Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-04 / 180. szám

4. oldal Megyei Körkép 1999. augusztus 4., szerda — Dombóvár Es Környéke Dávid János, a Dombóvári Lovas Egyesület tagja hibát­lan hajtással a hetedik helyet szerezte meg a vasárnap Tö­kölön megrendezett fogatversenyen. A Pest megyei telepü­lésen nagy közönségsikert aratott a szintén Dombóvárról érkezett ifjabb Szabó Sándor is, aki pónilovával tartott ügyes csikósbemutatót. fotó: gottvald károly Dombóvár központjában megkezdték az 1959-ben átadott, ám közel harminc éve üresen álló víztorony előké­szítését a felújítását megelőző statikai vizsgálatokhoz. A hét elején a helyi tűzoltók a Dombóvár és környéke Víz- és Csa­tornamű Kft. szakembereivel közösen eltávolították az építményről a reklámtáblák tartószerkezeteit. fotó: bakó Itt adhatja fel hirdetését: TIEGEL UTAZÁSI IRODA Dombóvár, Ady u. 9. - Tel./fax: 74/466-222 NAGY ZSOLT Dombóvár, Hetényi u. 6. - Tel.: 30/3350-932 Kaposszekcső visszakapta ereklyéjét „Pecsétnyomóink őrzik a múltat!” Különös levelet kapott április végén Tóth Imre, Kaposszekcső polgármestere a Baranya megyében lévő, Dunaszekcső pol­gármesterétől, Hegedűs Györgytől. Az irat arról számolt be, hogy a Duna menti Szekcső önkormányzatának tulajdonában van egy olyan pecsétnyomó, amelyről ez idáig azt hitték, hogy őket illeti. A pecsét a Bajától északra fekvő Ersekcsanádról, egy régi épület bontásakor került elő még 1993-ban. Innen ér­tesítették a dunaszekcsőieket, akik tízezer forintért megvették és sajátjukként büszkélkedtek vele mindaddig, amíg meg nem mutatták azt a pecsétek avatott ismerőjének, dr. Bezerédj Győzőnek. A pécsi történész azt állapította meg, hogy az 1724- ben készült pecsét Kaposszekcsőé. Hosszas távoliét után az „ereklye” nemrégiben visszakerült a Tolna megyei faluba. A felirat megfejtőjét a községben élő Gyarmati Gyöngyi, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem harmadéves történész hallgatója faggatta a pecsétről. hatalmi jelvénye a pecsét­nyomó, a viasz, a papír, a pálca és a láda volt. Ők az általuk hi­telesített okmányok aljára fel­jegyezték, hogy „kezünk ke­resztvonásával és községünk élő pecsétjével”.- Gyakran kerülnek elő az 1700-as évekből származó pe­csétek?- Baranya, Tolna és So­mogy megye pecsétjeit kutat­tam, tehát erről a régióról tudok elsősorban nyilatkozni. Mun­kám során megtudtam, hogy Baranyában a múlt század vé­gén élt egy olyan - a közigazga­- Mi alapján állapította meg, hogy melyik településé volt a nyomó?- Régebben Dunaszekcsőt és Kaposszekcsőt is csak egy­szerűen Szekcsőnek hívták. A köztük lévő távolság miatt ez nem okozott félreértéseket. A levéltárban végignéztem szá­mos iratot, amiken különböző falvak pecsétjei láthatóak és ki­derült, hogy a Szekcső nevét őrző pecsétlenyomat az Ester- házy-birtokokra vonatkozó pa­pírokat hitelesítette. Dunaszek­cső - ellentétben Kaposszek- csővel - sosem volt az Esterhá- zyaké, így egyértelművé vált, hogy a nyomó a Tolna megyei községé volt.- Mi látható a pecséten ?- A képmező alján vonalak jelzik a szántóföldet, amelyen különböző nagyságú gabona­szálak állnak. A gabonatábla elején kalapos férfi látható, aki jobb kezében szekercét, a bal­ban pedig sarlót tart.- A mezőgazdasági tevé­kenység ma is meghatározó a falu életében, ezért érthető a sarló feltűnése. Mit jelképez a szekerce?- A törökök 150 éves uralma alatt a szántóföldek nagy része elvadult. Az oszmá­nok kiűzése után új telepesek érkeztek a térségbe, akik ap­ránként kiirtották a bozótot és ismét felszántották és bevetet­ték a korábban már művelt föl­deket. Az irtásra utal a sze­kerce. Egyébként főleg a feudá­lis korra jellemzőek a rajzos pecsétek, hiszen akkor még az emberek 98 százaléka analfa­béta volt és csak a jellemző mo­tívumok alapján ismerték fel saját falujuk pecsétjét. A vizs­gált pecséten egy latin nyelvű felirat is látható: Sigi Pagi Szekcső, vagyis Szekcső falu jele. Általában csak ennyit írtak rá, de azt mindig feltüntették, hogy falu-e vagy mezőváros az adott település. Az oppidium „rang” elnyerését azért volt fontos hangsúlyozni, mert olyan kiváltságokat jelentett, mint például a vásártartás.- Mindig latin nyelvű a pe­csétek felirata ? A kaposszekcsői pecsét- Gyakori volt a latin, de nem kizárólagos. Az 1840-es évektől egyre több lett a ma­gyar nyelvű feliratok száma, de készültek német és horvát nyelvűek is. Tolna megyében több a magyar nyelvű, Bara­nyában pedig a latin felirattal ellátottak a jellemzőek.- A pecséteket kovácsok ké­szítették.- Életmódjuk miatt vándor-, vagy cigánykovácsoknak ne­vezték őket. Munkájuk során nem csak lovakat patkoltak' hanem többek között pecsét­nyomókat is készítettek. Mű­veltségük különböző fokon állt: voltak közöttük tanultak, de akadtak nagyon primitívek is. Erre könnyen rá lehet jönni, mégpedig abból, hogy a pecsé­ten a feliratot tűkörírás szerint kell elkészíteni, hiszen ha le­nyomjuk, így olvasható el he­lyesen. Ezt közülük sokan nem tudták és ezért fordítva vésték rá a feliratot.- A pecsétet kizárólag hite­lesítésre használták?- Igen és nagyon vigyázták rá, mert ez volt a legfontosabb hitelesítőeszköz. A falusi bíró FOTÓ: BAKÓ JENÓ tásban dolgozó ember -, aki összegyűjtötte és őrizte a pecsé­teket. Sajnos 1950-ben egy olyan igazgató került a pécsi levéltár élére, aki mindet ki­dobta. Az ország egész terüle­tére széthordott pecsétek között volt olyan, amelyikre egy mű­vészember nyakában akadtam rá: átfúrva medálként használta. Tolna megyében a pecsétnyo­mók közül nagyon sok bekerült a szekszárdi levéltárba, ahol ma is megtalálhatók.- Mitől értékesek a pecsé­tek?- Külön kell választanunk a piaci értéküket és a kutatók számára fontos szempontokat. A település gazdagsága hatá­rozta meg, hogy milyen anyag­ból készítették a pecsétnyomó­kat. A legtöbb rézből van, de készült aranyból, ezüstből, sőt vasból is. Az én szememben a véset művészi kidolgozásán kí­vül sokat, jelent az, ha a pecsét­nyomó régi. Tolna városának például még a török előtti idők­ből való a pecsétje, de a ka- posszekcsőiek 1724-ben készí­tett nyomója is értékes. Gyarmati Gyöngyi Hírmondó Gyulaji gyerekek Gunarasban A kistérség gyermekjóléti feladatait ellátó „Kapasz­kodó” Humán Szolgáltató Központ által működtetett gunarasi napközis táborban a dombóvári gyerekeken kí­vül az elmúlt hetekben ko- csolai, szakcsi és attalai diá­kok üdültek, jelenleg pedig gyulaji általános iskolásokat látnak vendégül. Képzőművészek látogatása A mosdósi képzőművészeti alkotótábor résztvevői au­gusztus kilencedikén meglá­togatják a Dombóváron élő festőművészt, Csonka Sán­dort. A mester Bajcsy-Zsi- linszky utcai műtermét és készülő képeit mutatja meg vendégeinek. Vasútfelújítás dombóváriakkal A MÁV Rt. az elmúlt két esztendőben hatvan millió forintot fordított a balaton- fenyvesi kisvasút felújítá­sára. A dombóvári székhe­lyű MÁV BK Kft. dolgozói rövidesen befejezik a csisz- tafürdői pályaszakasz re­konstrukcióját, ezzel újabb néhány kilométeren válik a korábbinál biztonságosabbá a közlekedés. A Bereken át­haladó nosztalgiavonat iránt a hazai és külföldi turisták érdeklődése az idén jelentő­sen megélénkült. Ál lás Ajánló A Tolna Megyei Munkaü­gyi Központ Dombóvári Ki- rendeltségén a következő ál­láshelyeket tartják nyilván és ajánlják az érdeklődők figyelmébe. Keresnek szerkezetlaka­tost, lángvágót, mechanikai műszerészt, hegesztőt, tar­goncavezetőt, vegyésztech­nikust, pultost, takarmány­keverőt, téglagyártót, esz­tergályost, vízvezeték-sze­relőt, kőművest, személy- és vagyonőrt, játékösszerakót, utókalkulátort, vegyészmér­nököt, biztosítási tanács­adót, gépészmérnököt, mű­tőssegédet, betegvezetőt és parkgondozót. A felsorolt álláshelyekről a Dombóvár, Bezerédj utca 14. szám alatt található ki- rendeltségen személyesen és a 74/466-338-as vagy a 74/466-835-ös telefonszá­mok egyikén kérhető részle­tes információ. Nem a szervezeti formától függ a siker, vagy a bukás! Néhány napja egy lapunknak adott interjúban Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszerveze­tének elnöke azt állította, hogy jelenleg bukdácsol az 1997. ja­nuárjában alapított Dombóvári Művelődési Ház Közhasznú Társaság. A szóba hozott cég ügyvezető igazgatójának, Far­kas Jánosnak erről egészen más a véleménye.- Elsősorban szeretném le­szögezni, hogy egy kultúra- közvetítő szervezet tevékeny­sége és annak eredményessége legalább három dolgon alapul - kezdte mondandóját a fiatal szakember. Ezek közül egyik fontos elem az adott település közösségének tényleges igé­nye, a másik az országos és a helyi vezetés kultúrafinanszí­rozása, valamint nem utolsó sorban az igényeket kiszolgá­lók elhivatottsága, érzékeny­sége és aktivitása. Nem a szervezeti forma az, ami a sikert vagy a bukást elői­dézi, mivel a formát a helyi vi­szonyok feltárása, feldolgo­zása és az azt létrehozó felelős döntés határozza meg. Én személy szerint óvakod­nék bármilyen formációról való határozott ítéletalkotástól abban az esetben, ha nem is­merem pontosan az összes odasorolható intézmény, társa­ság vagy szabadidős egyesület múltját, jelenét és jövőbeni el­képzeléseit.- A szakszervezeti vezető ál­tal a dombóvári mellett meg­említett hajósi és tatabányai negatív példákról Önnek mi a véleménye?- Hajós egyedi eset. A falu idegenforgalmon és vendéglá­táson alapuló életének össze­rendezését egy korábban is ezen a területen dolgozók által alapított betéti társaság pró­bálta meg. Tatabányán - a megyei mű­velődési központok megszün­tetésének idején - elsőként kí­sérelték meg közhasznú társa­sági formában megmenteni a tevékenységet és a munkahe­lyeket. A cégen keresztül az első pofont már megkapták a város kultúra iránt érdeklődő lakói, ugyanis a feladat finan­szírozását biztosító szerződést módosította a fenntartó ön- kormányzat és a korábban adott összeg felével járult hozzá a közhasznú társaság működéséhez. Nem számít csodának, ha egy ilyen mérvű elvonást az adott cég nem él túl. A legnagyobb problémát abban látom, hogy sem az ön- kormányzati kulturális intéz­mények, sem az ugyanezen a területen működő gazdasági társaságok számára az illetékes minisztérium nem szavatolja a korábbi tevékenység finanszí­rozását, ha abból a helyi vagy a megyei önkormányzat egyik napról a másikra „kiszáll”.- Mi a helyzet az Ön által vezetett céggel?- Hogy bukdácsol a Dom­bóvári Művelődési Ház Kö­zösségi Szolgáltató Közhasznú Társaság - aki ezt nyilatkozta, az hat esztendővel ezelőtt szakszervezeti tagtoborzáson járt városunkban. Akkor és ké­sőbb több fórumon is azt ígérte, hogy a központi feladat­finanszírozást és a foglalkozta­tási garanciát az érdekképvise­leti szerv be fogja építtetni a közművelődési törvénybe. Az Országgyűlés által elfogadott jogszabály azonban ezt a na­gyon fontos két elemet nélkü­lözi, tehát a kulturális intézmé­nyek és cégek zavartalan mű­ködését ma a törvényi háttér nem biztosítja megnyugtatóan. A velünk kapcsolatban említett „bukdácsol” vádat csak azért nem tekintem rágalmazó, hitel­rontó peralapnak, mert nem el­sősorban . vagyunk gazdasági társaság. A kijelentés egyéb­ként minden valóságot nélkü­löz. Cégünk sem tesz mást, mint az intézmények többsége, azaz a vállalkozási tevékeny­ségből befolyó pénzt a „kultúra házának” fenntartásra, működ­tetésre fordítja. Szakmailag sértőnek érezném a kijelentést, ha azt bármilyen informálódás megelőzte volna. Azonban a Tamási közművelődési helyze­tének megítélésre felkért szak- szervezeti vezető ezt nem tette meg sem a művelődési házat használó dombóváriak, sem a fenntartó önkormányzat, sem cégünk vezetésének körében.-glaub-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom