Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-06 / 104. szám
2. oldal Világtükör 1999. május 6., csütörtök Az amerikai elnök már a háború utáni időkre gondol A szerbeknek ki kell vonulniuk Németországban állomásozó amerikai katonák előtt mondott szerdai beszédében Bili Clinton a Jugoszlávia elleni légitámadások fokozását helyezte kilátásba. Az amerikai elnök a Spangdahlemben telepített 52. légivadász-hadosztály mintegy 4000 katonája és családtagjaik előtt kifejtette: a szerb erőknek mindenképpen el kell hagyniuk Koszovót. Clinton a fegyvereket is megszemlélte FOTÓ: FEB/REUTERS A NATO könyörtelenül folytatja a csapásmérést mindaddig, amíg Szlobodan Milosevics elnök meg nem hátrál - mondta az amerikai elnök a Rajna-Pfalz tartománybeli városban. A szerb kivonulás után a koszovói albánok visszatérhetnek otthonukba. Biztonságukra nemzetközi haderőnek kell felügyelnie, amelynek magvát a NATO fogja képezni. Ugyanakkor remélhetőleg számos más ország is szerepet vállal e kontingensben, amelynek feladata a béke védelmezése lesz Koszovóban - tette hozzá Clinton. Az elnök leszögezte: a háború nem a szerb nép, hanem az etnikai tisztogatás, az elűzés, a tömeges gyilkosságok, a vallási alapú gyűlölet ellen folyik. Koszovói küldetésünk célja egyáltalán nem a területhódítás vagy az Egyesült Államok fennhatóságának kiterjesztése. Ennél sokkal fontosabb dologról van szó: arról, hogy olyan világot hozzunk létre, amelyben nem lehetséges ártatlan emberek elnyomása, elűzése és legyilkolása csak azért, mert vállalják vallási és etnikai örökségüket - hangoztatta Clinton. Bili Clinton arra kérte William Cohen védelmi minisztert, hogy vizsgálja meg a szövetséges csapatok által fogva tartott két jugoszláv hadifogoly helyzetét - közölte szerdán a washingtoni Fehér Ház egyik szóvivője. Cohen a kérés nyomán azt közölte, hogy várakozásai szerint hamarosan javaslatot tesznek a foglyok szabadon engedésére. A szóvivő nem nyilatkozott azzal kapcsolatban, van-e összefüggés a múlt hét végén szabadon engedett amerikai hadifoglyok ügye és a mostani felkérés között. Jóváhagyás Prodinak Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta, hogy Romano Prodi legyen az Európai Bizottság jövendő elnöke. Prodit az Európai Unió tizenöt tagállamának vezetője jelölte ki a végrehajtó testület élére március végén. A képviselőtestület döntése nyomán a volt olasz kormányfő a tagországokkal karöltve megkezdheti a bizottság összeállítását. A személyi javaslatokat a tagállamok terjesztik elő, Prodi osztja el a tárcákat köztük, és listájukat egyetlen testületként hagyja jóvá a parlament. A bizottság az Európai Unió „kormányaként”, végrehajtó testületként működik, illetve őrködik az uniós szerződések megtartásán. A döntéshozás azonban - a nemzeti kormányoktól eltérően - nem e testület, hanem a tagországok szaktárcáinak ve- zetőiből álló miniszteri tanács joga és feladata. A strasbourgi szavazáson Prodinak 392 honatya szavazott bizalmat 72 ellenében és 41 tartózkodás mellett. A 626 képviselőből 505jelent meg a voksoláson. Az Európai Bizottság várhatóan szeptember közepére alakul meg. Az előző testület megbízatása eredetileg decemberig szólt volna, de le kellett mondania, mert független szakértők elmarasztalták az unió közös kasszájának kezelésében. Prodi a luxemburgi Jacques Sanier helyét veszi át; a tagállamok remélik, hogy a volt olasz kormányfő keményebb kezű lesz elődjénél, és sokkal inkább Sanier elődjéhez, a francia Jacques Delors-hoz fogják majd hasonlítani. Az 1994-ben távozott Delors minden idők leghatározottabb bizottsági elnökei közé tartozott, kezdeményezései ma is meghatározó szerepet játszanak a közösség politikájának alakulásában. Az európai intézmények körüli válság rendeződése megnyugtatóan hathat az uniós tagságra pályázó kelet-európai államokra, köztük Magyarországra. Két amerikai pilóta a NATO első halálos áldozata Moszkva és Washington kezdi jobban megérteni egymást a koszovói probléma tekintetében - hangsúlyozta Viktor Cserno- mirgyin orosz balkáni különmegbízott, aki szerdán tért vissza az orosz fővárosba az Egyesült Államokból, s telefonon azonnal tájékoztatta Borisz Jelcin orosz államfőt Washingtonban és New Yorkban folytatott megbeszéléseiről. Csemomirgyin szavai szerint a Kreml kezdeményezései is napirenden vannak Bili Clinton amerikai elnök európai tárgyalásain, illetve a fejlett ipari országok és Oroszország csütörtökön Bonnban kezdődő külügyminiszteri értekezletén, amelyen Igor Ivanov külügyminiszter képviseli Moszkvát. New York-i diplomáciai körök úgy értesültek, hogy Jugoszlávia ellenezné, ha Franz Vranitzky volt osztrák kancellárt nevezné ki Kofi Annan ENSZ-főtitkár koszovói közvetítővé. Értesülések szerint Fla- vio Cotti volt svájci külügyminiszterre esik a választás. Az Ibrahim Rugóvá vezette Koszovói Demokratikus Szövetség nem ismeri el a Hasim Taci vezette koszovói albán „kormányt”, amely a rambouil- let-i béketárgyalások kudarca után alakult meg. A washingtoni védelmi minisztérium szerdai bejelentése szerint egy amerikai Apache helikopter gyakorlatozás közben hajnali fél 2 tájban, Tiranától mintegy 75 kilométerre északnyugatra lezuhant. A stuttgarti parancsnokság közölte: az egyelőre tisztázatlan ok miatt szerencsétlenül járt helikopter mindkét pilótája életét vesztette. Az Apache helikopter gyakorlat közben fotó: feb/reuters Szabó János honvédelmi mi- natkozó kérést a magyar kor- niszter bejelentette: a közeli mány szerdán kapta a NATO- napokban 24 amerikai FI8-as . tói. Á lengyel hegyivadász szá- vadászgép érkezik a taszári ka- zad első vasúti szerelvénye ma tonai légibázisra. Az erre vo- érkezik Hidasnémetibe. Vizsgázik az észak-atlanti szövetség új koncepciója Főként az elmúlt nyolc év tapasztalatainak összegzésével szolgál a NATO nemrég elfogadott új stratégiai koncepciója - mondta a dokumentum körül fellángolt vita fő vonásait elemezve Dérer Miklós, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára.- Főtitkár úr, miért nevezik újnak a NATO-csúcson jóváhagyott koncepciót, holott a benne foglaltak lényege már 1991-ben ismert volt?-A „biztonság garantálása” a szövetség szótárában korábban is szerepelt, ám nem volt elegendő tapasztalat arról, hogyan akadályozható meg a tagországok térségében esetleg fellángoló konfliktusok továbbterjedése. A Boszniában vagy a Koszovóban történtek most számos új kérdést vetnek fel.- Például hogy helyes volt-e az ENSZ, illetve a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül megkezdeni Jugoszlávia bombázását.- A koncepció nem húzza meg egyértelműen az esetleges beavatkozások földrajzi határait, s arról sincs konkrét rendelkezés, hogy indokolt esetben a 19 tagország ne dönthetne saját belátása szerint egy-egy akció megindításáról. Szerintem a koszovói válság kimenetelétől is függ, hogy szükség lesz-e a szabályok újrafogalmazására, konkretizálására. — Mi a véleménye az elhúzódó bombázások, illetve a katonai akció során elkövetett hibák miatti kritikákról?- A médiumok nem veszik a fáradságot az alapos tájékozódásra. Úgy tesznek, mintha nem hallották volna a NATO főtitkárának szavait a 3-6 hónapos időtartamra tervezett csapásokról; mintha fogalmuk sem volna arról, hogy a rossz idő tíz százalékkal csökkentette az akció eredményességét; s mintha nem értenék: a bombázások folytatása a szárazföldi beavatkozás elkerülése végett szükséges. Elfeledkeznek arról is, hogy a polgári áldozatok száma alatta marad az ilyenkor valószínűsíthető veszteségnek.- Igazak a fölröppent hírek a NATO tagországai közötti újkeletű feszültségekről?- Nem a tagországok egységében, hanem a jugoszláv vezetésben keletkeztek repedések. Már csak emiatt is hiszek a koszovói válság mielőbbi békés rendezésében. (takács) Martonyi János ünnepi beszéde Londonban A határok nélküli Európáért Egy nappal az Európa Tanács megalakulásának 50. évfordulója alkalmából Budapesten megrendezendő tanácskozás előtt a 41 tagország képviselőinek részvételével szerdán Londonban ünnepséget rendeztek. Hazánkat Martonyi János magyar külügyminiszter, a tanács miniszteri bizottsága soros elnöke képviselte. Az évfordulós ünnepségen részt vett II. Erzsébet brit királynő is. Martonyi János soros elnökként mondott válaszbeszédet az uralkodó pohárköszöntőjére. A budapesti diplomácia vezetője olyan szervezetre emelte poharát, amely az emberi és kisebbségi jogok felett őrködik, magában hordozza és gondosan ápolja az alapító egykori francia külügyminiszter, Robert Schuman gondolatát a határok nélküli Európáról, s amely a kontinens legrégebbi integrációs szervezeteként az Európai Unió előfutárának tekinthető. Beszédében a magyar külügyminiszter kifejtette, hogy Magyarország szempontjából különösen szerencsés időpontban esik egybe az évforduló és a soros elnökség, hiszen tíz esztendővel ezelőtt épp hazánk volt a régió - az úgynevezett „béketábor” - országai közül az első, amely- lyel az Európa Tanács megkezdte az érdemi tárgyalásokat, s nem sokkal később teljesen egyenjogú tagként a soraiba fogadta. A külügyminiszter külön hangsúllyal szólt a földrészünket fenyegető legújabb kihívásokról. Miközben ugyanis a közelmúltban negyvenegyedik tagállamként Grúzia nyert felvételt a szervezetbe, fél esztendővel ezelőtt, a görög külügyminisztertől átvéve a soros elnökséget még a legtöbb országban - köztük hazánkban is - szinte egyöntetű volt a vélemény, hogy következőként Bosznia nyer bebocsátást a „klubba”. Közben azonban olyan események történtek Európának azon a vidékén, amelyek jócskán késleltetik ezt az aktust. „Az Európa Tanács tagállamainak a jövőben határozottabban kell beavatkozniok egyes tagállamok belügyeibe, ha úgy látják, hogy az általuk képviselt alapértékeket veszély fenyegeti. A koszovói háború lezárulta után a tanácsnak kezdeményező szerepet kell játszania a jogállamiság, a demokratikus intézményrendszer kialakításban, az emberi és kisebbségi jogok védelmében Európának ezen a részén - hangsúlyozta az ünnepség másik szónoka, lord Russel- Johnston, a strasbourg-i székhelyű Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke a londoni megemlékezésen. Folyik a mentés. Oklahoma, Texas és Kansas amerikai államban az óránként 509 kilométerrel száguldó forgószél eddig 43 halálos és több mint 700 sebesült áldozatot követelt, de félő, hogy a romok alatt további holttesteket találnak, fotó: feb/reuters Hírek röviden A pápa üzenete a románokhoz II. János Pál, közelgő bukaresti látogatása alkalmából, üdvözletét küldte a románoknak és azt mondta, hogy utazásának célja „megerősíteni a Szentszék és Románia közti kötelékeket, amelyek a kereszténység történelme során oly nagy jelentőségűek voltak ebben a térségben”. Súlyos járvány Szudánban Csaknem 1500 halálos áldozatot szedett eddig a szudáni agyhártyagyulladás-járvány. A brit Vöröskereszt becslése szerint december óta akár egymillió ember is megfertőződhetett. Az áldozatok magas számát az okozza, hogy nincs elegendő pénz a megelőzésre: bár 8,5 millió szudá- nit már beoltottak, még ötmillió vár a vakcinára. A kitoloncolás következményei Ausztriában nagy hullámokat ver Marcus O. esete. A nigériai fiatalembert kitoloncolás közben a Bécs-Szófia közötti légijáraton három osztrák rendőr szállította a száját leragasztva, s ennek következtében a férfi megfulladt. Ha bebizonyosodik, hogy a rendőrök halált okozó testi sértést követtek el, akkor az osztrák bíróság akár tízéves szabadságvesztésre is ítélheti őket. Masaryk-iskola Ukrajnában Tomas Masaryk nevét szeretné felvenni egy kárpátaljai ukrán tannyelvű iskola. Az 1932-ben épült intézmény Kárpátalja csehszlovák megszállásának a végéig már viselte a prágai politikus nevét. Az ukrajnai gazdasági válság miatt elszegényedett Kárpátalján erős nosztalgia érezhető a két háború közötti időszak iránt, amikor a régió épp Csehszlovákiához tartozott. Készül a kisebbségi nyelvtörvény A Magyar Koalíció Pártja a szlovákiai nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó két törvénytervezet egyikét sem tartja elfogadhatónak, mert módfelett szűkmarkúan bánnak a kisebbségeknek szánt nyelvi jogokkal. Szlovákia uniós csatlakozási törekvéseinek aligha kedvez a nyelvtörvény ügyében kialakult késlekedés.
