Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-06 / 182. szám
4. oldal Megyei Körkép 1999. augusztus 6., péntek — Konyhád £$ Környéke Találkozó Cumpulng Moldovenescben, Radócon és Csernovicban Bukovinai népek, határok nélkül A találkozókkal az a szándékunk, hogy bemutassuk Bukovinát, de ne csak a kultúra szemszögéből, hanem elsősorban annak egyedülálló társadalmát. Azt a Bukovinát, amely toleranciára, mások megértésére tanít, és azt bizonyítja, hogy az integráció és a nemzeti azonosság megőrzése nem zárja ki egymást - fogalmazta meg a tizedik Bukovina Fesztivál rendezvényeinek célját a lengyel főszervező, Zbigniew Kowalski. Olvasóink talán még emlékeznek rá: a tizedik Bukovina Fesztivál rendezvénysorozata június elején kezdődött a lengyelországi Jastrowieben, illetve Pila-ban. A program az elmúlt hetekben Romániában és Ukrajnában folytatódott. A valaha egységes Bukovina most e két ország területén helyezkedik el. Az 1990 óta megrendezésre kerülő találkozókon ott vannak a ma Bukovinában élő, illetve onnan elszármazott népek képviselői: ukránok, románok, zsidók, németek, magyarok, szlovénok, lipovánok, „orosz óhi- tűek” és lengyelek. Hazánkat a Székely Szövetség, a kakasdi Sebestyén Ádám Székely Társulat és az apar- hanti hagyományőrzők képviselték a rendezvényen. Úgy tűnik, új szakaszba érkezett a bukovinai és a valaha ott élt népek találkozóinak sora. A lengyelországi fesztiválok immár nemzetközivé váltak olyan értelemben is, hogy a helyszínek változnak, illetve egy időben több országban zajlanak a rendezvények. Másrészt: rövidesen nemzetközi stáb alakul ezen programok szervezésére - tudtuk meg Po- tápi Árpádtól, a Székely Szövetség elnökétől. A romániai Cumpulung Moldovanescben és Radócon, valamint a hajdani tartományi fővárosban, a ma ukrajnai Csernovicban tartották a rendezvényeket. A két magyar csoport a romániai helyszíneken lépett fel. Barabásné Fábián Elvira a kakasdi és Kasler Zsuzsanna, az aparhanti együttes vezetője egybehangzóan arról számolt be, hogy nagy szeretettel fogadták őket Bukovinában. Már a menettánc idején hatalmas tapssal, magyar és más nyelvű barátságos bekiabálásokkal fogadták csoportjainkat. A SebesÖrömteli találkozás tyén Ádám Székely Társulat egy 1926-os andrásfalvi bált, valamint egy andrásfalvi lakodalmast mutatott be. Az apar- hantiak táncaikkal felelevenítették a régi radóci sorozást, valamint gyerekjátékot és lakodalmast mutattak be - nagy sikerrel. A két együttesben sokan voltak, akik most először jutottak el Bukovinába, az ősök szülőhelyére. Az aparhantiak ellátogattak Andrásfalvára, ahol a templomkertben és a temetőben megkoszorúzták a székelyek kopjafáit. A kakasdiak Istense- gítsre és Hadikfalvára is elmentek. Sokan megkeresték a helyet, ahol apáik, nagyapáik háza állt, s beszéltek azokkal az emberekkel, akik ismerték a rokonságukat. Hazafelé mindkét csoport felkereste az erdélyi nevezetességeket. — Hatalmas élmény volt - mondták a csoportvezetők, s mindketten hálásak településük önkormányzatának és a Székely Szövetségnek, hogy támogatták ezt a felejthetetlen utazást. A találkozók sora folytatódik: jövőre Bonyhádon és Zombán tartanak székely világ- találkozót. Hangyái Fábián Elvira: Hatalmas élmény volt VÖLGYSÉGJÁRÓ Alapfokú számítógépkezelői tanfolyamot tartottak Áparhan- ton a helyi iskola és a polgár- mesteri hivatal munkatársainak. A százhúsz órás kurzus résztvevői az országos képzési jegyzékben szereplő számító- gépes szakképesítést szereztek. Helykereső. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ bonyhádi kirendeltsége az alábbi álláshelyeket kínálja munkanélküliek számára: szabó-varrónő, betanított varrómunkás, felszolgáló, húsipari munkás, asztalos, tehergépkocsi vezető, német nemzetiségi tanító, könyvtáros, cipész. Elszármazottak találkozója. A Kisdorogról elszármazottak találkozóját augusztus 28-án tartják. A nagyszabású rendezvényre az ország minden tájáról és Németországból várnak vendégeket. Mayer Mihály megyéspüspök tart ünnepi szentmisét vasárnap délelőtt 10 órakor a kisdorogi templom búcsúján. Az egyházi ünnephez kapcsolódóan kulturális és sportrendezvények is lesznek a faluban. Délután focimeccset tartanak a helyi csapat és a Dunaferr