Tolnai Népújság, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-10 / 159. szám
1999. július 10., szombat Becsi Magazin 5. oldal Egyesület a falu közösségéért A „Decs Községért” Egyesület 1997 januárjában alakult, az elnöki tisztet tavaly novemberben Kozma Lász- lóné Fábián Katalin vette át. Az egyesület elsődleges célként tűzte ki a hagyományok ápolását, továbbadását. Az egyesület részt vállal a falusi rendezvényekből, és önállóan is szervez programokat. Ilyen kezdeményezés volt többek között az óvodás gyerekekkel közös anyák napja. Ekkor a hetvenes éveiben járó Báli Vici nénit, a népművészet mesterét köszöntötték műsorral és virággal, és hasonlóképp kedveskedtek a nyugdíjas klub idős asszonyainak is. Pályázattal is megpróbálkozott a szervezet, eredmény- nyel, a Soros Alapítványtól nyert 400 ezer forintot, idős emberek életkörülményeinek javítására. A napokban kezdi meg tevékenységét a szociális gondozó, Finta Krisztina, aki a két körzeti orvos javaslatára látogatja a betegeket. A pályázati pénzbe némi eszköz- vásárlás is belefér, az idősek otthonába mosógépet és vasalót vásárolnak a nyereményből. Hagyományt kívánnak teremteni az egykor igen népszerű szüreti programnak, bállal egybekötve. A mostani Duna-menti folklór fesztiválon a fiatalokból álló szervezettel, a DIO-val közösen szerveznek főzőversenyt. Felsőbb osztályban a sakkozók „Kicsi” tehetségek a felnőttek sportjában A decsi Autó-Center sakk csapata az NB II Asztalos csoport-bajnokságot megnyerve jutott felsőbb osztályba. Papp Csaba, a decsi sakkozók vezetője, és egyben a Tolna Megyei Sakk Szövetség elnöke is elmondta: a bajnokságban két nagy riválisukat, a Komlót és a Kaposvárt is sikerült megverniük. — Nagyon korán jött ez a bajnokság, hiszen igen erős mezőnyben kell szeptembertől megfelelnünk az elvárásoknak. Új játékosokat nem hozunk a csapathoz, a saját gyerekeinket menedzseljük. A tehetségeket már az óvodából válogatják, a legfiatalabb játékosuk is 5 éves. A körülbelül negyven sakkozónak két nagyedzése van hetente, két nemzetközi mesteredző, Molnár Béla és Mészáros Gyula tartja. Komoly utánpótlást nevelnek, és egyben vidéki sakkcentrum is a decsi, mert Tamásiból, Báta- székről, Bonyhádról, Szek- szárdról edzenek itt. A felkészülésről Papp Csaba úgy tájékoztatott, hogy nemrégiben a szekszárdi iskolákban két sakkozó adott szimultánt. Tíztíz táblán játszottak, 45 ellenfelet győztek le, és egyetlen játszmát vesztettek mindösz- sze. A fesztivál ideje alatt is két tehetséges gyerek játszik szimultánt, 14-én 16 órai kezdettel. Ezt követően Gyön- kön, a nemzetközi versenyen vesznek részt. Az egyhetes megyei sakk edzőtábort július 19-től rendezi a szövetség, itt többek között az öt, Tolna megyei országos bajnok, köztük a decsi csapatból a két Rudolf-lány is készül a szeptemberi görög- országi EB-re. A nagy reménységek. Felső sor balról jobbra: Papp Tamás, Dobrovitz Piroska, Rudolf Anna, Rudolf Kata, Kiss Lajos. Alsó sor: Pap Misi, Papp Kata, Pap Gyuszi. Főkötő minta, feketén fehérrel A decsi Honti Sándorné 1994- ben ment nyugdíjba, a helyi óvodában volt több mint húsz évig óvodavezető. A hagyományőrző népművész gyönyörű kézimunkáit több bemutatón is megcsodálhatta a közönség. — Édesanyám készítette a sárközi főkötő mintákat. Ezt a hímzéstechnikát 1934-ben tanulta a Pilisi Elemér vezette tanfolyamon. Hosszú szünet után, amikor nyugdíjas lett, újra elővette a kézimunkát. A sárközi főkötő A menyasszonyt mikor átöltöztették ilyen főkötőt, az úgynevezett kontypántlikát kötötték a fejére, így lett aztán újmenyecske. Amikor már megszületett az első gyerek, a pántlika lekerült a fejéről, az asszony a főkötőt használta tovább. A harmincas években, amikor a hímzéstechnikát újraélesztették, a főkötőről a minta más használati tárgyakra, blúzgalFőkötő mintás nyakkendő lérra, térítőre, alkalmi táskára, nyakkendőre is rákerült. Az első bemutató — Édesanyám, amikor hí- mezgetett tudta, hogy szeretek kézimunkázni, biztatott, tanuljam meg. így is lett, aztán a véletlen úgy hozta, hogy egy népi iparművész barátnőm, amikor a kispesti Vigadóban kiállított, engem hívott meg társkiállítónak. Ekkor mutatkoztam be először, és ekkor valamennyi munkámat le is zsűrizték. Tananyag volt — Egy alkalommal a budapesti mesterségek ünnepén mutattam be, és egy idős hölgy jött hozzám, aki a harmincas években járt tanítóképzőbe, amikor a kézimunka tantárgy volt. Azóta sem látott olyan motívumokat, amit én alkalmazok. Kimondottan ezt a főkötő mintát rajtam kívül senki nem készíti ilyen intenzitással. Az úgynevezett bíborvég hímzés, a jegy- kendőminta már elterjedtebb. Hagyatékminták — A feketére fehérrel hímzett alkalmi volt. Nem ment teljesen feledésbe, hiszen a távolabbi rokonságomban is volt hímző asz- szony, Kun Sára népi iparművész - nemrégiben hunyt el -, a hagyatékából kaptam mintákat segítségül. Azóta kaptam egy másik kollekciót is, közel ezer aprómintával. Szeretek hímezni — Ez valamikor régen megélhetési forrása volt az asszonyoknak. Ma már kevesen vanHonti Sándorné nak, akik ezt szívből csinálják. Van, aki azt mondja: babra- munka. Ha én leülök, erről beszélek, és csinálhatom is, nekem pihenést jelent. Amikor megtervezem a nyakkendőmintát, fehér indigóval előrajzolom a fekete anyagra, majd hímzőrámán varrom, általában másfél hét alatt elkészül. Nincs rajta gépi varrás, a szélét bepödröm, végül az úgynevezett sima, pó- kos rojt kerül a nyakkendő aljára. A valamikor használt, vékony, huszas, huszonötöt cérna sajnos ma már nem kapható. A főkötőt például stoppoló cérnával varrtam, kétszálasan fogva. Utánpótlás — Van egy lányom, aki dolgozik, sajnos nincs ideje arra, hogy leüljön kézimunkázni. ő is azt mondja, mint egykor én, majd akkor csinálja, ha nyugdíjas lesz. Bízom abban, hogy a fiatalok körében azért lesz, aki kezébe veszi a hímzőrámát. (péteri) Speciális tagozat szeptembertől Az óvodából az iskolába induló korosztály bizonyos része tanulási nehézségekkel küszködik, a nevelési tanácsadó speciális általános iskolában javasolja a továbbtanulását. A Szekszárd városi ön- kormányzat által hozott döntéssel a szekszárdi Szivárvány speciális általános iskolában maximálta a létszámot, és a felvételkor érthető módon az intézmény a szekszárdi gyerekeket részesíti előnybe. A szekszárdi intézményben jó- néhány decsi gyerek tanul, mindez óriási gondot jelentett évek óta eddig is szülőnek, gyereknek egyaránt. Ezen enyhíteni kíván a decsi általános iskola, úgy tervezi, hogy szeptembertől helyben oldja meg a speciális oktatást. A képviselőtestülettel Kém László iskolaigazgató tárgyalt annak a lehetőségéről, hogy a gyerekek idehaza járhassanak iskolába. Felvették a kapcsolatot egy Somogy megyei iskolával, ahol már komoly tapasztalattal rendelkeznek a speciális oktatásról. A kedvező lehetőségeket látva született meg a döntés, hogy szeptembertől beindítják a speciális képzést, második osztálytól. Arra a kérdésre, hogy jelent- e plusz költséget az új tagozat indítása a fenntartónak, és az iskolának, Kém László úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi tanulólétszámot és a tárgyi feltételeket tekintve plusz kiadást egy gyógypedagógus végzettségű szakember alkalmazása jelenti. Ez egyre nehezebb, senki nem érdeklődött a felhívásukra. Sikerrel működik a nulladik osztály már harmadik éve, és a félreértések eloszlatása végett, ez nem speciális tagozatra felkészítő, hanem azoknak a gyerekeknek a képzése, akiknek részképességbeli problémájuk van. A közeljövőben a szülőkkel beszélik meg a részleteket, annak érdekében, hogy itthon tartsák a gyerekeiket. Felvették a kapcsolatot a környék általános iskoláival, amennyiben hasonló problémáik vannak, szívesen fogadja a decsi intézmény a gyerekeket. Ha igény lesz rá körzetet alakítanak ki. Röviden Népművészek kiállítása Fodomé László Mária szövő népi iparművész, Oláh Márta gyöngyfűző, a népművészet ifjú mestere, Decsi Kiss András kosárfonó, és a bonyhádi Hímzőkor közös kiállítására kerül sor a decsi faluházban, július 12-én, hétfőn 17 órai kezdettel. A kiállítást Biczó Ernő, Decs község polgár- mestere és Szabadi Mihály koreográfus nyitja meg. Az ünnepségen közreműködik Csötönyi László, Decsi Kiss János és Lázár János citera- együttese. Vándortábor a Mátrában Augusztusban vándortáborba megy harminc decsi felsőtagozatos fiatal. A tíz nap során mintegy kétszázháromszáz kilométert gyalogolnak, egyik tábortól a másikig. Segítik a gazdákat A decsi gazdák körében született meg a mezőgazdasági bizottság létrehozásának ötlete a községben. A mezőgazdaság nagy átalakuláson megy át, a változásokat falun sokkal nehezebben tudják követni. A bizottság a gazdák tájékoztatásában van segítségükre. Az elnök, Beödők Bertalan a feladatokról, tervekről adott információt lapunknak. Fontosnak tartják a földek védelmét, az utak hovatartozását. Az utak karbantartását az önkormányzattal kötött szerződés szerint a Sárköz Therm végzi. Prioritást élvez az árkok, a vízelvezetők, a három vízgyűjtő tisztítása. Decsen nagy hagyománya volt egykor a paprika-termesztésnek. Foglalkoznak ennek újraélesztésével, felmérik az értékesítési lehetőségeket. „Feltérképezik”, hogy a milyen gabonaféléket termeljenek, milyen haszonállatokat tartsanak. A lopások visszaszorítására a bizottság mezőőrök beállítását tervezi, először ketten, majd négyen vigyázzák a gazdák vagyonát. Lapunk a község Polgár- mesteri Hivatalának jóvoltából jutott el ma minden háztartásba. „Gulágos voltam a Szovjetunióban ••• Decs nagyközség Képviselő-testülete PÁLYÁZATOT HIRDET községi piac kialakítására és üzemeltetésére. A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. A pályázat részletes kiírását a decsi Polgármesteri Hivatalban Decs, Fő u. 23. TeL/fax: 74/495-069 Deák Katalin műsz. főelőadónál lehet átvenni 2.000 Ft azaz kettőezer forint kezelési költség befizetése után 1999. július 12-től 1999. július 31-ig. Ha nem ismerné még, kóstolja meg mit sütött a Decsi Pék A Decsi Pék Kft. széles választékot kínál termékeiből Szekszárd és környéke kiskereskedelmi egységeiben a hétköznapokon, hétvégeken pedig családi és lakodalmas rendezvényeken. Termékeink közül ajánljuk a- házias jellegű kenyér- és péksüteményeket- családi rendezvényeken közkedvelt kalács és kuglófféleségeinket. Az egészséges táplálkozás érdekében- a kálcium tartalmú és magvas kenyereinket. Reggel, délben este a Decsi Pék termékeit keresse. Érdeklődésüket és megrendeléseiket szívesen várjuk a 7144 Decs, Pilisi E. u. 8. címen valamin! a 74/497-495 és a 74/495-183-as telefonszámokon. Építkezők, felújítók figyelem! Vásárolja a Finestra Bt. termékeit tartósan alacsony ár, kiváló minőség! Ajánlatunkból:- hő- és hangszigetelt külső nyílászárók biztonsági, bukónyíló vasalattal- belső nyílászárók- konyha-, fürdőszoba-, irodabútorok- kerti bútorok, játékok. Ezenkívül vállaljuk nyílászárók felületkezelését, üvegezését, egyedi méretek legyártását. Érdeklődésüket és megrendeléseiket az alábbi címen és telefonszámon várjuk: 7144 Decs, Bíborvég u. 19, fax: 74/495-271 Telefon: 06-60/379-984 06-60/347-894 Szeretné jól érezni , magát 17-én egy igazi sárközi lakodalomban? Akkor együtt vacsorázhat a násznéppel, a menyasz- szony-vőlegénnyel, az ezer fős sátorban Decsen, 2.500 Ft-ért. A menü: tyúkhúsleves, káposztáshús, sültes tál és torta. Jelentkezni lehet Decsen, a Faluház lakodalmi információs szolgálatánál a 495-040- es telefonon. Nagy sikerű gulágos találkozót rendeztek ez év tavaszán a Faluházban. A polgármesteri hivatal támogatásával a főszervező a decsi Szekeres Imre Gyula volt. A gulágosok rabmunkával eltöltött sanyarú sorsáról könyv is született „Nyolc év rabmunka a Szovjetunió vorkutai lágereiben 1945-1953.” címmel. A rendszerváltozás előtt nem volt ajánlatos senkinek sem a gulágos múltjáról beszélni, mondta Szekeres Imre Gyula. Az a párezer magyar, akik túlélték a szovjet rabmunkát, a kilencvenes évekig nem ismerték, nem is találkoztak egymással. Erre jó alkalmat adtak az évenként találkozók. A decsi önkormányzat és a decsi DIÓ közös támogatásával létrejött találkozóra az ország minden részéből érkeztek egykori rabmunkások és azok, kiket egykor málenkij robotra, kismunkára ítéltek. Az évenkénti összejövetelek híre eljutott a Hódmezővásárhelyi Levéltárhoz is, felkérésükre készült el a már említett könyv kézirata is. A szerző könyvében hű képet ad a lágerek mindennapjairól, és emléket állít az elhunyt rabtársaknak. A találkozót követően a barátságok tovább szövődnek, hiszen Szekeres Imre Gyula még most is fogad vendégeket, egykori sorstársakat. A „Szovjetunióban volt rabok, kényszermunkások szervezete” pedig összefogja a közösséget.
