Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-13 / 110. szám

május 13., csütörtök 7. oldal Egészséges Életmód Emma tüdőgyógyász Legjobb a dolgok végére járni! Lapunk ingyenesen hívható zöld számán havonta egyszer az egészségüggyel kapcsolatban tehetnek fel kérdéseket olvasóink. Ezen a héten dr. Gagyi Emma tüdőgyógyász szakorvosnak, a szekszárdi tüdőgondozó főorvosának te­hették fel az őket érdeklő kérdéseket telefonálóink. Az alábbiakban a leggyakoribb kérdésekből és válaszokból idézünk. Gyakori hörghurut- Alsó tagozatos kisgyere­kemnek gyakran van hörghu­rutja, hőemelkedése. Az isko­lában kapott oltása nem eredt meg, az utána kapott oltás sem. Felvetődött a tüdőtágu­lás lehetőség is.- A hörghurut és a tüdőtá­gulás között valóban van ösz- szefüggés, bár a gyakori hörg­hurut nem jár feltétlenül együtt a tüdőtágulással. Ha a probléma gyakran visszatérő, s emiatt aggódnak, fordulja­nak a gyermek tüdő-szakren­delésre, ami a megyei kórház gyermekosztályának föld­szintjén van. A szakrendelés­re nem kell beutaló. Ha bebi­zonyosodik is a tüdőtágulás, nem kell aggódni, ezt a beteg­séget is jól kordában lehet tar­tani. Mindenképpen javas­lom, hogy járjanak utána, de­rítsék ki mi okozza a pana­szokat, mert kezelni, ellen­őrizni kell a dolgot. A gyengébb oldal- A jobb mellkasom fejlő­dési rendellenesség miatt lé­nyegesen laposabb, mint a bal. Tartósan fáradékony va­gyok, egyre inkább „érzem" ezt a gyengébb oldalamat. Va­lamikor dohányoztam, de már több mint 30 éve leszok­tam. Nagyon félek a tüdőrák­tól, ezért szinte havonta járok tüdőszűrésre. — A fejlődési rendellenesség miatt sajnos természetes, hogy gyengébb ez az oldala, s hogy hajlamosabb is a megbetege­désekre, a hörghurutra, köhö­gésre. Helyesen teszi, hogy gyakran jár tüdőszűrésre, így bármi baj esetén nagyon korán közbe lehet lépni. Ha még ala­posabb diagnózist akar, keres­se fel tüdőgondozót, ahol elvé­geznek egy légzésfunkciós vizsgálatot is. Ha harminc éve leszokott, s csak egy-két évig dohányzott, nagyon elenyésző a valószínűsége, hogy ez ve­zetne tüdőrákhoz. Asztmás-e?- Tizenegy hónapos kisba­bánknál két hónap alatt két­szer fordult elő hörghurut. Fél­nünk kell-e attól, hogy aszt­más lesz. — A két hónap alatti két megbetegedés egyáltalán nem utal későbbi asztmára. Valószínűbb inkább, hogy az első hörghurutból nem gyógyult ki teljesen és vissza­esett. Ha a későbbiekben mégis többször fordulna elő hörghurutos megbetegedés, a gyermek tüdő-szakrendelést javasoljuk. „Téli” betegség — A gyermekem minden té­len nagyon gyakran beteg, erősen, görcsösen köhög. Asztmás-e? — Ha panaszok leírása alapján inkább hörghurutos, mint asztmás. A gyerekek na­gyobbik része a serdülőkor­ban ahogy mondják „kinövi” ezeket a panaszokat, kisebb részüknél megmarad sajnos felnőtt korban is. A panaszok enyhítésében segíthet a gye­rek immunrendszerének erő­sítése, erre a célra kiváló ké­szítményeket forgalmaznak. Itt is javasoljuk a gyermek szakrendelést. Fulladásos panaszok — Gyakran vannak fulladá­sos panaszaim, a háziorvos szerint ennek az oka az, hogy szívinfarktusom volt. — A szívbetegségek való­ban okozhatnak fulladásos, nehézlégzéses tüneteket. Ám mindezek - a lezajlott infark­tus ellenére - tüdőbántalmak- ra is utalhatnak. Éppen ezért javasolnék egy alapos tüdő­vizsgálatot. Minden esetre na­gyobb a valószínűsége, hogy az infarktus utáni