Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-09 / 82. szám

4. oldal Megyei Körkép 1999. április 9., péntek — Konyhád Es Környéke Három a polgármester-jelölt Izményben Az Izményt az országos úthá­lózattal összekötő bekötőút 1936-ban épült meg. Azóta csak ezen az egy útvonalon közelíthető meg, mondhatni zárt világ. Az októberi válasz­tásokon befutott polgármes­ter lemondása miatt időközi választásokat tartanak április 25-én a faluban. Az ősszel még oly népszerű székért - akkor hatan versengtek érte - most hárman indulnak. Kik ők, és miért vállalják a meg­mérettetést? Képviselőnek indult alpolgármesterként vezet Az októberi választásokon tel­jesen kicserélődött az izményi képviselő-testület. Fábián Fe­renc is képviselő lett. Aztán a polgármester, Biszak Pius La­jos hirtelen lemondása után - ő egészségi okokra hivatkozott - alpolgármesterré választották Fábián Ferencet. Ez akkor tehát már a polgármesteri feladatok ellátását jelentette. Fábián nem mondott rögtön igent, de mégis beadta a derekát. Ha ő nem is betegedett bele a feladatba, . mégis meglepődött, hogy mi­lyen nehéz egy ilyen székben ülni. Már a korábbi testület idején indult a szennyvízprogram. Ör­vendetes, hogy ennek eredmé­nyeként az ezredfordulóra Iz­ményben is minden háztartás rácsatlakozhat a hálózatra. Ugyanakkor ez családonként százezer forint kiadást jelent. Fábián Ferenc félve beszél az intézményekről. Az iskola jövőjét egy társulásban látja. Mint mondja, előrehaladott tár­így szavaztak ősszel Az 1998 őszén megtartott polgármester-választás eredménye. (Zárójelben a megszerzett szavazatok száma.) 1. Biszak Pius Lajos (113) 2. Szánya Zoltán (91) 3. Kelemen Ferenc (47) 4. Bálint József (32) 5. Dávid Sándor Zoltán (16) 6. Nagy László Imre (11) Szánya Zoltán fotó: gottvald gyalások vannak Győrével és Váraljával egy ilyen társulás működtetésére. Fábián bízik benne, hogy a földhaszonbérletre kivetett for­rásadóból egymillió forintot be tudnak szedni. Mindennek meg kell változnia Kelemen Ferenc a harmadik he­lyen végzett októberben. Úgy véli, hogy abból a programból, amit ő akkor meghirdetett, semmi nem valósult meg. Eb­ben a faluban mindennek meg kell változni - mondja. A temetőhöz földút vezet, esőben nehezen megközelít­hető. Ezt nagyon gyorsan meg kell építem. A temetőhöz tartó lépcsőket meg kell javítani és korláttal kell ellátni. Több fi­gyelmet kellene szentelni az ároktisztításra, a járdaépítésre. Meg kell tartani a nyolc osztá­lyos képzést a faluban. Támo­gatni kell a fiatal házasokat a le­telepedésben. Visszaállítaná a községi hangszórót, ahol az ügyes-bajos dolgokról tájékoz­tatnák a lakosságot. Üzemet lé­tesítene, ahol legalább tizenöt­húsz embert foglalkoztatnának - néhány kiragadott példa ab­ból, amit ő szeretne. Én a kihívások embere vagyok Szánya Zoltán a realitások tala­ján áll. A rendszerváltás utáni két ciklusban, nyolc évig volt polgármester a faluban. Nem kudarcként élte meg, hogy ősz­szel 22 szavazattal lemaradt. Örül, hogy ennyi ideig is szolgálhatta a falut, s annak is, hogy együttműködtek vele az ott élők, a hivatali dolgozók és az intézményvezetők. Ha baj volt - emlékezetes viharkárok - összefogtak az emberek. — A kihívások embere va­gyok - mondja. Akkor sem le­szek csalódott, ha nem én le­szek a polgármester, de szíve­sen vállalom ismét a feladatot. Az iskolát a testülettel egyez­tetett módon szeretné tovább működtetni. Ragaszkodik hozzá, hogy az intézményeket fenn kell tartani. A lehetséges karcsúsításokon már túlvannak, tovább aligha szűkíthető a ke­ret. Szeretné, ha a ezredfordulón végre megnyugtatóan rende­ződne a kistelepülések oktatási rendszere. Fontosnak tartja azt Kelemen Ferenc fotó: gottvald is, hogy a munka- nélkülisé­get ezek a falvak is tudják ke­zelni. A Győ­rét Iz- ménnyel összekötő út 1936- ban épült meg. Az­óta a falu zsáktele­pülés, ahogy Szánya Zoltán mondja, Fábián Ferenc zárt világ. Ezen kellene változ­tatni. Zsák marad vagy kinyílik? Az Aparhantra vezető, alig 3 ki­lométer hosszú utat - úgy tűnik- mind a három jelölt szeretné. Az izményi testület az aparhan- tiakkal történt megállapodás alapján előbb 70:30 - a megépí­tendő út hosszának megfelelő - arányban vállalta a költségeket. Később Izmény ezt úgy módo­sította volna, hogy a költségek felét a falu, a másik felét Apar fizesse. Az aparhanti testület az első megállapodáshoz tartja magát, Izmény azonban ekkora terhet nem tud vállalni. Harag nincs a két falu között, ám úgy tűnik, egyelőre nem lesz pénz az útra, pedig jelentős központi forrást lehetne sze­rezni a célra. Jelenleg azonban arról van szó, hogy Izménynek- a korábban átutalt nyolcszáz­ezerrel együtt - 1,2 milliót kell kifizetnie, miután az út nem va­lósul meg. A gesztor település Aparhantnak ugyanis ennyi ki­adása már felmerült. Az út egyébként mindkét fa­lunak fontos lenne: Izményhez Bonyhádot, Szekszárdot és a balatoni utat hozná közelebb, az aparhantiak rövidebb úton érhetnék el Győrét, Váralját, Komlót, Pécset. Bárki is lesz Izményben a polgármester, az egyik legna­gyobb kihívás az lesz a szá­mára, hogy meg tudja-e szün­tetni a falu zsáktelepülés jelle­gét. Hangyái FOTÓ: ÓTÓS Bonyhád 2000-ben Höfler Gábor (Széchenyi Iskola) ilyennek képzeli (Folytatás az 1. oldalról.) A műsort a bonyhádiak köré­ben népszerű, ma már a Ma­gyar Televízió műsorvezető- jeként dolgozó Barabás Éva vezeti. Közreműködnek: a Perczel utcai óvodások, Ménesi Já­nos, Kovács Gábor, Elmauer József, Tóth Pál, a Városi Ze­neiskola tanulói, Szabó Ta­mara, Illés Ibolya, a Városi Zeneiskola Szaxofon Kvar­tettje, Ferencz Orsolya, Stargl Szilvia, Barcza Zsófi és Barcza Szilvi. VÖLGYSÉGJÁRÓ Autós ügyességi verseny Máj oson Második alkalommal rende­zik meg holnap a Majos Rally-t. Az autós ügyességi versenyen négy kategóriában mérhetik össze tudásukat a versenyzők. A rally szomba­ton reggel kilenckor indul, nevezni a helyszínen - Majos határában - hét órától lehet. A rendezvény érdekessége, hogy a legkorszerűbb módon fotocellás méréssel állapítják meg a futamidőket. A szakember a daganatokról A Nemzeti rákellenes nap al­kalmából dr. Kovács Elemér tart előadást a daganatos be­tegségekről. A program ma, 17 órakor kezdődik a bony­hádi művelődési központban. Lírával, verseléssel a Költészet Napjáról Zenés irodalmi délutánnal emlékeznek meg április 11-én a Költészet Napjáról. A prog­ram 17 órakor kezdődik. A Városi Könyvtár Diák, írj magyar éneket címmel pá­lyázatot hirdetett diákköltők részére. Az eredményhirdetés április 15-én 16 órakor lesz. Bukovina fesztivál Bonyhádon Lengyel, ukrán, román és ha­zai hagyományőrző együtte­sek részvételével Bukovina fesztivált tartanak május 1-jén és 2-án Bonyhádon. A Műve­lődési központ, a Székely Szövetség és a bonyhádi szé­kely kör rendezvényén most első alkalommal nemzetközi gazdasági és művelődési ke­rékasztalt is rendeznek. Hegymászásról az utazóknál Hegymászó túrák a francia Alpokban - ezzel a címmel tart előadást április 12-én, hétfőn 17 órakor Fodor Zol­tán a bonyhádi Utazók Klub­jában. Élete minden percében ott a foci Bonyhádon volt találkám egy itt élő fiatalemberrel, akit tulaj­donképpen még sosem láttam a városban. Pedig - mondhatnák - egy újságíró mindenkit ismer a lakóhelyén. Nem vagyok egy mentegetőzős típus, de most tényleg van mentségem: Glöckner Jakab - ifjú kora ellenére - évek óta keveset tartózkodik Bonyhádon. — Tíz éves voltam, amikor egy kisdorogi futballmérkőzés félidejében a többi gyerekkel együtt én is bementem a pá­lyára kapura rúgni. Egyszer csak odajött hozzám egy bácsi (Galambos János), és próbafo­cira invitált Szekszárdra. El is mentem, a felméréseken megfe­leltem. Eleinte csak az edzé­sekre jártam be, majd Szek­szárdra szegődtem iskolásnak is. Beszélgetésünk közben egy könyvet kapok lapozgatásra, amelyet Jaksi az édesapjától kapott: az eddigi pályafutásáról megjelent újságcikkek, mérkő­zések jegyzőkönyvei találhatók benne. Láthatóan nagyon büszke erre a kötetre az ifjú te­hetség, aki több tornán is kiér­demelte a legjobb góllövő ki­tüntető címet. — Legnagyobb sikeremnek tartom az országos diákolim­piái bajnoki címet, amelyet még a szekszárdiakkal érdemel­tünk ki, 1998 nyarán. Most az MTK-ban focizom, és többszö­rös válogatott is vagyok. Nagy megtiszteltetés, hogy a váloga­tott edzője nyilatkozatában el­mondta, hogy az 1999-es év felfedezettjének tekint. — Hogy érzed magad ebben a patinás klubban ? — Remekül. Az MTK a leg­jobb utánpótlás-nevelő klub, itt látom a legnagyobb fejlődési lehetőséget. A serdülő me­zőnyben játszom, elég erős a bajnokság. Sok időt fordítottam és fordítok a focira és ezt nem bántam meg. Az MTK-val 2001-ig van szerződésem, re­mélem, utána újratárgyalunk. A válogatottban baloldalon futó­ként, vagy baloldali ékként va­gyok a kezdő tizenegyben. Akárcsak a felnőttek, mi is az utolsó percekben kapjuk a gólt, ami elég idegesítő. A jelenlegi 15 éves válogatott még nem nyert mérkőzést, „érdekesség”, hogy mindig 2-1-re bukjuk el a meccseket. Jelenleg az Európa- bajnokságra készülünk, a sok felkészítő mérkőzésnek remé­lem, lesz eredménye. Az ál­mom, hogy elérjem a felnőtt vá­logatottságot, egy profiligás csapatban. — Milyennek látod a mai magyar futballt? — Úgy látom, fejlődőben van, és az az igazság, hogy erre rá is szorul. Sok időnek el kell telnie ahhoz, hogy látható le­gyen a fejlődés. Én szurkolok az ország labdarúgásáért. — Mit szól a családod az eredményeidhez ? — Örülnek neki, főleg apu, aki nagy focirajongó. Édes­anyám nem rajong a sportokért, ez azért is van talán, mert keve­set vagyok itthon. Ha nekem gyerekem lesz, mindenképpen focista lesz. Persze, csak ha fiú lesz, de miért ne lenne az - mo­solyog ifjabb Glöckner Jakab. Beszélgetésünk már futballal foglalkozó újságok és érmek, kupák között folytatódik. Jaksi életének minden percében jelen van a foci, ami számára a hob­bitól az életcélig a mindent je­lent. Kép és szöveg: Máté Réka A válogatott idei felfedezettje a trófeákkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom