Tolnai Népújság, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-07 / 156. szám
10. oldal XXV. Jubileumi Fiat Gemenci Nagydíj 1999. július 7., szerda Az elmúlt huszonöt A ‘77-es hegyi egyenkéntin rajtol Halász László dott!) A szekszárdiak közül Halász László negyedik, Sallai Antal ötödik lett, a Spartacus csapata a nagydíjon és a szpar- takiádon egyaránt másodikés Liska Pálra épült. (Pálinkás 77- ben ötödik volt az 1000 nies állórajtos ifjúsági időfutam vb-n.) A Spartacus nem véletlenül szerezte meg a csapatA szép szekszárdi esztendők után jöttek a dubnicaiak, s nyomukban kő kövön nem maradt: 1984 és 1990 között hatszor nyerték el (egyszer végleg) a csapatgyözelemért járó vándorserleget. Egyéniben két remek bringásuk, Konrad Kurt és Vojtech Breska is nyerni tudott, előbbi 1984-ben épp Sajó Pétert megelőzve. év krónikája A kerékpáros Gemenci Nagydíj előéletét kutatva a 70-es évek elejéig kell visszatekintenünk. Az egykori sikeres szekszárdi versenyző, Schneider Konrád hazatérése után, edzői pályája elején bukkant rá az első, általános iskolás helyi tehetségekre, köztük a Halász testvérekre. A szekszárdi fiatalok az elkövetkező években rengeteget fejlődtek, s az ország legjobb utánpótlás korú kerékpárosaivá váltak. Pálinkás Csaba, Halász Laci és Halász Zoli sorozatban nyerték a különböző versenyeket. Klubjuk, a kerékpáros szakosztályát 1952 óta működtető Szekszárdi Szövetkezeti Spartacus vezetői - élükön Pálinkás István elnökkel - az eredmények láttán szerettek volna egy rangos versenynek otthont adni a tolnai megye- székhelyen. Almuk 1975 nyarán „a szocialista országok szövetkezeti szpartakiádja nemzetközi kerékpáros verseny a gemenci nagydíjért” megrendezésével valósult meg. Az OKISZ Sportosztálya és a Városi Tanács segítségével lebonyolított viadal résztvevői együtt tekertek, de külön értékelték a szpartakiádot és a Gemenci Nagydíjat. A honi brin- gások mellett román, csehszlovák, lengyel, bolgár, osztrák és mongol (!) sportolók érkeztek Szekszárdra. „Feltétlenül szeretnénk hagyományossá tenni, sőt tovább fejleszteni a versenyt. A jövőben további külföldi csapatokat is meghívunk, elsősorban olaszokat, osztrákokat, franciákat és a szocialista országok versenyzőit is szeretettel várjuk” - nyilatkozta Petrits József, a Spartacus ügyvezető elnöke az első nagydíj előtt pár nappal a Tolna Megyei Népújság hasábjain. Szuromi György, az elnyűhetetlen Több mint száz kerékpáros részvételével, négy-ötezer néző előtt 1975. augusztus 26-án, kedd este került sor a nagydíj első szakaszára. A nyolc órakor kezdődő, villanyfényes háztömbkörüli viadal kuriózumszámba ment, hasonló kritériumversenyt Magyarországon előtte még sosem rendeztek. A Gemenci Nagydíj hangulatos háztömbkörülije a mai napig az első év forgató- könyve szerint zajlik, ugyanazon a belvárosi útvonalon, 30 kört tekerve 42 km-t tesznek meg a sportolók. Az első szakaszt a BKV Előre fiatal tehetsége, Szuromi György nyerte két lengyel kerekes és a negyedik helyen célba érő szekszárdi Halász László előtt. A nagydíj első részhajrá elsősége Pálinkás Csaba nevéhez fűződik. A kétnapos szpartakiád másnap egy 136 km-es etappal zárult. Egy sárközi kör megtétele után a Hőgyész-Kurd- Tevel-Kéty-Zomba útvonalon érkeztek vissza a versenyzők. A szekszárdiak örömére Halász Laci harmadik lett az első országúti szakaszon, ám a nagydíj összetett számában így is a fővárosi Szuromi végzett az élen. (A BKV bringása egy Gold Star televízióval gazdago ként zárt. A szövetkezeti „játékokon” egyéniben és csapatban is a lengyelek győztek. Ki hitte volna akkor, hogy Szuromi György a következő 23 évben egyetlen Gemenci Nagydíjról sem hiányzik majd, 1975- ben alighanem még ő maga sem. Az elnyűhetetlen fővárosi fiatalember a Postás- Matáv színeiben nap- JFT jainkban változatla- ; nul aktív versenyző. Felemelő pillanat j lesz, ha az idei, jubileumi huszonötödik nagydíjon is a rajtnál köszönthetjük. Háromra bővítve A második évben, 1976- ban háromszakaszosra bővült a Gemenci Nagydíj, az első nap délelőttjén 10 órától hegyi egyenkénti indítású versenyre került sor, a háztömbkörüli lett a második szakasz, az országúti a harmadik. A nagydíj olasz, svájci és jugoszláv kerekesek részvételével színesedett. A 155 km-es országútit a verseny történetének első hazai szakaszgyőzteseként Halász László nyerte, s jó szereplésének köszönhetően az egyéni összetettben lett a BKV-s Takács András mögött. Halász Laci először az élen Az első hazai egyéni összetett győzelemre sem kellett sokat várniuk a szekszárdiaknak, 1977-ben Halász Laci, megismételve előző évi országúti elsőségét megnyerte a Gemenci Nagydíjat. Az ünneplésből Pálinkás Csabának is alaposan kijutott, hiszen az esti kritérium eredményhirdetésekor az ő nyakába akasztották a győztesnek járó koszorút. A Schneider Konrád vezette öttagú magyar ifjúsági válogatott akkortájt négy szekszárdi tanítványára, a Halász testvérekre, Páverseny második helyét. A Gemenci Nagydíjat egyébként 1977-ben rendezték meg először július hónapban, illetve szombat-vasárnap. A népszerűségére jellemző, hogy a verseny előtt a szekszárdi vezetők sajtótájékoztatót tartottak Budapesten. Ha páratlan, akkor Halász A következő hatéves időszakban a páratlan esztendőkben mindig valamelyik Halász fivér nyert: 1979-ben Zoli, 1981- ben Laci, 1983-ban - hogy le ne maradjon bátyjától - ismét Zoli. A páros években a miskolci Csathó Tamás révén egy meglepetés győzelem, illetve két külhoni siker született. Külföldiként először a karl-marx-stadt-i Andreas Neuer diadalmaskodott 1980- ban, míg a pozsonyi Pavol Galik révén két év múlva szü- letett meg az első szlovák ....“] egyéni g yőzelem. Több második helyezés után 1 9 7 9 - ben Halász Zoltán első sikerének évében - a Spartacus csapata is csúcsra ért. A szekszárdiak zsinórban háromszor nyertek, egyéves ki h a - gyással 1 9 8 3 - ban aratták negyedik, egyben eddigi utolsó győzelmüket. A krónikához tartozik, hogy a Halász fivérek 1982- ben nem indultak a nagydíjon. (Egy évvel korábban viszont mindketten ott voltak, s Halász Laci 3:57.2-es időeredménnyel nagyszerű csúcsot „futott” a 2000 méteres hegyi egyenkéntin.) Halászék távollétében, 1982- ben bukkant fel a színen Sajó Péter. A Spartacus fiatalja második lett a hegyin, s hajszál híján megnyerte a szombat esti kritériumot, az utolsó körben, vezető pozícióban esett le a lánca. Egy évvel később már végérvényesen beírta nevét a Gemenci Nagydíj históriás könyvébe, a 2000 méteres hegyi egyenkéntin elért 3:55:96-os pályacsúcsa a mai napig érvényes. Szakaszgyőzelmének (is) köszönhetően összetettben a harmadik helyen végzett, így 1983-ban két szekszárdi léphetett fel a dobogóra. Dubnicai hatalomátvétel A nyolcvanas évek szekszárdi sikercsapata (balról): Sajó Péter, Halász László, Halász Zoltán és Liska Pál Breska például a „hegyfaló” becenevet elnyerve háromszor győzött egymás után a hegyi egyenkéntin. Halász Zoli ‘84- es elsősége óta a dubnicaiak csupán egyszer (1991 Egyedi Zoltán) engedték ki a kezükből a szakasz első helyét! A nyolcvanas évek második felében kevés babér termett a magyaroknak. A remekül ösz- szedolgozó szlovákok és az egykori NDK-s válogatott menők egymásnak osztották a lapokat. Külön csatájukba csupán egy ízben, 1987-ben a belgrádi Rajkó Csubrics tudott győzelmet érően beleszólni. Mindezen nincs mit csodálkozni, amikor olyan világ- klasszisok is megfordultak Szekszárdon, mint a német Olaf Ludwig. Az egykori keletnémet világbajnok 1988-ban a Gemenci Nagydíjon elért sikerével melegített szöuli egyéni olimpiai bajnoki címére. Szekszárdon két szakaszt is nyert, a háztömbkörülit és a hosz- szabbik országútit. Kvalitásaira jellemző, hogy pár esztendővel később, már profiként szakaszt nyert a Tour de France-on. A Gemenci Nagydíj népszerűségét növelte, hogy 1984-től egy második országúti szakaszt is a programba iktattak a szervezők. (Az elsőt az olasz Ermani Baldini nyerte.) A mindenkori verseny a pénteki 122 km-es etappal indult. Egyébként épp a Szekszárd- Kölesd-Hőgyész-Lengyel- Bonyhád-Szekszárd útvonalhoz kötődik a verseny történetének egyetlen érvénytelenített szakasza. A megbeszéltekkel ellentétben 1985-ben a Lengyel-Kisvejke közötti 5 km-es részt zúzott kővel szórták fel az ott dolgozó építőmunkások, a „defektparádé” miatt a mezőny kétharmada nem tudta folytatni útját, így a versenybíróság törölte a szakasz eredményeit. Steig, az első ismétlő Miután Halászék kiszálltak a kerékpársportból a szekszárdi tehetségek közül egyedül Sajó Péter tudott valamelyest lépést tartani a legjobbjainktól egyre inkább távolodó nemzetközi mezőnnyel. Ötéves böjt után magyarként 1990- ben a szekszárdi Steig Csaba tudott újból szakaszt nyerni a Gemenci Nagydíjon. A kritériumon szerzett első és összetett negyedik helyével bizonyította, hogy nemcsak utánpótlás szinten képes kitűnő eredmények elérésére, hanem a felnőttek között is reményteli pályafutás elé néz. (Érdekesség, hogy a háztömbkörüli eredményhirdetésekor csak a dobogó második fokára léphetett fel, ám Nagy II szabálytalan visszaállása miatt utólag neki ítélték a győzelmet.) A szekszárdi publikum új kedvencet talált magának, Steig Csaba pedig meghálálta a bizalmat: az első ismétlőként, 1991-ben és 1992-ben is megnyerte a Gemenci Nagydíjat! Sikerének értékét növeli, hogy mindkét évben ő győzött a rö- videbb országúti szakaszon. Steig Csaba formájáról tanúskodik, hogy a nagy elődökhöz, Pálinkáshoz, Halász Lacihoz és Zolihoz hasonlóan kiharcolta az olimpiai részvételt. Az már egy másik történet, hogy Barcelona után Szolnokra igazolt. Steig Csaba sikereinek felelevenítésekor szólnunk kell egy másik szekszárdi fiatalemberről is. Egyedi Zoltánt hatalmas tehetségnek tartották, az 1991-es Nagydíjon igazolta is a szakemberek jó véleményét. A dubnicaiak hegemóniáját megtörve mindenkit megvert a hegyi egyenkéntin, a kritériumon negyedikként jött be Steig mögött, a 190 km-es országútin pedig a harmadik helyet csípte el. Összetett hetedik helyével a dobogó második fokára segítette a szekszárdi csapatot. Átalakulóban A rendszerváltás idején számos sportesemény eltűnt a történelem süllyesztőjében, szerencsére a Gemenci Nagydíj átvészelte a nehéz időket, sőt, az Arató Vilmos vezette szervező bizottság munkájának köszönhetően sikerült előre lépnie. A kilencvenes évek elején Állami Biztosító Gemenci Nagydíj néven futott a viadal, majd 1993-ban a FIAT cég karolta fel a versenyt. A szervezők fokozatosan próbálták színesíteni a programot, a férfiak vetélkedésével párhuzamosan 1991-től három éven át nemzetközi női verseny, majd 1994-től három évig nemzetközi serdülő viadal zajlott a nagydíj keretén belül. Öt évvel ezelőtt a péntek délelőtti, városközpontban zajló csapat prológgal egészült ki a versenyprogram. Tavaly először a nagydíj történetében a kerekesek Baranyába átrán- dulva elhagyták a megye határait. Az idei jubileumi viadal műsorrendje számos, a közönségnek kedvező változást tartogat. Az utóbbi két év szervezési bonyodalmai után a Gemenci Nagydíj remélhetőleg rohamléptékkel fejlődik tovább, s válik hazánk legszínvonalasabb, legprofibb kerékpáros versenyévé. Feltámadtak a szlovákok A két Steig sikert követő nagydíjakra a dubnicaiak újbóli előretörése jellemző. Északi szomszédainkat 1993-ban még megtréfálta a szlovén győző, íztok Melansek vezette KK Celje csapata, valamint az angol Apollo gárdájából a kritériumgyőztes Ben Paton és az összetett második Andy Naylor. A dubnicaiak azonban nem adják fel egy könnyen, a rutinos Konrad Kurt 93-as harmadik helye után, 94-ben megnyerte a Gemenci Nagydíjat. Kereken tíz évvel azután, hogy először feliratkozott a verseny összetett győztesei közé, bravúros tett volt a részéről! A dubnicaiak 1994-ben csak a kritériumelsőséget engedték ki a kezükből, a többi három szakaszt ők nyerték. Fölényük a következő esztendőben még nyomasztóbbá vált, az egyéni összetettben Zilovec, Kurt, Zaduban volt a sorrend. A szlovák egyhangúságot megtörve a negyedik helyen - a három év után ismét szakaszt nyerő - Steig Csaba végzett. (Pavol Zaduban a 90- es évek közepén akárcsak egy évtizeddel korábban Vojtech Breska háromszor nyert zsinórban a hegyi egyenkéntin.) A dubnicai csapat triplázását a geraiak akadályozták meg, a hosszú idő után visz- szatérő németek fekete mezes kommandója 1996-ban a hegyi etap kivételével az összes szakaszt abszolválta. Az egyéni győztes Freudenberg klubtársa, Poitschke két szakaszt is nyert, köztük a háztömbkörülit a szekszárdi Istlstekker János előtt. A 96-os kritérium kettejük párharca mellett az időjárás okán is különleges volt, a felvezető serdülő versenyt félbe kellett szakítani a hatalmas felhőszakadás miatt. Az előző húsz évben sosem esett a háztömbkörüli időpontjában, a lelkes közönség azonban a kiadós „zuhé” után visz- szaszivárgott, s a szokásos tízezres létszámban buzdította a szekszárdiakat. Mindenekelőtt Istlstekker Janát, aki a sárga trikót is magára ölthette, s beleszólva a szlovák-osztrák- német csatába végül az előkelő hatodik helyet szerezte meg összetettben. Egy év múlva sikerült kettővel előrébb rukkolnia a szekszárdiak legjobbjának, miután 1997-ben a hosszabb országúti szakaszon harmadik volt. A házigazdák már a csapatpro- lóg megnyerésével jelezték, hogy jó erőben vannak, s 1991 után ismét dobogóra állhatták. Az 1997-es esztendő egyébként ötéves szünet után magyar győzelmet hozott. A külföldön edződő tehetségeink közül az olasz Grassi-Mapei 19 éves légiósa, Sípőcz Dávid csapattársak nélkül is győzni tudott. A geraiak távollétében a dubnicaiak az olasz Panifico Pavoli és a Szekszárdi KSE előtt begyűjtötték tizedik (!) csapatelsőségüket, így a Gemenci Nagydíj második vándorserlege is az ő vitrinjükbe került. A tavalyi esztendő elsősorban az olaszokról szólt, egyéniben és csapatban is padovai siker született. A Nagydíj első itáliai győzteseként Tartizio Saccuccit üdvözölhettük, aki a verseny történetének legkisebb különbségével, egyetlen másodperccel nyert a hegyi egyenkénti első helyét negyedszer bezsebelő Zaduban előtt. Az 1998 elején Olaszországba szerződő Istlstekker János és Arató Dávid nagydíjra szóló „visszaigazolásával” megerősített szekszárdi csapat egy év után ismét a harmadik helyen zárt. A szabályok értelmében az idén már egyikük sem húzhat hazai dresszt. Folytatni kell Az elmúlt negyedévszázadban a Gemenci Nagydíj a megyeszékhely legrangosabb sport és kulturális eseményei közé emelkedett. Több ezer kerékpáros látogatott el Szekszárdra, tekerte a pedált megyénk útjain, tért haza megannyi emlékkel, szívébe zárva a versenyt, s talán egy kicsit bennünket, szekszárdiakat is. A Gemenci Nagydíj alapítói huszonöt évvel ezelőtt maradandót alkottak, munkájuk folytatása a jelen és a jövő nemzedékének feladata, sőt, kötelessége... ifj. Teszler Vendel
