Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-18 / 192. szám
2. oldal Világtükör 1999. augusztus 18., szerda Földrengés Törökországban Kedd hajnalban pusztító erejű földmozgás rázta meg Törökországot. A Richter-skálán a rengés ereje 6,8 fokozatot mutatott, Isztambulban 5,7-et. Ankara segítséget kért a világ országaitól a romok alá szorult túlélők felkutatásához és kimentéséhez. A földrengés epicentruma a Kocaeli tartományban elterülő Izmit iparvárosban volt, a Márvány-tenger partján, Isztambultól keletre. Az áldozatok száma óráról órára nő. Tegnap este a híradások már több mint ezer főben jelölték meg az odaveszett emberek számát. A katasztrófa a legtöbb áldozatot a rengések által leginkább sújtott északnyugati körzetben követelte. Ahmet Sagar, a válságközpont vezetője szerint Törökország elegendő élelmiszerrel és sátorral rendelkezik a földönfutóvá vált kárvallottak megsegítéséhez, de szűkölködik az összedőlt épületek romjai alá szorult, életben maradt áldozatok felkutatásához és kiszabadításához szükséges mentőkutyákban és technikai eszközökben. A török vörös félhold szervezet már útnak is indított négy mentőegységet a földrengés pusztította körzetbe, és tábori kórházat állított fel az észak- nyugati Yalova városban. Az illetékes nemzetközi segély- szervezetek úgy látják, hogy Törökország polgári védelmi és katonai egységei megfelelő fel- készültséggel és tapasztalattal rendelkeznek a természeti katasztrófa okozta szükséghelyzetből adódó feladatok megoldására. A törökországi természeti csapás hírére már tegnap reggel megkezdődtek a segélyfelajánlások és rokonszenv- nyilvánítások. Németország elsőként ajánlott fel pénzügyi segítséget: félmillió márkát bocsátott a török hatóságok rendelkezésére. Kedd reggel útnak indult Törökországba egy orvosokból és mentősökből álló orosz csapat, Izrael pedig 180 fős mentőegységet indított útnak különlegesen képzett kutyákkal, mentőeszközökkel és gyógyszerekkel. A magyar polgári védelem szakemberei és egy különleges kutyás mentő- csoport tegnap szintén elindult a helyszínre. Nincs magyar áldozata a kedd hajnalban bekövetkezett törökországi földrengésnek - közölte Éliás Pál. Az isztambuli magyar főkonzul elmondta: a földrengés Törökország északnyugati részén történt, A törökországi földrengés hullámait Magyarországon is észlelték a műszerek. Az orosházi üveggyár dolgozóinak feltűnt a földmozgás, mert a gyártósorhoz tartozó egyik óriáskádban enyhén belengett a hatalmas meny- nyiségű folyadék. A lakosság egyébként a lökéshullámok gyengesége miatt nem érzékelhette a földrengést. A Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet szeizmológiai osztályának munkatársa, Mónus Péter lapunknak elmondta: Magyarországon nem kell tartani nagyobb földrengéstől, mert hazánk kevéssé veszélyes területen fekszik, alattunk nem hábo- rog annyira a földkéreg. A kisebb hazai földrengésekről szóló hírek pedig nem annak tulajdoníthatók, hogy valóban több lenne belőlük, hanem annak, hogy most már tudjuk őket mérni. A kilencvenes évektől működik ugyanis a paksi atomerőmű környékének vizsgálatát szolgáló földrengés-érzékelő hálózat, ami a legapróbb rengéseket is ki tudja mutatni. A legutóbbi, nemcsak műszerek által érzékelhető földmozgás idén augusztus har- madikán volt Borsodban, ahol két kis faluban, Csabajon és Taktabájon a lakosság megijedt és a szabadba menekült, de jelentős károk nem keletkeztek. (wilk) amely nem tartozik a turisztikailag nagyobb tömegeket vonzó területek közé. Isztambulban a rengések rosszul megépített lakóházakban okoztak jelentősebb károkat. Romok és alattuk az áldozatok Isztambul külvárosában fotó: feb/reuters Gyors befejezés Dagesztánban? Amerikai-orosz tárgyalások a fegyverzetkorlátozásról Moszkva a lehető leghamarabb véget akar vetni a tizenegy napja tartó dagesztáni harcoknak. A budapesti külügyminisztérium nem javasolja, hogy magyar állampolgárok az észak-kaukázusi térségbe utazzanak, mert biztonságukat az ottani hatóságok nem tudják szavatolni. Az orosz szövetségi erőknek két nap is elég arra, hogy felszámolják a Dagesztán délkeleti területén harcoló iszlám lázadók fegyveres csoportjait - jelentette ki Vlagyimir Kolesznyikov, orosz első belügyminiszterhelyettes. A gyors befejezés szándékára utal, hogy az észak-kaukázusi katonai műveletek irányítását a hadsereg vette át a belügyminisztériumtól. Moszkvai tájékoztatás szerint az orosz csapatok eddig 450 muszlim lázadót öltek meg az oroszellenes egységek tagjai közül. Számukat a lázadás kirobbanásakor 1200-ra becsülték. Anatolij Kvasnyin vezérkari főnök arról tájékoztatott, hogy a Dél-Dagesztánba, a botlihi járásba behatolt bandák elleni harcok befejező szakaszukba érkeztek Az Európai Unió arra kérte Oroszországot, hogy ne alkalmazzon aránytalanul nagy erőt a dagesztáni lázadás leverésére. Állásfoglalásában az EU támogatta Oroszország területi épségét, elítélte, hogy fegyveres csoportok falvakat foglaltak el Dagesztánban, és elitélte az úgynevezett független dagesztáni iszlám állam kikiáltását. Amerikai becslések szerint eddig legalább 6000 polgári személy menekült el a 12. napjába lépő dagesztáni harcok övezetéből, de a menekültek tényleges száma ennél jóval nagyobb is lehet. Az Egyesült Államok és Oroszország képviselői kedd délután megkezdték háromnapos moszkvai tárgyalássorozatukat a hadászati fegyverzetek korlátozásáról szóló harmadik, START III. szerződés előkészítéséről és a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló, 1972-ben aláírt ABM-szerződés módosításáról. Az 1993-ban kötött START II. szerződés - amelyet a moszkvai törvényhozás a mai napig nem ratifikált - háromezer nukleáris robbanófejet engedélyezett az Egyesült Államoknak és 3500-at Oroszországnak. A tervbe vett START III. további csökkentést irányoz elő: 2000-2500 robbanófejben szabná meg mindkét ország számára a felső határt. Ami az ABM-szerződést illeti, azt Washington úgy szeretné módosítani, hogy lehetőséget kapjon egy országos, nukleáris rakéták elleni védőrendszer kiépítésére. Agyhártyagyulladás Meg kell tartani a higiéniai előírásokat A legfrissebb adatok szerint Romániában eddig 2035 személy betegedett meg vírusos agyhártyagyulladásban. Megtörténhet, hogy a legveszélyeztetettebb megyékben elhalasztják a tanévnyitást. Továbbra is az észak-moldvai megyéket érinti elsősorban a betegség, de már felütötte a fejét az ország minden területén. A szakorvosok hangoztatják: nincs járványveszély, és az eddig jegyzett megbetegedések száma semmivel sem haladja meg az utóbbi kilenc évben regisztrált megbetegedések átlagát. Maros megyében 57, Máramaros megyében 31, Hargita megyében 31 esetről tudnak az orvosok. Többnyire könnyű lefolyású betegségről van szó, és halálesetet eddig nem jelentettek. Hétfőn már olyan megyék is voltak, ahonnan egyetlen újabb megbetegedést sem jeleztek, és az egészségügyi szervek napi jelentéseiből kiderült, pánikra nincs ok, nem következett be ugrásszerű növekedés a megbetegedések számában. Továbbra is ajánlatos azonban megtartani az alapvető higiéniai követelményeket, a hatóságoknak pedig biztosítaniuk kell a zavartalan ivóvízszolgáltatást a településeken. A 2053 nyilvántartott agyhár- tyagyulladásos beteg nem azt jelenti, hogy 2053 beteget kezelnének egyszerre. Ez a szám a júniustól mostanáig bejelentett betegek számát jelzi - hangsúlyozta Hajdú Gábor romániai egészségügyi miniszter. Hírek röviden Látogatás Koszovóban Tegnap Szabó János honvédelmi miniszter meglátogatta a KFOR zászlaja alatt Koszovóba vezényelt magyar őrző-biztositó kontingenst. A miniszter és kísérete a tartomány székhelyétől mintegy 25 kilométerre fekvő Goles-hegyen találkozott a híradó-átjátszó állomást őrző magyar katonákkal is. Letartóztatták az ellenzéki festőművészt A jugoszláv ellenzékkel szembeni egyre keményebb fellépés újabb jeleként a szerb rendőrség Belgrádban megvert és letartóztatott egy kormányellenes aktivistát.A 44 éves Bogoljub Arsenijevics idáig rejtekhelyen élt. Izrael elenged foglyokat Olyan palesztin foglyok szabadon bocsátását is tervezi Izrael, akik részt vettek izraeli célpontok elleni támadásokban. A tavaly októberben létrejött Wye Plantation-i egyezmény 750 palesztin fogoly szabadon bocsátását írja elő. Netanjahu egykori izraeli miniszterelnök kormánya 250 palesztin foglyot engedett szabadon. Amnesztiában részesítik Bilakot Vasil Bilak, a volt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságnak egykori titkára, az elhíresült „behívólevél” aláírója is szerepel a Schuster szlovák államfő által meghirdetett amnesztia kedvezményezettjeinek sorában. Az 1917 augusztusában született Bilakra az életkora miatt vonatkozhat az amnesztia. Megmenekültek a magyarok Kimentették azt az öt magyart, akik hétfőn rekedtek egy barlangban az osztrák-olasz határon. Honfitársaink Nassfeld környékén ereszkedtek le az üregbe, ahol a felszínen kitört súlyos vihar nyomán meglepte őket a beáramló víz. A keresőakció gyorsan sikerre vezetett, senkinek nem esett baja. Beszüntették az eljárást Párizsban A párizsi ügyészség megszüntette a vizsgálatot a Diana walesi hercegnő 1997 augusztusi halálos balesetével összefüggésben eljárás alá vont kilenc sajtófotós és egy motoros ellen. Az ügyészség szerint nincs elegendő alap a vádemeléshez. Magyar főiskolai kar Szlovákiában? Csáky Pál, a szlovák kormány kisebbségi kérdéseket felügyelő alel- nöke indítványozta: hozzanak létre magyar főiskolai kart a szlovákiai magyarok humán irányú képzésére. A politikus javaslata szerint a magyar fakultást a Nyitrai Konstantin Egyetem karaként, de nem feltétlenül nyitrai, hanem révkomáromi székhellyel kellene létrehozni. Ljubimov SztáKn-történetei S zázadunk egyik legérdekesebb szemtanúja Jurij Petrovics Ljubimov. A Ferenczy Europress értesülése szerint a 81 éves világhírű orosz rendezőnek Göncz Árpád államfő ma nyújtja át a magyar állampolgárság adományozásáról szóló okiratot. Ebből az alkalomból ismertetjük a Spiegel német hírmagazin minap megjelent interjúját. A moszkvai Taganka Színház alapítója és igazgatója a beszélgetés elején tréfálkozva megjegyezte: magyar feleségét, tehát „egy NÁTO-tagország szülöttjét” össze kell békitenie szerb barátaival. Erre „félvér”, magyar-orosz fia figyelmeztette a művészt, aki igazi világfi módjára rendezett már Budapesten, Londonban, Bolognában, Párizsban és sok más városban. 1984-ben megfosztották szovjet állampolgárságától, 1989- ben visszatérhetett a Tagankához. „Az én famíliám kénytelen volt megszokni az élet fura vicceit” - folytatta a rendező. A fia gyakran kérdezi is a mamájától: hogyan volt képes feleségül menni egy olyan nemzet fiához, amely 1956-ban páncélosokkal gázolta le az övét. A koszovói népirtás apropójából Ljubimov felidézte: a Tagankában Szolzsenyicin Saraska című darabjában, ami mellesleg egy büntetőtáborban játszódik, ő alakítja Sztálint. Aki nagyban csinálta azt, amit most Milosevics', deportálta szülőhelyükről a csecseneket, a volgai németeket, és a sor nagyon hosszan folytatható. Ma már az ember néha képes észrevenni a szörnyeteg fekete humorát is. Sztálin egyszer színházi páholyába kérette Sztanyiszlavszkijt, a nagy rendezőt, aki úgy félt tőle, hogy zavarában nem a művész-, hanem a polgári nevén mutatkozott be: „Alekszejev” - hajolt meg mélyen. „Dzsugasvili” - biccentett rá a Rém. Reagált. Ő is mellőzte a „művésznevét”. Ljubimov szerint egyébként Sztálinnál nem alakulhatott volna ki nak, mint - ezek az ő szavai voltak - egy újszülött macska. Ha ő meghal, mondogatta Ljubimov szerint sűrűn a vezér, kitűnik majd, hogy az ő munkatársai is vak kismacskáknak bizonyulnak. Arra a kérdésre, találkozott-e Sztálinnal személyesen, Ljubimov, aki a Tagankában még a grúz akcentus hitelességével is tapsokat fakaszt, így válaszolt: igen. Látta, amint a Vezér a Kremlben háttal egy monstre koncertnek és az ötszáz főnyi előkelő közönségnek ül egy asztalnál, és mindenre- mindenkire fütyülve rákot falatozott. Utána a kezét nyugodtan, komótosan beletörölte a drága térítőbe. Csak ekkor fordult hátra és pillantotta meg Richten, aki a zongoránál ült, de nem volt hajlandó az étkezés okozta zajban játszani. A kulisszák mögül Jurij Petrovics hallotta a kiáltást: „Kezdd már, te disznó!” De Richter nem kezdte. Csak akkor, amikor Sztálin felállt, megkocogtatta a poharát; abban a másodpercben halálos csend lett. S hogy hogyan reagál a publikum, amikor Ljubimov Sztálinként megjelenik a színpadon? „Két-három alkalommal a közönség felállt és ütemes tapssal fogadott. Na, nem engem, hanem Sztálint.” Nyikolaj Cserkaszov, Szergej Ejzen- stein Rettenetes Iván-filmjének címszereplője elmesélte: Sztálin szerint hamisítás Iván cárt holmi bűnözőként ábrázolni. Inkább az a baj, hogy „Iván túlságosan liberális volt”. A Taganka-direktor talán legszebb Sztálin-sztorija így hangzik: Szergej Mihalkov, a neves mai rendező és politikai aspiráns, Nyikita papája, valamint El Regisztan együtt írta meg a Szovjetunió állami himnuszának szövegét. Sztálin egy ceruzacsonkkal a kezében ült mellettük és javítgatott. Aztán megkérdezte a duó tagjait, milyen honoráriumra gondoltak. Az öreg Mihalkov Moszkva-közeli dácsát kért, hogy „nyugodtan koncentrálhasson”. A másik szervilisebb, tán ravaszabb is volt: neki elég lenne a ceruzacsonk, amivel Joszif Visszarionovics „végső formát adott a himnusznak”. Sztálin azonnal döntött: Mihalkov kapta a csonkot és a másik a dácsát. Feltették Ljubimovnak a történelmietlen kérdést: hol tartana ma Oroszhon, ha nem lett volna Sztálin? A felelet: „Messzebb. Több embert ölt meg, mint amennyit a háborúban vesztettünk. Ez biztos. Csak ilyen nép élhette túl, ami történt, mint a mienk.” Ferenczy Europress
