Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-31 / 124. szám
1999. május 31., hétfő 5. oldal Hazai Tükör Az MDF nem támogatja a tb átalakítását Mozgalmas párthétvége Nincs szükség a stratégia megváltoztatására a Szocialista Párt politikájában, arculatváltásra azonban igen - hangoztatta szombaton Suchman Tamás, a Magyar Szocialista Párt reformköröseinek marcali találkozóján. Az egykori állampárt reformerőiből tíz évvel ezelőtt Kecskeméten megalakult mozgalom évfordulója alkalmából több mint 250-en jelentek meg Marcaliban. A találkozón részt vett az egykori MSZP-s Pozsgay Imre, a mai pártelnök Kovács László, Földes György, a választmány elnöke, ott volt Horn Gyula, Gál Zoltán, Kosa Ferenc, Nagy Sándor és Jánosi György is. Pozsgay Imre annak a meggyőződésének adott hangot, hogy szükség van a baloldali politikusokra, ezért azt ajánlotta, hogy önmarcangolás helyett higgyenek abban, hogy jó úton járnak. Kovács László az MSZP legfontosabb feladatának nevezte, hogy türelemmel, elszántsággal, nyitottsággal és győzni akarással egy olyan programot dolgozzon ki, amely alternatívát jelent a jelenlegi kormány- koalícióval szemben. Horn Gyula, a párt korábbi elnöke kijelentette: a szocialista pártnak az a felelőssége és feladata, hogy ezt a kormányt leváltsa. Leszögezte: a szocialista párt Magyarország legnagyobb politikai ereje, és az is marad. Elhatározták, hogy a párt következő kongresszusa előtt a volt reformkörösök megtárgyalják a kongresszusi vitaanyagot és önálló álláspontot alakítanak ki. A „szomszédban”, Siófokon tartott ülést a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya. Egyhangúlag támogatták a párt elnökének azt a kezdeményezését, hogy kezdjenek tárgyalásokat a parlamenten kívül maradt nemzeti, keresztény elkötelezettségű pártokkal, szervezetekkel, szellemi műhelyekkel. Ezt Dávid Ibolya pártelnök-miniszter jelentette be. Elmondta: pártja az MDNP- vel, a KDNP-vel, az MKDSZ- szel, a 36-os kisgazda csoportosulás a Demokrata Fóruméhoz hasonló szellemiséget valló köreivel, illetve nemzeti körökkel, s több, szellemi műhelyként működő értelmiségi csoportosulással kezd majd tárgyalásokat. A választmány állást foglalt a társadalombiztosítás jövőjével kapcsolatos kérdésben is: úgy döntöttek, nem támogatják azt az elképzelést, amely a tb-t a Pénzügyminisztérium felügyelete alá akarja rendelni. Egyhangú döntést hozva felkérték a párt képviselőcsoportját arra, hogy még az Országgyűlés őszi időszakának megkezdése előtt kezdeményezze a parlament munkarendjének tárgyalásos rendezését az Ország- gyűlés kettészakadásának felszámolása érdekében. Ismét Pusztai Erzsébetet választotta pártelnöknek szombaton a Magyar Demokrata Néppárt. Az Országos Küldöttgyűlést követően az elnökasszony bejelentette, hogy az MDNP továbbra is keresi a kapcsolatot a hozzá hasonló gondolkodású pártokkal, szervezetekkel. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel (MKDSZ) már együttműködési megállapodást kötöttek, az MDF-fel helyi szinten épülnek a kapcsolatok. Vita a kisebbségi képviseletről Eddig úgy látszott, a parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy a 13 hazai nemzeti és etnikai kisebbség parlamenti képviseletét biztosítani kell. Az Országgyűlés e témában illetékes albizottságának legutóbbi zárt ülésén azonban kiderült, hogy a pártok nem mindegyike szeretné teljes jogú képviselőként a T. Házban látni a kisebbségek kiválasztottjait.- Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága kisebbségekkel foglalkozó ad hoc bizottsága nem fog a kisebbségek nélkül törvényt módosítani - nyilatkozta az érintettek képviselőit is kizáró ülés után a fideszes bizottsági elnök. Hargitai János, a Ferenczy Eu- ropressnek nyilatkozva elmondta: meggyőződése szerint a törvényből nem következik, hogy a kisebbségeknek ország- gyűlési képviselői jogállással kelljen rendelkezniük. Az egyes álláspontok közötti vitának is ez az alapja. A szakértők most azt vizsgálják, miként lehetne a kisebbségek képviselőit oly módon bejuttatni a parlamentbe, hogy bár a „leggazdagabb” jogosítványokkal bírjanak, jogállásuk mégse legyen azonos a jelenlegi képviselőkével. A Hargitai János által is támogatott elképzelés szerint a kisebbségeknek ugyan nem lenne szavazati joguk, de valamennyi őket érintő ügyben interpellálhatnának. Szakértőket kapnának, sőt a bizottságok munkájában is részt vehetnének. Horváth Magdolna Isépy a tiszteletdíjak megvonásával, csökkentésével szankcionálna A parlamenti béke még várat magára Az elmúlt hetek pártharcai miatt a parlament tekintélyén esett csorba kiköszörüléséhez kompromisszumokra volna szükség - mondja Salamon László, az Országgyűlés ügyrendi bizottságának elnöke. Szerinte a botrányok egyik forrása, hogy az ellenzék úgy tesz, mintha többségben, nem kisebbségben volna. Isépy Tamás, a mentelmi bizottság vezetője úgy véli: a renitenskedő honatyáknak büntetés járna. Salamon László (Fidesz - MPP) azt tapasztalta, hogy a kormánypártok és az ellenzék között megbújó - egyébként természetes - ellentétek a plenáris ülések gyakorisága körül kirobbant viták során mérgesedtek el. A háromhetes rendszer bevezetését követően a régi munkarendhez ragaszkodó ellenzék rendkívüli ülések kezdeményezésével, majd obstrukcióval igyekezett borsot tömi a kormánypárti többség orra alá, nem törődve sem a politikai erőviszonyokkal. sem a Ház mélypontra zuhant tekintélyével. A politikus szerint lenne mód a munkarend rugalmas változtatására, hiszen éppen az ügyrendi bizottságon belül létrejött albizottság kapta feladatul a Házszabályba később beépítendő javaslatok kidolgozását. Csakhogy - mutatott rá Salamon - az MSZP és az SZDSZ máig nem volt hajlandó tagokat delegálni ebbe a testületbe, így az érdemi munka meg sem kezdődhetett. A bizottsági elnök hatpárti tárgyalásokkal vetne véget az iszapbirkózásnak, bár arra a kérdésünkre nem adott konkrét választ, hogy az áldatlan állapotok kialakulásában menynyire „bűnrészes” a kormány- oldal. Isépy Tamás (Fidesz - MPP), a mentelmi bizottság elnöke szerint tarthatatlan, hogy egyes képviselők rendszeresen „lógnak” az ülésekről, mások meg dacból nem szavaznak. Az „anyázás”, „tolvajozás” immár mindennapos szófordulat a patkóban, ezért a tárgyalások mellett ideje lenne néhány büntető szankció bevezetésének is. A kisgazdák által javasolt man- dátummegvonásra nincs mód, de a tiszteletdíjhoz erőteljesebben hozzá lehetne nyúlni. Takács Mariann Megfiatalodó egyházi örökségeink Milliárdokat költenek a templomok, iskolák felújítására A millenniumi programok pályázataira fordítható költségvetési pénzek mellett két forrásból támogatják az egyházi tulajdonú és fenntartású intézmények felújítását, rekonstrukcióját - erről számolt be a napokban Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője. A miniszter elmondta: két támogatási csoportba 100 ingatlant és 43 műemlék épületet vettek fel, és 2,8 milliárd forintot költenek rájuk. A kormány ezen a héten dönt annak az 1,71 milliárdnak a sorsáról, amelyet az egyházi kulturális örökség rekonstrukciójára fordítanak. Az egyházaktól beérkezett programok alapján kiderült, saját és más forrásaikból 1,1 milliárdot tudnak erre a célra fordítani, így 2,81 milliárd jut idén a tulajdonukba és használatukba került, meglehetősen rossz állapotú épületek felújítására. Az elképzelések szerint pénzt kapna a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem, a pécsi bazilika, valamint több patinás, vidéki kollégium (Debrecen, Sárospatak, Pápa), a Deák téri evangélikus gimnázium, illetve a jánoshalmi, makói, mátészalkai zsinagóga. A második csoportba tartozó támogatásokról már döntött a kultuszminiszter. így 1,1 milliárd fordítható az egyházi hitéleti, illetőleg közfeladatot ellátó kulturális, oktatási, gyűjteményi műemlékek, valamint kiemelten városképi jelentőségű ingatlanok védelmére, felújítására, bővítésére. A katolikus egyház műemlékei közül jut pénz többek közt a budapesti Papnövelde utca 7. alatti épület rekonstrukciójára és az egri angol- kisasszonyok intézetének átalakítására. A református épületek közül például a fővárosi Kálvin téri, a karcagi, a kun- hegyesi templom felújítása szerepel napirenden. (abcs) A világ harmadik legnagyobb cigarettafogyasztó nemzete lett a magyar Ingyenes leszoktató programok A dohányzás bizonyítottan a heroinnál erősebb függőséget jelent - állapítja meg jelentésében az Egészségügyi Világ- szervezet, a WHO abból az alkalomból, hogy május 31-ét 12 évvel ezelőtt Dohányzásmentes Világnappá nyilvánították. Magyarországon a felnőttek 38 százaléka dohányos, közöttük több a férfi, mint a nő, ugyanakkor érdekes jelenség, hogy a fiatalabb korosztá- lyoloiál a lányok és a fiúk egyforma arányban cigarettáznak. Míg húsz évvel ezelőtt Magyarország csak a 13. volt a világ cigarettafogyasztó nemzeteinek sorában, addig mára a 3. helyre sorakoztunk fel. Az egy főre jutó, évi 3260 szálnál csak a lengyelek és a görögök szívnak többet. A WHO szerint világszerte több mint 1,1 milliárd ember dohányzik. A dohányosok több mint 70 százaléka 20 éves kora előtt válik a szenvedély rabjává. Később sokan megbánják ezt a lépést, de képtelenek leszokni. Egy amerikai gyógyszergyár most bejelentette, hogy kérvényezte bupropiont tartalmazó tablettájának forgalomba hozatalát Európában. Az új készítmény nikotint nem tartalmazó terápiás eszköz a függőség kezelésére és az elvonási tünetek enyhítésére. Az Országos Dohányfüst- mentes Egyesület főtitkára, Illyésné Gyenizse Erzsébet lapunknak elmondta: nem tekintik ellenségnek a dohányosokat. Segíteni szeretnének abban, hogy megszabadulhassanak szenvedélyüktől. Aki felhívja telefonon az Egészség- ügyi Minisztérium 332-3100 központi számának 1377-es mellékállomását, az bejelentkezhet ingyenes, dohányzásról leszoktató akupunktúrás programjukra. Németh Zsuzsa Vita a napirendről. Az Országgyűlés a héten négynapos ülést tart. A Házbizottságban nem alakult ki a frakciók között egyetértés a napirendet illetően, így hétfőn elnöki javaslat formájában terjesztik a plénum elé a napirendet. Botrány az MVSZ-ben. Nyílt levélben fordult Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez a nyugati régió néhány tagja az áprilisi közgyűlésen elhangzott, szerintük szélsőséges, antiszemita megnyilvánulások miatt - derült ki a szervezet rendkívüli küldöttgyűlésén. A viharos ülést követően a résztvevők szombaton bocsánatot kértek a megbán to ttaktól. Kongresszus. A közszféra munkavállalóinak nagyobbik hányada idén kevesebbet keres, mint tavaly, ez abszurd és elfogadhatatlan - hangsúlyozta Szabó Endre elnök, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZÉF) Budapesten megtartott kongresszusán. Ezért a SZÉF a bértárgyalások haladéktalan megkezdését javasolja a kormánynak. Egyetértés és bírálat. Békési László a kabinet bel- és külpolitikai teljesítményénél kedvezőbben ítéli meg az Orbán- kormány gazdaságpolitikáját. Úgy látja: a magyar gazdaság stabilizálódott és emelkedési pályára állt, a lehetőségeket azonban hiba túlértékelni, mert az a cselekvés rovására mehet. Fenyegető telefon. Egy magyar nyelven beszélő telefonáló vasárnap délután fél kettőkor megfenyegette a Ferihegy-1. repülőtéren állomásozó NATO- tankergépeket: amennyiben közülük még egy a levegőbe emelkedik, akkor azt vállról indítható rakétával lelövi. Az ORFK megkezdte a nyomozást. Kisgazda tévé? A közszolgálati televízió a kisgazdák háztáji birtoka lett - nyilatkozta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Úgy vélte, hogy a tévénél a személyi döntések az utóbbi időben kizárólag politikai szempontok alapján születtek. Véleménye szerint a kisgazdák a Lock- heed-botrányt használták ki a számla benyújtásához a tévében történt személyi átrendeződésnél. Gyermeknapi aggály. A kormánynak esze ágában sincs betartani a családok és a nehéz helyzetben lévők támogatásáról ellenzékben tett ígéretét - áll az SZDSZ gyermeknapon kiadott közleményében. Az állásfoglalás szerint az Ifjúsági és Sport Minisztérium késlekedése miatt gyerekek tízezrei nem mehetnek az idén nyaralni. Éleződik a biztosítási verseny Nem értik, miért akarja a kormány csökkenteni a kedvezményeket „Ha veszélybe kerülnek az adókedvezmények, s nem tisztázódnak a bizonytalanságok a nyugdíjreform körül, kevesebben választják majd a hosszú távú megtakarítást” - nyilatkozta munkatársunknak az Axa Colonia Biztosító vezérigazgatója. Dr. Csurgó Ottó szerint a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak fejlődése, a befektetésekkel kombinált életbiztosítások számának emelkedése tükrözi: mind szélesebb rétegek akarnak gondoskodni jövőjükről.- A nyugdíjpénztári tagok száma meghaladja aló ezret az Axa Coloniánál, amely ma csupán az ötödik a hazai legnagyobbak sorában, ám tavalyi 9,5 milliárdos bevételével előbbre is léphet - fejtegette a vezérigazgató. Nem titkolja: nyugdíjpénztári berkekben nem értik a kedvezmények csökkentésével, a járulékfizetés mértékének befagyasztásával kapcsolatos kormányzati szándékokat. Az ausztriai székhelyű AXA Holding tulajdonában lévő biztosító tavaly magyarországi fennállásának legsikeresebb évét zárta. Csurgó Ottó úgy véli: a piac nem végtelen, így a verseny éleződésére lehet számítani. Az ügyfelek mindinkább a kulturált, gyors szolgáltatást „díjazzák”. Az Axa Colonia például bevezette a törzsügyfelek jutalmazását: tízszázalékos visszatérítés illeti meg azokat, akik legalább két szerződéssel rendelkeznek, az általuk befizetett díj eléri az évi harmincezer forintot, és egy évig kármentesek. Az „ügyfélbarát” megoldások közé tartozik a károk gyors, telefonos rendezése éppúgy, mint új „termékek” értékesítése.- Újdonság, hogy közelít egymáshoz két üzletág - magyarázta Csurgó Ottó. - Mind több bank kínál biztosítást, és a biztosítók is adhatnak jelzálog alapú hitelt építéshez, renováláshoz. Nyugaton ez már régóta bevett gyakorlat. Nálunk azonban még értetlenség övezi ezt a tevékenységet, pedig a jövő útja ez: a két terület fokozatos egybeolvadása. S ez nagyot lendíthetne a hazai lakásépítésen is. (toronyi) Hősök Napja. A budapesti Ismeretlen Katona sírjánál Orbán Viktor miniszterelnök nevében Boross Péter koszorúzott. A Magyar Köztársaság elnöke koszorúját Tóth Kálmán ezredes, az Országgyűlés elnökéét Lányi Zsolt, a honvédelmi bizottság elnöke helyezte el. A Magyar Honvédség nevében Szabó János vezérőrnagy, a helyőrség parancsnoka koszorúzott. Több társadalmi szervezet is képviseltette magát. fotó: feb/körmendi imre