Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-27 / 199. szám
4. oldal Megyei Körkép 1999. augusztus 27., péntek — Bonyhád Es Környéke A lelket a művészetek csiszolják Rónai Józsefnét nemcsak Bonyhádon ismerik jól, megyeszerte, sőt az országban és több németországi településen ismerik a tevékenységét. A Vörösmarty iskola tanára leginkább a kórusvezetést szereti, de igen nagyra értékelik azokat az eredményeket is, amelyeket a nemzetiségi német nyelv oktatásában elért. Sokáig ő vezette a megyei könyvtár német olvasótáborát Nem meglepő, hogy a bonyhádi képviselőtestület neki is odaítélte a kiemelkedő pedagógustevékenységért járó Merész Konrád-díjat. — Hogyan indult a pályája? — Nehezen, de mégis érdekesen. 1966-ban a pécsi tanárképzőn végeztem magyar-né- met-ének szakon. Három, párhuzamos osztályban tanítottam éneket, akkoriban külön tanítottuk a fiúkat és a lányokat. Nem volt könnyű. Ráadásul - alacsony termetem miatt érdekes dolgok történtek velem. Elég gyakran előfordult, hogy tanár kollégáim diáknak néztek és mondjuk kizavartak a folyosóról a szünetben .. . — Kedvence a kórus .. . — Igen, amint kikerültem, elkezdtem újraszervezni a kórust. Már gyermekkoromban cikói diákként megcsodáltam a bonyhádi énekkart, a karnagy akkor Bács Klára volt. — Már az első kulturális szemlén arany minősítést kaptunk, ezt aztán nagyon sokszor megismételtük. A kórus létszáma egyre nőtt, volt olyan év, amikor száznégy tagja volt az iskola énekkarának. — Miért szereti a kórusmunkát? — Ez a szerzővel való együtt alkotást jelent, másrészt nagyon jó látni a gyerekek arcát, boldog tekintetét, amikor önfeledten énekelnek. A daltanulás nemcsak azt jelenti, hogy megtanulunk egy dallamot és egy szöveget. Mindent elének- lünk, ami a dalban benne van, s ez akkor sikerül; ha szívvel, lélekkel beleadunk mindent. — Volt idő', hogy három gyermekkórusa volt a városnak. Ma a három általános iskolának van egy... — Ahogy nőtt a kínálat, a gyerekek úgy találtak maguknak mindenféle más elfoglaltságot. Merthogy a kórus - amellett hogy sok örömöt jelent - nagy fegyelmet és rendszerességet igényel. A kórusvezetők jelenleg gyesen vannak a másik két iskolában, nálunk pedig olyan kis létszámú volt a kórus, hogy úgy gondoltam, hogy az lesz a célszerű, ha összevonjuk ezeket a kórusokat. Nagyon örülök, hogy létezik ez a kórus, én nagy kincsnek tartom. — Igyekszünk a műsort úgy összeválogatni, hogy közel álljon a gyermekek lelkivilágához. Tanulunk például népszerű musical részleteket, és most például a betéteket a Honfoglalás című film zenéjéből. — A Vörösmarty iskola mindig fontos bázisa volt a német nyelv oktatásának. — 1971-ben kezdtem az iskolában a német nyelv tanítását, egyetlen német szakosként. Akkor még csak egy-két csoport volt, amelyekben csatlakozó órában tanítottam a németet. Nagy utat tettünk meg azóta. Elindult a nemzetiségi majd a két tannyelvű képzés. Kezdetben a nyelvnek volt a nagyobb a jelentősége, ma azonban már a tanterv is előírja a német nemzetiségi kultúra ápolását. — Mi a pedagógiai hitvallása ? — Az általános iskola legfőbb feladata, hogy emberré nevelje a gyerekeket. A tudás ugyanis hasznavehetetlen, ha az ember nem nyitott és a szíve nem tiszta. Nagyon fontosak a tudományok, de nem elég csak azzal tömni a diákok fejét, mert a lelket a művészetek csiszolják. Kár lenne, ha erről megfeledkeznénk. — Merész Konrádot Ön is jól ismerte, a tanítványa volt. Mit jelent a róla elnevezett díj átvétele? — Én azért hatódtam meg nagyon, mert az én számomra a Merész Konrád-díj egész mást jelent, mint annak, aki őt nem ismerte. Nagyon tiszteltem, szerettem őt. Biológiát és kémiát tanított nekem a gimnáziumban. Bármilyen meglepő, de kis híján - nem kis részt az ő hatására - magyar-biológia szakon akartam továbbtanulni. Merész Konrád sokoldalú és nagylelkű ember volt. Emlékszem, hegedűn játszott az akkori műkedvelő zenekarban. Az is élénken él emlékezetemben, hogy az érettségi napján milyen emberségesen bánt velem. Ci- kóról már nagyon korán el kellett jönnöm az autóbusszal, és reggel háromnegyed hattól izgatottan róttam a köröket a gimnázium udvarán. Ő ott lakott a gimi udvarban, behívott, megkínált egy kávéval, beszélgetett velem. Jól esett ez a figyelmesség, hogy törődött azzal, hogy megnyugtasson. Már végzett pedagógusként is mindig nagyra becsültem őt. Ezért is olyan megtisztelő számomra, hogy megkaptam a róla elnevezett díjat. Hangyái Szemmel látható szívverés Máté Gyula a fáradhatatlanul kutató magatartás és az állandóan forrásban lévő alkotó- készség képviselője. A hetvenes évek végétől a művészettel és a technológiával, konkrétabban a kiadói és reprodukciós elektrografikai eljárással kapcsolatos művészi munkássága a nemzetközi művésztársadalom számára a követendő példák egyikét testesíti meg -írja a bonyhádi alkotóról Jósé R. Alcalá, a spanyolországi Cuenca város Nemzetközi Elektrografikai Múzeumának igazgatója. A méltatás több más neves hazai, európai és amerikai szakember értékelő soraival együtt olvasható a Grafi(r)kák című, Máté Gyula munkáiból válogató könyvben. Minden valószínűség szerint Máté Gyula azok közé tar-" tozik, akit többen ismernek (el) külföldön, mint a lakóhelyén. A saját definíciója szerint elektrografikákat készít. Perneczky Gyula, Kölnben élő művészettörténész szerint Máté Gyula rátalált az elekt- rografika azon feladataira, amiket ilyen pontossággal és ennyire hibátlanul csak néhány kortársa talált meg a földgolyó nagyon különböző pontjain. „Ezek a grafikák nyersen, minden kendőzés nélkül szólnak a technika sajátságairól, miközben olyan poétikus érzékenységről és szemléleti biztonságról is árulkodnak, hogy a művészettörténész értetlenül áll a jelenség előtt, és jobb hasonlat híján a modem fizika jelenségeit hívja analóg példaként; a tehetség és a korszerű feladatok meglátása quantum- ugrásként jelent meg Bonyhádon.” A kollázsairól, mail-artjai- ról is ismert Máté Gyula alkotásai talán sokaknak elvontnak tűnnek. Nekik érdemes elolvasniuk Pierre Székely sorait: „Ha elképzeljük, hogy a XXI. század tudománya képes lesz felfedezni a műalkotások tellu- rikus áramtöltését, Máté Gyula művei kétségkívül bizonyítékul szolgálnak majd . .. Máté Gyula alkotása egyfajta szemmel látható szívverés.” A kötet - amelyben az alkotások mellett azok a gondolatok is megtalálhatók, amelyek segítettek Máté Gyulának az építkezésben - a Babits Kiadó gondozásában jelent meg. Székelyes útbaigazító tábla A bonyhádi autóbuszállomáson nem régóta tölgyfából készült, faragott útbaigazító tábla segíti az utazóközönség, illetve a turisták tájékozódását a Völgység Turista Egyesület jóvoltából. A tábla ötlete Dománszky Zoltántól, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnökétől származik. A turistajelzésekkel ellátott tábla Beréti István nagy- vejkei fafaragó keze munkáját dicséri. (Azért esett rá a választás, mert jó szemű, ügyes kezű mesternek tartják, aki korábban kopjafát készített megyénk legmagasabb pontjára.) Az ötletgazda kívánalma volt, hogy a mű legyen széke- lyesen ízléses és figyelemfelkeltő, amely információt is nyújt. A környék székely falvaiban - Kakasd, Cikó, Hidas - jelzett turistautak vannak és a helyiek ezáltal is meggyőződhetnek, hogy hatalmas lehetőségek rejtőznek a turizmusban. A Bonyhádhoz közeli településekről országosan is ismert túraútvonalak indulnak ki. Például: Mő- csény-Szekszárd-Siófok között lévő 330 kilométeres déldunántúli piros túra, ami egyben jelvényszerző is, vagy a Szálka-Kismórágy-Mó- rágy-Bátaapáti érintésével a Mecsekbe vezető Rockenbauer Pál túraútvonal. jelzés, majd a ’90-es évek elejétől folyamatosan alakították ki a turistautakat. A sárga sáv folytatása Berekaljára, a bonyhádiak kedvenc kirándulóhelyére viszi a vándort, ahonnét Ófalun át Zsibrik, Bátaapáti, Mórágy érintésével Véméndig tart és több mint 50 kilométer. A Völgység Turista Egyesület idén régi tervét kívánja megvalósítani a Bonyhád környéki útikalauz megjelentetésével, s ennek kapcsán több turistaút felújítását, felfestését tervezik. Hogy miért a buszpályaudvaron állították fel az útbaigazító táblát? Egyrészt: ez a város legforgalmasabb része, másrészt az egyesület tagjai remélik, hogy ezáltal is fejlődik a gyalogos illetve kerékpárosturizmus. Fő szempont, hogy kitűnően illeszkedik a kőhajításnyira lévő Székely Emlékpark tárgyi világához. A volánosok partnernek bizonyultak, óvják a táblát a ron- gálóktól. Köszönet illeti a környék vállalkozóit, üzemeit, hisz segítségük nélkül nem valósulhatott volna meg az ötlet. Beréti István számára a felkérés rutinmunka volt, de a tervezésnél ügyelnie kellett, hogy az arányok „üljenek”. A három méter magas tábla and- ráskeresztes, egyszerű minA Völgységben az 1980-as évek közepétől indult meg igazán a turista élet. Az első térkép 1988-ban jelent meg A Szekszárdi-dombság néven a Kartográfiai Vállalat kiadásában. Ezt megelőzően került felfestésre a Szekszárd-Hár- mashalom-Lado- mány-Bonyhád közötti sárga tákkal, karcsúsítással készült, a rozetták pedig rusztikussá- got adtak, a faragott fa szelídséget, melegséget áraszt, ellentétben a fétnekkel. Örül, hogy a város újabb farag- vánnyal bővült, mely nem csupán díszítő, hanem tájékoztató szerepet is betölt. Hunyadi István Bolondos természet Virágzik a meggyfa Kovács Sándorék váraljai udvarán. A család úgy készült - mondta el érdeklődésünkre Kovács Sándomé -, hogy kivágja a fát, hiszen idén tűzelhalásos betegséget kapott, a leveleit mind elvesztette. A napokban azonban a fa meggondolta magát, és fittyet hányva a nyárutónak, hozott néhány virágot. fotó: ótós réka VÖLGYSÉG JÁRÓ Pereskedő önkormányzatok A megyei bíróság helybenhagyta a bonyhádi bíróság ítéletét, amely megállapítja, hogy a mucsfai önkormányzat - kamatokkal együtt - közel hatmillió forintot köteles megfizetni az aparhanti önkormányzatnak. Emlékezetes, hogy a mucsfai gyerekek korábban Aparhantra jártak iskolába, az érintett ön- kormányzatok - a két említetten kívül Nagyvejke is - létrehozott egy intézményfenntartó társulást. 1997-ben azonban a mucsfai képviselők úgy döntöttek: nem tudnak annyit fizeni a gyerekek tanításáért, mint amennyit Aparhant kér. Ezért a gyerekeket ezt követően Bony- hádra vitték tanulni. A jogszabályok értelmében azonban legkésőbb az előző év december 31-én be kellett volna ezt a szándékot jelentenie Aparhanntnak, ami nem történt meg. Szűcs György aparhanti polgármester üdvözölte a bírósági döntést, rámutatott ugyanakkor, hogy a két település vitája jelzi, hogy az intézmények finanszírozása nem megoldott. A központi fejkvóta mellett ugyanis sokat kell a helyi önkormányzatnak fizetnie az iskola fenntartására. Tillmann János, Mucsfa polgármestere ma is úgy látja, hogy Aparhant irreálisan megás összeget kért a gyermekek tanításáért, tudomása szerint a megyében a legmagasabb összeget. A polgármester összehasonlításul elmondta, hogy az iskolai oktatásra fizetendő egy évi pénzből Mucsfán megvalósult a gázprogram. A mucsfaiaktól jelenleg Bonyhád nem kér semmit, beéri az állami fejkvótával. Vidám nyárbúcsúztató Már csak néhány nap van visz- sza a diákok nyári szünidejéből, hamarosan megtelnek ismét az iskolapadok. A vakációt sokan talán még meg is siratják, pedig van jobb módja is az „elválásnak”. Nyárbúcsúztató címmel hangulatos programot szerveznek Bonyhádon a Fáy lakótelepen Szőts Béla és segítőtársai. A rendezvény holnap, 12 órakor kezdődik a Herei söröző és a Posta épülete között. „Sziasztok gyerekek!” című kedvcsináló műsorral. Rengeteg játék és erőpróba várja a fiatalokat, többek között aszfaltrajzverseny és dobozvárépítés. A kerékpáros- és a futóversenyekre 13 órától lehet nevezni (nem csak fiataloknak), a start 15 órakor lesz. Előtte közös gimnasztika-aerobic bemelegítés várja az érdeklődőket. Fellép a helyszínen a The Best manökencsoport, a Titti Corsi Dance Club, valamint a gyerekek nagy kedvence, a Holló együttes. A nap végén képletesen elégetik a nyarat a résztvevők, ugyanis tábortüzet raknak a szervezők, végül pedig utcabál várja a mulatni vágyókat. Bajtársi fogadóóra Bonyhád és Környéke Volt Hadifoglyok Bajtársi szövetsége és Civil Szerveződése fogadóórát tart ma délelőtt kilenc órától a művelődési központban.
