Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-29 / 123. szám

Fiatalokról, fiataloknak 1999. május 29. Tizenhatodik oldal Igényes zene, válogatott előadók Fontos vagy Nem ismernek el. Volt veled már ilyen? Akkor jó neked, ha nem tudod ez milyen. Sokszor, és sokat tettük, amit kellett S neked mi fontos, arra sosem tellett. Tettél dolgokat, de nem tudod, miért. És múltad mint árnyék, örökké kísért. Mikor végül megunod a dolgot, Válaszod ez lett, ez a te sorsod. Nem érthetsz te semmit, hitették el veled, Hogy jó gondolatod sosem lehet neked Kutasd fel, te is, hogy miért lettél balga, S mondd, hogy te is fontos vagy, Hogy mindenki hallja! Lehőcz Ferenc A budapesti Periferic Rekords kiadó arra a nem éppen könnyű feladatra vállalkozott, hogy azoknak az előadóknak, együtteseknek adjon bemutatkozási lehetőséget, akik nem az úgymond populáris zene képviselői. A „Musica Poetica ének & lant" együttes 1997-ben alakult, repertoárján főként a kora XVII. századi megzenésített versek, valamint ezekhez kapcsolódó lantszólók szerepelnek. Az együttes sajátos élményt nyújt, zenetörté­neti fehér foltot fedeztet fel hallgatóival, s mindezt olyan előadói színvonalon, amely korhűségével és kortalanságával egyaránt fi­gyelemre méltó. Az együttes tajgai: Andrejsz- ki Judit és Győri István. Andrejszki Judit a Bartók Béla zeneművészeti szakiskola orgo­na tanszakán végzett, emellett elsajátította a korhű barokk énekstílust. Az együttes tagja 1987-től, mint szólista és csembalista. Győri István klasszikus gitár tanulmányokat foly­tatott, tanára Szendrey-Karper László volt. A lantművészetet a Hágai Királyi Zeneakadé­mia régizenei tagozatának növendékeként sajátította el. CD-jükön 26 dal szerepel, ami­hez eredeti és magyar nyelvű szövegkönyvet is kapnak a hallgatók. A Periferic Rekords többek között a Solar­is, A Vágtázó Halottkémet, A Bírta Trió és a Dűvő együttes anyagaiból adott ki a közel­múltban CD-t és kazettát. Figyelem, játék! Melyik századból való ze­nét játszik a Musica Poetica? Hány tagja van az együttesnek? Hány dal szerepel a CD-n? A kérdésekre adott válaszokat a következő címre küldjétek: Tolnai Népújság (Fiatalok­ról, fiataloknak), 7100 Szekszárd, Liszt tér 3. A szerencsés nyertes egy Musica Poetica CD-t nyer, amit postán küldünk el neki. Kazetta a jutalom Két héttel ko­rábban megje­lent rejtvé­nyünk feladvá­nyaként sokan ragadtatok tol­lat, s küldtétek be megfejtései­teket. A „Zene­sarok” feladvá­nya az Ossian együttessel kapcsolatos volt. A bekül­dők között egy Ossian kazettát sorsoltunk ki. Ezúttal ifj. S o p o n y a i Györgynek (Tolna-Mözs, Szent I. u. 119.) kedvezett a sze­rencse. Nyere­ményét postán juttatjuk el. Le­vélírónk a meg­fejtés mellett el­ismeréssel szólt arról, hogy szí­nes a „Zenesa­rok” palettája, minden zenei stílus képvisel­teti magát. György örült, hogy egyik ked­vencéről olvas­hatott. Ne csüggedjen az sem, aki most nem nyert, hi­szen minden héten olvashat­tok kedvencei­tekről. Igyek­szünk kielégíte­ni az igényeite­ket. Hamarosan exkluzív inter­jút olvashattok a sokak által kedvelt, méltán népszerű ze­nésszel, Kozso- val.-g­A félénk vipera Az embernek a kígyókhoz való viszonya soha nem volt felhőtlen. A babonából vagy félelemből való üldöztetés­nek, avagy az állatkereske­delemnek ma is hüllők szá­zezrei esnek áldozatául. Magyarországon ma hét kígyófaj él, ezek egyike a parlagi vipera alfaja, a rákosi, vagy rákosréti vipera. Ezt a hüllőt Méhely Lajos, a századforduló kiemelkedő magyar zoológusa 1893-ban fedezte fel Budapest határá­ban, Rákos mezején: ma már a beépítések miatt természe­tesen hiába keresnénk erre­felé ezt a kígyót. A rákosi vi­pera kis termetű mérgeskí­gyó, hossza ritkán haladja meg a fél métert. A fej mintá­zata példányonként eltérő, így ez alapján a szakembe­rek az egyes egyedeket is azonosítani tudják. Pupillája keskeny, függőleges rés ala­kú. Átlátszó szemhéjai ösz- szenőttek, így sohasem pis­log. Ez okozza a viperák hi­deg pillantását, ami a babo­nák kialakulását is elősegít­hette. Élőhelyét a gazdag rovar- világú sztyepperétek, nedves kaszálók alkotják. Búvóhely­ét a különféle rágcsálók jára­taiban, tücsöklyukakban ta­lálja meg. Elsősorban na­gyobb rovarokkal, fiatal gyí­kokkal, kisemlősökkel táp­lálkozik. Rendkívül rejtőzkö­dő, félénk állat. Mérge gyen­ge, marása nem életveszé­lyes az emberre. Mint min­den magyarországi hüllő, té­li álmot alszik. Áprilisban ébred, májusban párzik, a nőstény augusztuban hozza világra 6-18 utódját. A vipe­rák elevenszülők (vivipar), innen származik tudomá­nyos és magyar nevük is. A rákosi vipera ma már csak szigetszerű állomá­nyokban található meg a Duna-Tisza Közén és Nyu- gat-Magyarországon, a Han­ságban. ■ Fokozottan védett, eszmei értéke 500 ezer fo­rint. Játék! A Világ Termé­szetvédelmi Alap (WWF) Magyarországi Képviselete az alábbi három kérdésre he­lyesen válaszoló játékosok között egy színes, nagymé­retű,. leopárdot ábrázoló posztert és WWF emblémát sorsol ki. 1. Honnan kapta a nevét a rákosi vipera? 2. Miért nem pislog a kí­gyó? 3. Mivel táplálkozik a rákosi vipera? Címünk: Tolnai Nép­újság, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Jelige: Magyarország védett állatai. Előző rejtvényünk nyertese: Galla Kata bátaszéki olvasónk. —Melyik a legra­vaszabb állat? —A róka...-Tévedés, mert a zebra. —Miért? —Mert nem lehet tudni, hogy fehér alapon fekete, vagy fekete alapon fehér csík van rajta! 600 év a tenger mélyén Ilyen sem volt még a ha­józás és a régészet sokezer éves történetében: ponto­san 18 évig, tehát majdnem két évtizeden át volt egy hajótörzs a bremerhaveni hajómúzeum speciális konzerváló-fürdőjében. A Hansa-városok külön­leges vitorlása, az úgyne­vezett Hansekogge volt a térség középkori áru- és személyforgalmának leg­fontosabb eszköze. De 1962 októberéig még a szakemberek is elsősorban a régi érmék domborulata­iról ismerték ezt a hajófaj­tát. A csaknem minden ré­szükben fából készült kis dundi koggek nem igazán állták az idő próbáját. Érthető, milyen izgalmat keltett szakkörökben, ami­kor nem messze a hajómú­zeumtól, Bremennél a ten­ger mélyén találtak egy ha­jót, amiről a búvárok hamar megállapították, hogy igazi kogge, ráadásul 1380 körül (!) süllyedt el. Ez annyit je­lent, hogy a test hatszáz éven keresztül szunnyadt odalent a mélyben. A profi restaurátorok azonnal kö­zölték az illetékesekkel: konzerválás nélkül a nedves fa a levegőn szétmállik. Peer Hoffmann és szakértő csa­pata hozzálátott, hogy meg­mentse az enyészettől az ér­tékes és rendkívül ritka lele­tet. Előzetesen kikísérletez­ték, milyen fának milyen lé­ben meddig kell áznia ah­hoz, hogy a régi hajót majd „unokáink is láthassák.” A bonyolult eljárásnak több szakasza is volt. 1981 és 1995 között egy 20 Celsius fokos hőmérséldeten tartott, PEG 200 kódjelű különleges anyagban ázott a roncs;, az­tán pedig egy 40 fokos, PEG 3000 nevű lében. A konzerválási eljárás végre az idén befejeződik, s minden remény megvan ar­ra, hogy a hajómúzeum lá­togatói az ezredfordulón eredeti szépségében láthas­sák az egyedülálló Hansa- hajót. A hét rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom