Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-28 / 200. szám

4. oldal 1999. augusztus 28., szombat Megyei Körkép — Tolna És Környéke Hosszúnak tűnő nyári szünet Faddiak a Balaton partján Faddi gyerekek balatoni tá­borozásáról küldött levelet szerkesztőségünkbe Sopo- nyai Mihályné. A hosszúnak tűnő nyári szü­netből egy igen kellemes he­tet a Balaton partján töltött el harminchat faddi kisdiák. Az időjárás is kegyeibe fogadott bennünket, mert egész héten nagyon jó idő volt. A fürdésen kívül sok egyéb programon vettünk részt, pl. kirándultunk: vonattal Bada­csonyba, hajóval Balatonbog- lárra, gyalog Révfülöpre. Ezen kívül volt éjszakai túra, majd édesség gyűjtögetés a sötétben, akadályversenyek, tréfás játékos versenyek, bál, tátika, disco. A szabadidőben a gyermekek ajándékokat is készíthettek szüleiknek, test­véreiknek. Az összes körülöttünk levő tábor lakóival megmérkőztek a fiúk fociban és kosárlabdá­ban. Gyönyörködhettek a nap- fogyatkozás szépségeiben is. A Paksi Atomerőmű jóvoltá­ból egyetlen gyermeknek sem hiányzott a szeméről a védő- szemüveg, mely biztosította, hogy senki ne menjen haza szemkárosodással. A táborban rajtunk kívül harmincöt Tolna megyei va­kációzó és az ország külön­böző pontjairól érkezett negyvenöt siket fiatal is volt. Csodálatos élmény volt ilyen különös, értékes, „más” em­berekkel együtt tölteni egy hetet. A gyerekek étkeztetéséről négy faddi - csodálatosan főző - szakács néni gondos­kodott. A táboroztatás költsé­geihez a szülőkön kívül a faddi önkormányzat és az ISM pályázati pénzzel járult hozzá. A kölesdi „helytörténeti olvasókönyv”, a Kö­lesdi Füzetek II. kötetét jelentette meg a helyi önkormány­zat, Szent István ünnepe alkalmából. (Az első kötetet 4 évvel ezelőtt adták ki.) A második füzet Kocsis György polgármes­ter előszavát is tartalmazza, melyben az elöljáró méltatja Kö- lesd Község Honismereti Körének több, mint két évtizedes munkáját, annak újabb gyümölcsét. A kötet három nagyobb témát foglal össze, dr. Kiszler Gyuláné szerkesztésében. A Határjárás Kölesden című rész a falu földrajzi neveinek gyűj­teményét és néprajzi magyarázatát mutatja be. A hátország történetéből című fejezet a falu 1944-45-ös háborús emlékei­ről szóló, korábban elhangzott hangjátékot rögzíti. A harma­dik rész dr. Kiszler Gyuláné tanulmánya a település 1848-49- es történetéről. fotó: ótós Réka Ifjú tévések bemutatkozása Hogy a diákok ne vehessék észre Hága Lászlóné fotó: gottvald A faddi TV-stáb a múlt hétre tervezett - előre beharango­zott - televíziós bemutatko­zása egy technikai malőr mi­att elmaradt. Az illetékesek jövő héten pótolják a mulasztásukat. Csütörtökön 17 óra után né­hány perccel az Alisca Rá­dióban élő riport hangzik el a fiatal faddi alkotókkal, ezt követően pedig az RTV kép­csatornán lesz látható az ifjú tévések első műsora. (Folytatás az 1. oldalról.) — A döntés előtt úgy tűnt, a tolnai pedagógus társadalom sokáig nem hitte el, hogy ilyen intézkedésre egyáltalán sor ke­rülhet. — Az intézményi struktúra átalakítása lehet, hogy váratlan volt, de arra mindenképpen számítani lehetett, hogy előbb- utóbb valamit lép az önkor­mányzat. Talán az „altatott el” bennünket, hogy az utóbbi idő­ben minden évben szóba került ez a téma, de végül mindig elült a „vihar”. Tavaly novemberben viszont már lehetett hallani, hogy elszánta magát a képvise­lőtestület a változtatásra. De azt talán senki nem gondolta, hogy ennyire drasztikus lesz a lépés. Az első reakciónk a döbbe­net volt: ezt? és ilyen gyorsan? Mert annyira az utolsó pillanat­ban született meg a döntés. Sokkal szerencsésebb lett volna, ha májusban, vagy leg­alább júniusban döntenek. Ak­kor nem lett volna az elmúlt há­rom hetünk egy nagy kapkodás. A gazdasági vonalon ilyenkorra már tisztán láttunk volna. Most egy teljes éves zárást kell csi­nálni, és ez óriási munka. — A leköszönő egykori mö- zsi igazgató úgy fogalmazott a Népújságban, hogy sajnálja azt az embert is, aki nem tudja, mit vállalt. Akár Önre is gondolha­tott. — Valóban. Váratlanul ért a dolog, én úgy gondoltam, mást fognak felkérni erre a posztra. Hogy mégis rám esett a válasz­tás, az talán annak tudható be, hogy - úgy érzem -, a mi isko­lánk optimálisan működött. Mi mindig megléptük azokat a szi­gorításokat, amit az önkor­mányzat elrendelt. Ezért mond­ták is ránk, hogy nagyon óvato­sak vagyunk. — Ha nem Önt kérik fel az új, egységes intézmény igazga­tójának, Ön is távozott volna, mint a másik két volt igazgató tette? — Nem. Vállaltam volna a munkát. Biztos, hogy nem esett volna jól, ha tagintézmény ve­zetőként sem gondolnak rám, de az is biztos, hogy akkor sem hagytam volna ott az iskolát. Két főiskolás gyerekkel ugyanis nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt megtehes- sem, és nem mellesleg nagyon szeretek tanítani. — Említette a döntés utáni kapkodást. Melyek azok a leg­égetőbb problémák, amelyeket meg kellett oldani? — Elsősorban tisztázatlan munkajogi kérdéseket kellett rendbe tenni, és ki kellett vá­lasztani az új vezetőket. Sze­rencsére ezen már túl vagyunk. Nagyon sajnálom, hogy a két korábbi iskolaigazgató elment. Tudtunk volna nekik munkát biztosítani. Nagyon jó szakem­bereket veszített a város. De megértem az indokaikat. — Új vezetőként mit tapasz­talt a két másik iskolai tagin­tézménynél? — Másképp oldottak meg bizonyos dolgokat, mint ahogy az nálunk, a Wosinsky-ben megszokott volt. Gazdasági téren az átadás-átvétel még nem történt meg. Kíváncsian várom, hogy a zárás után mi­lyen mérleggel vesszük át az in­tézményeket. — Ebben az új helyzetben mennyire kötődik Ön a Wo- sinsky iskolához? — El kell felejtenem, hogy a Wosinsky iskola vezetője va­gyok. A Wosinsky-ben a gya­korlati vezetői feladatokat a he­lyettesem végzi. Mint a teljes intézmény igazgatója, most a másik két iskolának kell na­gyobb segítséget nyújtanom, mert a tapasztalt vezetők ott felálltak, és újak kerültek a he­lyükre. — A tagintézmény vezetők­nek mennyivel lesz több munká­juk? — Való igaz, hogy keve­sebb pénzért és nem igazgatói pótlékért másfél ember munká­ját kell, hogy ellássák, ugyan­akkor munkájukat minden isko­lában munkaközösség vezetők segítik. A vezetők munkája te­hát több, a beosztott pedagógu­sok esetében viszont nemigen lesz változás. — Ebben az új helyzetben, egyfelől az önkormányzat, más­felől a tagintézmények „szorí­tásában”, hogy látja az intéz­mény-átalakítást? — Ha ezt most nem lépte volna meg a város, akkor lehet, hogy megint a fűnyíró elv mű­ködött volna. És az sem lett volna jó. Azt például biztosan tudom, hogy a mi intézmé­nyünktől egy fillért nem lehe­tett volna már elvonni, mert az a működést veszélyeztette volna. Ugyanezt mondta a má­sik két intézményvezető is, én pedig ezt nem kérdőjelezem meg. Tény, hogy ez az intézkedés a bérek területén nem hoz óriási megtakarítást. Abban viszont van logika, hogy ha a létreho­zott egyetlen nagy intézmény­ben egy kézben van a tervezés, az irányítás, akkor nem lehet több felé „partizánkodni”. A tagintézményekben egyébként a kollégák korrektek voltak, meghallgatták az elkép­zeléseimet. Úgy érzem, az első döbbenet után beletörődtek a helyzetbe. A tantestületek egy­ségesek voltak abban a tekin­tetben, hogy a gyerekek érde­kében úgy kell tovább dol­gozni, hogy a diákok az egész­ből semmit ne vehessenek észre. Az pedig, hogy a jövőben milyen csoportösszevonásokra lesz szükség, nem a struktúrán múlik, hanem a gyereklétszám­tól függ. — Hétfőn szülői fórum lesz, mint ahogy az az oldal hírei kö­zött is olvasható. — Szerettem volna, ha erre korábban sor kerül. Ha nem ilyen későn születik meg a dön­tés, akkor ezt jobb lett volna előtte megtenni. A városban kü­lönféle rémhírek terjedtek el az intézkedés következményeivel kapcsolatban, ami azért történ­hetett meg, mert ez a fajta tájé­koztatás elmaradt. Most már úgy tűnhet, hogy magyarázzuk a bizonyítvá­nyunkat. Biztos, hogy elkés­tünk, de meg kell csinálni. így tisztességes. És aztán kezdődik a tanév. Most már elsősorban nyuga­lomra van szükségünk. -s­„Óravétel” Egy héttel ezelőtt, ezen az oldalon jelent meg a Sütő Gábor „énsége” című írás, amelyben az alábbi mondat- részlet is szerepelt: Sütő Gábor most egy ideig Mol­nár M. György festőmű­vésztől „vehet órákat”. A festőművész a cikk megjelenése után közölte az írás szerzőjével, hogy a „vehet órákat” kifejezés vé­leménye szerint nem sze­rencsés, sőt, sértő számára. Kérte, hogy az alábbiak sze­rint helyesbítsük az óraa­dásra vonatkozó utalást: Molnár M. György - meg­ismerve Sütő Gábor képeit - felajánlotta az általa tehet­ségesnek ítélt alkotónak, hogy egy évig ingyen fog­lalkozik vele. A festőművésztől elné­zést kérünk, azzal együtt, hogy a cikk szerzőjének vé­leménye szerint órákat „venni”, illetve „adni” térí­tésmentesen is lehet, más­részt, hogy az sem elíté­lendő dolog, ha valaki tudá­sának átadásáért esetleg pénzt kér, vagy fogad el. —s— Hír-Forrás Tájékoztató fórum a szülőknek Mint arról már korábban hírt adtunk, augusztus 30- án, hétfőn délután 6 órától Tolnán, a Wosinsky iskola melletti, városi sportcsar­nokban dr. Szilák Mihály polgármester ad tájékozta­tást a szülők számára az ok­tatási intézmények nemré­giben lezajlott átszervezésé­ről, a jelenlegi struktúráról, az új intézmény létrehozá­sának szükségességéről és annak működéséről. A ko­rábbiakhoz képest új infor­máció, hogy az átalakítással kapcsolatos kérdésekre a polgármester és az új intéz­mény vezetője, Hága Lász­lóné igazgató válaszól. A rendezők szeretettel várnak minden érdeklődőt. Előkészületek a csatornázásra Hétfőn reggel 9 órakor a medinai községházán kerül sor a közös szedresi-medi- nai szennyvízcsatorna beru­házás kivitelezésére pályázó cégek (tizenketten adtak ajánlatot) előminősítésére, a lebonyolító cég képviselő­jének, valamint a két ön- kormányzat vezetőinek részvételével. Másodszor is elkészül a kikötői út Tavaly, 1998. október 15-én adták át a bogyiszlói dunai kikötőt a községgel összekötő, mintegy 2 kilométeres aszfaltutat, amely véglegesen 3 év múlva készül el. A kikötői út ünnepélyes átadá­sán volt minden, ami az ilyen örömteli eseményhez dukál, ám az útban nem sok öröme lelt a beruházónak, a helyi önkor­mányzatnak, és az önerőt bizto­sító helyi szövetkezetnek. Szinte órákkal az átadás után megfogalmazódtak a minőségi kifogások, kiderült, hogy az út „terhelhetőségi elégtelenség­ben” szenved, ami egy főleg nehéz teherautók által használt „sztráda” esetében elég súlyos gondnak látszott. A beruházó a mintegy 54 millió forintba kerülő út költsé­gének - eddig - csak egy részét fizette ki, a kivitelező pedig vállalta, hogy orvosolja a prob­lémát, egy viszony­lag olcsóbb, ún. bi­tumenitatásos mód­szerrel. Ennek lé­nyege, hogy a „régi”, töredezett aszfaltrétegre zúza­lékot szórnak, és azt bitumennel perme­tezik be. A napok­ban elkészült új, ru­galmas réteg a terhe­lés alatt „összeérik” az eredeti aszfalttal, és kb. három év múlva egy végső fe­lületi burkolatot kap. A következő helyhatósági válasz­tásokig tehát vélhe­tően másodszor is elkészülhet a kikö­FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY tői Út. -es­RendőrŐrs Munkatársa pénzét - tízezer forintot - lopta el egy férfi Tolnán, az Aldunasoron mű­ködő állattartó telepen, ki­használva, hogy a kollégája alszik. A tettes lebukott, el is ismerte a lopást, ám a tízezer forintból akkorra már csak 3200 maradt. Orvhalászokat füleltek le a természetvédelmi őrök a tol­nai Lehőczi holtágon. A tol­nai és bogyiszlói rabsicok 40 kiló halat vettek ki a vízből, mintegy 22 ezer forint érték­ben. Az orvhalászoktól körül­belül 450 méter leshálót is le­foglaltak. Hajnalban bukott le két tol­nai orvhalász, akik a rabsicok körében az utóbbi időben népszerűvé vált pécsváradi halastóból 120 kiló halat zsákmányoltak, ugyancsak leshálóval. A tolnai férfiakat a szekszárdi rendőrkapitányság nyomozói fogták meg, még mielőtt azok árulni kezdték volna a lopott portékát. A tolnai Czikk-halas boltban az eladó figyelmetlenségét kihasználva, annak tárcájából egy ismeretlen fiatalember 40 ezer forintot lopott el ezen a héten kedden, délután 3 óra tájban. Az elkövető 20 év kö­rüli, kb. 175 centi magas, ke­rek arcú, rövid, fekete hajú, kreol bőrű, fekete alapon pi­ros csíkos pólót viselt. A rendőrség kéri a lakosságot, ha az illetővel kapcsolatban információval tudnak szol­gálni, jelezzék a tolnai rend­őrőrsön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom