Tolnai Népújság, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-15 / 137. szám

BORÚTPROGRAM: A PALKONYAI PÉLDA (4. oldal.) 1 J f ______ ___________ MEGYEI NAPILAP _____________ 1 999. JÚNIUS 15. KEDD ÁRA: 45 FORINT X. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM RENDEUE MEG telefonon! jBL ím MUNKAIDŐBEN (8-16 h-ig): TOLNAI ♦NÉPÚJSÁG ELŐFIZETÉS: A városépítő bizottság ülése Paks építészeti értékeiért Közel négymillió forint talált gazdára a paksi önkormány­zat városépítő bizottságának tegnap délutáni ülésén. Pá­lyázatokat bíráltak el a törté­nelmi városközpont védett épületei homlokzatainak fel­újítására. A támogatást - amelynek felső határa négyszázezer forint, fele vissza nem térintendő, másik fele öt év lejáratú kamatmentes kölcsön egy önkormányzati rendelet szerint összesen ti­zenheten igényelték - mondta el a bizottság elnöke, Szinger Ferenc. Két pályázatot kellett a bizottságnak elutasítania, az egyiket „földrajzi” okokból, mert az épület az érintett körön kívül található, a másikat azért, mert határidőn túl érkezett. Utóbbinak lesz még lehetősége javítani, az ősszel. A tizenöt pozitív elbírálásban részesült pályázó között összesen 3 mil­lió 850 ezer forintot osztottak szét, a legmagasabb összegben, 400 ezer forintban egy aspiráns részesült, a legkevesebb 74 ezer forint volt. A pénzt a nyerte­seknek a város történelmi ér­tékű épületei homlokzatainak eredeti, vagy az épített környe­zetbe jól illeszkedő állapotban történő helyreállítására kell köl­teniük. Minden bizonnyal így lesz, egyrészt az ellenőrzés szi­gora miatt, másrészt erről a szándékról tanúskodnak a rész­letesen kidolgozott tervek, -rg­A Gárdonyi kórus Pakson Az öt éves szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes is részt vett a hét végén Pakson a történelmi egyházak regionális ta­lálkozóján. A fellépést a Művészeti és Szabadművelődési Alapít­vány támogatása tette lehetővé. Megnőtt a laktanya ázsiója. Máris duplájára ment fel Tamásiban a volt szovjet laktanya ingatlanainak értéke a nyer­tes Phare-pályázat hírére. Az önkormányzat az Európai Unió térségfejlesztési támogatásával innovációs és technológiai központot alakít ki az egykori laktanya területén. (Cikkünk a 4. oldalon.) fotó: ótós Réka Szóbeli érettségi Tegnap a megye középisko­láiban 2159 diák kezdte meg szóbeli érettségi vizsgáit. Az érettségizők közül 234-en technikusi vizsgát is tesznek. A megyei önkormányzat fenn­tartásához tartozó nyolc kö­zépiskolában is tegnap kezdte a szóbeli érettségi vizsgát 24 osztály 676 tanulója. Közülük 195-en már rendelkeznek szakmunkás bizonyítvánnyal. A megye középiskoláiban jú­lius 2-án vizsgázik az utolsó végzős diákcsoport. A Garay gimnáziumban négy nappali és egy levelező osztály 130-diákja vizsgázik tegnaptól. Többen idegen nyelvből állami középfokú, vagy felsőfokú bizonyítvány­nyal rendelkeznek, ők a nyelvi vizsga alól mentességet kap­tak és jeles osztályzatot az érettségi bizonyítványba. A nappalin tanulók négy diák kivételével mindannyian je­lentkeztek továbbtanulni. A közgazdasági, a jogi egyete­mek és az államigazgatási fő­iskola a legnépszerűbb a diá­kok között. A szekszárdi Ady középis­kolában a hatosztályos gimná­ziumban, és a szakközépisko­lás osztályokban kezdik meg érettségi vizsgájukat a mai naptól, 100-120-an tesznek technikus minősítőt öt szak­mából, és 250 diák szakmun­kásvizsgát, tizenkét szakmá­ból. Az érettségizők közül a Latin szóbeli Bátaszéken jogi egyetemtől a műszaki fő­iskoláig választottak a tovább­tanulási lehetőségből, a szak­munkásvizsgázók közül pedig sokan jelentkeztek érettségire. A technikusok zömmel dol­gozni mennek, mindössze né- hányan tanulnak főiskolán, egyetemen. Bátaszéken, a II. Géza Gimnáziumban a sikeres írás­beli után tegnap kezdte meg FOTÓ: ÓTÓS RÉKA huszonkét tanuló - a két vég­zős osztály közül az A osztály - a szóbeli érettségi vizsgát. A bések szerdán és csütörtökön adnak számot tudásukból. A diákok 80-90 százaléka sze­retne magasabb képzettséget szerezni. Az érettségit, majd a felvételit követően dől el, mi­lyen sikerrel jelentkeztek a felsőfokú oktatási intézmé­nyekbe. (péteri) A találkozó megnyitója június 21-én lesz Országos sporttalálkozó Szekszárdon Az Oktatási Minisztérium és a szekszárdi Szivárvány Álta­lános Iskola közös szervezésében rendezik meg június 21-22- én az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók 25. országos sporttalálkozóját. A verseny egy felmenő rend­szerű négy tusa - 100 méter fu­tás, 800 méter futás, kislabda dobás és távolugrás - országos döntője. A versenyre a megyei győz­tesek, a budapesti 1. és 2. he­lyezett fiú és lány 4 fős csapa­tok szereztek indulási jogot. A sporttalálkozón 176 tanuló vesz részt. A versenyt a szek­szárdi városi sporttelepen bo­nyolítják, az értékelés az ér­vényben lévő diákolimpiái pontértéktáblázat alapján zaj­lik. A díjazás nemenként, csa­patonként és egyéni verseny­ben, valamint összetettben tör­ténik, az első három helyezett érmet, a negyedik, ötödik és hatodik helyezett oklevelet kap. Az összetett csapatver­seny győztese - a fiú és leány csapat összpontszámai alapján - serleget vihet haza. A találkozó megnyitója jú­nius 21-én, hétfőn; délelőtt ki­lenc órakor lesz a sportpályán, amin a tervek szerint részt vesz Pokomi Zoltán, oktatási miniszter. 9 / t UUUJ C7UZ.UZ.J RÖVIDEN A tolnai szociális rendelet fe­lülvizsgálata is terítékre kerül a tolnai népjóléti bizottság mai, azaz keddi ülésén. A szekszárdi Tücsök klub június 15-én, azaz ma, 10 óra­kor és 14 óra 30 perckor, vala­mint június 16-án, szerdán, 14 óra 30 perckor tanévzáró mű­sort ad az óvodásoknak és isko­lásoknak „Hurrá, itt a nyár!” címmel a Babits Mihály Műve­lődési Ház és Gyermekek Háza színháztermében. Adorján! Endrét kéri fel a „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja az egyesület jövőre ki­adni tervezett újabb, hatodik antológiájának illusztrálására. Erről döntöttek a toliforgatók legutóbbi összejövetelükön. A kiadvány szerkesztői - egy ko­rábbi döntés értelmében - Acsádi Rozália és Gyöngyösi Ferenc lesznek. Véradás. A megyei kórház vér­transzfúziós állomása Kölesden tart véradást ma, kedden, a mű­velődési házban 9-16 óra kö­zött. Bikácson június 17-én lesz véradás a polgármesteri hiva­talban 10-től 13 óráig. Tolna és Fadd között az el­ágazó közötti útszakaszon, frontálisan ütközött két sze­mélygépkocsi tegnap este, alig hat óra előtt. A baleset helyszí­nelése, a sérültek ellátása lap­zártakor még tartott. Szekszárdon betörtek egy csirkefalatozóba, ahol kilopták a pénzt a játékautomatából. Virágboltba törtek be Szek­szárdon, de nem szegfűt és or­chideát, hanem csokoládét vit­tek magukkal a tolvajok. Mobiltelefont látványosan használni még mindig nem ment ki a divatból. Szekszár­don, a Béri Balogh Ádám utcá­ból egy mobiltelefon eltűnését jelentették a rendőrségen. Rátermettségből jól vizsgáztak Szekszárdi fiatal vállalkozók az elsők A 18-30 éves vállalkozók támogatására létrejött Életpálya Alapítvány az idén is meghirdette a „Keressük 1999 legígére­tesebb fiatal vállalkozóját” pályázatot, melynek regionális döntőjét - harmadik alkalommal - Szolnokon, a megyei vál­lalkozásfejlesztési alapítvány központjában rendezték. Az ország majd minden szeg­letéből beérkezett harmincegy pályamunka közül előminősí­téssel választották ki azt a tíz üzleti tervet, amelyeket tegnap szinte „ízekre szedett” az ötfős zsűri. A Temesvári Lajos, a kereskedők Szolnok megyei szervezetének titkára vezette grémium egyenként hallgatta meg a pályázókat, majd a mű­ködő, illetve tervezett vállal­kozások üzleti terveire vonat­kozó kérdésekre várt választ. A vállalkozási paletta rendkí­vül színesen alakult az idén, hiszen a kozmetikai tetoválás­tól az intarziás parketta gyár­tásán át a „belvárosi jósdáig” terjedt. A zsűri egyhangúlag a bo­rászattal foglalkozó szekszárdi Hamar Pince Bt. (készítette Hamar János és Geönczeöl Attila) üzleti tervét ítélte a leg­jobbnak, így ők nyerték a százezer forintos első díjat. Második helyen egy buda­pesti, egyedi kirakatok terve­zésével, berendezésével fog­lalkozó vállalkozó, Füleki Bá­lint lett, aki 75 ezer forintot vihetett haza. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára állha­tott föl, s így 50 ezer forintot kasszírozott a szintén fővárosi Szabó Péter faipari mérnök, aki egyedi intarziás parketta gyártására vállalkozik. A díjátadáson Temesvári Lajos zsűrielnök és Kontra Levente, az Életpálya Alapít­vány területi koordinátora el­ismeréssel szóltak a pályázók szakmai felkészültségéről és kreativitásáról, de nem rejtet­ték véka alá, hogy a legszük­ségesebb közgazdasági isme­retek olykor hiányosak. A szolnoki első három he­lyezett a június 30-án, Buda­pesten tartandó országos dön­tőn újfent bizonyíthatja vállal­kozói rátermettségét. L. Z. A hamisítás elleni harc jegyében nem nőhet a termelők adóterhe Jövőre jövedéki termék lesz a bor A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a közelmúltban megvitatta a bor és borászati termékek jövedéki törvény alá vonásának a lehetőségét és megfogalmazta azokat a szakmai igényeket, amelyeket a jogszabály módosítása során az ágazat szempontjából figyelembe kell venni. Azzal, hogy a bort és a borá­szati termékeket jövedéki ter­mékké nyilvánítják a szakem­berek, az ellenőrizetlen termék­előállítók mozgásterét szeret­nék leszűkíteni, szigorúbban el­lenőrizni a forgalmazást és a kereskedelmet - derül ki egye­bek között a hegyközségek koncepciójából. A javaslatkészítő szerint a je­lenlegi rendelkezések módosí­tásakor egy-egy önálló fejezet­ben kellene szabályozni a borra, a pezsgőre, és az eddig a köztes alkoholterméknek mon­dott olyan borászati gyártmá­nyokra - mint amilyen a ver­mut és a habzóbor - vonatkozó előírásokat. Rendezni kell a bo­rászati melléktermékek, azaz a must, a szőlőlé és sűrítmény „jogállását” is. A szakértők becslése szerint a jövedéki tör­vény módosítása 80-100 ezer céget érint majd. A HNT képviselője szerint a változtatások alapvető célja, hogy hatékonyabbá váljon a hamisítás elleni küzdelem, a jövedéki termékek piacán az eddiginél jobban érvényesüljön a versenysemlegesség, s nem utolsósorban létrejöjjön az Európai Unióval a harmonizá­ció. A jövedéki törvény beveze­téséből azonban nem következ­het, hogy a szőlő- és borterme­lőkre ezentúl nagyobb adóter­hek háruljanak, ezért a hegy­községek a borok esetében spe­ciális jövedéki rendszer kiépí­tését javasolják. Az elképzelé­sek szerint a borokat és a borászati termékeket olyan szakmai zárral vagy borzárral látnák el, amely alkalmas lehet az adó megfizetésének ellenőr­zésére, a mennyiségi elszámol­tatásra, a termékazonosításra, a fogyasztó tájékoztatására, és ami a csomagolás megbontása­kor megrongálódna. Újvári Gizella 4 4 977086590202399137

Next

/
Oldalképek
Tartalom