Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-12 / 109. szám
1999. május 12., szerda Olvasóink Az Adózásról Kérdeztek 7. oldal Bevétel után adóelőleg Az üdülési jog Tamási olvasónknak van egy nyaralója a Balaton mellett, pontosabban egy társas lakrészben üdülési joga van, amit szeretne bérbe adni. A bevétel után hogyan kell adóznia? Kell- e adóelőleget fizetnie, de az idén még nem volt bevétele? — A témával kapcsolatban az SZJA törvény 74. paragrafusa rendelkezik. Ha a nyaraló bérbeadását vállalkozási tevékenységen kívüli tevékenységként végzi az olvasó, akkor a bevételeivel a 74-es paragrafusnak megfelelően kell elszámolnia. A bevétel egésze jövedelemnek számít, az adó mértéke pedig így 20 százalék. Ha a bevétel a kifizetőtől származik, a kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti be az adót. Ha egyéni vállalkozóként végzi a nyaraló bérbeadását, akkor a vállalkozói kivét után az adótábla szerint kell az adóelőleget megfizetnie. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy bármely ok miatt nem vonták le az adót, abban az esetben a magánszemélynek kell negyedévente megállapítani és a negyedévet követő hó 12-ig megfizetnie az adót. Bátaszéki telefonáló kérdezte: szja adó visszatérítése volt a munkahelyén keresztül, de még nem jutott hozzá ehhez az ösz- szeghez. Mi lehet ennek az oka? — Az adózásról szóló (1990. évi XCI) törvény 30. paragrafusa szerint: ha a jövedelemadót a munkáltató állapítja meg, az adó és a korábban levont adóelőleg különbözetét a munkáltató,- a számára előírt legközelebbi fizetéskor, de legkésőbb április 20-ig,- levonja vagy kifizeti. Eszerint a kérdezőnek már meg kellett volna kapni az adóvisszatérítést. Kérdezzen rá a munkahelyén. Jó tanácsok a zöld vonalon A múlt héten, pénteken, telefonon hívhatták szerkesztőségünk zöld számát azok az olvasóink, akik az adózással kapcsolatban szerettek volna kérdezni. A telefon másik oldalán a megyei adóhivatal ügyfélszolgálati osztályának vezetője Wéhmann Éva, és munkatársa, Báli Mónika fogadták olvasóink kérdéseit. A legnagyobb érdeklődés az őstermelők adózásához kapcsolódott. Éppen emiatt ezt a témát részletesen ismertetjük most lapunkban, így azok az olvasóink is választ kaphatnak kérdéseikre, akik nem tudtak elérni bennünket telefonon. Többen érdeklődtek a magánvállalkozással kapcsolatos adózási tudnivalókról, az ingatlanok értékesítést követő adózásról és a társasági adó bevallásáról is. Érdekes volt fogadni a telefonálók hívásait. Volt aki azt hitte, hogy az adóhivatalt hívta, holott a Tolnai Népújság biztosította ezt a lehetőséget. Volt olyan telefonáló is, aki annyira megijedt attól, hogy megkérdeztük honnan hívott bennünket, hogy gyorsan letette a telefont. (Egyébként ha valaki nem akarta megmondani sem a nevét, sem a lakhelyét, nyugodtan megtehette azt is.) Úgy látszik, az adózás és az ehhez kapcsolódó rémhírek még mindig van akiben félelmet ébresztenek. A Tolnai Népújság a jövőben is éppen amiatt szeretné folytatni a zöld vonalon történő „beszélgetést”, hogy nyugodtan feltehessenek az érdeklődők olyan kérdést is, amit lehet, hogy személyesen nem mernének megkérdezni. A szerkesztőségünkben meghívott adóügyi szakemberek minden kérdésre részletesen, maximális segítőkészséggel válaszoltak. Ha a vállalkozás megszűnik Tolnai telefonálónk kérdése: egyéni vállalkozó volt eddig, de a tevékenységét szeretné megszüntetni, ezzel milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik? — Tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozónak a megszűnést követő 30 napon belül adóbevallást kell készítenie és az adóhatósághoz benyújtania. Ha az elszámolásában vállalkozási jövedelem keletkezik, akkor az arra jutó 18 százalékos mértékkel számított adót, valamint osztalékot is be kell fizetnie. Az így számított jövedelmet az adóévet követő év SZJA elszámolásaként is be kell majd vallani. Abban az esetben, ha a tevékenység megszüntetésekor rendelkezik olyan eszközzel amelyre a vállalkozás folytatása során bármikor ÁFA levonása történt, akkor ÁFA-fizetési kötelezettség is keletkezik, még abban az esetben is, ha a megszűnéskor már alanyi mentes a vállalkozó. Szekszárdon van annak a vállalkozónak a telephelye, aki a következő kérdést tette fel: egy évvel ezelőtt a megye- székhelyről egy környékbeli faluba költöztünk, ahol vásároltunk egy házat. A vállalkozásunk azonban továbbra is Szekszárdon maradt. Ebben az esetben iparűzési adót hol kell fizetni? — A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. paragrafusa, 2. bekezdése értelmében, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját,- a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően,- a vállalkozónak kell a törvény mellékletében meghatározottak szerint megosztania. Tehát a vállalkozónak ott kell fizetnie iparűzési adót, ahol állandó jellegű iparűzési tevékenységet folytat. Faddi olvasónknak TB hátraléka van, mit tehet?: — Fizetési könnyítésként részletfizetést, fizetési halasztást, illetve hátralékának mérséklését kérheti. őcsényi olvasónk kérdezte: magánvállalkozó elszámolhat- e munkaruhát magának, és ha igen, milyen számlát kérjen? — Az egyéni vállalkozó a módosított 1995. évi CXVII. törvény (SZJA. 11 számú melléklet 16. pontja és az 1. számú melléklet) szerint akkor számolható el a munkaruha, ha jogszabály előírja, illetve a felsőruházata a munkavégzéskor nagy mértékben szennyeződne. Adózás ingatlanok után Kapospuláról telefonált olvasónk: Pest megyéből költöztek ide úgy, hogy az ott lévő házukat (amit 1982-ben építettek) eladták, majd annak az árából olcsóbban vásároltak egy félig kész házat. Az értékkülönbözet után kell-e adót fizetniük, a félig kész házra költött összeget is beszámolhatják-e a különbözet figyelembevételénél? — Az ingatlan értékesítés jövedelmének a megállapításakor (SZJA tv. 59-64) mindig csak annak az ingatlannak az adatait kell figyelembe venni, ami eladásra került. Az értékesítés bevételéből le kell vonni az értékesítő magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket: az értékesített ingatlan megszerzésére fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsolatos egyéb kiadásokat (például ügyvédi költség). Az így kapott számított összeg csökkenthető (a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve), az 5. évet követően, évenként 10 százalékkal, a tizenötödik évben ez eléri a 100 százalékot. Például ha 1991- ben vette valaki a lakását, amit 1999-ben értékesít, akkor az nyolc év használatnak számít, és 30 százalékkal csökkenthető a számított összeg, ha 15 év telik el a megvásárlás, építés és az értékesítés között, akkor nem kell adót fizetni a számított összeg után, vagyis a számított összeg negatív, nem keletkezett jövedelem. Ha számított összeg pozitív, akkor jövedelem keletkezik, az adó mértéke pedig 20 százalék. Ha ezt a keletkezett jövedelmet lakáscélra fordítják, akkor nem kell megfizetni utána az adót, de igazolni kell a lakáscélú fel- használást és az adóbevallást a következő év márciusában akkor is be kell nyújtani, ha nincs mit befizetni. Á kérdezőnek tehát nem kell adót fizetnie, hiszen több mint 15 éves ingatlanát adta el. Adóbevallását viszont így is be kell nyújtania. Nagykónyiból kérdezte olvasónk: szeretnének eladni egy ingatlant, amin a szülőknek rajta van a haszonélvezeti joguk. Az ingatlan árából a fiúknak vennének lakást. Hogyan kell adózniuk, a haszonélvezet után kell-e adót fizetni? — A haszonélvezeti jogról történő lemondásért kapott bevételből ki kell számítani a jövedelmet, amit 20 százalék mértékű szja terhel. Ha ezt a jövedelmet egyeneságbeli rokona részére lakáscélra használja fel, a lemondás évéről készítendő adóbevallás benyújtásának időpontjáig,- magánszemélyek esetében ez az időpont az adóévet követő év március 20-a,- akkor ezt az adót nem kell megfizetni. Ha ezt az időpontot követően kerül sor a lakáscélú felhasználásra, akkor az adóbevallás benyújtására megadott határidőig az adót meg kell fizetni. Ha az elidegenítést követő 48 hónapon belül megvalósul a jövedelem lakáscélú felhasználása, akkor a befizetett adó visszaigényelhető az adóhatóságtól. Paksról kérdezték: férjnek és a feleségnek a nevén van egy nyaraló, aminek a bevételét a lánya nevére szeretné felvenni. Ennek mi az akadálya? — A nyaraló használati jogát átadhatják a lányuknak, erről azonban szerződést kell kötniük, amit az ingatlan-nyilvántartásba is át kell vezetni. Ezt követően a lányuknak adószámot kell kérniük. Ez a tevékenység vállalkozói igazolványhoz nem kötött. ■ ■ Legyen Óné a kormányról vezérelhető gyári rádió metálfény billenthető első fejtámlák, állítható magasságú vezetőülés elektromos ablakemelő, elektromosan állítható jobb oldali visszapillantó tükör) klíma plüss üléshuzat vezetőoldali légzsák Coupé 1.6i SX Break 1.4ÍSX 5 ajtós 1.4i SX A Citroen Xsara Coupé, Break és 5 ajtós egyes modelljeiben a francia Riviérán érezheti magát. Hiszen a számtalan extrával felszerelt Xsara Riviéra modellek a készlet erejéig most előszezoni áron várják a kikapcsolódni vágyókat. 2.799.000,-Ft Az Ön Citroen márkakereskedői: Metro Car Kft. 7100 Szekszárd, Kiskorzó tér 1. Tel/fax: (74) 315-828 Citroen Apáti Kft. 7192 Szakály, Zrínyi u. 710/1. Tel: (74) 488-135 CITROÉN Ha nincs elég számla, akkor elesik az őstermelő a földalapú támogatástól Őstermelők kérdezték a szakembert Szekszárdi telefonálók kérdezte: mezőgazdasági őstermelő, a tételes elszámolást választotta bevallásként, de a bevétele meghaladja a 3 millió forintot. Kell-e ezt jelentenie az adóhivatal felé? Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a bevétele meghaladta a 3 millió forintot és a tételes költségelszámolást választotta, a bevételhatár átlépése miatt bejelentési kötelezettsége nincs. Jövedelem meghatározása szempontjából a 4 millió forintos bevételhatár átlépésének van jelentősége, mert ebben az esetben az őstermelő nem választhatja az átalányadózást, valamint a jövedelem meghatározásánál nem alkalmazható a bevétel 40 százaléka, de maximum 1 millió 200 ezer forint számla nélküli költségátalány. Az SZJA törvény értelmében a 3 millió forintos árbevétel felett a számított jövedelem összevonandó minden más forrásból származó jövedelemmel és az őstermelői jövedelemre 100 ezer forint adókedvezmény igénybevehető. Tolnáról kérdezték, hogy családi őstermelői igazolványnál a számlákat kinek a nevére kell kérni, illetve a mezőgazdasági támogatás, földalapú támogatás bevételnek számít-e? — Családi őstermelői igazolvány esetében bármelyik tag nevére szóló bevétel, illetve költség közös bevételnek és költségnek számít. A jövedelem meghatározásakor (adóbevalláskor) pedig a bevételt, költséget, ebből következően a jövedelmet annyi részre kell osztani, ahány tagja van a családi őstermelésnek. A mezőgazdasági támogatás, így a földalapú támogatás is bevételnek számít, tehát a bevalláskor is így kell ezt az összeget kezelni. Dombóvári olvasónk kérdése: Nagyobb gépi beruházásra szánta el magát, amit hitelre gondolt megvenni. A traktort azonban Németországból hozzák be. A megyei földművelésügyi hivatal által kiállított igazolás (ami szükséges a támogatás igényléséhez) csak 30 napig érvényes. Mi a teendője, ha a traktor nem érkezik meg ez alatt az idő alatt? A gépvásárlási támogatás igényléséhez a 8/1999 (1.20) FVM rendelet értelmében megyei földművelésügyi hivatal igazolása szükséges. Az 1999. április 23-ig kiadott igazolások év végéig, december 31-ig érvényesek, ez időpontot követően (április 24-től) kiadott igazolások pedig 30 napig. Ettől eltekinteni nincs mód a jogszabályi felhatalmazás hiányában. Kölesdi olvasónk kérdezte: földalapú támogatást igényelt, de most úgy látja, hogy kevesebb számlája lesz, mint amekkora a támogatás mértéke, mi a teendője? — A földalapú támogatás igénybevételéhez rendelkezni kell legalább annyi,- vetőmag, műtrágya, szervestrágya, növényvédő szer felhasználását igazoló, saját névre szóló,- számlával, amelynek összege eléri az igényelt támogatás összegét. Ellenkező esetben a támogatás teljes összegétől elesik az őstermelő és a támogatás első részletét is vissza kell fizetnie, ha azt felvette. Simontornyáról kérdezték: Van-e különbség a főállású ás a mellékfoglalkozású őstermelő között? — Nincs különbség adózás szempontjából, hogy valaki mellékfoglalkozásként vagy főállásban végzi-e az őstermelői tevékenységet. A bevételi értékhatárok, az előlegfizetés, az adóbevallás és befizetés mind két foglalkozási formára egyformán igaz. Puszták e ne s ér ól telefonált olvasónk, aki őstermelő, két kérdése is volt: a. / vetési támogatást venne igénybe, de mikor jut a támogatás összegéhez? b. / Részarányföldje van, amit szeretne eladni, ennek az árát egy lakásra költené, hogyan kell adóznia a föld után kapott összegből? — Az első kérdésére a válasz: (a vonatkozó törvény: adózás rendjéről szóló törvény 27. paragrafusa) a vetési támogatást a benyújtástól számított 30 napon belül kell kiutalni, feltétel, hogy a támogatási igénylőlap hibátlanul legyen kitöltve. Az igénylés esetleges javításakor a 30 napot a javítás napjától kell számítani. Második kérdésére a válasz: (a vonatkozó törvény SZJA 59-64. paragrafus) A részarány földtulajdon elidegenítése esetén is az ingatlanértékesítés általános szabályait kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg (részarányföldnél ez a jellemző), akkor a saját jogon szerzett értékesítésből származó bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek.