részvételével. Ez utóbbi csapatban játszani fog a kisdorogi származású Cseke László és a Tévéiről indult focista, Nikolov Balázs. Virágos faluért. Idén első alkalommal Mőcsény is benevezett a Virágos Magyarországért elnevezésű versenybe. Ennek keretében a napokban a településen járt a bíráló bizottság. Mőcsényben már az első verseny nyomán tapasztalható, hogy az emberek többsége nagy gondot fordít házának és környékének rendben tartására. A faluból sokan - köztük a nyugdíjas klub tagjai - szívesen vesznek részt a falu csinosításában. Disznótoros faluünnep. Mőcsényben már összeállt az augusztus 20-i ünnepség programja. Az iskolások műsora és a polgármester beszéde után bál kezdődik a kultúrházban. Az ünnep alkalmából disznót vágnak, és közös lakmározásra várják a mőcsényieket. Hová lett a magyar tarka? A bonyhádi tájfajta immár nem létezik - sok más mellett ez is kiderül Ettig László most megjelent könyvéből, melynek címe: A magyar tarka szarvas- marha bonyhádi tájfajtája. A könyv vége felé már bonyhádi pirostarkáról ír a szerző. A tájfajta ugyanis feloldódott, miután német, osztrák, francia, apaállatok spermájával termékenyített tehenek borjaztak le. A könyvben Ettig László bemutatja a tájfajtát és részletesen leírja annak történetét. Az első és a második világháború hatalmas kárt okozott a magyar tarkának, s még inkább a bonyhádi tájfajtának. Szinte a semmiből kellett újjáteremteni az ország szarvasmarhatenyésztését. Áz utolsó évtizedekben hatalmas volt az átrendeződés az ország szarvasmarha-tenyésztésében. A kérdés oly módon is felvetődik: Hová lett a magyar tarka marha ? Illetve, van, aki némi nosztalgiával azt mondja: Volt egyszer egy tájfajta. A szerző az ismert szakembert Stefler Józsefet hívja segítségül, aki szerint az 1972-ben meghirdetett kormányprogram drasztikus visszaesést okozott a fajta történetében. A nagyarányú átalakítási program alól szinte kivételnek számítottak azok a gazdaságok, amelyek kitartottak a magyar tarka mellett - ilyen volt a bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet is. Ugyanakkor a külföldi apaállatok miatt Bonyhádon sem beszélhetünk már tájfajtáról, inkább csak bonyhádi pirostarkáról. A hazai tehénállomány ugyanis - mondja a szerző - genetikai értelemben immár nem különíthető el tájfajtákra. Ettig László szerint azonban ennek ellenére van jövője a bonyhádi pirostarkának. Feltéve persze, ha a jelenlegi szabályozókat felülvizsgálják. A támogatási rendszert hatékonyabbá, mozgékonyabbá, a gazdatársadalom számára elérhetőbbé kellene tenni. A megkötéseket fel kell oldani, hogy a kialakuló farmergazdaságok életképesebbé válhassanak, valamint elő kell segíteni a nagy- és kisüzemek közötti integráció ki- szélesítését - véli a megoldást a szerző. Ettig László: A magyar tarka szarvas- marha bonyhádi tájfajta. Budapest: Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1999., 99 PEttig László szerint van jövője a bonyhádi pirostarkának fotóAr Bátaapáti Aprók Szélesítik a bekötő utat Szélesítik a Bátaapátiba vezető bekötőutat - erről állapodott meg a helyi önkormányzat és a megyei közútkezelő kht. A munkát augusztus 12-én kezdik és a tervek szerint szeptember 15-ére be is fejezik. Vízelvezető árok a Lenin utcában A megyei területfejlesztési tanácstól is nyert pénzt Bátaapáti a Lenin utcai vízelvezető árok megépítésére. Ebben az évben 1,6, jövőre 1 millió forintot kap a falu a beruházás megvalósítására. A hozzá kapcsolódó járdaépítéssel együtt a beruházás mintegy tizenegy millió forintba kerül. Felújítják az Apponyi kúriát Központi pályázaton sikerült hatszázötvenezer forintot szereznie a bátaapáti önkormányzatnak az Apponyi kúria felújítási tervdokumentációjának elkészítésére. Az épület megújítására az országos kastélyprogram keretében is remél támogatást a falu. Ujjé, a táborban nagyszerű! A Völgység Néptáncegyüttes (képünk) és a zombai hagyományőrzők közös táborozáson vesznek részt augusztus 16-tól a váraljai táborban. Eltűntették a szakadékot. Aparhanton, a Rózsadombon telkeket alakított ki az önkormányzat. A településrészt eddig egy jókora szakadék választotta el a falu többi részétől. Az ön- kormányzat saját brigádja most támfalat épít, majd út és járda készül. fotó: ótós
