Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-04 / 180. szám

6. oldal Gazdaság 1999. augusztus 4., szerda Gazdák gondjai A várakozásokat messze alul­múlta az idei búzatermés. A Gabona Terméktanács 2,2-2,6 millió tonnára becsüli a 660 ezer hektárról betakarítható mennyiséget. Noha jó ára van a búzának, a gazdákat anyagi gondok nyomasztják: nem lesz annyi a jövedelem, amennyiből a hiteleiket törleszteni tudnák. A vetésterület 80 százalékáról már learatták az újbúzát, a maradék termés sorsa attól függ, hogy a kombájnokkal megközelíthetők-e a táblák. A szántóföldek öt-tíz százaléká­ról aligha lehet betakarítani a gabonát. Tóth István, a Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titká­ra szerint a termés mennyisége hektáronként átlagosan egy tonnával elmarad a várakozá­soktól, az átlaghozamok nem fogják meghaladni a 3,5 ton­nát. A kiadós csapadék miatt az érett búzák nedvességtartal­ma is magasabb, így a szárítási költség jelentősen megnöveli a gazdálkodók költségeit. Tóth István úgy véli, ha job­bak is a tavalyinál a felvásárlá­si árak, a mennyiségi veszte­ség miatt a gazdáknak nem lesz elegendő pénzük a terme­lés folytatásához. Gondot je­lent, hogy vagyonukat hitelek­kel terhelték meg, s ha nem tudnak fizetni, akár mindenü­ket elveszthetik. - ug ­Javuló hitelfeltételek Július 1-jétől a hazai kis- és kö­zépvállalkozások húszmillió fo­rint alatti hitelfelvétel esetén garanciadíj-kedvezményre jo­gosultak. Garanciadíj-támoga­tásra a gazdasági tárcánál 50 millió forintot különítettek el. A mikro-, kis- és középvállal­kozások hitelhez jutásának elősegitése, valamint a hitelek­hez kapcsolódó díjkedvezmé­nyek körének bővítése érdeké­ben együttműködési megálla­podást kötött az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány a Gazdasági Mi­nisztériummal és a Hitelga­rancia Rt.-vel. Mint azt Ulrich Anikótól, az alapítvány ügyvezető igazgató­jától megtudtuk: az ötvenszá­zalékos garanciadíj-kedvez­ményt azok a hazai kis- és kö­zépvállalkozók vehetik igény­be, amelyek húszmillió forint alatti hitelt vesznek fel és a két hitelgarancia-szervezettől készfizető kezességet kémek. Az igazgató szerint minden­képpen előrelépést jelent, hogy a garanciadíj teljes ősz- • szege helyett ezentúl ténylege­sen csupán a felét kell majd ki­fizetni. Az eljárás is egyszerű­södik: eddig a vállalkozónak a teljes díjat meg kellett előle­geznie, és csak utólag igényel­hette vissza a kedvezmény összegét az APEH-en keresz­tül. Ezentúl azonban a kérel­mezőnek nem kell „meghite­leznie” ezt a pénzt, mivel a Gazdasági Minisztérium lehe­tővé tette, hogy a garancia- szervezetek közvetlenül a tár­cától igényelhessék vissza a támogatást. (újvári) FELVESSZÜK A RITMUSÁT £ CIB BANK 7100 SZEKSZÁRD, GARAY TÉR 1. Telefon: (74) 529-340 Érvény;;; 1898, mám 3-t»l BETÉTEK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési 'dó Éves kamat. 1M Ft lelett (%) (EBKM) 1 hét 9,000 (9,13) 2-3 hót 11,500 (11,66) 1-2 hó 13,500 (13.69) 3 hó 13,500 (13,69) 6 hó 13,000 (13,18) Folyószámla 3,00 (3,04) 50 E FI—5 MFl 5-10 MFI 10 M Ft lelett Betétek éves kamat (N) EBKM eves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1 hó 13,500 (13,69) 13.625 (13,81) 13,750 (13,94) 3 hó 13,500 (13.69) 13$25 (13,81) 13,750 (13,94) 6 hó 13,000 (13,18) 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) CIB Classic Magánszámla látraszóló kamata: 0-100 E Ft-ig éves kamat (%) 3,500 EBKM 3,55 100 E Ft—500 E Ft 6,000 6.08 500 E Ft felett 10,500 10.65 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (mm. 501 Ft) évet kämet (%) EBKM 3 hónap 14,000 14,19 6 hónap 13,500 13,69 12 hónap 13,000 13,18 Lejárat előtti visszaváltás esetén: 30 napon belül: 0% 30 napon túl: fix 5% A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) EHM’ 1 hó 14,000 14,00 3 hó 14,000 14,00 6 hó 13,500 13,50 12 hó 13,000 13,00 • Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. HITELEK Érvtnyw: 1WS. július Hétéi Éves kamat (%) HUF prime rate 16,750 Lombardhitel magánszemélyek részére 300 E-5 M Ft-ig 19,750 5 M Ft felett 19,250 CIB^)0640 242242 A BANCA COMMEBCIALE ITALIAN* CSOPORT TAGJA Hirdetését naponta 84.000 VÁSÁRLÓ OLVASSA a írOLNAIONÉPÚJSAC-BAN, A Tolna *11 III* Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Felhívás A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ra Gazdaságfejlesztési Alapja által meghir­detett ANUGA 99. Kiállítás megtekintésére szervezett szakmai tanulmányúton való részvételre. A 3 napos, 40 fős autóbusszal 1999. október 12-14-re tervezett kiutazásra, amely Európa legnagyobb, kétévente meg­rendezésre kerülő élelmiszeripari kiállítá­sának megtekintését célozza, elsősorban az élelmiszer, élelmiszeripari gépgyártás, élel­miszer-csomagolás területén tevékenykedő tagjaink jelentkezését várjuk. A kiállításon szereplő termékek, ágazatok: általános élelmiszerek és alapanyagok, üzemi félkésztermékek; friss gyümölcs és zöldség, delikát- és reformételek; konzervek és fű­szerek, fagyasztott ételek, fagylaltok; ita­lok, tej és tejtermékek; kenyér és sütőipari termékek, élvezeti cikkek; hús, felvágott, szárnyas, hal, rákok és kagylók; kereske­delmi berendezések, nagykonyhai-, gyors- étkeztetési-, party felszerelések; csomago­lógépek- és anyagok; szolgáltatások, fran­chise. Az utazásra jelentkezés a Gazdaság- fejlesztési pályázatban kiírt feltételek sze­rint kitöltött pályázati űrlap benyújtásával lehet. A helyek lefoglalását a benyújtás dá­tuma szerint regisztráljuk. A kiutazás tá­mogatásaként a kamara az utazás és a vá­sári belépő költségét átvállalja, kamarai tagonként max. 2 fő számára. A kiutazó céget ebben az esetben 50.000 Ft/fő költ­ségtérítés és a saját napidíja terheli. A ta­nulmányút során kínált szolgáltatás: Uta­zás nyugati típusú autóbusszal. Elhelyezés 2 ágyas szobákban Köln környékén, közép- kategóriájú szállodában, félpanziós ellátás­sal (reggeli, vacsora), biztosítás, egyszeri belépés a vásárra. Pályázati adatlap besze­rezhető a kereskedelem fejlesztésen. Bőhm Rita, tel: 74/411-661, fax: 74/411-456. Az ANUGA ‘99-en a Vállalko­zói Központ kollektív standon a Tolna me­gyei élelmiszeripari cégeknek megjelenési lehetőséget, illetve cégképviseletet biztosít 20.000 Ft+ÁFA térítés ellenében, mely a cég prospektusainak (német illetve angol nyel­vű termékismertetők) elhelyezését és az ér­deklődők címének, névjegyeinek begyűjté­sét foglalja magában. A termékkel való megjelenés plussz-költségét és az egyéb fel­tételeket a Vállalkozói Központnál kérjük pontosítani. A kiállítási standon való meg­jelenésről a VK és a Kamara közös bizottsá­ga dönt. Amennyiben a kollektív standon megjelenni szándékozók a kamara csoport­jával szeretnének kiutazni úgy, hogy októ­ber 13-án üzleti tárgyalást folytassanak, de nem a TMKIK tagjai, a részvételi díj 15.000 Ft+ÁFA-val nő. A 7-es csapdája... A hetes adószámról van szó, melyet az Adózás rendjéről szóló törvény szerint az adóhatóság az olyan magánszemélyek ré­szére ad ki, akik nem minősülnek egyéni vállalkozónak, ilyen igazolványuk értelem­szerűen nincs. Sok állampolgárnak olyan „élő”, 7-es adószáma van, amit évek óta nem is használ, talán el is felejtette - pl. évekkel ezelőtt megszűnt a bérbeadási te­vékenysége, azóta számlát sem állított ki - de az APEH-felé ezt nem jelezte. Kellemet­len meglepetés érheti őket abban az eset­ben, ha egyéni vállalkozói igazolványt kí­vánnak kiváltani, mert az ügyintézés során vállalkozói adószámot a kamara részükre nem tud beszerezni, s az igazolványon fel­tüntetni, mert az egyablakos rendszerben olyan hibaüzenet érkezik az APEH-től, hogy „már van adószáma” (a hetes). Tekin­tettel arra, hogy ezt az adószámot nem az egyablakos rendszerben kapták, a kamará­nál megszüntetni sem lehet, így ezt csak a kérelmező kérheti az adóhatóságtól. Felhív­juk a figyelmet, hogy amíg valaki a 7-es adószámát le nem adta, addig semmikép­pen ne kérjen új vállalkozói igazolványt! APEH-AKTIflÁLIS A pénztárgépek 2000. év dátumváltásának problémája A 2000. év dátumváltásának problematikája a pénztárgépeket és taxamétereket is érinti. Az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottság a pénztárgépeket a gépek típusenge­dély száma alapján három kategóriába sorol­ta. Az 1. kategóriába tartozó gépek jövőre nem használhatók, mivel azok a 2000. év dátum­váltását nem tudják kezelni, nem is tehetők er­re alkalmassá, ezért az általuk kinyomtatott nyugta 2000. január 1-től nem felel meg az Áfa törvényben foglalt tartalmi követelmények­nek. A 2. kategóriába sorolt pénztárgépek a dátumváltást jelenleg nem tudják kezelni, de szakszerviz általi átalakítással - ha annak költ­ségeit a pénztárgép használó hajlandó viselni - erre alkalmassá tehetők. Abban az esetben, ha a pénztárgép tulajdonos az 1. kategóriába sorolt pénztárgépeket használja, vagy a 2. ka­tegóriába sorolt gépe van, és azt nem kívánja átalakíttatni, a pénztárgépet le kell selejtezni. Természetesen, ha az adózó 2000. január 1-től folytatni kívánja adóköteles tevékenységét, a selejtezéssel egyidejűleg gondoskodni kell az új, 2000. év konform pénztárgép beszerzésé­ről. A 3. kategóriába azok a gépek tartoznak, amelyek változtatás nélkül tovább használha­tók. A pénztárgép tulajdonos a gép típusen­gedélyszámát a gép által nyomtatott nyugta al­ján szereplő stilizált AP jel után található 9 je­gyű sorszámból állapíthatja meg. Ennek isme­retében az APEH Tolna Megyei Igazgatóság Ügyfélszolgálati osztálya: Szekszárd, Arany J. u. 5-11., tel: 74/501-400, és kirendeltségei; Dombóvár, Bezerédj u. 14., tel: 74/461-240, Paks, Dózsa Gy. u. 51-53, tel: 75/314-418, Ta­mási, Szabadság u. 11., tel: 74/471-758 kész­séggel állnak a pénztárgép tulajdonosainak rendelkezésére a tekintetben, hogy gépük mely kategóriába tartozik. A taxaméterek ese­tében csak a Multifax Kft. által forgalmazott 503 engedélyszámú RASE ‘93 típusú taxamé­terek nem tudják a dátumváltás problémáját kezelni, de szakszerviz bevonásával ezek is al­kalmassá tehetők a használatra 2000. január 1-től. Felhívás a „küszöbérték” alatt vallóknak jövedelemadó­bevallás kiegészítésre A napokban postázta a megyei APEH azokat a felhívásokat, melyek az ún. „küszöb alatt vallók­nak” szólnak, azaz akik önálló tevékenységet folytatnak, és az 1998. évi személyi jövedelem- adó bevallásukban a pénzügyminiszteri irány­elvben szakmánként és településenként megha­tározott jövedelemhatár alatti összegeket tüntet­tek fel. E jövedelemhatárok a mindenkori mini­málbérre, a tevékenység gyakorlás körülménye­ire, valamint a területi és szakmai sajátosságok­ra tekintettel kerültek kialakításra. A felhívás melléklete egy kétpéldányú többoldalas nyilat­kozat-nyomtatvány, melynek kitöltését útmuta­tó segíti. A nyilatkozatok bekérése azt a célt szol­gálja, hogy az önálló tevékenységet folytató ma­gánszemély számot adjon az előző adóévben szerzett összes jövedelem felhasználásáról; ki­adásairól, ráfordításairól, befektetéseiről, vala­mint azok forrásairól. Az adóhatóság a nyilatko­zat alapján megvizsgálja, hogy a bevallott jöve­delem és egyéb forrás elegendő fedezetet nyújt­hatott-e a felhasználásokra. Amennyiben nem, az adóhatóság jogosult az adóalapot becsléssel olyan összegben megállapítani, mely a tevé­kenység jellegére, az eset összes körülményére tekintettel valószínűsíthető. Az 1998. évre vonat­kozóan elvárt jövedelemhatárok a pénzügymi­niszter 7002/1998. (Pk. 18.) sz. irányelvében ta­lálhatók, a Pénzügyi Közlöny 1998. december 29-i 18. számában közzétéve. A felhívást kapott magánszemélyek élhetnek önellenőrzési joguk­kal, azaz bevallásuk jövedelmi adatait önellen­őrzési pótlék fizetése mellett módosíthatják, adófizetésüket kiegészíthetik. Ha az önellenőr­zéssel módosított személyi jövedelemadó alapja elérte a fenti irányelvben szereplő összeghatárt, akkor elegendő a nyilatkozat személyi adatokat tartalmazó részét, valamint a IV. fejezetét kitöl­teni és aláírva visszaküldeni. A visszaküldésre előírt határidőt minden esetben be kell tartani, mert ennek elmulasztása, vagy a feldolgozhatat­lan, pontatlan tartalmú kitöltés szankciót von maga után. Az adóhatóság egyébként a vissza­küldött nyilatkozatokat az adótitokra vonatkozó szabályok szerint kezeli, felhasználás után meg­semmisíti, melyről az érintetteket értesíü. APEH TM Igazg., Szekszárd mr Az APEH nyomozói tekintélyt teremtettek maguknak Kockázatossá vált az adócsalás Február óta, vagyis amióta az APEH Bűnügyi Igazgatósága megkezdte működését, 736 ügyben rendelt el nyomozást. A bejelentések, illetve a feljelentések csaknem fele az állami szervezetektől - adóhatóság, rend­őrség, vám- és pénzügyőrségtől - származik, a többi a lakosságtól. Burillák Attila, az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal szóvi­vője a Ferenczy Europressnek elmondta, hogy az adónyomo­zók által vizsgált eddigi ügyek mintegy 13-14 milliárd forint sorsát érintik. A „legfertőzöt­tebb” területnek Budapest és Pest megye számít, igaz, itt mű­ködik a bejegyzett vállalkozások kétharmada, de ugyancsak sok munkája akad az adónyomo­zóknak az ország keleti határvi­dékein. A szóvivő szerint komo­lyabb kényszerítő intézkedésre eddig még nem volt szükségük a nyomozóknak. Időnként a szö­kések megakadályozása érdeké­ben kattan a bilincs - elsősor­ban a külföldi állampolgárok csuklóján. A bűnügyi igazgató­ság állományának tekintélyét az alapozta meg, hogy többségük kétdiplomás, 41-42 év átlag élet­korú, komoly rendőrségi és adó­ügyi tapasztalatokkal rendelke­ző szakember. A vizsgált ügyek közül 130 esetben már elkészült a vádeme­lési javaslat. A legnehezebb az úgynevezett „fehérgalléros bű­nözés” felgöngyölítése, amely­nek szálai általában az egész or­szágot befonják. A leggyakorib­bak az adó- és társadalombizto­sítási csalások, a fiktív számlák alapján történő áfa-visszaigény­lés, valamint a csődbűntett. Az adónyomozók a lakosság­tól származó névtelen bejelenté­sekkel is foglalkoznak. A többi között így derült fény arra, hogy egy 70-80 főt foglalkoztató szek­szárdi kft. feketén fizette munká­sait. A közterhek megtagadásá­ból származó kár ebben az eset­ben 50 millió forintra rúgott. Nagy fogásnak számított az a Heves megyei üzletember, aki 1994-től 1998 végéig 22 vállal­kozás nevének felhasználásával 400 millió forintról szóló fiktív számlát könyvelt el. A házkuta­tás során 134 millió forintnyi adóhiányra derítettek fényt az adónyomozók. n. zs. Lassul a mérleghiány növekedése A szakértők szerint biztatóak a közzétett adatok h A folyó fizetési mérleg havi hiánya az előzetes adatok szerint júniusban 372 millió dollár volt, így a hiány az első félévben eléri az 1,207 milli­árd dollárt - közölte kedden a Magyar Nemzeti Bank. A folyó fizetési mérleg tavaly az első félévet 905 millió dollár deficittel zárta. A tavaly júniusi deficit 478 millió dollár volt. A jegybank szerint a hiányt a ke­reskedelmi mérleg behozatali többletének növekedése, valamint a tőke- befektetésekhez kapcsolódó jövedelemkiáramlás határozta meg. A folyó fizetési mérleg féléves számai jobbak a vártnál, az egyensúlyi folyamat romlása megállt, s kedvező, hogy a tava­lyinál kisebb profitkivonás a be­áramló működő töke megduplá­zódásával együtt következett be - hangoztatják a gazdaságkuta­tók a kedden közzétett féléves adatokról. Hegedűs Miklós, a GKI Gaz­daságkutató Rt. ügyvezető igaz­gatója elmondta: jóllehet a tava­lyi félévhez képest az egyensúly romlott, a mostani fizetési mér­leg adatai több vonatkozásban is igen biztatóak. Szerinte a be­fektetői bizalom erősödését jel­zi, hogy az első félévben több mint 1,5 milliárd dollár tőke áramlott az országba. Ehhez ha­sonlóan pozitívnak ítélte, hogy az első félévben 250 millió dol­lárral kevesebb profitot vontak ki az országból, mint egy évvel korábban. Leszögezte: a folya­matok az első negyedévhez ké­pest kifejezett javulást mutat­nak, s az idegenforgalom is job­ban teljesített a vártnál.- Az adatok alapján úgy vé­lem, az idén már nem kerül sor érdemi, az egyensúly kiigazítá­sát szolgáló lépésekre - mondta Belyó Pál, az Ecostat Gazdaság- elemző és Informatikai Intézet igazgatója. Kifejtette: a mérleg a vártnál kedvezőbben alakult, ám a hiány növekedésének to­vábbra is reálgazdasági, elsősor­ban külkereskedelmi okai van­nak. A külkereskedelmi egyen­leg romlik: a behozatal gyorsab­ban nő, mint az export. Az Ecostat igazgatója szerint az egyensúlytalansági problémák az idén már nem oldódnak meg, de a folyó fizetési mérleg deficitje legfeljebb 2,9 milliárd dollár lesz ebben az évben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom