Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-22 / 118. szám

MIÉRT NEM SZABAD, AMIT NEM TILT SENKI? (10. OLDAL.) Hívja kedden a zöld vonalat: 06-80-200-398 A téma: Szekszárd Második alkalommal tehe­tik fel olvasóink a megye- székhellyel kapcsolatos kér­déseiket az ingyenes szá­mon. Először annyian és annyifélét kérdeztek, hogy még nem is tudtunk minden problémára választ találni, minden témának a végére járni. A megoldásról nem beszélve, hiszen ezek gyak­ran sok pénzt igényelnének. írtunk olyan témákról, amelyekre a kérdező már rá­ismerhetett, vagy a későbbi­ekben foglalkozunk azokkal a problémákkal, javaslatokkal, amelyek olvasóinkat bizonyí­tottan érdeklik. Munkatár­sunk várja hívásukat, ha az önkormányzattal, ügyinté­zéssel, kereskedelemmel, szolgáltatással, vagy bármi mással kapcsolatos kérdésük, javaslatuk, problémájuk van. Megkeressük az illetékes, helyi, vagy országgyűlési képviselőt, az ügyintézőt, a polgármestert, vagy bárki mást, aki hitelt érdemlő vá­lasszal szolgálhat. Hívja tehát május 24-én kedden 9-től 13 óráig a Tolnai Népújság in­gyenes zöld számát: 06-80- 200-398. Levették napirendről a kisegítő iskola kérdését Takarékosabb oktatásügy Levették a paksi önkor­mányzat május 26-i ülésé­nek napirendjéről a Balogh Antal Katolikus Iskolát érin­tő téma egy részét, az ingat­lancsere és a kisegítő tago­zat kérdését. A képviselő-testület oktatá­si, kulturális és sportbizottsá­ga szerdán késő délután tar­tott ülésén - amelyen részt vett Bor Imre polgármester is - úgy döntöttek, későbbi idő­pontra halasztják a két kér­dést. Napirendre kerül, az eredeti előterjesztés alapján a katolikus iskolával kötendő új közoktatási megállapodás tervezete. Mint tegnapi szá­munkban megírtuk, a kisegí­tő iskola ügye kérdéseket ve­tett fel, elsősorban az (eset­leg) érintett Bezerédj iskola pedagógusi karában. Bor Im­re a Fortuna Rádió riporteré­nek kérdésére elmondta, a katolikus egyház kérte, hogy az ingatlancserét és a kisegítő tagozat átadását a közoktatá­si megállapodás aláírása után alaposan vizsgálják meg és csak ez után döntsenek. A polgármester azt is elmondta, ha szakmai érvek alátámaszt­ják, lehetséges, hogy a kisegí­tő iskola önálló intézmény­ként működik majd, ehhez az önkormányzat törvényi köte­lezettségének megfelelően biztosítani fogja a feltételeket. A bizottság ülésén szó esett a takarékossági intézke­dések kapcsán több oktatási intézményt is érintő kérdés­ről, így a Móra Ferenc és a Herman Ottó általános isko­lák egy épületbe történő köl­töztetéséről (az intézmények önállóságának megtartása mellett, egy későbbi időpont­ban, tehát nem az idén ősz­szel) és a jelenleg Biritón mű­ködő szakmunkásképző isko­la Paksra való beköltöztetésé- ről is. -rákosi­Tarthatatlan szociális kiadások — Ha a segélyek kifizetésének I. negyedéves gyakorlata foly­tatódik, év végére 200 millió forintra rúgnának az önkormány­zat szociális kiadásai. Ezt viszont a város nem viselné el — hangzott el a tolnai pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén. A vá­ros helyi adóbevételeiből az első negyedévben, március 31-ig a tervezettnél kevesebb pénz folyt be. Míg az iparűzési adóból az.időarányosnál valamivel több a bevétel, addig a kommuná­lis adó és a gépjármű adó töredékét fizette csak be a lakosság. ( Folytatás a 4. oldalon.) A megye nem szorul segítségre A címben idézett mondat az építészetre vonatkozott, s a „Tolna megyei építészet, Tolna me­gyei építészek” címmel tegnap délután a szekszárdi Művészetek Házában kezdődött kiállítás megnyitóján hangzott el. Dévényi Sándor Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Dél-Dunántúli Épí­tész Kamara Elnöke mondta ezt, méltatva a megyében élő építészek munkáit. Mint elhang­zott, van alkotókedv, alkotóerő, tehetség, s jelentős eredményeket könyvelhetnek el megyénk építészei, akár új épületről, akár átalakításról (képünkön a tolnai gimnázium), vagy műem­lék helyreállításáról legyen szó. Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere szerint boldogok lehetünk, hogy ilyen kiváló építészeink vannak, akik stílust, hangulatot, egyéni arculatot ad­nak munkájukkal egy-egy településnek. A kiállítás július 4-ig tárt nyitva. Fotó: Gottvald Károly Sertéspiac: kiút csak Keleten A minimálár nem jelent felvásárlási kötelességet Európaszerte túltermelés, és az orosz piac beszűkülé­se - nagyvonalakban így összegezhetők a magyar sertéspiac összeomlását előidéző okok dr. Kósa Fe­renc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium államititkára szerint, aki tegnap Tamásiban tar­tott fórumot a sertésterme­lés helyzetéről. Július 1-től december 31-ig minimálárát hirdetett meg a minisztérium. A legrosz- szabb minőségű sertésekért kilogrammonként 193 fo­rintnál kevesebbet tilos ad­ni, a kötelező felvásárlási ár minőségi kategóriánként 200, 210, 220 és 230 forint. Ez azonban nem vonja ma­ga után azt, hogy minden termelő el tudja adni vágó­sertéseit. Az ár meghirdeté­se nem jelent felvásárlási kötelezettséget - húzta alá nyomatékosan az államtit­kár. Ugyanakkor tragikus lenne, ha a felvásárlási árak ezen a szinten maradnának - mondta Kósa Ferenc -, hi­szen a sertéstenyésztés ön­költségi ára kilogrammon­ként 215-220 forint. A nor­mális árak akkor alakulhat­nak ki, ha megszűnik a fe­lesleg. Az államtitkár szerint július és augusztus folya­mán érdemi árváltozásra le­het számítani az orosz pia­con. A jelen helyzet kialaku­lásához az EU-n belüli túl­termelés, és az orosz piac beszűkülése vezetett. Hiába bővült a magyar export 20 százalékkal, a külföldön el­adott magyar sertések ár­színvonala 81 százalékra esett vissza. Hozzájárult a felvásárlási árak zuhanásá­hoz, hogy a megállapodás szerinti 26 ezer tonnás EU- import másfél hónap alatt érkezett be az országba, ezért a megállapodást úgy módosították, hogy a beho­zatal mennyisége havonta részarányos lehet. (tf) 9 / / UOO J3UZ.U01 Röviden A tüdő- és szívbetegségek kölcsönhatásairól tart előadást dr. Hegedűs Éva tüdőgyógyász a bonyhádi művelődési köz­pontban. A Szív és Élet Egye­sület rendezvénye május 25- én, kedden 16 órakor kezdő­dik. A szekszárdi Dienes Valéria általános iskolában május 25- én 17 órakor az első magyar professzornő, Dienes Valéria születésének 120. évfordulója alkalmából rendeznek ünnep­séget. Tűzoltóbemutatót tart Nagymányokon az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A sport- csarnok melletti szabad téren hétfőn május 24-én este hatkor kezdődik a gyakorlattal egybe­kötött bemutató, amelynek so­rán a háztartásban keletkező tüzek oltását demonstrálják. Születésnapi majálist rendez az egy éve alakult németkéri „Május 28. Társaság” ma, má­jus 22-én. Az egész napos ren­dezvény helyszíne a község határában fekvő Látóhegy. Néptánc bemutatót rendez a németkéri Német Néptánc Egyesület pünkösd vasárnap­ján délután fél háromtól a sportpálya mellett, a szabadté­ri színpadon. A műsorban fel­lép a rendezőkön kívül egy berlini, egy szlovákiai tánc- együttes és a helybéli nemzeti­ségi gyermek fúvósegyüttes. A bátaszéki óvónőknek Pálfi Sándor, a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskola tanára tar­tott előadást tegnap délelőtt a városházán a játék fontosságá­ról, a készségfejlesztésről. Bútorok, részletre is. A Pataki Kárpitos Kft. (Szekszárd, Wesselényi u. 15., SZÜV- székház, tel.:74/419-430) árkedvezménnyel, részletvásárlási lehetőséggel, olasz hálószoba garnitúrák, franciaágyak, kanapék, heverők, szekrénysorok, rekamiék, sarokgarnitúrák és fotelek széles választékával, megrendelhető szövettel várja vásárlóit. fotó: ótós[51999) Az ördög udvarában Nem tagadja: ma is a gyermekkori emlékek hatása alatt áll. A bevagonírozás, a csendőri brutalitás, a koncentrációs tá­borok szörnyűsége ott tükröződik sötét tónusú festménye­in, melyek most Szekszárdon, a főiskola aulájában tekint­hetők meg. Az alkotó, Sara Atzmon 11 évesen került az ör­dög udvarába. — Nemrég, az egyik kiállí­tásom megnyitója után oda­jött hozzám egy fiatal lány, aki szerint túl durva a magyar címeres, Magyarország fel­irattal ellátott vonat-festmé­nyem. Azt mondtam neki: idefigyelj, apám éhen halt, a bátyámat megölték 22 éves korában, hatvan hozzátarto­zómat kiirtották. Az nem volt durvaság? -szá­— Debrecenből hurcoltak el 1944-ben, családtagjaim­mal együtt - mondta a meg­nyitó után Sara Atzmon, ter­mészetesen magyarul, jólle­het már több mint ötven éve él Izraelben. — Auschwitz felé indítottak el bennünket, majd valami té­vedés miatt Ausztriában kö­töttünk ki. Itt halt éhen apám. — Ön végül is hova került? — A bergen-belseni láger­be. Itt minden második-har­madik ember meghalt. A szörnyűségnek gyermekfejjel voltam tanúja, s a nehéz em­lékek mélyen belém vésőd­tek. — Melyektől ma sem tud szabadul­ni.. . — Igen, de let nincs bennem. Azt viszont fontos­nak tartom, hogy a fiatalság megtudja, mi történt a táborokban. Azért, hogy ilyesmi ne történjen meg még egy­szer. — Mit tapasztalt, miként fo­gadják. műveit a látogatók? 977086590206199118

Next

/
Oldalképek
Tartalom