szívizom­károsodás miatt nem tud úgy és annyit tevékenykedni, mint amit régebben megszo­kott. Allergia- Reggelenként, mikor fel­ébredek, a torkom tele van sű­rű váladékkal, viszket, kapar. Sorozatosan tüsszögök, az or­rom meg úgy csöpög, mint egy rossz csap. Mi lehet ez? — Az elmondott tünetek alapján valószínű, hogy aller­giás. Nagyon sok dologra le­het allergiás valaki, hogy fennáll-e az allergia ténye, ezt vizsgálatokkal lehet ellen­őrizni. Ha hajlamos erre, a betegség kellemetlen velejá­rói gyógyszerrel enyhíthető- ek. Mit tud a röntgen?- Kimutatja-e a röntgen, ha valaki dohányzik? — Ez egy tévhit. A rönt­gensugár nem mutatja ki a dohányszemcséket, a rönt­genfelvételen nem látszik, hogy valaki dohányos-e, vagy sem. venter Kell-e félni a pszicho­analízistől? A pszichoanalí­zis tudomá­nyát még ma is sok titok lengi kö­rül. Az amerikai dr. Emanuel H. Rosen most - mint egykor Freud - megpróbálja min­denki számára kö­zérthetővé tenni a pszichoanalízis szabályait, s azt, hogy ez is a lelki egészség megőrzésének egyik eszköze. 1. Ha valakiről meg akarjuk tudni, hogy lelkileg mennyire egészséges, vessünk egy pillantást emberi kapcsolataira. Jó­képű, sportos, karizmatikus, gazdag vagy intelligens emberek sem stabilak mindig lelkileg. Ennek megítéléséhez tisztázni kell. — Milyenek a kapcsolatai barátaival, partnereivel és meny­nyire nevezhetőek ezek tartósnak. — Milyen a munkahelyhez való viszonya, azaz mennyi ne­gatív konfliktusba keveredik, és mennyi ideig bírja ki egy he­lyen. — Milyen volt a gyermekkora, hogyan alakultak a családi viszonyai. 2. A magabiztosság és az önértékelés hiánya a gyermekkor­ban gyökerezik. Nem lehet persze mindenért a szülőket hi­báztatni. De ény, hogy akinél szeretetteljes volt az anya-gyer­mek kapcsolat ritkán produkál lelki eredetű betegségeket. 3. Azoknak, akik azt állítják „alig emlékszem a gyerekko­romra”, baj van az identitástudatukkal. 4. Az egyén szexuális szokásai sokat elárulnak a személyi­ségéről. 5. Egy idegen, aki az első találkozáskor - legyen az akár a pszichológus - egész életét elmeséli, lelkileg kiegyensúlyozat­lan. 6. A sikeres emberek félelmeiket és bizonytalanságaikat eredményesen tudják kompenzálni. Különösen a vezetés csú­csán állók és az orvosok azok, akik hajlamosak a munkahelyi mentalitást a családi körben is gyakorolni. A hivatás és a ma­gánélet emberi viszonylatai azonban nehezen egyeztethetők össze. 7. Az emberek általában pénzre, hatalomra, boldogságra, szerelemre és szexuális örömökre vágynak. Pedig legfőképp az érzelmi egészség segíthet hozzá a boldoguláshoz. Persze épp ezt a legnehezebb megteremteni és tartósan megőrizni. 1 jiuaoi •r |->i$jK a Amit a nőknek tudni illik Akkor lesz a bőrünk élet- jvunknak megfelelően széf) és üde, ha jól ismer- s ennek megfelelően íjuk. A 20 évesek bőre sima és feszes. Tökéletes egyen­súlyban van a bőr nedves­ség- és zsírtartalma egymás­sal. De már ekkor is gondol­junk rá, hogy a nedvesség- tartalom hamarosan csök­kenni fog. Használjunk aloe vera, glycerol, panthenol tartalmú krémeket. Már az első, napsütötte napokon kenjük be magunkat fény- védőfaktoros krémmel. Fo­gyasszunk fiatalon is sok vi­tamindús ételt és gyümöl­csöt. A tejsavbaktéri umok az emésztést segítik, s akinek jó az emésztése, an- fim nak a bőre is J egészséges. A 30 évesek bőre már rosz- szabbul tűri az éjszakázásokat, a gyakori buli- , zást. A sejtek I valamivel las­sabban rege- j|| nerálódnak, mint koráb­ban. Csők ken a bőr nedvesség- tartalma, és ennek kö­vetkeztében romlik a vérke­ringése. Megjelennek az el­ső ráncocskák. Használjunk valamivel több nedvesség­pótló vitaminos krémet és pakolásokat. Kozmetikussal időnként tisztíttassuk ki bő­rünk mélyen ülő pórusait. Az E vitamin ellensúlyoz­hatja a stresszes életmód bőrre gyakorolt hatását, a C vitamin a dohányzás okozta károk egy részét, az A vita­min pedig az ultraibolya­sugarak káros hatását. Fo­gyasszunk sok nyers zöld­séget és gyümölcsöt. A 40 feletti nő bőre 40 nap alatt küzdi le a káros hatásokat', riiíg erre 15 évvel korábban 28 nap is elegen­dő volt, Vékonyabb lesz a bőr hámrétege alatti zsírré­teg, mivel a bőr faggyúter­melése felére csökkent. Ezért a bőrnek zsírpótlásra illetve olajozásra van szük­sége. A bőr könnyebben ráncosodik, a barázdák mé­lyebben ülnek. A foszfor- és szilícium tartalmú krémek megóvják a bőrt attól, hogy megkeménykedjék és kitö­redezzen. A ceramid kitölti a sejtek között keletkező pi­ci űrt, ezáltal a bőrt táplálja. A 40 év körü­li nőknek lét- fontosságú, hogy elegen­dő kálciumot fogyassza­nak, amihez legegysze­rűbben a tej­termékeken keresztül jut­nak hozzá. Minden har­madik nőnél ennek hiá­nyában meg­jelennek a csontritku­lásra utaló el­ső jelek. Az 50-en túli nők szerve­zete a változás korába lépve nehezebben visel minden káros hatást. Az ösztrogén- termelés is lecsökken, így a bőr még szárazabb és véko­nyabb lesz. Ebben a korban is folytatni kell az előző években alkalmazott bőr­ápolási módszereket, hasz­nálni kell a megszokott kré­meket és ügyelni az egész­séges táplálkozásra. Rövi­den: a jól ápolt nőn 50 éven felül sem látszódnak „az idő nyomai”. A „toplista” első három helyén áll a parlagfű, a bogáncs és a csalán Túlérzékenységünk népbetegség Ha egy két hét késéssel is, de végre kitavaszodott. így ^>.«5*- Jg?V. már most, vagyis idejében fel kell készülnünk a minden harmadik, negyedik embert hamaro- san veszélyeztető virágporok szállingózá- sára - figyelmeztet dr. Mohácsi Edit, az lergia Egészségvédő Alapítvány kuratóriu­mának elnöke. Világszerte mind többen va­gyunk túlérzékenyek, szak­nyelven szólva allergiásak. E kifejezés ezúttal arra utal, hogy valami megzavarta az ember és környezetének kap­csolatát, s ez szervezetünk­ben is jelentkezik. A közvetlen kiváltó okok között szerepelhetnek a gyógyszerek, a vegyszerek, a fű, a fák, a virágok, az állat­szőr, a házipor, a cigaretta- füst, a tehéntej, a társasházi panel, a fahéj vagy a környe­zetszennyezés és még sok egyéb. Hatá­sukra eny­hébb ese­tekben csak visz­ket, kipi­rosodik a bőrünk, kiütést ka­punk, naphosszat tüsszögünk, folyik a szemünk vagy az orrunk. De a legsúlyosabb esetben életveszélyes is lehet az aller­giás roham: a toroködéma például fulladáshoz vezethet. A főor­vosnő la- punk érdeklő­désére kiemelte: noha az ef­fajta túlérzékenység alapve­tően a hajlamunktól függ, va­gyis az allergiás alkat örököl­hető, ennek ellenére létezik ellene hatásos védekezés. Különösen fontos, hogy aki­nek a családjában van allergi­ás, az kiváltképp kerülje a ki­váltó okokat. Egyébként pe­dig létezik gyógyszeres véde­kezés is. A közeli hetek legveszélye­sebb allergénje a virágpor. Minden bizonnyal milli­ók tüsszögnek a mogyo­rótól, az égertől, a nyír­től, a nyártól, a fűztől, a gyertyántól, a bükktől, a tölgytől, a platántól, a hárstól, a bogáncstól, a csalántól. A toplistát vál­tozatlanul a vadkender, vagyis a parlagfű vezeti. Az allergológus emlé­keztet rá, hogy évek óta számos allergiagyógyszer kapható, javarészt társada­lombiztosítási hozzájárulás­sal. A kúrát a várható veszé­lyek előtt 4-6 héttel kell meg­kezdeni. Ennek előírásairól az allergiás szakrendelőben kapunk tájékoztatást. (cs. b. j.) W$M8íl!£ííí& Életmentő szalmonellák A szalmonella törzsekhez tartozó baktériu­mok normális esetben nagy veszélyt jelente­nek az ember számára: mint a szalmonellozis, azaz az ételmérgezések kiváltói főleg a kis­gyermekeknek és idős személyeknek okozhat­nak halálos kimenetelű fertőzést. A baktériumok géntechnikailag megváltozta­tott formája viszont akár életet is menthet. David Bermudez vioni biotechnikusnak és kollégáinak a baktériumok öröklési anyagában pontosan azt a gént sikerült ki- kapcsolni, amely létrehozza a szalmonellák mérgező anyagcseretermékeit. Laboratóriumi kísérletben először rákos sejte­ket juttattak egerekbe. Egy hétig engedték a bőr­rákot akadálytalanul növekedni, majd a kutatók a kísérleti állatok egy csoportjába gén- manipulált szalmonellákat tartalmazó szérumot fecskendez­tek. Ennél a csoportnál a melanoma kisebb mér­tékben növekedett. A szalmonallával kezelt álla­tok a rákos betegséget kétszer olyan hosszú ideig élték túl mint a kezelésben nem részesült egerek. A vizsgálat eredményéről a „Nature Biotechnolo­gy“ legújabb száma közölt ismertetést. Ezek a kí­sérletek azonban még kezdeti stádiumban van­nak. A kutatók leghamarabb öt év múlva számol­nak piacképes termék létrehozásának lehetőségé­vel. Háziszerek Fokhagymától cinktablettáig meghűlések ellen Meghűléses betegségek­nél egyre többen fordul­nak a vitamin tablettákhoz és az enyhe gyógyszerekhez. Tény per­sze az is, hogy sok orvos és gyógy­szerész kételkedik e szerek hatá­sosságában. íme néhány általáno­san ismert úgynevezett háziszer. Fokhagyma A legintenzívebben vizsgált orvosi növények közé tartozik. Antiszepti- kus hatásairól már 1858-ban Louis Pasteur beszámolt. Tudósok feltéte­lezik, hogy az allicin a fokhagyma bi­ológiailag legaktívabb komponense, amely vírus-fertőzések esetén bizo­nyos enzimek hatását fékezi. C-vitamin Az orvosi és biológiai Nobel-díjjal kitüntetett Linus Pauling szilárdan állította, hogy a C-vitamin gátolja a meghűlést. Később ezt a teóriát ki­szélesítette az influenzára és a rákra is. Legkevesebb ezer milligrammos napi adagot tanácsolt, de ő maga na­pi 18 ezer milligrammot is bevett. Egyetlen vizsgálat sem igazolta ed­dig, hogy egy ilyen magas napi dózis megvédene a meghűléstől, de sokan kitartanak mellette. Az Egyesült Ál­lamokban napi 200 milligramm fo­gyasztását ajánlják. Sokan viszont a C vitamint szinte élelmiszerként fo­gyasztják, a japánok még a kólába is belekeverik. Cinktabletta George Eby texasi matematikus biomedicina-kutatásokat folytatott, amikor leukémiás kislánya súlyosan meghűlt. A kutató cink-glukonát tab­lettákat adott a gyereknek, aki a szá­jában hagyta felolvadni a gyógy­szert. Ennek eredményeként a meg­hűlés rövid idő alatt megszűnt. En­nek ellenére a Mayo Klinika specia­listái például óva intenek attól, hogy a szert gyermekeknél, terhes nőknél, valamint krónikus vese- és májpana­szok esetén alkalmazzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom