Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-19 / 115. szám

6. oldal Hazai Tükör 1999. május 19., szerda A védelem pénzbe kerül Nem tudni pontosan, hogy ki vetette fel, s milyen pénzügyi forrásból látja finanszírozható­nak a kormánytagok eddiginél fokozottabb őrzését, a minisz­teri autókra vonatkozó beruhá­zásokat. Állítólag mivel a szi­gorítás nem érne fel a védett személynek minősülő öt köz­jogi méltóság körüli óvintézke­désekkel, jogszabály-módosí­tásra nem is volna szükség. Garamvölgyi László szerint az intézkedést az elmúlt hetek eseményei teszik szükségessé (az Orbán Viktor és a Stumpf István használatában lévő autót ellopták, Dávid Ibolya kocsiját feltörték - a szerk.). Az ORFK kommunikációs igazgatója ar­ról is beszámolt, hogy a kor­mánytagok gépkocsivezetőit később testőrökkel helyettesítő Köztársasági őrezred indokolt­nak tartaná a nagy értékű jár­művek speciális eszközökkel történő felszerelését. Egyebek mellett golyóálló üveg, oldal­merevítő, erősebb belső bontás, illetve kilövésbiztos gumi be­szerzéséről van szó, de a tervek még nem véglegesek. Kardos Imre, az Őrezred személyvédelmi főosztályának helyettes vezetője érdeklődé­sünkre elmondta: a miniszteri autók extra felszerelésének tervéről tud, de a kormánytagok védelmének fokozásáról nem. Jelenlegi létszámukból nem is futná a miniszterenkénti három sofőrre, ám ha valahonnan biz­tosítják számukra az új embe­rek felvételéhez, fizetéséhez és kiképzéséhez szükséges pénzt, akkor akár hetek alatt is át tud­nak állni az új feladatra. Az au­tók biztonságtechnikai megerő­sítése szintén pénzkérdés - tette hozzá. (takács) A kormány cáfolja a koalíciós feszültségről felröppent híreket Újra bevezetik a gyed-et A jövő év januárjától a két éven aluli gyermekek után újra jár a Bokros-csomag részeként megszüntetett gyermekgon­dozási díj - jelentette be a tegnapi kormányülés egyik legfon­tosabb döntését heti tájékoztatóján Borókai Gábor szóvivő. A gyed-et bármelyik szülő igényelheti, ha az előző két évben legalább 180 napnyi biztosítási időt tud felmutatni, illetve, ha a kérelem benyújtá­sakor is biztosított. Összege az előző évi átlagkereset 70 szá­zaléka, de legfeljebb a havi minimálbér kétszerese - ez je­lenleg 45 ezer forint. A pénz a második életévüket be nem töltött apróságok után is fel­vehető majd. Mint megtudtuk, a mintegy 100 ezer családot érintő régi-új kedvezményt a népesség aggasztó fogyása miatt vezeti be újra a kor­mány. A kifizetett összeg után viszont adózni kell. Kérdésre válaszolva Borókai cáfolta, hogy a gyed bevezetésével összefüggésben jövőre elma­radna a családipótlék-emelés. A kabinet rendelettel köte­lezi a bankkártya-kibocsátókat biztonságosabb rendszerek ki­építésére - tért át a több mint 3 millió kártyatulajdonost érintő döntésre a szóvivő. A változás lényege, hogy 1999 októberé­től az elveszett vagy ellopott kártyák miatt keletkező kárt a bankoknak kell állniuk. A kormány elfogadta a PHARE nemzeti program alapelveit, amelyek között például a hátrányos helyzetű rétegek életszínvonalának ja­vítása, a közigazgatási kapaci­tások bővítése, az EU-szabvá- nyok átvétele és az Eszter- gom-Párkány híd újjáépítése is szerepel. A miniszterek jóváhagyták a nemzeti környezetvédelmi program frissítését célzó in­tézkedési tervet is. A 2002-ig sorra kerülő környezetvédel­mi intézkedések forrásigénye mintegy 118 milliárd forint. Borókai bejelentette: nem igazak a koalíciós feszültség­ről szóló hírek, Torgyán József ma is részt vett a kormány­ülésen. Takács Mariann Nem kerülhet vitára a területfejlesztési törvény Pártingatlanok nagyító alatt Tegnap az Országgyűlésben bizottsági ülésekkel folytató­dott a munka. Különösen a költségvetési bizottság és a pártok ingatlanjaival foglal­kozó albizottság ülését kísérte nagy figyelem, tekintve a te­rületfejlesztés és a pártingat­lanok ügyében tapasztalható kormánypárti-ellenzéki szembenállást. Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága - az MSZP-s és SZDSZ-es képvise­lők szavazattöbbségével el­utasította a területfejlesztési törvény módosítását kezdemé­nyező előterjesztés általános vi­tára bocsátását. A szocialista honatyák kifogásolták, hogy a javaslat a fejlesztési tanácsok­ban biztosított minisztériumi képviselettel állami jelleget ad a szervezeteknek. A kormány képviselője szerint a törvény- javaslat az EU-csatlakozás fel­tételeinek megteremtését kí­vánja elősegíteni. Á politikai pártok és a társa­dalmi szervezetek önkéntes be­vallására alapozza munkáját az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága pártingatlanokkal kapcsolatos helyzetet kivizsgáló albizottsága - így döntött a tes­tület kedden. Az albizottság vizsgálni fogja a pártok, illetve jogelődjeik által alapított válla­latok, egyszemélyes kft.-k hely­zetét is. Ä testület áttekinti, hogy jogszerűen történt-e az ingatla­nok esetleges továbbértékesí­tése, illetve hasznosítása, van- nak-e, voltak-e e téren arányta­lanságok a pártok között. A világ tudósai Budapesten A szervezők szinte a világ összes országának képviselőit meghívják a Tudomány Vi­lágkonferenciájára, amelyet június végén tartanak Buda­pesten. Az első ilyen világkon­ferencia összehívásáról az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO közgyűlése döntött. A Világkonferencia összehívá­sához az UNESCO megsze­rezte az ICSU, a világ nem kormányzati tudományos szer­vezetei szövetségének támoga­tását is - jelentette be tegnap Budapesten Héléne-Marie Gosselin, az UNESCO Infor­mációs Irodájának igazgatója. Eddig mintegy negyven part­nerintézmény jelezte, hogy ér­dekelt a konferencia megrende­zésében és annak sikerességé­ben. Köztük van a Harmadik Világ Akadémia, az OECD, az EU, az EBRD - tájékoztatta la­punkat az igazgatónő. A világkonferencia, fő célja a tudomány XX. századi fejlődé­sének és társadalmi kihatásának történelmi léptékű áttekintése, a tudósok, a politikusok és az egész társadalom figyelmének ráirányítása a tudomány 21. századi felelősségére, lehetősé­geire. A tanácskozás résztvevői - köztük számos miniszter és Nobel-díjas tudós - nyilatkoza­tot fogadnak majd el a tudomá­nyos ismeretek hasznosításáról, és új cselekvési stratégiát is ki­dolgoznak. (scs) A kormány az amortizációs költségek elszámolásának bevezetését tervezi Egészségügyi túlélési praktikák David Copperfield is megirigyelhetné a hazai kórházak gaz­dasági igazgatóinak bűvészmutatványait. Ugyanis amíg a fej­lett nyugati államokban napi 1300 dollár jut egy betegre, ad­dig nálunk naponta 12 dollárból kell a „magas szintű ellátás” feltételeit biztosítani - vallja dr. Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének képviselője. „A jelenlegi finanszírozási rendszer valószínűleg a leg­több intézményben kikénysze­ríti a szabálytalanságokat.” Ezt a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egye­tem gazdasági főigazgatója mondta, miután az intézmény ellen - a tb-támogatások sza­bályellenes, beruházásokra történő felhasználása miatt - rendőrségi feljelentést tett a Miniszterelnöki Hivatal poli­tikai államtitkára. Dr. Ari Lajos szerint a gyó­gyítás zavartalanságának biz­tosítása mindennapos gondot jelent a kórházaknak. A veszé­lyes hulladékok elhelyezése, az elavult fűtési rendszerek, a kazánok, az épületek karban­tartása, az öreg műszerek cse­réje kötelező feladat, csak ép­pen nincs rá fedezet. A fekvőbeteg-intézmények 1998-ban összesen 13,9 milli­árd forint adósságot halmoz­tak fel. Ez a korábbi évhez ké­pest 36,2 százalékos emelke­dést mutat. A tartós eladóso­dás leginkább az egyetemi klinikákat sújtja, de átlagosan minden tizedik magyar kórház érintett ebben.- Ma már kormányzati szin­ten is elfogadott, hogy a gyó­gyításban használatos eszkö­zök elhasználódását, az amor­tizációs költséget be kell épí­teni a finanszírozási rend­szerbe - mondja Thuma Jó­zsef, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, aki sze­rint az állami költségvetésből erre a célra a következő évben sem lesz fedezet. Éppen ezért az egészségügyi tárca beruhá­zásra szánt - eddig pályázaton elnyerhető - kereteit csoporto­sítják át az egészségbiztosító teljesítményarányos elszámo­lási rendszerébe. N. Zs. A szabadságjogok örökös támadásnak vannak kitéve Alapjogok törékeny egyensúlya A kontinensen eddig egyedül Magyarország foglalta tör­vénybe az információs szabadságjogokat, és ezzel igen rövid idő alatt messze többet tett a szabadságjogok érvényesítésé­ért, mint a környező országok bármelyike - hangzott el töb­bek között a közigazgatási bírák országos konferenciáján. A rendszerváltás óta eltelt tíz évben a szabadságjogok érvé­nyesítésében kiválót alkotott a Magyar Köztársaság. Ezért büszkeség töltheti el a jogal­kotót, az elméleti szakembe­reket, és nem utolsósorban a jogalkalmazókat, a bírákat is. Az 1989-ben lezajlott jogál­lami forradalom és az azt kö­vető évek széles lehetőséget nyitottak az alapjogok, s benne a szabadságjogok kitel­jesedésének - hangzott el Maj­tényi László országgyűlési adatvédelmi biztos előadásá­ban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a törvénybe nem ik­tatott, úgynevezett informális szabadságjogok ne szorulná­nak állandó védelemre. Az adatvédelmi biztos mű­ködésének három éve alatt megtapasztalta, hogy a nem kimondott szabadságjogok ál­landó támadásnak vannak ki­téve. Ez azonban mindig így lesz - fogalmazott Majtényi ­s az ő feladata éppen az, hogy a polgárok oldalán álljon a mindenkori hatalommal szemben. A közigazgatás hatékony működése és a szabadságjo­gok biztosítása többnyire el­lentétes érdekekbe ütközik. Az állam minél átláthatóbbá sze­retné tenni polgárai életét, ezért az adatok centralizáció­jában érdekelt. Bizonyos ga­ranciák megléte esetén ezek a törekvések elfogadhatóak, ám az egyszerűsítés leplébe bur­kolt adat- és nyilvántartás ösz- szevonások szó nélkül ha­gyása esetén az állampolgári szabadságjogok egyhamar csorbát szenvednének. (hm) Fogyókúra. A Fidesz indítvá­nyozza az Országgyűlés lét­számának csökkentését 386-ról 276-ra, a 176 egyéni választó- kerület meghagyását, a területi listák megszüntetését és a két­fordulós rendszer fenntartását - ismertette a javaslat lényegét a választási reformmal foglal­kozó parlamenti bizottság ülé­sén Salamon László (Fidesz), így 30 százalékkal csökkenne a parlament jelenlegi létszáma. Kétséges az egység. A Füg­getlen Kisgazdapárt frakciója tegnapi rendkívüli ülésén egy­hangúlag támogatta a frakció- elnökség korábban megfogal­mazott álláspontját, amely sze­rint az FKGP az egyfordulós választási rendszer bevezetését szorgalmazza - nyilatkozta Bánk Attila frakcióvezető. Jönnek a tankolok. Az el­következő napokban Taszárra F-18-as és A-10 típusú repülő­gépek érkeznek, adta hírül a Honvédelmi Minisztérium Sajtófőosztálya kedden. Többletjogok. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára az Országgyűlés emberi jogi bizottsága előtti keddi meghallgatásán kiemelt fontosságúnak nevezte azt, hogy a magyar jogrendszerbe építsenek bele többletjogokat a határon túli magyarok számára. Aggodalom. A mozdonyveze­tők aggodalommal látják, hogy veszélybe kerülhet a korked­vezményes nyugdíjrendszer - írja a Mozdonyvezetők Szak- szervezetének keddi közgyűlé­sén elfogadott állásfoglalás. Sikerágazat. Tavaly a turiz­mus 2,5 milliárd dolláros bevé­telt ért el 1,2 milliárdos kiadás mellett - közölte Kraft Péter, a Gazdasági Minisztérium he­lyettes államtitkára az Ország- gyűlés Idegenforgalmi Bizott­ságának szerdai ülésén. Az egyenleg még jobb is lehetett volna, ám az elmúlt évben né­mileg visszaesett a bevásárló turizmus szempontjából jelen­tős országokból érkező vendé­gek száma. Haladék. A közoktatási tör­vény módosítása lehetőséget nyújt arra, hogy a roma szár­mazású gyermekek iskolaérett­ségét egy évvel később vizsgál­ják, mint a többi iskoláskorúét, és így ők később kezdjék meg az általános iskolát, amikor már tudnak magyarul - közölte Szemkeő Judit államtitkár a Cigány Tudományos és Művé­szeti Társaság keddi konferen­ciáján. Cleanexpo ’99. Először rende­zik meg a tisztítástechnikákat és technológiákat bemutató szakvásárt május 26-29. között a kőbányai vásárközpontban. -i Sok olimpikonnak az új járadék a mindennapi megélhetés fő forrása Vajon mit esznek a bajnokok? Egy friss kormányrendelet szerint az idén januártól az olim­piai bajnokokon, illetve özvegyeiken kívül a második és har­madik helyezettek, valamint a legkiválóbb fogyatékos sporto­lók is kaphatnak havi járadékot. A pénz kifizetésének feltételei közé tartozik a legalább 35 éves életkor és az állandó magyar- országi lakhely. Egy ember csak egyféle járadékra jogosult. A Németh-kormány idején felvetett ötlet valósággá vált: a hazánknak hírnevet szerzett olimpiai bajnokok rendszeres díjazásának tavalyi bevezeté­sét követően idén januártól még több élsportoló juthat hozzá élete végéig kisebb-na- gyobb összegekhez. Az olim­pián szerzett első helyért most 67 764 forint (a bajnokok özvegyei­nek az összeg fele), az ezüst­érmeseknek 40 658, a bronzo- soknak 27 105 forint jár. A pénzt a Los Angeles-i olimpiai részvételt pótló „A” kategóriás versenyeken jeleskedők is megkapják. Mint azt Nagy Józseftől, az Ifjúsági és Sportminisztérium illetékesétől megtudtuk, a fo­gyatékos sportolók közül egy­előre az 1984 óta megtartott Pa­ralimpiákon és a Siketek Világ­játékain dobogón végzettek, il­letve az első helyezettek özve­gyei élvezhetik a havi támoga­tást, az idén januárig visszame­nőleg. Az aranyéremért havi 38 375, az ezüstért 23 025, a bronzért 15 350 forintot folyó­sítanak. A sportminiszter ké­sőbb tesz javaslatot arra, hogy kiterjesszék-e a járadékot az úgynevezett speciális fogyaté­kos olimpiákra, illetve hogy az ott született kiemelkedő ered­mények „mennyit érjenek”. Az új szabályozás szerint a pénzt az érintett sportoló a 35. életévének betöltését követő januártól veheti fel. A folyósí­tás feltételei közé tartozik a magyar állampolgárság és az állandó itthoni lakhely. Ha va­laki többféle dobogós helyezést is magáénak mondhat, a legér­tékesebb érem után kapja a já­radékot, és a többszörös cím sem jelent többszörös összeget. T. M. Számjáték a TOTAL-kutakon Tankoljon 20 liter felett, húzza ki szerencseszámát, s hasonlítsa össze vásárlásának dátumával. Bármelyik számjegy megegyezése esetén egy édes TOTAL-szeletet kap ajándékba. Ráadásként a nem nyerők között 20 db, egyenként 50 000 Ft értékű TOTAL-üzemanyagkártyát sorsolunk ki. Édesítse meg napjait

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom