Tolnai Népújság, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-29 / 175. szám
6. oldal Magazin 1999. július 29., csütörtök A Bayer gyógyszergyár Yokohamában állította ki ezt a könnyű, kis fogyasztású autó- modellt. A kocsi a környezetbarátságot hivatott demonstrálni. Ez olyannyira sikerült a készítőinek, hogy még motorral se látták el. fotó: feb-reuters Sikeres történelmi repülés Űrbéli titkokat fürkész a Chandra Bár nehezen indult, kétszer is el kellett halasztani az indítást, végül teljes siker koronázta a Columbia űrrepülőgép ötnapos repülését, amely az űrhajózás történetében két szempontból is mérföldkőnek számít. A négytagú amerikai űrrepülőgép-család legidősebbjét, a Columbiát - amely először 1981. április 12-én (Jurij Gagarin repülésének a huszadik évfordulóján) emelkedett a világűrbe - most a történelem első női parancsnoka, Eileen Collins irányította. Ez mintegy jelzi, hogy immár a szebbik nem képviselői is egyenrangúvá váltak a a férfiakkal a kozmosz meghódításában, ahonnan pedig sokáig ki voltak tiltva. Mintegy két évtizeden át ugyanis - kivéve Valentyina Tyereskovát - hölgyek szóba sem jöhettek sem az amerikaiaknál, sem az oroszoknál. A nyolcvanas évek elejétől azonban az űrutazásokra induló csapatok tagjai között egyre több hölgy tűnt fel, és feladataik is egyre összetettebbek lettek. A Columbia esetében már Eileen Collins felelt annak a komoly feladatnak a végrehajtásáért, hogy az űrrepülőgép rakterében elhelyezett 1,5 milliárd dollár értékű, 23 tonnás Chandra nevű röntgen-űrteleszkópot a kozmoszba juttassák. A tudományos berendezés az eddigi legnagyobb tömegű szállítmány, amelyet űrrepülőgép a világűrbe fuvarozott, és bár röntgenműholdakat már állítottak Föld körüli pályára, a Chandra mindannyiuknál nagyobb és érzékenyebb műszer. Az eddig észrevehetőeknél hússzor halványabb kozmoszbéli röntgenforrásokat is érzékelni fog, felbontóképessége az elődeinek ötvenszerese lesz. Földi viszonyokra vetítve: a Chandra olyannyira éleslátó, mint egy olyan képzeletbeli autós, aki a tőle húsz kilométernyi távolságra lévő stoptáblára festett betűket szabad szemmel el tudja olvasni. A Chandra egy űrteleszkópnégyes harmadik tagja. A sajtóban legtöbbször szereplő Hubble űrtávcső az optikai és ahhoz közel eső tartományban üzemel. A Compton gammaműhold a spektrum legnagyobb energiájú sávjában, a gamma- tartományban működik. A Chandra bővíti a kört, és a világegyetem röntgensugárzását méri. A negyedik obszervatórium, amelyet várhatóan az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 2001-ben bocsát fel, az infravörös tartományban fellelhető tulajdonságokat térképezi majd fel. így a csillagászoknak lehetőségük ■ nyílik arra, hogy a négy teleszkóp adatai alapján - a földi rádiótávcsövekkel együttműködve - a színkép minden részében nagy felbontással vizsgálják a kozmosz különböző objektumait. Egy-egy égitest más-más információt árul el magáról az egyes színképtartományokban, azaz az űrkutatók az ezáltal lehetségessé váló komplex megfigyelések révén ismerhetik majd meg igazán a távoli égitestek szerkezetét és tulajdonságait. A Chandrát jóval „magasabbra” kell küldeni, mint például a Hubble űrtávcsövet, amely néhány száz kilométerre kering a Föld körül. A kozmoszból érkező, egyébként az élőlényekre káros röntgensugárzást ugyanis elnyeli a Föld légköre, innen nem is lehetne a röntgentartományban kibocsátott elektromos sugárzást mérni. A teleszkóp ezért saját hajtóművei segítségével a Földet körülölelő sugárzási övék fölé kapaszkodik, hogy azok töltött részecskéi ne zavarják műszereit, és mintegy 10 napon belül olyan megnyúlt elliptikus munkapályájára áll, amelynek földtávoli pontja 139104 kilométer, földközeli pontja pedig 9936 kilométer lesz. Ilyen távolságban már űrrepülőgéppel nem lehet elérni esetleges javítások, szervizelések céljából, mint azt a Hubble-lel megtették. A Chandra 64 óra alatt tesz majd meg egy fordulatot a Föld körül, és ezen időszak alatt 55 órát tölt a kozmosz fürkészésé- vel. A Chandra, amely a távoli galaxisokat, kvazárokat, szupernóvákat és fekete lyukakat figyeli, új korszakot nyit a nagy energiájú csillagászatban, és a szekemberek azt várják tőle, hogy feltárja a Világegyetem legvadabb objektumainak legrejtélyesebb titkait is. Hegedűs György Individualista parfőm és pézsmahalál Felbomlóban van a globális falu. Trendkutatók és szociológusok sokáig hitték, hogy jövőnk a „globális falu” - a világ összezsugorodik, mindenütt hasonló szokások alakulnak ki, ugyanazt a zenét hallgatjuk és ugyanolyan ruhákat viselünk. Az újabb előrejelzések szerint azonban ismét színre lép az individualizmus. Az emberek keresik a lehetőséget, hogy különbözhessenek egymástól. A divat és a kozmetikai ipar már megértette a trendkutató irodák üzenetét: a 2000. év tavaszinyári divatbemutatóinak illatkreációi is valami egészen rendkívülit, még soha nem észleltet képviselnek. Férfiak esetében például az erős mokka-aroma, a lágy levendula, vagy a friss citrom illata más és más érzelmek kifejezésére szolgál. A modellek sokfélesége - például a Chanel- parfőmök reklámozására - már magában mutatja az egyéniségre törekvést: egymásra két tojásként hasonlító típusok helyett hol pólójátékost, hol diákot, hol pedig jazzmuzsikust láthat a nagyérdemű. Calvin Klein „Contradiction for men” elnevezésű kölnije - nevéhez méltóan - érdekes keveréke sokféle egymással ellentétes illatú keleti növénynek. Ha a parfőmkészítők látomásainak csak a fele válna is valóra, akkor nyugodtan tekinthetnénk az elkövetkező évezredre: sokan óhajtják az egyéni értékeket, mint például a bátorság, s a velük járó toleranciát. Ha viszont általánossá válna az individualizmusra törekvés, akkor ez a divat ismét létrehozná a nyájembert - figyelmeztet a dpa. Az illatszer-divat más vonatkozásával foglalkozik egyik legutóbbi számában a Der Spiegel német magazin: azzal, hogy milyen módon segítheti elő bizonyos állatfajták kihalását. Miközben európai férfiak gúnyt űznek kínai társaikból, akik fókák őrölt nemiszervével erősítik férfiasságukat, addig hasonló céllal maguk is elősegítik veszélyeztetett állatfajok kihalását - írja. Csak a legfelsőbb árfekvésbe tartozó parfőmök viselik minden illatok koronáját: az ázsiai patásállat mirigyéből nyert, nehéz, édeskés pézsmaillatot. A természetes állapotában krémszerű, vörösesbarna anyag any- nyira keresett, hogy az arany árának hatszorosáért kel el. Egy grammjáért száz márkát fizetnek az illatszergyárosok. Nem csoda tehát, hogy a vadorzók kedvenc zsákmánya lett a pézsmaantilop, és a Természetvédelmi Világalap (WWF) legújabb kiadványa szerint az egykori Szovjetunió területén kétharmadával csökkent a számuk. Az 1988-as 170.000 egyedhez képest 1996- ban már csak mintegy hatvan- ezerre becsülték a populációt, így a pézsmaállatok ma már Oroszország leginkább veszélyeztetett emlősei lettek. A mogyorónagyságú pézsmamirigy, amely csak a hímekben található, évente mintegy 25 gramm illatos anyagot termel. Mivel pedig a vadorzók tévedésből gyakran ejtenek el nőstényeket és fiatal állatokat is, átlagban négy állatot terítenek le, amíg egy hím akad köztük. És egy kilónyi pézsmáért 160 állatnak kell életével fizetnie. A húsuk emberi fogyasztásra alkalmatlan, legfeljebb kutyákat etetnek vele. Szőrméjüket sem lehet felhasználni. A pézsmaállatok - amelyeknek sok fajtája és alfaja ismert - számos országban, így Indiában, Nepálban, Vietnamban, sőt Észak-Koreában is védelem alatt állnak. Az egykori Szovjetunióban is szigorúan korlátozták vadászatukat, mára azonban a korlátozások már igen nagy mértékben fellazultak. A Sarkkörtől a Himalája déli lejtőiig, Afganisztántól Koreáig honos állatok tíz százaléka életével lakói a pézsmáért. Egyedül a francia illatkülönlegességek előállításához évente 1600 állatot kell elejteni. Újabban azonban - szerencsére - elsősorban német, de francia cégek is takarékossági okokból szintetikus aromákkal váltják ki a méregdrága pézsmát. A hagyományos ázsiai gyógyszerek előállítói viszont továbbra is vezető helyen állnak a pézsma felhasználása terén. Égyedül Kínában évi 500-1000 kilót'dolgoznak fel belőle. Pirulák és tapaszok alakjában állítólag gyógyító hatású a legkülönfélébb - szív-, ideg- és légúti - panaszokra, és természetesen ajánlott a libido fokozására is. Karantén nélkül! 1901 óta, amióta Angliában életbe lépett a karantén-törvény, először jutott be egy kutya hat hónapos elkülönítés nélkül a szigetországba. A francia kutya rákban szenvedő 15 éves gazdája, William Dowell a kormányhoz fordult annak engedélyezéséért, hogy soron kívül bocsássák be az állatot, amelyet Lyonban kapott, mikor betegségével kezelték. Tony Blair miniszterelnök az AP jelentése szerint személyesen intézkedett, hogy egy jövőre életbe lépő, ,háziállat-útlevél” program keretében a kutya, illetve gazdája megtakaríthassa a hat hónapos elkülönítést, amely- lyel Anglia azt próbálja megakadályozni, hogy bármiféle állatbetegség bejusson a szigetországba. „Hat hónap túl hosszú lett volna nélküle” - mondta William az újságíróknak. Az ebet a brit állatorvosi szolgálat egyik ellenőre tetőtől talpig átvizsgálta Calais- ban, mielőtt az a „csalagúton” felszállt a járműveket szállító vonatra gazdájával. Zátonyra futott a Muroto komphajó Shikoku szigetén. Az utasokat és a személyzetet a japán parti őrség kimentette. fotó: feb-reuters Bayreuth: pompás nyitás, családi perpatvarral A szerelemről és a szenvedésről szóló sötét tónusú drámai elbeszélésként csendült fel a brit Keith Warner rendezésében vasárnap este a 88. Bayre- uthi Richard Wagner Fesztivál nyitóelőadásán a zeneköltő egyik legnépszerűbb operája, a Lohengrin. Warner a szellemi és a fizikai lét örökös harcaként ábrázolta a dalművet, amelynek a kritikusok szerint jó esélye van arra, hogy „nagy menő” legyen Bayreuthban. A vasárnapi nyitóelőadás közönsége mindenesetre lelkes tapssal jutalmazta a rendezést, a színpadképet, az énekeseket és a zenekart egyaránt. Az új felfogású rendezésben Lohengrin nem sugárzó hős és lovag, hanem mélységesen tragikus figura, aki a Wagner- operák talán két legnagyobb nőalakja, Elza és Ortrud közt őrlődik. Stefanos Lazaridis színpadképe híven követi a rendezői felfogást: komor sötétséget áraszt, amelyen csak bágyadt napfény és hamvadó tűz világít át. Hatásos a színpad kettéválasztása is: egyik részén pusztaság és facsónkok, a másikon emelvényen vonul az esküvői menet és áll a menyasszonyi ágy. Warner a XIX. századba helyezte az opera cselekményét (a korabeli kosztümöket Sue Blane tervezte), s csak kevés mozzanat utal rá, hogy eredetileg középkori monda elevenedik meg a színpadon. Oroszlánrésze volt a sikerben a Norbert Balatsch által vezényelt kórusnak. Balatsch az idei fesztivál után visszatér Bécsbe a Sängerknaben élére. Végül a Bayreuthban ugyancsak újonc dirigens, Antonio Pappano remek érzékkel tartotta mindvégig az egyensúlyt zenekar és énekesek között. Az 1867-ben létesült Wag- ner-szentély vasárnap este ismét bebizonyította, hogy szóljon bár a kritika a fesztiválok „vérszegénységéről”, berzenkedjenek bár egyesek az intendáns Wolfgang Wagner „diktatúrája” ellen, Bayreuth még ma is páratlan vonzerővel bír. Az augusztus 28-ig tartó fesztivál 30 előadásának 54.000 helyéért 560. 000 jegyigénylő vetélkedett, köztük mind nagyobb számban japánok. Két német szociológus érdekes felmérést készített a fesztiválok látogatottságáról. Ezek szerint a tipikus bayre- uthi operalátogató 50 éves; körülbelül egyenlő arányban férfi és nő; felsőfokú végzettséggel rendelkezik; magas beosztású tisztviselő vagy szabad szellemi foglalkozású; jövedelme magasabb az átlagosnál; politikai hovatartozását tekintve pedig csupán 14 százaléka szociáldemokrata és mindösz- sze 4,5 százaléka zöld. A jelek szerint alig rontotta az ünnepi hangulatot Bayreuthban, hogy a fesztivál előes- télyén újabb epizódja zajlott le a 79 éves Wolfgang Wagner és unokahúga, a helyére pályázó 54 éves Nike Wagner közt folyó küzdelemnek. Wolfgang ugyanis megtiltotta, hogy az ARD német televízió pénteken a Festspielhaus területén készítsen interjút unokahúgával, s arra végül egy közeli parkban kerülhetett sor. Kettőjük háborúskodásának hátterében az áll, hogy bátyjának, Wielandnak 1966-ban bekövetkezett halála óta a fesztiválokat szuverén módon vezető Wolfang 2001 előtt semmi esetre sem akar visszavonulni, míg Nike már nyilvánosan bejelentette, hogy ő óhajt „főnök” lenni Bayreuthban. Hozzátartozik a képhez az is, hogy Wolfgang szeretné nyeregbe segíteni 55 éves feleségét, Gudrunt, akit állítólag támogat a híres karmester, Giuseppe Sinopoli is. így ugyanis Wolfgang időt nyerne, ami alatt 21 éves lánya, Katharina felkészülhetne az intendánsi „kormánypálca” átvételére. A 88. fesztivál megnyitása alkalmából megszólalt a Wag- ner-klán „rosszfiúja”, az Egyesült Államokban élő Gottfried, a zeneköltő dédunokája is, aki minden lehetséges alkalommal ostorozza dédapját és annak muzsikáját. A Los Angeles Times hasábjain megjelent írásában Gottfried vitába szállt azokkal az amerikaiakkal, akik szeretnék az ideológus Wagnert külön választanai a művész Wagnertől. „Ez lehetetlen. Ő meg akarta változtatni művészetével a társadalmat. Nagyon is erős lélektani hatást gyakorol a hallgatóságra. Szinte hipnotizálja az embereket” - írta. A most 52 éves Gottfried Wagner néhány éve megjelent emlékiratában részletesen feltárta családja szoros kapcsolatát a náci diktátorral, Adolf Hitlerrel, és dokumentumokkal érzékeltette dédapja antiszemita érzelmeit.
