Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-13 / 188. szám

1999. augusztus 13., péntek 3. oldal Hegyei Körkép Zomba vendége volt az ukrán delegáció Testvérkapcsolat Temopil és Szekszárd között Az Ukrán Köztársaságból, Temopil városából érkezett Kucserenkó Anatolij polgár­mester és kísérete, valamint Szulimán Ferenc zombai pol­gármester találkozott tegnap a megye, és Szekszárd vezető­ivel. A megyei önkormányzatnál Boros Tibor mezőgazdasági re­ferens tájékoztatta a küldöttsé­get a megye gazdasági helyze­téről, valamint arról, hogy az Európai Unióhoz való csatla­kozás lehetősége révén felért­ékelődött a vidékfejlesztés. Bo­ros Tibor ígéretet tett arra, hogy egy testvérmegyei kapcsolat kialakítása során tapasztalatai­kat átadják az ukrán szakembe­reknek. Haász László, Szekszárd vá­ros alpolgármestere a megye- székhely történelmi múltjáról beszélt. Kucserenkó Anatolij tájékoztatta a vendéglátókat vá­rosuk mezőgazdasági, ipari helyzetéről. Temopilt azontúl, hogy jelentős a gépgyártása, a szellemi és tudományok váro­saként is emlegetik Ukrajná­ban. A megbeszélés során Ku­cserenkó Anatolij lehetőséget látott arra, hogy a magyar bo­rokat nemcsak Temopilban, hanem ukrán területen is érté­kesíteni tudják. Fontosnak tar­totta a vállalkozási és kulturális kapcsolatok fejlesztését. A tárgyalásokat követően Haász László és Kucserenkó Anatolij szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy a két telepü­lés testvérkapcsolatot alakít ki. Az aláírást követően Szabóné Kerékgyártó Erika, az Alisca- vin kereskedelmi igazgatója mutatta be cégét, majd a kül­döttség a húsiparhoz és tejipar­hoz látogatott el. Délután a Zomba és Környéki Gazdálko­dók Gazdaszövetkezete és az ukrán Temopil városa között született meg egy megállapo­dás, a termékek jövőbeni érté­kesítéséről és beszerzéséről. A vendégek a kecskeméti látoga­tásukat követően hazautaztak. (péteri) Országos pályázat Tolna megyei nyertesek A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány ér­tékelte az idei évben közzétett pályázatait. A nyertesek között Tolna me­gyeieket is találunk. A „Fogya­tékos gyermekek, tanulók in­tegrált nevelése, nevelésc-okta- tása” pályázaton a Naki Általá­nos Iskola 80 ezer, a tengelici Általános Művelődési Központ 215 700 forintot kapott. „A kis­térségi együttműködésben szervezett gyógypedagógiai óvodai, iskolai ellátás támoga­tása” témájú anyagra a gyönki Iskolai és Közoktatási Társulás Általános Iskolája 185 600, a Dombóvár Város és Városkör­nyéki Önkormányzatok Terü­letfejlesztési Társulása 362 420 forintot nyert. A „nyári táborok támogatására” a zombai iskola, diákotthon és gyermekotthon 140 ezer, a szekszárdi Szivár­vány Általános Iskola 60 ezer forintot nyert. A negyedik alka­lommal meghirdetett „Szülői gondozói tanfolyam IV.” pá­lyázaton a szekszárdi Egészsé­gért Alapítvány 174 ezer forint kapott. Sziámi ikrekről már bizonyára mindenki hallott, de szi­ámi-almáról már kevesebben. A kép tanúsága szerint ilyen is létezik. Az iker-rétesalma a szekszárdi Orbán József almafáján termett, és 65 deka súlyúnak mérte. Egy almáslepényhez ele­gendő a mennyisége. fotó: gk A kőszobrász fát faragott Bakó László a székely atyafiaknak is meglepetést okozott A székelyföldi Nyergestető helységnél 1849-ben véres csata dúlt a magyar honvédek és az ellenség között. Az ütközet ál­dozatait közös sírba hántolták el, a temető ma a környék kegyhelye. Kaposvár város, 1999. — A jelenlévő székely atyafiak meglepetten néztek. Mondták is utána: rég láttak ilyen szép munkát, ráadásul - s igazából Az emlékoszlop az egykori csatamezőn Ide látogatott a múlt héten a kaposvári székhelyű Kapos- Art művészeti egyesület, köz­tük Bakó László várdombi szobrásszal, aki tagja az or­szágos kiterjedésű szervező­désnek. A csapat két táblát vitt magával, az egyiken Somogy megye, a másikon a művészeti egyesület megemlékező felira­tával. — Romániai utunk folya­mán elsőként Nagyváradon álltunk meg - mondta Bakó László. — Az itt töltött rövid idő is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy megérezzük: Ady Endre egykori városában já­runk. Ezután meg sem álltunk Tusnádfürdőig, innen, erről a bázisról mentünk több telepü­lésre, köztük Nyergestetőre is. Az egykori csatahelyen em­lékoszlop emelkedik, a közeli - 30-40 méter magas fenyőfák övezte - temető helyét pedig számos földbe szúrt fakereszt, illetve három magas kopjafa jelzi. Ezekre a kopjafákra erő­sítették az anyaországi zarán­dokok a magukkal hozott táb­lákat. — Ekkor döbbentünk rá arra, hogy a harmadik kopjafára Kaposvár vá­ros tábláját kellene fel­tennünk, ám Somogy me­gye székhe­lye ilyen táb­lát nem kül­dött velünk - folytatta a várdombi szobrász. — Erről min­denki megfe­ledkezett. Jó néhány pilla­natig tanács­talanul áldo- gálltunk az üres kopjafa előtt, amíg eszembe nem jutott, hogy mint mindig, most is magammal hoztam a kőfaragó eszközeimet. Bakó László vésővel és ka­lapáccsal felszerelkezve tért vissza a helyszínre, majd pil­lanatok alatt bevéste a fába: ez volt számukra a legna­gyobb meglepetés - nem is fa­faragó szerszámokkal dolgoz­tam. Ilyen csoda is rég volt Székelyföldön.-szá­Ingyen fut a napkollektor A hó végén nem kell a felhasznált energia árát kifizetni A szomszédos Ausztria hazánkhoz képest évente kevesebb napos órát mondhat magáénak, ennek ellenére nyugati szomszédunknál jóval több a napkollektorok száma, mint nálunk. Magyarországon ez a berendezés még nem igazán el­terjedt, jóllehet használatával sok pénzt lehet megtakarítani. Erről az egyszerű, de annál lé­nyegesebb tényről kívánja meggyőzni a lakosságot a Re­gionális Energia Tanácsadó Központ, mely szerveződés tegnap Szekszárdon mutatta be az érdeklődőknek a napkol­lektort. Ez a berendezés a Nap sugárzó energiáját hővé ala­kítja, ezt pedig használati me­legvíz előállítására, medencék vizének melegítésére és lakó­házak fűtés-kiegészítésére le­het használni. Egy négy tagú családnál, használati melegvízhez a rendszer úgy 180-400 ezer fo­rintba kerül. A költségek csökkenthetők, sok múlik azon, hogy ki milyen anyagot tud olcsón beszerezni, illetve, hogy mennyire szeret barká­csolni. A kollektorok ugyanis az úgynevezett Napműhely­ben is elkészíthetők. A tetőre, avagy állványra szerelt kollek­tor - kisebb karbantartásokkal - 20 évet gond nélkül üzemel, valamennyi hagyományos rendszerhez kapcsolható. Minden más melegítő beren­dezésénél biztonságosabb, a környezetet nem szennyezi. A beruházás 3-10 év alatt megté­rül, ezután ingyenesen és kör­nyezetbarát módon állítja elő a szükséges melegvíz jelentős részét. További felvilágosítá­sokkal készséggel áll az érdek­lődők rendelkezésére a Regio­nális Energia Tanácsadó Köz­pont a 06/72/515-251-es szá­mon. (56554) Orosházán üdülnek a zombaiak A testvérkapcsolatnak köszönhetően harmadik nek. Tavaly kétszázan éltek az olcsó pihenési éve nyílik lehetőségük a zombaiaknak arra, lehetőséggel. Egy-egy alkalommal tizen, tizen- hogy nyaranta egy-egy hetet Orosházán töltse- négyen utaznak a hétfőnként induló busszal. Hírek Csúcsforgalom Gunarasfürdőn Szerdán több, mint háromezer vendég váltott jegyet a gunarasi strandra, hogy a medencékben ülve, kellemes fürdőzés köze­pette élvezhessék a délutáni tel­jes napfogyatkozást és részt vegyenek a három napos „Gu­narasi Nyár” elnevezésű szóra­koztató fesztiválon. A paksi erőmű az operafesztiválon A Budafest nyári operafesztivál augusztus 18-i előadását a Paksi Atomerőmű Rt. szponzo­rálja. A nagy érdeklődés mellett zajló művészeti rendezvényre meghívták a cég jelentősebb üzleti partnereinek és a felügye­letet gyakorló hatóságok veze­tőit is. Szekszárdiak intenzív hétvégéje Szálkán A szekszárdi Városi Mentálhi­giénés Műhely szokásos nyári intenzív szervezet-fejlesztő hétvégéjét tartja Szálkán au­gusztus 13. és 15. között. A kö­zösségépítő programok mellett sor kerül továbbképző elő­adásra, a féléves közgyűlésre, továbbá az októberi Pszicholó­giai Kultúra Hete rendezvénye­inek szervezésére. A résztve­vők emellett felkészülnek az egyesület - jövőre esedékes - 10. éves jubileumának megün­neplésére is. Paksi ovi rendezi a Freinet tábort A paksi IV. számú (Tolnai úti) óvoda rendezi az idén az Or­szágos Freinet tábort, amelyen azok a pedagógusok - óvónők, tanítók, tanárok - vesznek részt, akik a Freinet módszer alapján dolgoznak. A tábor megnyitója augusztus 15-én, vasárnap este lesz. Rendörkapitányi fogadóóra Dr. Szíjártó István alezredes, Dombóvár rendőrkapitánya hétfő délután fél háromtól tartja havi fogadóóráját. Halálos motorozás Tegnap 6 órakor Tamásiban, lakott területen belül egy se­gédmotort vezető, 49 éves helybeli lakos - eddig még ki­derítetlen okból - letért az út­testről, majd a menetirány sze­rinti jobb oldali, füves padkán felborult. A férfi az esés követ­keztében olyan súlyos kopo­nyasérülést szenvedett, hogy a kórházba szállítás közben meg­halt. Adriai anziksz (2.) Birodalmi érdekek és azok következményei Némi szellőzködés és pénzváltás után tovább indult velünk a légkondis kis Iveco busz, volánjánál Jenővel, akire csak rá kellett nézni, s máris belé vetette bizalmát valamennyi utas. A bizalomra később, a tengerparti hegyek nyaktörő meredélyein volt szükség, ahol bizony láttunk a kilométeres mélység fölött a korláthoz nyomott személykocsit is. A két méter magas, jóképű, szimpar tikus fiatalember egyelőre a busz hűtő­jében tárolt sört, üdítőt, ásványvizet kínálta, majdnem magyarországi bolti áron. Ezt a tényt akkor még nem, ké­sőbb annál inkább értékeltük. Terezino Polje, Virovitica, Zdenci, Garesnica, Kutina felé indultunk, hogy ott rátérjünk a Belgrád-Zágráb, azaz bocsánat: Zágráb-Lipovac autópályára. Belgrádot ugyanis Horvátországban törölték, még az útjelző táblákról is. Az okokról a sztráda felé haladva némi kézzel fogható magyarázatra leltünk. A falvakban számos rommá lőtt paraszt­ház, elhagyott, üvegcserepekéi körbe­szórt porta, a vakolatba csapódott go­lyók nyomai. Ha mi, külföldiek hajla­mosak vagyunk is elfeledni, hogy né­hány évvel ezelőtt mi történt ezen a vi­déken, mi történt az úgynevezett kraji- nákban, a helybeliek nem menekülhet­nek a polgárháború következményei elől. Jelasits Tilda, az idegenvezetőnk otthon van a témában is, az országban is. Horvátországból jött Magyaror­szágra a félje kedvéért, s családfája egy ponton egybeesik ama bizonyos horvát bánéval, akiről Petőfi nem a leghízel­gőbben szólt. (Mellesleg, ha koszorús költőnk a bán helyett annak kései, a szakmájában, hivatásában igazán profi rokonát ismerte volna, biztosan más hangvételű verset ír.) Az 1990-es évek elejéig e vidéken élt szerbeket annak idején Mária Teré­zia telepítette ide, határőröknek. Jugo­szlávia széthullásakor előbb önálló köztársaságot kiáltottak ki, majd a hor­vát hadsereg ellentámadása után több­ségük elmenekült. így isszák a levét horvátok és szerbek - ma, annak, hogy maradéktalanul érvényesültek az oszt­rák birodalmi érdekek - 250 éve. (Mint ahogy Tolna és Baranya megyék Duna menti részei is a Mária Terézia által képviselt osztrák birodalmi érdekek miatt változtak, s nem előnyükre. A bi­rodalomnak ugyanis a hajók vontatását lehetővé tevő Duna-parti utakra volt szüksége a bácskai, bánáti gabona szál­lítására, s így tették tönkre a folyó A Frangepánok sasfészke, Krk sziget központja menti fokokat, végső soron az egész tettek oda, akik aztán elkülönültségü- vidéket.) Horvátország említett tájegy- két mindvégig megőrizték. MBT ségeit meg úgy, hogy szerbeket telepi- (Következik: Útközben)

Next

/
Oldalképek
Tartalom