Tolnai Népújság, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-05 / 154. szám
2. oldal VlLÁGTÜKÖR 1999. július 5., hétfő Felélesztené az elakadt közel- keleti békefolyamatot Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, aki szombaton Párizsban Jacques Chirac francia államfővel tárgyalt. Mubarak hangoztatta, hogy megbízik Ehud Barak új izraeli kormányfőben, aki szerinte elő fogja segíteni a közel- keleti béke ügyét. Az egyiptomi elnök ezt követően Algírban Abdelaziz Buteflika algériai államfőtől az észak-afrikai országban várható politikai változásokról tájékozódott. Nyugalomra intette a kurd lázadókat Abdullah Öcalan, a Kurd Munkáspárt halálra ítélt vezére. A kurd lázadók és a török katonai csapatok közel 15 éves harcában több mint 29 ezren vesztették életüket, s az ítélet kihirdetése óta Nyugat- Európában egymást érik a különböző terrortámadások. Ííj rejtekhelyre költözött az Afganisztánban élő Oszama bin Laden szaúd-arábiai származású milliárdos terrorista. Egy beszámoló szerint híveivel a pakisztáni határ közelében egy farmon rendezkedett be, amelyet annak idején az Afganisztánt megszálló szovjet csapatok használtak. A kuvaiti ellenzék pártjai, a liberális és iszlámhű politikai erők szerezték meg a mandátumok kétharmadát az új kuvaiti parlamentben. A liberálisoknak az előző törvényhozásban mindössze négy képviselőjük volt az ötvenből. A kuvaiti kormány azonnal benyújtotta lemondását. Csecsenföld nem fog eltűrni semmiféle, területe elleni támadást. Az orosz fegyveres erők bármely csapása esetén azonnal visszavág - jelentette ki vasárnap egy magas rangú csecsen illetékes. Ennek előzménye, hogy Vlagyimir Ru- sajlo orosz belügyminiszter szombaton a parlament felsőházában közölte: engedélyezte, hogy megelőző csapást mérjenek azokra a „csecsen lázadókra”, akik feltételezhetően támadást terveznek az orosz-csecsen határ mentén lévő orosz határőrposztok ellen. Veszélybe került az elmúlt hetek rendkívüli esőzései miatt Segesvár középkori történelmi központja. Közölték: ez idő szerint egyetlen szervezetnek sincs pénze elég pénze a védekezésre és a helyreállításhoz szükséges munkálatok elvégzésére. A júniusi nagy esőzések nyomán egyrészt a vámegyed- ben felázott a talaj és nagy a földcsuszamlások veszélye, másrészt komoly mértékben megemelkedett a talajvíz. A segesvári középkori vár Románia egyik legszebb történelmi épületegyüttese. Pápai örökmécses. II. János Pál vasárnap Rómában fölszentelte az Isteni Szeretet Nagyasszonya templomot. A Szentatya a ceremóniát követően elhagyta az Örök Várost, és kéthetes pihenésre az Alpokba utazott. fotó: feb/reuters Milosevics lemondását követelik Koszovói albán gyermekáldozatok holttestére bukkantak A szervezők hét végi közlése szerint több mint tízezer ember írta alá a Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök lemondását követelő tiltakozó jegyzéket az Újvidéken tartott tüntetésen. A Nenad Canak vezette Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) és a Miodrag Iszakov által vezetett Vajdasági Demokratikus Reformpárt (RDSV) szervezésében tartottak tízezres - nyugati sajtójelentések szerint ötezres - megmozdulást a Vajdaság fővárosa, Újvidék főterén. Belgrádi sajtóbeszámolók az RDSV közleményére hivatkozva a hét végén arról tudósítottak, hogy a megmozduláson 11 718 polgár írta alá a jugoszláv elnök lemondását követelő jegyzéket. Az aláírások gyűjtését a Demokratikus Pártok Szövetsége szervezte, amelynek Canak és Iszakov pártján kívül a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint a Szociáldemokrata Unió, a Sumadija Koalíció és a Szandzsák Koalíció is tagja. A közlemény szerint Újvidéken eddig összesen csaknem 15 ezren írták alá a jegyzéket, köztük más városokban, például Belgrádban élő polgárok is. A szerbiai ellenzék soraiból nemrég hasonló aláírás- gyűjtésbe kezdett a Szövetség a Változásokért (SZP) elnevezésű tömörülés is. A balkáni válság háborús bűneit vizsgáló brit szakemberek a délnyugat-koszovói Béla Crkvánál 12 holttestet, köztük 7 gyermektetemet ástak ki - jelentette be a brit külügyminisztérium koordinátora, David Gowan. Elmondása szerint a brit nyomozók most először bukkantak 10 éven aluli gyermekek - négy-, hat- és hétéves kisfiúk, valamint hat-, kilenc-, tíz- és tizenkét esztendős kislányok - holttestére is. Szemtanúk elmondása szerint március 25-én, a NATO légicsapásai megindításának másnapján szerb fegyveresek jelentek meg a településen, magukkal vittek tucatnyi felnőttet és gyermeket, majd később már csak lövések dörejét hallották a helybéliek. Az áldozatok mindannyian koszovói albánok voltak. A „béke”jele Újvidéken: strandolnak a lebombázott híd tövében fotó: feb/reuters Az Európai Unió szerepe a térség fejlesztésében Dél-afrikai gazdasági csúcs üzletemberek es öt ország vezető politikusai találkoztak a dél-afrikai üdülőhelyen, Dur- banben a Világgazdasági Fórum kilencedik csúcsértekezletén, amelynek fő témája: miképpen erősíthető a térség országainak sokoldalú együttműködése ? A davosi fórum regionális tanácskozását Thabo Mbeki délafrikai köztársasági elnök nyitotta meg. A politikusnak ez volt az első nyilvános és nemzetközi szereplése azóta, hogy június 2-án az Afrikai Nemzeti Kongresszus hivatalosan is őt jelölte, a parlament pedig megválasztotta Nelson Mandela utódjának, a Dél-afrikai Köztársaság államfőjének. A fórumon a résztvevők azon munkálkodnak, hogy kidolgozzák egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásának kereteit, különös tekintettel arra, hogy Dél-Afrika a közelmúltban megállapodást kötött az Európai Unióval. Ezzel ugyanis megnyílt a lehetőség arra, hogy Dél-Afrika szomszéd országait is bevonják az együttműködésbe. Az Európai Unió részvételével kidolgozott fejlesztési terv a térség 14 országára teijedne ki. A földrész összesen 140 millió embernek ad otthont, és a gazdasági fejlődéshez - amelyet a Kongói Demokratikus Köztársaságban folyó polgár- háború hátráltat - nagy szükség van a külföldi befektetésekre. Dél-Afrika ugyan - gyémánt- és aranybányái jóvoltából - a világ leggazdagabb országai közé tartozik, és így a kontinens déli részének katalizátora lehetne, de évtizedeken át tartó kirekesztettsége nyomán ezt nem tudta kamatoztatni. „Blair elárult bennünket” Egyre feszültebbé válik a helyzet Eszak-írországban: a béketárgyalások kudarca nyomán a protestáns Orániai Rend tagjai - miközben arra készültek, hogy Portadown katolikus negyedén keresztül Belfastba masírozzanak - Drumcree városában összecsaptak a brit katonákkal. A hatóságok megtiltották a fölvonulást. A brit kapcsolat fenntartásához ragaszkodó, protestáns mérsékelteket tömörítő Ulsteri Unio- nista Párt vezető képviselői részint lagymatagon, fagyosan, részint dühösen reagáltak az előző este ismertetett brit-ír rendezési tervre. Ken Maginnis, a párt biztonsági kérdésekben illetékes szóvivője úgy fogalmazott, hogy a tervvel lényegében szabad kezet adtak az IRA katolikus terrorszervezetnek, amely még mindig nem kötelezte el magát fegyverzetének beszolgáltatására. (A tartomány koalíciós kormányának megalakításáról és a fegyverek kölcsönös beszolgáltatásáról már 1998. április 10-én reményteljes békeegyezség született.) A szóvivő véleménye szerint semmi értelme összehívni a párt vezetőségét, hiszen a párton belül egyöntetűnek látszik a vélemény, hogy „Tony Blair brit kormányfő az utolsó órában elárult bennünket”. A hivatalos Németország elköszönt Bonntól Múzeum a volt kancellárián A derűlátók mindig is „szövetségi főfalunak” nevezték Bonnt. A szociáldemokraták még állandó székházat sem építettek maguknak, csak „barakkokat”, számítván arra, hogy eljön az idő, amikor végre ismét Berlin lesz Németország fővárosa. Nos, eljött az idő... A hónap első napján Johannes Rau, az új államfő ugyan még a bonni Bundestag épületében tette le hivatali esküjét, de első dolga volt csomagolni, és beköltözni berlini rezidenciájába, a Bellevue-kastélyba. A parlament is elbúcsúzott a Rajna partjától, hogy szeptemberben már a Spree partján, a Reichs- tagban kezdje meg munkáját. A politikusok a hét végén több száz fős búcsúfogadáson köszöntek el Bonntól. A szó szoros értelmében költözik minden hivatal. Nem kivétel ez alól a kancellária sem, amely azért emléket akar maga után hagyni Bonnban. Ennek érdekében Gerhard Scröder a hét végén megnyitotta a nyilvánosság számára azt a 100 négyzetméteres dolgozószobát, amely az elmúlt fél évszázadban a német kancellárokat szolgálta. Első lakója Konrad Adenauer volt, és azóta minden kormányfő ott építgette az állami hatalmat. Az irodában a kancellárok jellegzetes munkaeszközeiből, személyes tárgyaiból emlékmúzeumot rendeznek be. (gy) Nemere István:- ■■ ü ; m Y31mi" A legnagyobb kockázat 13. Ötödik rész Robbanás a sivatagban Az eló'zo részekben Bert, a magyar származású titkosügynök a nemzetközi rendőrség megbízásából beépült a törvénytelen fegyverkereskedelembe. Most éppen a Szahara-sivatagban utazik egy szállítmánnyal. *** A teherautók bőgve haladtak a sivatagban. Hajnal már elmúlt, az emberek pirkadat óta hajtottak a nehéz terepen. Itt alig volt út, a kerekek inkább a homok alól kilátszó keményebb, köves földön forogtak. Amikor magasabbra emelkedik a nap, kénytelenek lesznek megállni. A motorok nem buják a hőséget - nem is szólva az emberekről. Bert a térképet forgatta kezében. Ibrahim ott ült mellette és látva a férfi tanácstalanságát, előre mutatott, túl a szélvédőn:- Hamarosan odaérünk, uram. Ne keresse a térképeken, úgysincs rajta.- Hát nem egy oázis az?- Nem, dehogy. Csak mi hívjuk úgy. Nagyon ritkán, ha eső esik a sivatagban, akkor két, amúgy száraz folyómeder találkozik és egy ideig nőnek ott növények is. A víz megreked néhány természetes sziklatározóban, és rájámak a pásztorok. No meg a partizánok. Az alacsony, göndör hajú arab sötét szeme rávillant az idegenre, majd tovább hallgatott. Bertnek viszont gyermekkora jutott eszébe. Akkoriban emlegették annyit a szovjet partizánokat, számára az egész történelem volt már. Aztán évekkel később, amikor több sikertelen kísérlet után Bert megértette, hogy nem lesz belőle színész, de tornatanár sem, sőt önvédelmi sportok oktatójaként is csak ideig-óráig működhetett - jelentkezett a rendőrségre. Még a régibe, amely aztán szerencsére hamarosan változni kezdett. Valahogyan elmaradtak onnan a lapáttenyerű, pofozkodós körzeti megbízottak, a „bunkók”, ahogyan civilként korábban maga is nevezte őket nemegyszer. Ahogy haladt előre a ranglétrán és elvégezte az iskolákat, úgy értette meg: valami változott, de nem eléggé. A társadalom már nem tartja őket ellenségnek, hovatovább csak az a réteg, amelynek tényleg ellensége kell legyen a rendőrség. Az emberállomány is fokozatosan kicserélődik. A legnagyobb bajon viszont senki és semmi nem változtathatott: a pénztelenségen. Amíg a sarki rendőr tizenvalahány ezret visz haza a családjának és rendes lakása sincs, addig a susogós strici bármikor megvesztegetheti őt. Bert is érezte ezt a kínt, pedig ő a létminimum felett keresett. És mégis, ahányszor látott az utcán egy járőrt, vagy bárhol egyenruhás társait, valami kellemetlen érzése támadt. Ha régebben azért támadták a rendőrséget, mert a társadalom ellensége volt, akkor most meg azért, mert nem mutat kellő erőt, mert úgymond meghunyászkodik a bűnözők előtt. Pedig csak nem volt kellően erős, hogy „szolgáljon és védjen .. .” Az éles napfény elterelte gondolatait. A sivatag színei már napok óta megdöbbentették. A homok szinte dűnénként más és más árnyalatot mutatott, ahol pedig az árnyékok és megvilágított részek váltakoztak, ott valóságos színkavalkádot láthatott a szemlélő. A kocsik lassan jutottak előre. Most egy magasabb részen jártak és Bert jól látta a kicsiny völgyben várakozó terepjárókat. Állt ott egy sátor is. Nem mesz- sze, egy másik dűne tetején - amire Ibrahim figyelmeztette egyetlen puha mozdulattal - három géppisztolyos férfi ült. Nem volt egyenruhájuk, félig arab, félig európai ruhát viseltek. Az egyiknek távcső lógott a nyakában. „Biztosan már messziről figyeltek bennünket”, gondolta Bert gépiesen. Nem izgult túlságosan. Már leszokott arról, hogy túl gyakran gondoljon a halálra. Az élete úgyis egy merő kockázat volt, mióta ez az ügynökség kikérte őt Budapestről. Kellett nekik valaki, aki tud angolul és szeret játszani. Tud alakot váltani és nem fél semmilyen kockázattól. Akit nem ismernek a harmadik világ országaiban, és akinek nincs családja. „A legjobb, ha az emberüknek se fia, se borja”, mondta valahogy így az a holland tiszt, aki az üzenetet hozta Budapestre. Persze biztosan nem ezt a magyaros nyelvi fordulatot használta, futott most át Bert fején, és felhagyott a régmúltra emlékezéssel. Neki a pár évvel ezelőtti események is réges-régi múltnak számítottak. Szinte minden, ami mostani munkáját megelőzte. (Folytatása következik.)
