Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-18 / 192. szám

7. oldal Gazdaság 1999. augusztus 18., szerda Kevesebb megtakarítás. Az idén júliusban a háztartá­sok nettó pénzügyi vagyoná­nak növekedése kismérték­ben elmaradt az idei átlagos havi értéktől. Júliusban 87,7 milliárd forinttal gyarapo­dott a háztartások vagyona és a hónap végére elérte a 4736,8 milliárd forintot - derül ki a jegybank keddi tá­jékoztatójából. Az MNB je­lentése szerint tavaly július­ban a növekedés értéke 138,4 milliárd forint volt. Követelések bejelentése. A Reálbróker Értékpapír- forgalmazó Kft. volt ügyfelei a felszámolást végző Ratis Pénzügyi Gazdasági és Szol­gáltató Kft.-nél jelenthetik be követelésüket augusztus 24-én éjfélig. Versenyhelyzet. A telepü­lésüzemeltetéssel kapcsola­tos szolgáltatásokat teljes egészében nem lehet priva­tizálni, de mindenképpen versenyhelyzetet kell terem­teni. Erre Szegvári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal he­lyettes államtitkára hívta fel a szakemberek figyelmét a Székesfehérvárott kedden megrendezett országos te­lepülésüzemeltetési konfe­rencián. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 384,01 Euró 252,93 Japán jen (100) 209,51 Svájci frank 157,92 USA-dollár 240,43 Átváltási arányok: 1 eur : 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Vadász szakácsok - pohárral A Gazdasági Minisztérium nem támogatta a rendezvénysorozatot Az Országos Vadásznapok ’99 rendezvénysorozat részprogramja­ként meghirdetett „Vadászok bora” országos borverseny a hét meg­hirdetett kategóriában, százegy magyar bor részvételével zajlott le. A díjak odaítélésekor a kiváló minőségű bor és a hozzátársí­tott, vadból készült étel együttes hatása számított. Számos jó bor azért esett ki a versenyből, mert termelőik olyan étellel indítot­ták, amellyel az nem harmoni­zált. A díjnyertes borokat a nagyközönségnek szeptember 4-én a Hortobágyon, az Orszá­gos Vadásznapok keretében sor­ra kerülő I. Vadászati Gasztro­nómiai Fesztiválon mutatják be. A kulturált vadászati szokások terjesztéséért is tevékenykedő Vadászati Kulturális Egyesület által szervezett vadásznapok au­gusztus 19-től több mint két hé­ten át az ország különböző pontjain zajlanak. A főrendez­vény szeptember 4-én lesz a Hortobágyon, ahol számos szó­rakoztató és szakmai program mellett hivatalosan is kiosztják a borverseny győzteseinek díja­it. A gasztronómiai fesztivál cél­jai szorosan kapcsolódnak a va­dásznapokéhoz. Az asztali örö­mök élvezete mellett a vadászok a kulturált borfogyasztás szoká­sait igyekeznek terjeszteni. Csekő Sándor, a szervezőbi­zottság elnöke elmondta, hogy az országos vadásznapi rendez­vénysorozattal hiába pályáztak, a turizmus fejlesztéséért felelős Gazdasági Minisztérium nem támogatta a vadásznapokat, pe­dig a rendezvénysorozat nem a vadászoknak, sokkal inkább a hazai és a környező országok „laikus” közönségének szól. A Gazdasági Minisztérium tulajdonában lévő Magyar Tu­rizmus Rt. illetékese elmondta, a pályázatokat független bíráló- bizottságok értékelik szakmai szempontok alapján. A rendel­kezésre álló pénzügyi keret ta­valy négyszázmillió forint volt, az igények pedig ennek négysze­resét tették ki, ezért csak az álla­mi támogatásra leginkább érde­mes rendezvények kaphattak se­gítséget, azok, amelyek a leg­több devizabevételt hozzák. A vadászatot hátrányos megkü- lönbözetésben nem részesítik. A pénzügyi tevékenység a legkifizetődőbb Nőtt a reálkereset Az idei év első felében 16,3 százalékkal emelkedett a brut­tó átlagkereset, a reálkereset pedig 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó nominális átlagkereset ebben az időszakban 72 760 forint volt - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Júniusban a bruttó átlagkere­set a nemzetgazdaságban 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, 76 847 forint volt. A nettó át­lagkereseteknél a júniusi ösz- szeg 49 820 forint, ami 11,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A legjobban fizető ágazat az idén az első félévben is a pénzügyi tevékenység volt, bruttó 158 940 forinttal. A vegyiparban 105 390, a villa­mos energia, gáz-, gőz-, vízel­látás területén 96 510, a bá­nyászatban 87 270, a közigaz­gatásban, a védelemnél és a kötelező társadalombiztosítás­nál dolgozók esetében 86 330 forint volt a bruttó átlag. Ugyanakkor a legrosszabbul fizetett terület a szociális ellá­tás: mindössze 45 470 forint volt az átlagkereset, míg a tex­tília, textiláru, bőrtermék és ci­pőgyártásban 45 570 forintos havi átlagkeresetet mutatott ki a KSH. A szálláshely-szolgál­tatásban és a vendéglátásban dolgozók bruttó havi átlagke­resete 47 540 forint volt. A lakáspolitika alapjai Egy családcentrikus társadalompolitikának közpon­ti eleme a lakáspolitika. A családok életmódját, köz­érzetét leginkább az határozza meg, hogy milyenek a lakásviszonyaik, s ha azokkal elégedetlenek, meny- snyi idő alatt és mekkora anyagi áldozattal tudnak azokon változtatni. A lakosság jövedelem-felhaszná­lásának, megtakarítási céljainak középpontjában a lakásberuházás, -felújítás, -változtatás áll. Ezek a beruházások a nemzetgazdasági beruházások ötö­dét jelentik. Ugyanakkor a lakásépítés, továbbá az ahhoz tartozó infrastruktúra megteremtése fontos konjunktúraélénkítő szerepet játszik. A lakáspolitikának, vagyis az állami támogatási és kedvezményezési politikának tehát nemcsak a meglévő lakások karbantartásának finanszírozási kérdéseire, a lakásalap bővítésére kell kiterjednie, hanem a lakásépítési költségek alakulására is. Fi­gyelmet kell fordítania a saját tulajdonú és a bérla­kások arányára, de arra is, hogy milyen település- formák lennének kívánatosak. Bár számos okból ki­emelt szerepet követel magának a fiatal házasok ott­honteremtésének támogatása, az életkor és a csalá­di struktúra változása, a családok felbomlása más­más lakásnagyságot, telephelyet kíván meg az érin­tett családoknál. Arról sem feledkezhet meg a lakás- politika, hogy egyre több az egyszemélyes háztartás. Minden, a jövőre, a változtatásra irányuló kon­cepció a jelen helyzet elemzéséből indul ki. Nálunk ma négymillió-ötvenezer lakás van, vagyis körülbe­lül 170 ezerrel több, mint a háztartások száma. Eb­ből azonban nem következik feltétlenül, hogy or­szágos szinten nincs mennyiségi lakáshiány, mert az üresen álló lakásokkal szemben esetleg nincs kereslet. Ennek oka egyaránt lehet a telephely ked- vezőtlensége, vagy az alacsony komfortfokozat. A problémák abból származnak, hogy kevés új lakás épül. A lakosság mobilitása ebből következően ala­csony. Ugyancsak gond, hogy a lakások elhaszná­lódása gyorsabb, mint a felújítás üteme, a saját tu­lajdonú lakások túlsúlya és szaporodása a szociá­lis lakásjuttatást gátolja, a támogatási rendszer pe­dig kusza. A lakáspolitika a támogatási rendszert kívánja összhangba hozni a kívánatos lakásnagyságra, tu­lajdoni összetételre, új lakásépítésre, illetve a felújí­tásra vonatkozó elképzelésekkel, s az e célra reáli­san mozgósítható családi forrásokkal, illetve a hitel- kínálattal. Bácskai Tamás Kevesebb alma termett A legutóbbi termésbecslés sze­rint az idén 360-400 ezer ton­nás almatermés várható ha­zánkban - jelentette be Kovács Lajos, az Alma Terméktanács újfehértói központjának infor­mációs menedzsere tegnap. A gyengébb, a tavalyinál 50-90 ezer tonnával kevesebb termést a kedvezőtlen időjárás rovására írják. A hidegebb tél után tavasszal a belvíz pusztí­tott az ültetvények egy részé­ben, majd májusban hűvösebb és csapadékosabb volt az idő, így mérsékelt virágzást köve­tően a terméskötődés is gyen­gébb lett. A nyári időszakban a kánikulai meleg sok helyen váltott ki gyümölcshullást, s jégverések is csökkentették a termés mennyiségét és rontot­ták minőségét. Kovács Lajos szerint a piac változatlanul nem ítélhető meg, jelenleg még az sem ismeretes, hogy lesz-e exportálási lehetőség. A hazai feldolgozóipari kapaci­tás 550-600 ezer tonna, s 25- 30 ezer tonna étkezési alma tárolására is lehet számítani. A legnagyobb hazai termő­tájon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 170-180 ezer tonna almatermést becsülnek. Ez 50-60 ezer tonnával kevesebb a tavalyinál. A többi nagyobb tájkörzetben, így Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj- Zemplén és Vas megyében ha­sonlóképpen egyötödével, egyharmadával kevesebb ter­més várható. Árvízkárok helyreállítása Az M7-estől vonják el a pénzt Az ár- és belvízkárok hely­reállítására 3,4 milliárd fo­rintot csoportosítottak át az országos útfenntartási, fel­újítási célelőirányzatból; a pénz nagy részét, 2,9 milli­árd forintot az M7-es autó­pálya idei felújítási kereté­ből vonták el - az informá­ció Markotay Sándortól, a KHVM közúti főosztályá­nak osztályvezetőjétől származik. Az M7-es autópálya felújí­tását 2001 végére tervezi a tárca. Ennek költsége 1998-as áron 27-28 milliárd, míg fo­lyóáron 33-35 milliárd forint. Idén eredetileg 7 milliárd fo­rintot irányoztak elő a felújí­tásra. Ebből 2,9 milliárd fo­rint jutott volna a célelőirány­zatra, a fennmaradó részre pedig hitel felvételét tervez­ték. Az osztályvezető el­mondta: útépítésre és útfelújí­tásra lehet hitelt szerezni a nemzetközi pénzpiacon, de nem olyan gyorsan, mint ahogy azt az előkészítés során feltételezték. A saját rész, a 2,9 milliárd forint másirányú felhasználása és a hitelfelvé­tel előkészítésének nagyobb időigénye miatt még nem si­került hozzájutni az idei évre tervezett kölcsönhöz. Az M7 felújítási program hitelfinan­szírozása viszont megoldha­tónak látszik. Ezt állapították meg a Világbank képviselői­vel idén július elején folyta­tott tárgyalások alapján is. Az átmeneti finanszírozási nehézségek miatt a felújítási munkák pályáztatása csak részben valósult meg. A nemzetközi versenyfelhívást követően eddig a jelentkező cégek előminősítését végez­ték el, A tényleges pályázta­tásra ezt követően kerül majd sor. Az M7-es felújításának előkészítésére idén 300 millió forintot használtak fel a cél- előirányzat előkészítési kere­téből. Ebből a pénzből 10 ki­lométerenként megépítették a felújítás során szükséges for­galomelterelésekhez az üzemi átjárókat. A baloldali pályán a leálló sávnál útburkolat-erősí­tést végeztek. A szeptember 1-jétől terve­zett felújítást a forrásátcso­portosítás, illetve az említett finanszírozási gondok miatt csak később kezdhetik el. A minisztérium szakemberei szerint ez a lemaradás még behozható, és tartható az au­tópálya 2001. év végi felújí­tási határideje. _______________________________________\_____________ E lnök nélkül az államkincstár A Pénzügyminisztérium kiírta a pályázatot a Magyar Állam­kincstár elnöki posztjára. Az elnöki státus azért üre­sedett meg, mert Naszvadi György, a kincstár korábbi vezetője augusztus 2-tól a Pénzügyminisztérium köz- igazgatási államtitkára. A pá­lyázat elbírálásáig megbízott­ként Király Péter látja el a kincstárelnöki feladatokat. FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 7100 SZEKSZÁRD, GARAY TÉR 1. Telefon: (74) 529-340 Érvényes: 1999. augusztus 13-t6l BETÉTEK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft telett (%) (EBKM) 1 hét 8,000 (8,11) 2-3 hét 10,500 (10,65) 1-2 hó 12,500 (12,67) 3 hó 12,500 12,67 6 hó 12,000 (13,17) Folyószámla 3,00 (3,04) magánszemélyek Részére 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft telett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 13,000 (13,18) 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) 3 hó 13,000 (13,18) 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) 6 hó 12,500 (12,67) 12,625 (12,80) 12,750 (12,93) CIB Classic Magánszámla létra szóló kamata: éves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 3,500 3,55 100 E Ft—50Ö E Ft 6,000 6,08 500 E Ft felett 10,500 10,65 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,500 13,69 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén: 30 napon belül: 0% 30 napon túl: fix 5% A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) EHM* 1 hó 13,000 13,00 3 hó 13,500 13,50 6 hó 13,000 13,00 12 hó 12,500 12,50 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. HITELEK Érvényes: 1999. augusztus 13-t6l Éves kamat (%) HUF prime rate 16,250 Lombardhitel magánszemélyek részére 300 E-5 M Ft-ig 19,250 5 MFt felett 18,750 CIB^J)o640242 2tó A BANCA CCMMERCIALE (TAUANA-CSOPORT TAGJA Hirdetését naponta 84.000 VÁSÁRLÓ OLVASSA ÍTOLNAIfNÉPÚJSÁÖ ■BAN. Kereskedelmi és Iparkamara Tájékoztató előadások Németországban, Svájcban, Ausztriában és Olaszországban működő Kereskedelmi Szolgálatok vezetői relációs tájékoztatót tar­tanak minimum 15 fő részvétele esetén Szek- szárdon a Kereskedelmi és Iparkamaránál 1999. szeptember 21-én délelőtt 10 órakor. Minden olyan vállalkozás, mely a fenti or­szágokban kereskedelmi kapcsolatokkal ren­delkezik, vagy egyéb gazdasági kapcsolatok­ban érdekelt, vagy ilyenek kiépítését tervezi, első kézből szerezhet információt az érintett országok piacáról, Magyarországgal folytatott kereskedelmi kapcsolatáról, a keresett termé­kekről, stb. Előadók: Spányik Péter Milánói Kereske­delmi Szolgálat vezető, dr. Német László Züri­chi Kereskedelmi Szolgálat vezető, Király Zsolt Müncheni Kereskedelmi Szolgálat vezető, Bedő Károly Bécsi Kereskedelmi Szolgálat ve­zető. Helyszín: Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara előadóterme Szekszárd, Arany J. u. 23-25. Tel: 74/411-661, fax: 74/411-456. A részvétel ingyenes! Lejár a határidő A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság-fejlesztési pályázatának leadási határideje 1999. augusztus 19-én 14 órakor lejár, a határidőn túl benyújtott pályázatokat nem fogadjuk el. Ezúton felhívjuk figyelmü­ket, hogy az ANUGA ’99 kiállítás megtekin­tésére tervezett szakmai tanulmányútra még lehet pályázni (gazdaság-fejlesztési pályázat). A tervezett 3 napos kiutazásra 1999. október 12-14-én kerülne sor. Ez a szakmai tanulmányút Európa legnagyobb, két­évente megrendezésre kerülő élelmiszeripari kiállításának megtekintését célozza. Elsősor­ban az élelmiszeripar, élelmiszeripari gépgyár­tás, élelmiszer-csomagolás területén tevé­kenykedő tagjaink jelentkezését várjuk. A kiutazás támogatásaként a kamara az utazás és a vásári belépő költségét átvál­lalja, kamarai tagonként max. 2 fő számára. Pályázati adatlap beszerezhető, ill. bővebb in­formációs a kereskedelem-fejlesztésen. Ügy­intéző: Bőhm Rita, Tel: 411-661. Idegenforgalmi tanfolyam A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Tovább­képző Kft. a Magyar Kereskedelmi és Iparka­marával egyeztetve Idegenforgalmi ügyin­téző tanfolyamot és szakvizsgát szervez azoknak az idegenforgalmi vállalkozóknak, akik legalább 10 éves, igazoltan utazásszer­vezői munkakörben eltöltött gyakorlattal ren­delkeznek és korábban már részt vettek válla­lati vagy más jellegű idegenforgalmi céltanfo­lyamokon (pl. referensi ismeretek, jegykiadás, stb.) Az intenzív képzés 1999. szeptember első hetében indul és egyéni tanulással és konzultációkkal kiegészített formában zajlik. Helye: (létszámtól függően) Budapesten vagy Szombathelyen. A tanfolyam részvételi felté­tele: alapfokú nyelvvizsga, középiskolai érett­ségi, fenti igazolások megléte. Az intenzív tan­folyam zárásaként a hallgatók Idegenforgalmi ügyintézői szakmai vizsgát tesznek. Sikeres szakmai vizsga esetén az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, államilag elis­mert „Idegenforgalmi ügyintéző” szakké­pesítést tanúsító bizonyítványt kapnak. A szakmai vizsgára való felkészüléshez tan­anyagot biztosítunk. A tanfolyam díja: 62.000 Ft/fő, mely összeg tartalmazza az oktatás, a szakmai vizsga díját és a tankönyvek árát. Je­lentkezési lap a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában átvehető. Jelentkezni 1999. augusztus 23-ig lehet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom