Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-03 / 179. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tamási, Simontornya Es Környéke 1999. augusztus 3., kedd HoldünnepNap Simontomyán Holdünnepnap címmel há­rom napos kulturális feszti­vált rendeznek az augusztus 11-i napfogyatkozás köré Simontornyán. Alább a fesztivál programjait közöl­jük. Augusztus 9. hétfő: 10.00: Fesztivál beHARAN- Gozó 11.00: a Fény- Árnyék Művé­szeti Egyesület Ámyékkötők Csoportja elektrografikai kiál­lításának megnyitója a Vár körül 11.30: Zombori Ottó csilla­gász előadása a Várban 14.00: Fotó-tárlat Izraelről. Megnyitja: Yaron Meyer iz­raeli kultúrattasé 20.00: A Kőszegi-Horányi- Horváth-Vázsonyi Quartett koncertje a Vár téren 22.00: M.É.Z. koncert - ír népzene 23.00: Az Ámyékkötők és a heléyi világítástechnikai cé­gek közös kiállítása és bemu­tatója a Vár körül Holdünnep: éjszakai zenés mulatság a Vár téren 1999. augusztus 20. kedd: 6.00: színes égbolt koránke­lőknek, hőlégballonos repülés a sportpályán 9.00: estig tartó vásári kaval- kád a Vár téren: kézművesek, vásárosok mesterségeket mu­tatnak be. 9.00: magyar népzene és népi­tánc 11.00: M.É.Z koncert - ír népzene 14.00: Pannónia Klezmer Bän'd - Zsidó lakodalmas zene és táncház 15.00: Cigány népzene 15.00: Vargha János előadása a Napról, mint környezetünk meghatározójáról a Várban 18.00: Színes égbolt, hőlég­ballonos repülés a sportppá- lyán 20.00: HoldünnepNap ütős- fesztivál. Közreműködnek: Kőszegi Imre, Gasner János ütős csoportja, a FÉny-Ár- nyék Művészeti Egyesület, Mbay Ndiaye és az Afro Ma­gic Band afrikai ütőszenéje Szenegálból 23.00: HoldünnepNap váró éjszakai fény kiállítás 23.30: Holdünnep: éjszakai tűz. Dobokon játszik: Mbay Ndiaye és az Afro Magic Band Augusztus 11, szerda: 6.00: színes égbolt, hőlégbal­lonos repülés a sportpályán 11.30: Napfogyatkozás 1999, HoldünnepNap Simontornyán - három helyszínen. A részt­vevők együtt kirándulhatnak a Csirka-völgybe. Az oda ve­zető gyalogút mentén a Fény- Árnyék Egyesület húsz fős ütős csoportjának tagjai ad­nak zenés útbaigazítást. 14.00: Napüdvözlet. A Nap visszatérésének örömére Mbay Ndiaye és az Afro Ma­gic Band közös zenélésre és táncolásra hívja a fesztivál összes résztvevőjét a Csirka- völgyben. 16.00: Az Ab Miram együttes marimba koncertje a katoli­kus templomban. 18.00: Á Tomkins énekegyüt­tes a katolikus tétflplorVrban. Az ÉVŰ Kft.-é a Matáv-épület Az Építő és Város- üzemeltető Kft.- nek adja el a nem­rég rendkívül ala­csony áron - 8,5 millió forintért - megvásárolt Ma- táv-központ épüle­tét á tamási ön- kormányzat. Az el­adás oka egy pá­lyázati lehetőség: a kft. elnyerheti a megváltozott mun­kaképességűek foglalkoztatásához járó munkaügyi támogatást. A pá­lyázat feltétele, hogy a cég az in­gatlan tulajdonjo­gával rendelkez­zen. A kft. tizenöt állást teremt, ehhez a vételárral azonos, 8,5 millió nem zárja ki, hogy az épület­forintos támogatást kap. A re- ben később tornatermet ala­habilitációs foglalkoztatás kítsanak ki. (tf) A doktornő csendesebb életre vágyik (Folytatás az 1. oldalról.) A lányom is Budapestre ment férjhez. Az unokámat, amíg kint éltem, csak két évente lát­hattam. Mindenképpen át akar­tam jönni Magyarországra, ha lehet, a Dunántúlra. A nagyszü- leim ugyanis Pécsen éltek 1907-ig. 1988 decemberében kaptam meg az áttelepedési en­gedélyt, s februárban már Sár- bogárdon dolgoztam mint ren­delőintézeti főorvos. De azt a helyet nem szerettem. — Két sárbogárdi rendelé­sem között „szaladtam” át Gyönkre, hogy megnézzem a helyet. És amikor az emelke­dőre értem, s a völgyben meg­láttam a falut, úgy éreztem, ha­zaérkeztem. Olyan szép volt, és annyira emlékeztetett az erdélyi otthonomra! - meséli a megha­tottságtól könnyes szemmel. Augusztus elsején kezdtem el dolgozni, s még mindig élesen él az emlékezetemben az első nap. Udvariba hívtak egy há­rom éves gyerekhez, a rossz úton azonban leszakadt az au­tóm kipufogócsöve. A beteg gyerek apja drótozta fel. Akkor még nagyon szokatlan volt, hogy mindenki köszön és hogy mindenki ismer mindenkit. Amikor arra kérem, hogy elevenítse fel a gyönki tíz év számára legemlékezetesebb esetét, megint elmosolyodik. „Persze, hogy van ilyen” - mondja többször egymás után, s elgondolkodik. — Egy fuldokló négy hóna­pos csecsemőhöz hívtak Udva­riba. Gyorsan autóba ültem, de mire odaértem, az apja azt mondta, hogy már meghalt. Tényleg kék volt, de megpró­báltam újraéleszteni. A kisgye­rek hányt egyet és magához tért. Kiderült, hogy a tejet nyelte félre. Gyorsan hívtam a rohammentőt, mert az állapota továbbra is kritikus volt. Mi beültünk az autóba és elmen­tünk Gyönkre, a mentőt is ide hívtam. Csakhogy útközben a pici szíve megint megállt. Nem tudtam mit tenni: fél kézzel ve­zettem, fél kézzel éleszteni próbáltam. Amikor a szekszár­diak megérkeztek, a mentős­tiszt engem „szidott meg”, hogy miért hívtam őket, amikor a gyerek már nem él. Persze életben volt még, de Szekszár- dig még háromszor kellett újra­éleszteni. Ma már 4 éves, stramm kisgyerek. A doktornő negyven éve dolgozik. A mindennapos haj­tás és a sok ügyelet után most már kicsit csendesebb életre vágyik. És mivel mindkét gyermeke Pesten él, odaköltö­zik. ő elmegy, Gyönknek vi­szont augusztus elsejétől nincs gyerekorvosa. A megüresedett helyre nincs pályázó. A dok­tornő szerint azért, mert ekkora területen ilyen sok munkára egy friss szakvizsgás nem vál­lalkozik. A továbbiakban tehát ezt a faladatot is a három kör­zeti orvos látja el. A gyermek- gyógyásznak azonban még mindig vannak komoly tervei. — Gyerekkoromban törté­nész akartam lenni vagy orvos. Mivel az utóbbiból kijutott ne­kem majdnem fél évszázadnyi, most egy kicsit a másik „álom” felé kacsingatok. A szabad- egyetemen archeológiát vagy esztétikát szeretnék hallgatni. Nyelveket nem akarok tanulni, mert képtelen vagyok rá. Ro­mánul ugyan beszélek, de úgy, mint a hortobágyi kanász ma­gyarul. Szerintem én vagyok az egyetlen, aki 60 évesen újra le- szakvizsgázott. Annak idején ugyanis ezt románul tettem meg, s a privatizációkor kide­rült, hogy ennek magyarul is meg kell lennie ahhoz, hogy vállalkozásba kezdhessek. Ä vizsgázók közül én voltam az egyetlen, aki annyi idős volt, mint a professzor. Ez a megmé­rettetés egyébként szellemileg nagy felfrissülést jelentett. Bár amúgy is tudom, hogy csak öreg vagyok, hülye nem. A község gyermekorvosát elbúcsúztatták a gyönkiek. A polgármesteri hivatalban tartott kis ünnepségen jelen voltak a körzeti orvosok, az assziszten­sek, a védőnők, a gyógyszertár vezetője és a hét falu polgár- mestere. Amikor a doktornő er­ről mesél, ismét könnybe lábad a szeme. Most már Gyönköt említi otthonának. Ide jön haza. A jövőben pedig szakmai ta­nácsadás miatt fog visszajárni. Egy hónapban kétszer. Bencze Mariann IKA, hetedszer Iregszemcsén Négyen ismét felsőfokú művé­szeti intézményben folytatják tanulmányaikat az Regszem­cséi Képzőművészeti Alkotótá­bor (IKA) tavalyi résztvevői közül, és nem lebecsülendő, hogy a táborban alkotók het- ven-nyolcvan százaléka idén is visszatért - mondta Mezey Ist­ván, művészeti vezető a most zajló alkotótábor egy hete után. Ez azt jelenti, hogy jól érzik magukat, és szakmai téren is jó útravalót kapnak - tette hozzá. Az IKA két célkitűzése a fiata­lok művészeti pályára való fel­készítése és az amatőr al­kotók szá­mára a mű­helymunka lehetőségének megterem­tése. A hete­dik alkotótá­borban har­mincán dol­goznak a sok­szorosító gra­fikai eljárá­sokra kon­centráló grafikai, és a kerámia­szekcióban. A grafikusok­nak változat­lanul köve­telmény a technikai sta­bilitás megszerzése - hangsú­lyozta Mezey István. A tábort kiállítás zárja, amelyet augusz­tus 7-én 15 órakor a Bartók Béla Művelődési Házban Könyv István János, simontor- nyai grafikusművész nyit meg. (-h-c) KözTörvény Holttest a Sióban Tegnap Szekszárdnál isme­retlen férfi holttestét találták meg a Sióban. Simontor­nyán július 30-án nem sok­kal hat óra után jelentette be egy középkorú férfi hozzá­tartozója, hogy apósa fürdés közben elmerült és eltűnt, és azóta nem került elő. A holt­test azonosítása folyamat­ban van. * Éhes rablók Három álarcos férfi tört rá egy idős asszonyra lakásá­ban július 28-án, az esti órákban. A betörők az asz- szony nyugdíját követelték, de később beérték némi élelmiszerrel. A rendőrök forró nyomon jutottak el egy szomszédban lakóhoz. Két társát még keresik. Álláskínálat A térség munkáltatói keres­nek: Tamásiba két asztalost, három lakatost, egy vagyo­nőrt, egy fafúvós zenetanárt, egy bolti eladót, Hőgyészre húsz varrónőt, tíz betanított varrónőt, Simontomyára öt­ven cipőfelsőrész-készítőt, Iregszemcsére, Belecskára, Felsőnyékre tíz-tíz varrónőt, és betanított varrónőt, Ireg­szemcse re egy felszolgálót, Fürgédre egy némettanítót. A Hungária Biztosító érté­kesítési munkatársakat ke­res. Tamási körzetén kívül: hét varrónőt, nyolc betaní­tott varrónőt, egy építész­mérnököt (szakirányú né­metnyelvtudással), egy konyhalányt és egy élelmi­szerbolti eladót, két felszol­gálót, a Balaton mellé két betanított munkást. Infor­máció a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Ta­mási Kirendeltségén, a 471- 022, és 471-958-as telefo­non. Hirdetésfelvétel Tamási: Tolnatourist, Sza­badság u. 43. Telefon/fax: 471-941. Lászlóné Fülöp Zsuzsa, Tamási, 7090, Páva u. 2. aó-20-987-5813. Szabó Gyuláné (BEZO-KERFU): Hőgyész 7090, Zrínyi u. 3. Üzenet a 488-378 telefonon. Bosnyák József, Tamási, te­lefon: 06-30-460-727. Gyászközlemények: PAN- HOL Bt., Tamási, Aradi u. 19. Szabó Gyuláné, Hő- gyész, Zrínyi u. 3. telefon: 488-378. A mongol varrónőnek megéri a magyar munka Mongol varrónők varrják a farmert Tolna megyében: a Jeans-Tex Kft. felsőnyéki, aparhanti és iregszemcsei varrodájában is foglalkoztat az ázsiai országból érkezett munkásokat. A varrodák évek óta munkaerőhiánnyal küzdenek, Tolna megyei munkanélküliek nem ver­sengenek az lehetőségért. A mongol varrónők jobbak, ügyesebbek és megbecsülik a munkát - mondta korábban a kft. ügyvezető igazgatója. És - tegyük hozzá - Magyar- ország számukra jó keresetet jelent. Az iregszemcsei varrodában tizenöt mongol vendégmunkás dolgozik, de nem mindenki Bayarma Andama: fiatal, világot lát most ér­kezett. Amarsana Cacral 1990 óta van Ma­gyaror­szágon. A Szovjet­unióban tanult, ro­konlátoga­tóba jött, és itt ra­gadt. A Fékonnál talált munkát, ahol öt évig volt varrónő. A Jeans Tex Kft.-hez tavaly került. Családja a mongol fővárosban, Ulánbá­torban él, szülei, testvére orvo­sok. Amarsana Cacral kilenc év alatt jól megtanulta a ma­gyart, ő képviseli a mongol vendégmunkásokat, segít ne­kik az orvosi ellátásban, a gyermekeseknek az óvodában. A fiatalasszony Mongóliában ment férjhez, kisfia Magyaror­szágon van, férje azonban Mongóliában él. Áz itteni kö­vetelményekről diplomatiku­san nyilatkozik: „ez a szak­mám, ezért fizetnek”. Azt, hogy mennyit keresne szakmá­jában otthon, pontosan nem tudja, de bizonyos, - mondja -, hogy lényegesen kevesebbet, kevesebb a lehetőség is. „Amit itt kapunk, az a mi pénzünkön magas fizetés” - teszi hozzá. Bayarma Andama nemrég látta meg először Magyaror­szágot. Hirdetésre jelentkezett Ulánbátorban, ahol már hét éve varrónőként dolgozott, keze alól kikerült ruhák szintén ex­portra kerültek, Angliába, Hong-Kongba, az Egyesült Ál­lamokba. A repülőutat a ma­gyar cég fizette. Elmondták nekik, milyen munka, körül­mények várnak rájuk, de másra számított: azt mondták, egy fa­luban fognak dolgozni, itt vi­szont ehhez képest „túl sok ház van”. A mongol kereseti viszo­nyokról azt mondja: akinek van pénze, jól él. Ő havi negy­venezer tugrikot keresett mun­kájával, ami negyven dollárnak (körülbelül tízezer forintnak) felel meg. Ehhez képest jónak számít magyar fizetése. Két évig tervezi a magyar vendég­munkát. Ha nem tud spórolni, akkor sem fogja bánni - mondja -, most egy kicsit fia­tal, világot lát. (tf)

Next

/
Oldalképek
Tartalom