Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-11 / 212. szám

1999. szeptember 11., szombat Hazai Tükör 5. oldal Kérdéses a kamarák sorsa A kormánykabinet - többek kö­zött - a gazdasági kamarák jövő­jéről, valamint a köztisztviselői és közalkalmazotti illetményalap emeléséről tárgyalt - közölte Járai Zsigmond pénzügyminisz­ter pénteken a kabinetülés után. A pénzügyi tárca vezetője el­mondta, hogy a kormány to­vábbra is tartja magát a közszfé­rában tervezett 8,25 százalékos illetményalap-növeléshez.- Az adótörvényekről és a jö­vő évi költségvetésről nem volt szó a kabinet ülésén, ez utóbbi témát csupán a közszférában foglalkoztatottak keresetnöveke­désével kapcsolatban érintettük - jelentette be Járai Zsigmond. Kérdésre válaszolva közölte: eddig nem jutott el a pénzügyi tárcához olyan módosító indít­vány, amely ellenezné a biztosí­tási adó bevezetését. A gazdasá­gi kamarákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a javaslatot, amely a kötelező kamarai tag­ság megszüntetését kezdemé­nyezi, a Gazdasági Minisztéri­um terjeszti elő. Mint ismert, a kormányzat el­képzelései szerint a kamarák a jövőben is ellátnának közfelada­tokat, és ezekhez költségvetési támogatásra is számíthatnak. Annak idején, a kormány június végi kétnapos ülését követően Borókai Gábor szóvivő arról tájé­koztatott, hogy a gazdasági tárca szeptember 15-ig tesz javaslatot a kamarák finanszírozásáról. Ellenszer: a rengésbiztos építkezés Mégis mozog a Föld Az utóbbi évek földrengéseinek epicentrumai a Balkán-félszigeten FORRÁS: MTA GGKI Törökország után Görögország­ban, Athén térségében rengett a föld, a halálos áldozatok száma máig tisztázatlan. Van-e össze­függés a kettő között s várható-e a sorozat folytatódása? Védekez- hetünk-e ellene? - kérdeztük Mónus Pétertől, az MTA Geo­déziai és Geofizikai Kutatóinté­zet Szeizmográfiai Obszervató­riumának tudományos munka­társától.- A nagy földrengéseket a Föl­det borító szilárd kőzetű anya­gok, kéreglemezek egymáshoz képest történő elmozdulása okozza. A legutóbbi török és görög földmozgás között nincs ok-okozati összefüggés. A tö­rökországi kéreglemez az eur- ázsiai lemeztől évente 2,5 centi­métert mozdul el oldalirányba, ez az utóbbi hatvan évben hét, 7-esnél erősebb földrengést idé­zett elő. A sorozat keletről in­dult 1939-ben és nyugati irány­ba folytatódott, s három héttel ezelőtt is ez a törésvonal moz­dult meg. Görögország is ilyen föld- rengéses zónában fekszik, csak egy másik lemezhatáron. Ilyen - 5-5,9 erősségű - földmoz­gás, mint amilyen legutóbb Athén mellett volt, a világon évente átlagosan nyolcszáz- szor fordul elő. A szeizmográfok előre jelzik, hogy mely zónában várható föld­rengés, de hogy pontosan mikor és milyen intenzitással, azt már nem. Elhárítani nem lehet, de megfelelő építkezési móddal le­het ellene védekezni. Örményor­szágban 1988-ban például 25 ez­ren haltak meg és több ezren vál­tak hajléktalanná, ám az azt kö­vető kaliforniai hasonló erősségű rengésnek mindössze hatvan ál­dozata volt. Rengésbiztos építke­zéssel tehát mérsékelhetőek a károk és áldozatok. (újvári) Táppénzvita: csak az első 40 nap nehéz Az Országgyűlésben lezárult az adók, járulékok és egyéb költségve­tési befizetések tervezett változtatásairól szóló törvénytervezetek általános vitája. Tegnap a társadalombiztosítási járulékokról, az al­kalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és a táppénz- szabályok változásáról mondták el a véleményüket a felszólalók. Jövőre a foglalkoztató és az egyéni vállalkozó 33 százalékos tb-járulékot fizet a dolgozó után, akárcsak az idén. A bizto­sított dolgozó kicsit jobban jár, mert a korábban törvényben rögzített kilencszázalékos nyug­díjbiztosítás helyett az idei nyolcszázalékos szinten marad az ő része. Aki magán­nyugdíjpénztár tagja, az 2 szá­zalékot fizet a társadalombizto­sításnak és 6 százalékot tagdíj­ként a nyugdíjpénztárnak. A most még hatályos előírás sze­rint 1 és 8 százalék lett volna ez az arány, de a költségvetés szo­rult helyzete arra kényszerítette a kormányt, hogy a magán- nyugdíjpénztár-tagok befizeté­seinek a tervezettnél nagyobb hányadát juttassa a társadalom- biztosítási nyugdíjalapba. A mai nyugdíjakat is ki kell ugyanis fizetni valamiből, és a rendszerből kivont és a nyugdíj­pénztárakba befizetett összeget a költségvetésnek kell pótolnia. Kedvező változás lesz, hogy a magánnyugdíjpénztárakba történő belépés szempontjából pályakezdőnek minősülnek azok is, akik iskolarendszerű nappali tanulmányaik után munkába állnak, de korábban már dolgoztak, például a nyári szünidőben. Az egyéni vállalko­zó a jövő évtől negyedévenként fizetheti be tb-járulékát az eddi­gi havi kötelezettség helyett. A törvénytervezet 40 naptári napra emelné azt az időtarta­mot, ameddig a munkáltatónak kell megfizetnie a táppénzt, a további napok pedig a társada­lombiztosításra hárulnának. A fideszes képviselők azonban je­lezték, hogy itt igen csekély központi haszonnal igen nagy társadalmi ellenállás áll szem­ben, így szakértők bevonásával új megoldáson dolgoznak. Az alkalmi munkavállalói törvény ez idáig kizárólag a magánszemélyek számára te­remtette meg azt a lehetőséget, hogy alkalmi munkavállalót foglalkoztassanak. Az igény azonban nagyobb. A javaslat ezért bővíti az alkalmi munka- vállalói könyvvel történő fog­lalkoztatásra jogosult munkál­tatók körét, például a mezőgaz­dasági nagyüzemekkel, a kis­vállalkozás méretű betéti társa­ságokkal, a kft.-kkel és a társas­házakkal. (simonffy) Januártól eladók a háziorvosi rendelők Az ellátási felelősség az önkormányzatoké marad Várhatóan októberben kerül a parlament elé annak a törvénynek a tervezete, amely a háziorvosi rendszer privatizációjának jogi hátte­rét hivatott kiépíteni. Maga a kormányfő jelentette be, hogy a csa­ládorvosi hálózat teljes körű magánosításának lehetőségét kívánják megteremteni, de a doktorok számára mégsem kötelező, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek. Dr. Fodor Miklós, az egészség- ügyi tárca privatizációs mi­niszteri biztosa a Ferenczy Europressnek elmondta, hogy az utolsó simításokat végzik a tervezeten. Ha a parlament­ben elfogadják a törvényt, ak­kor 2000 januárjától már az új szabályozásnak megfelelő­en indulhat a tömeges praxis­magánosítás. A háziorvosok többsége feltehetően élni fog a lehetőséggel, hiszen a rende­lő fejlesztésére mindenki szí­vesebben költ, ha az a saját tu­lajdona. Nagyon sok házior­vos már most is vállalkozó­ként látja el a betegeket, azon­ban a rendelők tulajdonosa többnyire a települési önkor­mányzat. Fodor doktor hangsúlyozta, hogy a javaslat kidolgozásakor figyelembe vették az önkor­mányzatok véleményét is. Az alapelvekben sikerült egyetér­tésre jutni. A privatizációval egy időben jól működő szak­mai, önigazgatási rendszer ki­alakítását is tervezik. A miniszteri biztos kiemel­te, hogy nincs szó az önkor­mányzati törvény módosításá­ról. Éppen ezért az egészség- ügyi ellátás felelősségét to­vábbra is a települési önkor­mányzatok viselik. Hogy en­nek a kötelezettségüknek meg­felelhessenek, a háziorvosok­kal - valamennyi részletkér­désben egyezségre jutva - ga­ranciákat nyújtó szerződést kötnek. A két fél megállapodá­sán kívül a Magyar Orvosi Ka­mara felügyelete, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőr­zése jelent biztosítékot arra, hogy a privatizált praxisokban megfelelő szakmai és etikai szintű gyógyítás folyjék. A családorvosi rendszer magánosításával - állítja a biz­tos - az Európai Unió elvárása­inak is megfelel majd az or­szág, hiszen a fejlett államok­ban működő hálózatokkal azo­nos alapelvekre épül a hazai szisztéma is. A privatizáció anyagi hátte­réről szólva a miniszteri biztos elmondta, hogy Gógl Árpád, a tárca első embere a napokban erősítette meg: 6 milliárd fo­rintnyi központi támogatást kapnak. Az orvosok kedvezmé­nyes hitelt vehetnek majd fel a praxis megvásárlására, építke­zésre, illetve az orvosi műsze­rek beszerzésére. Mivel a rendelők az önkor­mányzati törvényben foglaltak szerint „korlátozott forgalmi értékű” ingatlanoknak számíta­nak, ezért a helyi képviselő-tes­tületek nem szabhatnak értük piaci árat. Németh Zsuzsa Hírek röviden Veszélyben a világörökség cím? Politikai színezetű dolgok, problémák nem befolyásolhatják az UNESCO Világöröksé- gi Bizottságának döntéshozó testületét a no­vemberi marokkói konferencián, amelyen a Hortobágyi Nemzeti Park világörökségi em­lékhelyek sorába történő felvételéről is dön­tenek - mondta Visy Zsolt, a kultusztárca helyettes államtitkára. Visy emlékeztetett: az UNESCO Világörökségi Bizottságának héttagú testületé a nyár folyamán sikeres­nek ítélte a magyar előterjesztést. Drogellenes kampány Az Oktatási Minisztérium szeptember vé­gén minden általános és középiskolába el­juttatja azt az ingyenes egységcsomagot, amely a drogokkal kapcsolatos lényeges tudnivalókról tájékoztatja a diákokat, illet­ve a pedagógusokat - közölte Brassói Sán­dor, a tárca illetékese. Az intézményekhez külön tájékoztató füzetet küldenek a dro­gokkal és a drogtörvénnyel kapcsolatos in­formációkról a pedagógusoknak, és külön szóróanyagot kapnak a diákok. Modem intézményhálózat Az egyetemekre és főiskolákra most belé­pő első évfolyamos hallgatók reményeink szerint végzéskor már egy olyan Magyaror­szágon kezdhetik meg pályafutásukat, amely az Európai Unió teljes jogú tagja - fogalmazott Pokorni Zoltán oktatási mi­niszter az Eötvös Loránd Tudományegye­tem 365. ünnepélyes tanévnyitó közgyűlé­sén pénteken. Pokorni hangsúlyozta: az a cél, hogy 2000. január l-jétől a folytonos­ság és megújulás jegyében modern, az egyes régiók igényeit magas színvonalon kiszolgáló intézményhálózat jöjjön létre. Munkáspárti tüntetés Országos forgalomlassító demonstrációt szervez október elsejére a Munkáspárt ­közölte pénteken Vajnai Attila alelnök. El­mondta, a megmozdulással széles társadal­mi rétegek helyzetének romlására, vala­mint egy „szociális alkotmány” mielőbbi elfogadásának szükségességére kívánják felhívni a kormányzat figyelmét. A megye- székhelyekről induló konvojok a fővárosi Hősök terén gyűlnek össze, majd a Parla­ment elá vonulnak petíciójukkal. Akcióban vásárolunk A megkérdezettek 15 százalékát kifeje­zetten bosszantják a kereskedelmi akci­ók, mert csak pénzt „csikarnak ki” az em­berekből. A válaszadók majdnem fele azonban vásárol akciós árut, hogy pénzt takarítson meg - derül ki a GfK Piacku­tató Intézet legutóbbi felméréséből. Az akciók legtöbb híve a 20 és 49 év közöt­ti, gyermekével otthon lévő anya vagy háztartásbeli, valamint az 50 ezer és 250 ezer közötti lakosú városban élők közül kerül ki. Fogyasztóvédelem és uniós csatlakozás a tegnap megnyílt BNV-n Jól halad a magyar felkészülés A 103. Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) méltó a hagyományok­hoz, és mutatja a gazdaság lehetséges fejlődését - hangsúlyozta Chikán Attila gazdasági miniszter, pénteken a rendezvény megnyitó­ján a kőbányai vásárvárosban. A szeptember 19-ig nyitva tartó BNV-n 860 kiállító több mint 32 ezer négyzetméteren mutatja be kínálatát. A megnyitón Chikán Attila mi­niszter szólt a vásár gazdag szak­mai és közönségprogramjairól, rámutatva, hogy a fogyasztóvéde­lemmel foglalkozó témák az ed­digieknél nagyobb hangsúlyt kap­nak a mostani BNV-n. Az utóbbi években a jogi sza­bályozás területén Magyaror­szág nagyot lépett előre az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozás felé. Erről Michael Lake, az Eu­rópai Bizottság Magyarországi Delegációjának vezetője is elis­merően nyilatkozott. Michael Lake a törvénykezés területén elért eredményekre utalva úgy vélekedett, hogy a magyarorszá­gi fogyasztóvédelem rövid időn belül EU-konformmá válhat. Hazánk teljes jogú EU-taggá vá­lásának időpontját azonban nem határozta meg pontosan. Véleménye szerint Magyaror­szág 2001 végére teljesíteni fog­ja a csatlakozás feltételeit. Biztonságban érezheti magát az Európai Unióban az, aki meg­vásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást. Ha úgy érzi, becsapták és a pénzéért nem azt a minőséget kapta, amit az el­adáskor ígértek neki, számos le­hetősége van sérelmének orvos­lására. Nyugat-Európában a fo­gyasztók védelmének egyik legel­terjedtebb módja az úgynevezett békéltető testületek segítségül hí­vása. Ez az intézmény, amelyben a gyártók és a fogyasztók érdeke­it védő helyi szervezetek képvi­seltetik magukat, lehetővé teszi, hogy a hosszadalmas bírósági pereskedést elkerülve vizsgálják ki a vásárlói panaszokat. Garai István, az Országos Fo­gyasztóvédelmi Egyesület igazga­tója kiemelte a civil szervezetek jelentőségét, amelyek az érdek- képviseletben és az oktatásban játszhatnak nagyobb szerepet, ám Magyarországon még sokkal kisebb a befolyásuk, mint Nyu­gat-Európában. (wilk) Mindent a vevőkért! Számítógép ellenőrzi, valóban kényelmes-e az ágy FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom