyik alapvető oka, hogy a tavalyi pályázatokhoz képest megnőtt a kereskede­lem, a szálláshely-szolgáltatás és a nem ipari szolgáltatások aránya, amelyek döntően nem gépberuházásokat igényelnek. A támogatások hatására vár­ható gazdasági fejlődés ered­ményeként a periódus végére 1998-hoz képest a mikrovál­lalkozások aránya 13,5 száza­lékkal csökken, míg a kisvállal­kozások hányada 9,7 százalék­kal nő, mert az előbbiek kisvál­lalkozássá, a kicsik közül pedig sokan középvállalkozássá lép­nek elő. Ha a pályázatok ered­ményeit 1996 óta összesítve vizsgáljuk, még kedvezőbb a kép. Az eddig elfogadott 900 pályázathoz 7,9 milliárd forint kamattámogatás kapcsolódik, amellyel 70 milliárd forintos beruházás valósult meg a kis- és középvállalkozások körében. Ezzel eddig több mint 8700 új munkahely jött létre. (koós) Villas. bitumenes vízszigetelések melyek már bizonyítottak a piacon ff Magastetők fedéséhez bit. zsindely Oxidált bit. zsindely téglány 1300 Ft/m2 * Plasztomer bit. zsindely téglány 1560 Ft/m2 * Plasztomer bit. zsindely hódfarkú 1880 Ft/m2* 560 Ft/m2 Ú Villas E0-G4 F/K Pince- . tartós üvegszövet hordozóval szigeteléshez • elasztikus, rugalmas bitumennel Az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. * A bitumenes zsindely akciós ára csak az 0V 3000 F/K alátétlemez együttes vásárlása esetén érvényes. j Őszi vásár kedvező áron szeptember 15—30-ig. Minőség • biztonság • könnyű beépíthetőség KERESKEDŐINK: KONIX-Tokodi Szénfeldolgozó Rt. Szekszárd, Mátyás király u. 73. • Dombóvár, Berzsenyi u. 31. • Raab Karcher Tüzép Szekszárd, Keselyűsi u. 2. • Dombóvár, Gyár u. 2. SZAKKIVITELEZŐINK: Hungaroszig Kft. Szekszárd, Újfalussy u. 15. © Messer Hungarogáz ŰSÉGAKClÓ! A MESSER ismét többet nyújt Önnek! disszugázt,ipari oxigént ^ argont vásárló készpénzes vevőinket megajándékozzuk! JAkciónk végén megnyerheti a fodíjat! További információk a lerakatokban: Dunalöldvár, Előszállást u. 86. Botpyhád, Zrínyi u. 2S. (BOVAS Vasip. Szőri) P J Dombóvár, Juhász Gy. u. 6. (Bejárat: Kórház utca felől) Paks, Nyírfa u. 2. (MÓhtTlVO Kft.) Szekslárd, Sárvíz é. 9. Tamási, Deák F. uJhmI Mosscr I knigarognz Kit 1 ft ti Budapest. Véd út 117. Tel- 061 / 43S1 300 F-axK.i .43512?ft FELVESSZÜK A RITMUSÁT & Cl B BANK 7100 Szekszárd, Garay tér 1. Telefon: (74) 529-340 Érvényes: 1999. szeptember 1-létől BETETI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési Idő 1 hét 2-3 hét 1-2 hó 3 hó 6 hó 12 hó Éves kamat, 1M Ft felett (%) 8,000 10.500 12.500 12.500 12,000 11.500 (EBKM) (8,1 r 10.65 12.67 12.67 12,17 11.66 (3,08 XL/Classic EBKM 3,61/3,60 6,26/6,22 11,18/11,08 EBKM 3,61 8,97 13,44 Folyószámla 3,00 MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft lelett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 13,000 (13,18) 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) 3 hó 13,000 13,18 13,125 13,31 13,250 13,43 6 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 12 hó 12,000 12,17 12,125 12,29 12,250 12,42] Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla sávos kamatai: éves kamat (%) 0-100 EFt-ig 3,500 100 E Ft—500 E Ft 6,000 500 E Ft felett 10,500 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) 0-50 E Ft-ig 3,500 50 E Ft-500 E Ft 8,500 500 E Ft felett 12,500 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,500 13,69 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) EHM‘ 1 hó 13,000 (3,00 3 hó 13,500 13,50 6 hó 13,000 13,00 12 hó 12,500 12,50 * A2 EHM kamatai az éves kamattal megegyezően MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 1999. szeptember 1-létől Éves kamat (%) Folyószámlahitei 24,00 Betétörző hitel 19,00 Lombardhitel 20,00 Ingatlanfedezetes hitel 23,00 Éves kamat {%) HUF prime rate 16,250 CIB^0640242 242 A BANCA COMMERCIALEITAUANA-CSOPORT TAGJA CSAK EGY TELEFONJÁBA KERÜL! TOLNAI ♦NÉPÚJSÁG MUNKAIDŐBEN (8-16 h-ig): ELŐFIZETÉS: 74/416-211. Kereskedelmi és Iparkamara Bemutatkozási lehetőség A Magyarországi Régiók Brüsszeli Kép­viseleti Irodájában lehetőség nyílik arra, hogy a házban - akár berendezés, bútor vagy használati tárgy formájában, akár pedig kiállítási tárgyként - bemutatkoz­hassanak a magyarországi régiók gazda­sági teljesítményei, kulturális értékei (be­rendezési tárgyak, bútorok, használati eszközök, vagy dísztárgyak, kiállítási tár­gyak formájában). Felhívjuk tagjaink fi­gyelmét amennyiben a megjelenés iránt érdeklődés mutatkozik vegyék fel a kap­csolatot további információ céljából a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynök­ség Kht-val, 7621. Pécs, Tímár u. 23. Tel: 72/513-760, 513-761, 513-764. Határ­idő: ez év október 31. Felhívás! Németországban, Svájcban, Ausztriában és Olaszországban működő Kereskedelmi Szolgálatok vezetői relációs tájékoztatót tarta­nak minimum 15 fő részvétele esetén Szekszár- don a Kereskedelmi és Iparkamaránál 1999. szeptember 21-én délelőtt 10 órakor. Minden olyan vállalkozás, mely a fenti országok­ban kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezik, vagy egyéb gazdasági kapcsolatokban érdekelt, vagy ilyenek kiépítését tervezi első kézből sze­rezhet információt az érintett országok piacáról, Magyarországgal folytatott kereskedelmi kapcso­latáról, a keresett termékekről, stb. Előadók: Spányik Péter Milánói Kereskedelmi Szolgálat vezető, dr. Német László Zürichi Kereskedelmi Szolgálat vezető, Király Zsolt Müncheni Kereske­delmi Szolgálat vezető, Bedő Károly Bécsi Keres­kedelmi Szolgálat vezető. Helyszín: Tolna Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara előadóterme Szekszárd, Arany J. u. 23-25. Tel: 74/411-661, Fax: 74/411-456. Előzetes bejelentkezés: ke­reskedelem-fejlesztés Bőhm Rita, tel: 74/411-661. Jelentk. h.idő: szeptember 20. Részvétel ingyenes! Mi az a szatelit számlarendszer? Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, gondoljuk el, hogy milyen nehéz mérni a turizmus gazdasági szerepét! A turizmusból ugyan sok olyan bevétel származik, ami „direktben” mérhető - utazási iro­dák bevételei, szállásdíjak, repülőtéri transzfer il­letékek, stb. - de ennél jóval többféle az a bevételi ág, ami nincs így „megcimkézve”. Például egy- egy vendéglő, mozi, strand, újságos stand napi bevételénél teljesen összemosódik a turisták, akár bel, akár külföldiek, illetve a helyi fogyasztók sok-sok forintja, de a sor folytatható a távközlés, hírközlés vagy közlekedés bevételeivel egészen a rendőrség által kiszabott helyszíni bírságokig. Emiatt a legtöbb európai országban különböző mérési módszereket dolgoztak ki, melyek célja az volt, hogy minél pontosabban határozzák meg a turizmus bevételeinek a nemzeti össztermékhez viszonyított arányát. E módszerek azonban nem voltak egységesek, teljesen más elvek szerint mért például Görögország, Olaszország, Norvé­gia, Németország vagy Ausztria, így a nemzetközi összehasonlításra ezek alkalmatlannak bizonyul­tak. A probléma áthidalását az ENSZ vállalta, s egy szakbizottság egy egységes nemzetközi módszer bevezetését javasolta. (System of Nati­onal Account, röv. SNA 93). A módszer különböző adatgyűjtések és számítások kombinációja, s kü­lönböző, a direkt turisztikai bevételek technikai el­számolási számláihoz kapcsolódó alszámlák rendszerét jelenti, így innen adódik az elnevezés, illetve annak magyar fordítása. A módszer bonyo­lultságát jól érzékelteti, hogy végleges bevezeté­sét Magyarország csak 2003-ra tervezi, bár a rendszer bevezetésének előkészületei, illetve kor­látozott mértékben a rendszer szimulációja már folyik, a munkát a GM a KSH-val együttműködve végzi, s remélhetőleg a gyakorlati végrehajtásban majd a megújult kamarák is részt vállalhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom