Tolnai Népújság, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-19 / 141. szám
4. oidai Megyei Körkép — Tolna És Környéke 1999. június 19., szombat Faddi csatorna-társulat A legrosszabb eset: nullszaldó A nagy tolnai iskolaköltözés A Fadd-Dombori Csatornamű Társulat a kintlevőségek behajtása után több milliós „plusszal”, de a legrosz- szabb esetben is nullszaldóval zárja működését — nyilatkozta lapunknak Hirmann Béla, a tevékenységét hamarosan megszüntető szervezet elnöke. A társulat - a holtág és az ivóvízbázis védelme érdekében - 1988-ban kezdte meg működését, Dombori üdülőtelep szennyvízhálózatának kiépítésével. Ekkor közel 700 magán- személy és 51 jogi személy csatlakozott a szervezethez. 1990-ben a faddi szennyvízberuházás L, illetve 1992-ben a II. üteme kapcsán összesen több, mint 700 magánszeméllyel és 16 jogi személlyel bővült a tagság. (A konstrukció lényege: a szennyvízberuházás „saját erejét” a törvényben előírt létszámarányú tagság által vállalt - pénzintézet által meghitelezett - hozzájárulásokra alapozzák. A kölcsönt a tagság évek alatt, kedvezményesen fizeti vissza.) A beruházások összértéke mintegy 120 millió forint volt, ebbe beletartozott a tolnai szennyvíztisztító telep 2000 köbméteres kapacitás bővítése is — tájékoztatott Hirmann Béla, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházások révén több, mint 100 milliós önkormányzati vagyonra tett szert a település, „úgy, hogy az egy fillérjébe sem került,” pontosabban a községnek csak a saját érdekeltségi hozzájárulását kellett kifizetnie, csakúgy, mint a társulat valamennyi tagjának. Az I. ütem során a cégek által befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat a társulat lekötötte, az így keletkezett mintegy 9 millió forintból egyebek mellett 2 millió forint vissza nem térítendő támogatást juttattak a faddi önkormányzatnak az ivóvíz hálózat fejlesztésére, ebből biztosították a lakossági hitelek kamatmentességét és a működési költségek túllépését is. A csatornamű társulat története azonban nem volt mentes a negatív visszhangoktól sem. Mint Hirmann Béla elmondta, ’94-ben a képviselőtestület hozott egy olyan - szerinte jogsértő - határozatot, amely szerint az önkormányzat az érdekeltségi hozzájárulást addig nem fizeti ki, amíg a csatornaépítéssel okozott károkat helyre nem állítják. Az elnök úgy véli, részben ez a körülmény is hozzájárult ahhoz - az emberek anyagi helyzetének romlása, valamint a jogi személyek tulajdonosváltozásai mellett -, hogy ’95-től a hiteltörlesztések terén jelentősebb elmaradások mutatkoztak. (A kezességet az önkormányzatnak kellett vállalnia.) A jelenleg rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint ’99. január 1-jén a magánszemélyek 9,2 millió forint, a jogi személyek 14,8 millió forint hátralékkal rendelkeztek. 1995-ben a magánszemélyek elmaradásainak behajtásával - mivel az jegyzői hatáskör - az önkormányzatot, a jogi személyek hátralékai esetében ügyvédi irodát bíztak meg. Hirmann Béla mindezek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy a társulat összes kötelezettsége az idén január 1-jei állapotnak megfelelően 21,5 millió forint, míg a kintlevőségei 26,1 millióra rúgnak. Úgy véli tehát, hogy ha valamennyi követelést sikerül behajtani, akkor több milliós „plusszal” zárhat a szervezet, de legrosz- szabb esetben is nullszaldóval. Mindennek ellenértékeként teremtődött egy igen jelentős önkormányzati vagyon. Fadd- Domboriban összesen mintegy 2200 ház van, ezek közül 1700 csatornázott, „humánus áron” (30-40-45 ezer forint háztartásonként). Ilyen mutatókkal kevés település dicsekedhet. Az elnök szerint ugyanakkor számos utcában csak néhány csatlakozás hiányzott a társulás megalakulásához, ezek a településrészek nagy lehetőséget szalasztottak el, hiszen valószínűsíthető, hogy néhány év múlva kötelező lesz a szennyvízcsatornázás, csak az a kérdés, akkor mennyibe fog kerülni. Minden esetre ő úgy látja, még nem késő lépni ez ügyben. Egyébként e héten kedden zajlott a csatornamű társulat tagértekezlete. A tagság tudomásul vette az intéző bizottság beszámolóját az eltelt időszakról. Kimondták, hogy június 15-i fordulónappal az elszámolást elindítják és megválasztották a három tagú elszámoló bizottságot. A társulás történetéből még egy közgyűlés van hátra, amely elfogadja majd a zárómérleget, ezzel a társulat automatikusan meg fog szűnni. Ez mintegy 2 hónapot vesz majd igénybe. ■ Az elmúlt hetekben Faddon több helyen tisztítóidomokat kellett beszerelni a csatornahálózatba. Hirmann Béla elmondta, hogy ez nem a rendszer rossz műszaki kivitelezése miatt történt, hanem azért, mert a lakosság egy része nem rendeltetésszerűen használja a csatornát. Ezt bizonyítja, hogy a hálózatban egészen különleges dolgokat is találtak már: salakot, disznószőrt, nagykabát darabot, sőt állati csontokat is ...-htOreghegyi Szőlőszövetkezet A 100 hektáros, öreghegyi egykori tolnai termelőszövetkezeti szőlőterület új tulajdonosai ezen a héten megalakították az Öreghegyi Szőlőszövetkezetet. Az 57 alapító tag az igazgatóság elnökének Keserű Józsefet választotta meg. Az ellenőrző bizottság elnöke Bordás Gábor lett. A szövetkezet a továbbiakban egységesen végzi a gépi munkákat, a vegyszerezést, a szüretet és az értékesítést is. Az egységes termékkel történő megjelenés pedig vélhetően erősebbé teszi a szőlőtulajdonosok piaci pozícióit annál, mint ha külön-külön próbálnának boldogulni. Eső után vízágyú A kitartó eső miatt idő előtt hazatért egy busznyi tolnai nagycsaládos a műit hét végén Budapesten, a Kamaraerdőben megrendezett országos nagycsaládos találkozóról. A tolnai csapat ott maradó nagyobb részének élménybeszámolója alapján azonban később megbánták „tettüket”. A kamaraerdei találkozónak immár oszlopos résztvevőinek számítanak a Nagycsaládosok Tolnai Egyesületének (NTE) tagjai. Idén három busznyi küldöttségük indult a fővárosba. Az időjárás kezdetben meglehetősen barátságtalan volt, délután egy óra után azonban elállt az eső, kisütött a Nap. A programok természetesen egész nap zajlottak. Ízelítő a kínálatból: kutyás, lovas, vízágyús rendőrségi demonstráció, artisták műsora, jelmezes haditorna és küzdősportok bemutatója, bűvészek, mazsorettek, kézműves sátrak, ahol egyebek mellett tűzzománc ékszert és gipsz álarcot is lehetett készíteni. A tolnaiak általában nem szokták elmulasztani, hogy a vetélkedők során valamilyen figyelemre méltó eredményt érjenek el. Idén például a nyelvi vetélkedő abszolút első helyét és a kispályás foci 2. helyét szerezték meg. Az NTE szokás szerint az utolsók között indult haza a Kamaraerdőből. Útközben gyereknapi ajándék gyanánt érdi fagyizást iktattak a programba. (Folytatás az 1. oldalról.) A szociális blokk felújítását remélhetőleg pályázati pénzből meg tudjuk oldani. Az emeletes épület udvarán álló lapostetős épületbe a 3. és a 4. osztályokat helyezzük el, 100 főt. Ezek a diákok délután a templom mögötti épületbe járnak át napközibe. A katolikus iskola kérte, hogy a két iskola legyen leválasztva egymástól. A lapostetős épület előtt így lesz egy kerítés. Mivel a sportcsarnok és a lapostetős épület alatti telek is az egyházé, a katolikus iskola a sportcsarnokban tarthatja a testnevelés óráit. A volt pártházban az 1. és a 2. osztályt helyezzük el, éppen 100 gyereket. Rajtuk kívül ide járnak majd a diákok technika, számítástechnika órára, itt lesz a logopédiai terem és az irodák. Az iskolagaléria megszűnik, helyén gipszkartonnal egy osztályt leválasztunk. — Amikor annak idején az emeletes épületért a város megkapta a pénzt, volt szó új általános iskola építéséről? — Nekem a mostani polgármester mutatta meg azt a minisztériumi levelet, amelyben egyértelműen le van írva, hogy a város az emeletes épületért 176 millió forintot kapott és ebből gondoskodni kell az új iskola felépítéséről. Az akkori politikai hatalom úgy döntött, hogy nem általános iskolát, hanem gimnáziumot épít. Ez rendben is van. De már akkor el kellett volna gondolkozni azon, hogy mi lesz az általános iskolával. — Felmerülhet-e az, hogy hogy ezek után a gimnázium épületére igényt tart a Széchenyi iskola ? — Egy város rangját emeli, ha van középiskolája. Inkább arra kell törekedni, hogy amit a város korábbi vezetése elrontott, azt rövid időn belül javítsák ki, azaz, hogy Tolna legrégebbi általános iskolája méltó elhelyezést kapjon. Azzal együtt, hogy tisztában vagyok a város anyagi helyzetével. — Milyen megoldások képzelhetők el? — Az elsődleges megoldás a volt laktanya területén álló épület felújításával létrehozandó iskola lenne, 100-120 milliós költségvetéssel. Alternatívát jelenthet a polgári iskola és a művelődési ház területén épületbővítéssel kialakítandó létesítmény is, amit 50 millióból meg lehetne oldani. — Milyen realitását látja ezen tervek megvalósulásának? — Ha nem látnék rá esélyt, most nem indultam volna az igazgatói pályázaton. Ennek az iskolának nagy a múltja és van jövője is. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy bár egymás mellett működünk a katolikus iskolával, a Széchenyi nem vesztette el a tanulólétszámát. zésre? — kérdeztük Kincsesné Grgurits Katalintól, a katolikus iskola vezetőjétől. — A költözést iskolánk jelenlegi létszáma indokolja. Szeptembertől hét osztályban tanítunk, közel száz gyereket. A szaktantermek és a kápolna kialakítása után betöltjük az új épületet. Kötelességünk, hogy a pedagógiai programunkat maradéktalanul megvalósítsuk, minden területen. — Számomra teljesen természetes, hogy az egyház ragaszkodik ahhoz, ami az övé. Ugyanakkor ott van a Széchenyi iskola, a több száz diákjával — Sajnáljuk, hogy ilyen bizonytalan helyzetbe kerültek, de fontosnak tartom kiemelni, hogy a tulajdonosok állami döntés alapján kapták vissza a jogtalanul elvett ingatlanokat, egyébként igen lelakott, romos állapotban. Országos intézkedés volt az is, hogy pénzbeli jóvátételt kapjon minden önkormányzat az átadott épületekért, s a pénzhez több évet is, hogy legyen idő felépíteni az újat. Ezt az időt az egyház kivárta, s hogy az új iskola épülete miért nem áll, ezt a kérdést - úgy gondolom - nem nekünk kell megválaszolni. — Valóban lesz kerítés az emeletes épület udvarában a két iskola között? — Igen. Nézze, a két iskola különböző nevelési elvek alapján dolgozik. Ezért is váltunk ki a Széchenyi iskolából, aminek korábban tagozataként működtünk. Konfliktusokhoz vezetne a kétféle értékrend találkozása. (Egy példa: mi az „átlagosnál” szigorúbban lépünk fel a káromkodás ellen.) Másrészt pedig úgy tapasztaljuk, hogy a város közvéleményében jelen van az az elképzelés, hogy a katolikus iskola „kitúrta” a Széchenyit az épületből. Előfordulhat, hogy ez a gyerekek között is konfliktust okozna. Jobb az ilyeneket megelőzni. A jövőt illetően bizakodóak vagyunk. Már a beiratkozás lezárása után is jelezték né- hányan, hogy ide szeretnék íratni a gyerekeiket. (A költözés után, június 25-től egy új, ideiglenes telefonszámon leszünk elérhetők: 440-457.) Biztosak vagyunk abban, hogy egy Tolna nagyságú városban a szabad iskolaválasztás jogával élve több szülő szívesen hozza gyermekét hozzánk, hiszen egy ilyen jellegű intézmény, mint a katolikus iskola, nem hiányozhat a palettáról. — Milyennek ítéli a két is- kola vezetése közötti viszonyt? . ! — Azt hiszem, sikerült mindenben kompromisszumot kötnünk. Személyi ellentétek nincsenek közöttünk. -sA „megye legszebb gimnáziumában”, a tolnai Sztáraiban a napokban egészen más típusú gondok foglalkoztatják a pedagógusokat és a végzős diákokat. Ezen a héten a hatosztályos képzésben részt vett 12.A. 26 diákja, jövő héttől pedig a négy éves oktatásban részesült 12.B. 34 növendéke bizonyíthatja - szóban - „érettségét”. fotó: gottvald károly — Miért kerül sor a költöRendőrŐrs „Ajándék év” a faddi könyvtárnak Előtérben a homlokzat A tolnai önkormányzat városszépítő programjának keretében kedvezményes homlokzat felújítási „akcióra” nyílik lehetőség. Az elgondolás középpontjában a - főként a főutcák melletti - házak homlokzatának felújítása áll. Anyagi alapját az önkormányzat és az OTP együttműködése adná. Ennek lényege: az önkormányzat meghitelezné a tatarozásokhoz szükséges pénzt, (vagy annak egy részét), amelyet az állampolgárok az OTP-vel kötendő - állami támogatású - lakástakarékossági szerződés „keretében” üzemének vissza a városnak. Az igényfelmérés folyik. További részleteket a tolnai OTP-nél lehet megtudni. Szállítónak adta ki magát egy ismeretlen férfi e hét hétfőn, délelőtt fél tíz tájban Tolnán, az egyik Kossuth utcai boltban. Az üzlet eladóját eredeti módszerrel megtévesztve, a bolt tulajdonosára hivatkozva több, mint 100 ezer forintot kért és kapott az alkalmazottól. A férfiról csak nem túlságosan jó személyleírás áll a rendőrség rendelkezésére. Ezek szerint az illető kb. 175 centi magas, fehér overallt viselt, kis szakálla van, haja a nyakába lógott. Ha valaki a fenti időpont környékén látott hasonló személyt, kérik, jelentkezzen a tolnai rendőrőrsön. Az eladó távollétében 60 ezer forintot loptak el egy faddi Váczi Mihály utcai üzletből. A boltba - ezúttal igazi - szállító érkezett. A boltos kiment az üzletből, ezt követően három „vásárló” érkezett a boltba. Bár a helyiségben tartózkodott egy valódi vevő is, nem zavartatva magukat „körülnéztek” az üzletben, majd sietősen távoztak. Mint később kiderült, nem üres kézzel. Két család közötti viszály epizódja zajlott nemrégiben Faddon, a Tasnád utcában. Egy személy a délutáni órákban először téglával bedobta haragosa ablakát (redőnyöstül), később pedig baltával esett neki a műanyag redőnynek és egy másik ablaknak. A rongáló egyébként a rendőrség régi ismerősei közé tartozik. Tegnap délelőtt a faddi könyvtárban adták át azt a 230 ezer forint értékű ajándék könyvcsomagot, amely az ünnepi könyvhét alkalmából a könyvbarát „ismeretlen szponzorok” adományaiból és a kiadók felajánlásából állt össze. A könyvcsomagot az ország könyvtárai közül idén a faddi bibliotéka nyerte el sorsolás útján. (Tavaly is megyénkbelinek kedvezett a szerencse, akkor Dombóvár volt a nyertes.) A könyveket dr. Orbán György, a Balassi Kiadó kereskedelmi igazgatója és Tanács Lajosné, a Könyvtárellátó Kht. kereskedelmi vezető helyettese adta át. Az ünnepségen Elekes Eduárdné, a megyei könyvtár vezetője is részt vett. A 230 ezer forintnyi ajándék külön érdekessége, hogy értéke éppen megegyezik a faddi könyvtár éves beszerzési keretével. FOTÓ: GOTTVALD
