Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-08 / 81. szám

6. oldal Hazai Tükör 1999. április 8., csütörtök Megszűnhet az önkormányzati szövetség Rugalmatlan az alapszabály Széthullás fenyegeti az 1996- ban alakult Önkormányzati Szövetségek Tanácsát, amelynek egyik fontos fel­adata lenne a kormány őket érintő törvénytervezeteinek előzetes minősítése. Alapszabály-módosítással és felelős hozzáállással megaka­dályozható lenne az önkor­mányzati szövetség széthullása - hangoztatja Nádor Rudolfné társelnök, s ezért kezdemé­nyezi, hogy a jövő héten a tag- szervezetek újra tárgyaljanak a tanács jövőjéről. Nádor Rudolfné ugyan nem vitatja, hogy a tagszervezetek­nek lehetnek eltérő nézeteik, ám bizonyos abban, hogy egy­séges fellépéssel hatékonyabbá válhatna érdekképviseletük. Az ŐSZT társelnöke szerint eddig azért nem jöhetett létre az egységes önkormányzati ér­dekképviselet, mert néhányan egyéni, egzisztenciális érdekei­ket és a pártszempontokat he­lyezték előtérbe. A szervezet több tagja is egyetért azzal a véleménnyel, hogy a hibásan megfogalmazott alapszabály nehezíti meg az egységes és hatékony érdek- képviseletet: az ŐSZT ugyanis csak teljes konszenzussal dönt­het, vagyis minden egyes tag­nak vétójoga van.- a ­Az árvízkárok helyreállítására 250 millió forint Alapos pályázatok Segítséget ad az árvízkárok helyreállításához az Országos Foglalkoztatási Közalapít­vány: 250 millió forintra pá­lyázhatnak az önkormányza­tok közintézmények, köz­üzemek helyreállítását célzó programjaikhoz. A 250 millió forintos keretre önkormányzatok pályázhatnak, főként tartósan munkanélküliek foglalkoztatását vállalva. Az alapítványnak az idén egymilli- árd forintot utal át a Munkaerő­piaci Alap, 500 millió forint pedig a korábbi visszatérítendő támogatásokból idén befize­tendő összeg és más bevétel. A múlt évben fel nem használt 300 millió forintból is ebben az évben írnak ki pályázatokat. A képzést, foglalkoztatást együtt megvalósító nonprofit társaságok 180 millió forintos keretre pályázhatnak, az úgy­nevezett újrakezdési progra­mok indítói 80 millió forintra. A tartósan munkanélküliek foglalkoztatását vállaló nonpro­fit szervezetek között 150 mil­lió forint osztható szét. A mun­kahely-keresési technikák elsa­játítását, a beilleszkedést szol­gáló programokra 70 millió fo­rintot szán az alapítvány. A kormány hajthatatlan: megszünteti az ÉT-t A szakszervezetek haboznak A kormány ragaszkodik az Érdekegyeztetési Tanácsot (ÉT) felváltó új fórumok mű­ködtetéséhez akkor is, ha a szakszervezetek, illetve a munkaadók - a háromoldalú tárgyalások megrekedése mi­att - esetleg nem kívánják képviseltetni magukat a Gaz­dasági Tanács pénteki első ülésén - közölte tegnap Őry Csaba államtitkár. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium politikai államtit­kára egyértelművé tette: a ka­binet hajthatatlan az érdek- egyeztetés átalakítása ügyében, mert meggyőződése, hogy a születő új fórumok, közöttük a GT, a később összehívandó Or­szágos Munkaügyi Tanács, az ILO Tanács, illetve az Integrá­ciós Tanács hatékonyabb lesz, mint amilyen az ÉT volt. A szociális partnerek dolga, hogy eldöntsék: hangot adnak-e tagságuk véleményének a Gaz­dasági Tanács első, alapsza­bályt is alkotó ülésén, amelyre rajtuk kívül meghívást kaptak az MNB, a Bankszövetség, a Befektetői Szövetség, a Tőzs­detanács, a kamarák és a multi­nacionális cégek képviselői is. Amennyiben valamelyik fél most távol marad, később is csatlakozhat a fórumhoz - tette hozzá az államtitkár. Információnk szerint a hosz- szú távú reálbér-növekedés fel­tételeinek tisztázatlansága miatt elégedetlen szakszervezetek még fontolgatják, hogy elmen- jenek-e a pénteki találkozóra. Döntésüket legkésőbb aznap reggel hozzák nyilvánosságra. Parragh László, a meghívott kilenc munkaadói szervezet egyikének, a Gyáriparosok Or­szágos Szövetségének alelnöke elmondta: noha - formai hibák miatt - a GYOSZ sem írta alá a kormány által felkínált szerző­déstervezetet, a Gazdasági Ta­nács első ülésén részt vesznek. Parragh úgy tudja, hogy a mun­kaadói oldal teljes létszámban képviseltetni fogja magát. Takács Mariann Nem csökken a gazdasági növekedés Országgyűlési bizottsági határozat a kisebbségek támogatásáról A mai kormányülés előtt tegnap a belpolitikai élet közép­pontjában a parlamenti bizottságok ülései álltak. A Honvé­delmi Bizottság Szabó János minisztert, a Gazdasági Bizott­ság Surányi Györgyöt, a jegybank elnökét hallgatta meg. Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bi­zottsága szerdai ülésén egy el­lenszavazattal elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek idei költségvetési támogatásáról szóló határozati javaslatot. A költségvetési törvény erre a célra 87,8 millió forintot irányzott elő. Ezt a kormányhatározatban 1,7 mil­lió forinttal csökkentette. A fennmaradt 86,1 millió forint elosztására a bizottság pályá­zatot írt ki. A bizottság egy­hangúlag úgy döntött, hogy tárgysorozatba veszi Fodor Gábor, Iványi Gábor és Hack Péter szabaddemokrata képvi­selők önálló indítványát, amely az életüktől és szabad­ságuktól politikai okból jogta­lanul megfosztottak kárpótlá­sának összegét a jelenlegi 30 ezer forint helyett 300 ezer fo­rintban határozza meg. A tervek szerint a 2000. év végére megvalósulhat a Hon­védelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar integrációja - mondta Lányi Zsolt, az Or­szággyűlés Honvédelmi Bi­zottságának elnöke. A Honvé­delmi Bizottság zárt ülésének szünetében a testület elnöke kifejtette: az integrációval kapcsolatban jelenleg előké­szítő, egyeztető munka zajlik, amelyben a különböző hatás­köröket is meghatározzák. Az ülésen a magyar vadászrepü­lőgépek esetleges lecserélése nem került szóba. Tartható a 4-5 százalékos gazdasági növekedés 1999- ben is - mondta Latorcai Já­nos (Fidesz), a Gazdasági Bi­zottság elnöke azt követően, hogy a testület szerdai zárt ülésén meghallgatták a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöké­nek, Surányi Györgynek a be­számolóját. Az önkormányzatok az Interneten is erősíthetik közönségkapcsolataikat Intelligens városok a szupersztrádán A januárban több mint harminc alapító tag részvételével megalakult Intelligens Települések Országos Szövetsége (ITOSZ) megtartotta első közgyűlését, amelyen a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották dr. Medgyessy Péter ex- pénzügyminisztert, az Inter-Európa Bank elnökét. Az ITOSZ tagságát különböző nagyságú települések, vállal­kozások, közigazgatási szer­vezetek, valamint magánsze­mélyek alkotják. Horváth Fe­renc, a szövetség elnöke el­mondta, hogy céljuk az infor­matikai programok és a helyi adottságok összehangolása, minél több intelligens telepü­lés létrehozásának elősegítése, ezáltal az információs társada­lom kialakítása. A szövetség felvállalja a tagok érdekképvi­seletét, együttműködésük ko­ordinálását is. Európában és a tengerentú­lon már komoly fejlődést értek el a „digitális” városok, régiók fejlesztésében. Hazánkban is több területen vannak már konkrét eredmények. A kormányzati kezdemé­nyezések a választásokra kié­pült országos informatikai há­lózat és eszközpark színvona­lának emelését segítették. Az üzleti életben főként az elekt­ronikus kereskedelem elteije- dése tapasztalható. A közel­múltban országos információs rendszerek, újságok jelentek meg, legutóbb például a Ma­gyar Netlap. A kistelepülések a Teleház mozgalomba kapcsolódhatnak be folyamatosan. Hamarosan mintegy kétszáz közösségi kommunikációs központ mű­ködik országszerte, lehetősé­get adva az ott lakóknak a kor­szerű technika megismerésére, az Internet nyújtotta lehetősé­gek kihasználására. Medgyessy Péter hangsú­lyozta, hogy az intelligens te­lepülések szövetségének az önkormányzatok és a lakosság közötti kapcsolatok fenntartá­sában, az oktatás-képzés lehe­tőségeinek kiszélesítésében és a távmunka hálózatának kiépí­tésében kell fontos szerepet betöltenie. (b. g. - v. k.) A Nemzetbiztonsági Bizottság is egyetért a javaslattal Maradhatnak az átvilágítok Valamennyi átvilágító bíró vállalja a további munkát, amennyiben az Országgyűlés meghosszabbítja mandátumu­kat - nyilatkozta a Ferenczy Europress Sajtóügynökség kér­désére dr. Gondos Imre. A képviselők akár már a jövő héten meghozhatják ez irányú döntésüket. Az átvilágító bírák soros el­nöke annak ellenére is lát lehe­tőséget a testület munkájának folytatására, hogy március kö­zepén megszűnt a 70. életévét elért dr. Makranczi József mandátuma. A lecsökkent lét­számú testület az egyes fontos tisztséget betöltő személyek átvilágításáról rendelkező tör­vény hatályának lejártáig, 2000. június 30-áig be is fe­jezheti munkáját. A bírák az Országgyűlési képviselők több mint 70 százalékának át­világítását már elvégezték, je­lenleg az „R” betűnél tartanak. A négy éve hivatalban lévő bí­rák a tavaly megválasztott 211 új képviselő, a miniszterek, az államtitkárok, a közjogi mél­tóságok és néhány más, a tör­vény hatálya alá vont személy mellett a parlament újraválasz­tott tagjait is vizsgálják. Aki már korábban is képviselő volt, annak átvilágítása ugyan már az előző ciklusban meg­történt, ám a bírák vizsgálódá­sai során felbukkanhat egy- egy, korábban ismeretlen in­formáció. Gondos Imre kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy va­jon támogatják-e az átvilágí­tásról rendelkező törvény ha­tályának kiterjesztését. Mint mondta, politikai döntés kér­dése, hogy a jelenlegi szemé­lyi körön túl vizsgálódjanak-e, vagy sem, mint ahogy az is, hogy munkájuk ne csak a III/ III-as csoportfőnökségre ter­jedjen ki. Amennyiben azon­ban az Országgyűlés a kiter­jesztés mellett dönt, úgy több átvilágító bíróra lesz szükség. Horváth Magdolna Kistelepülések baja. Az uniós csatlakozási követelmé­nyektől függetlenül is felértéke­lődik a települési önkormány­zatok szerepe - hangsúlyozta Kara Pál, a Belügyminiszté­rium helyettes államtitkára egy tegnapi szakmai fórumon. Kara szerint a kis önkormányzatok működőképességük végső hatá­rához érkeztek, sokuk már a tar­talékait éli fel. A súlyos helyze­ten a 2000. évi költségvetés kö­teles változtatni. Herder-díj. A Budapesten élő, Szegeden oktató Fried István egyetemi tanár, irodalomtörté­nész az egyik kitüntetettje a hamburgi Alfred Toepfer Ala­pítvány idei, 36. alkalommal kiadott Herder-díjának. Iskolaátadás. Április 30-ig nyilatkozhatnak a települések önkormányzatai arról, hogy is­kolájuk feladatait szeptember elsejétől átadják-e az adott me­gye önkormányzatának - mondta Pokomi Zoltán oktatási miniszter, miután tegnap az érintett érdekképviseletek veze­tőivel tárgyalt. PHARE-konferencia. Ma­gyarország az Európai Unió jö­vőre induló környezetvédelmi és infrastrukturális alapjától mintegy százmillió euró támo­gatásra számíthat - jelentette ki Boross Imre, a PHARE-támo- gatásokat felügyelő tárca nél­küli miniszter egy tegnapi kör­nyezetvédelmi konferencián. Tüntetés. Magyarországon élő afrikaiak és magyar jogvédők tüntettek szerdán délután az Országház épülete előtt egy ni­gériai állampolgár halála miatt. Joshua Inneh március 23-án, érkezése után három órával halt meg a határőrség győri közös­ségi szállásán, a hivatalos in­doklás szerint öngyilkosság következtében. Fertőzés az Interneten. Áp­rilis elején az eddig ismertektől eltérő vírusok támadták meg számos, a Microsoft levelező- rendszerét használó vállalat In­ternetre kapcsolt számítógépeit. A Melissa, a Papa és a Madcow vírusok terjedésük során kéret­len e-mail áradattal ömlesztik el a levelezőrendszereket. Ismét perel az írisz. Az írisz TV szerdán keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságon az Or­szágos Rádió és Televízió Tes­tület eljárása ellen. A televíziós társaság annak megállapítását kéri a bíróságtól, hogy az ORTT elmulasztotta állam- igazgatási törvényben foglalt kötelezettségének teljesítését, amikor 1999. március 25-ig nem hozott határozatot a Leg­felsőbb Bíróság ítéletének vég­rehajtására, s nem vonta vissza az írisz konkurense, az RTL Klub sugárzási engedélyét. Országos Fotóhetek. A tavalyi, nagy sikerű Fotóhetek után az idei országos fotófesz­tivált és a Kortárs kelet-európai fotográfiák című kiállítást Hámori József, a nemzeti kulturá­lis örökség minisztere nyitotta meg Budapesten. fotó: feb/diósi '— .. " Á prilisban rendezik az ötödik nemzetközi optikustalálkozót Veszélyes a szemtréning Magyarország lakosságának csaknem a fele szemüveges. Többnyire negyvenéves kor felett romlik a látás élessége, amit a szemlencse rugalmasságának csökkenése vált ki. Ezt az egyre több embert érintő problémát választották az áprilisban Tihanyban megrendezendő V. Nemzetközi Optikai Kongresz- szus és Szakkiállítás fő témájául. Tóbiás György, a Magyar Opti­kus Ipartestület alelnöke egy szerdai, budapesti tájékoztatón elmondta: a rendezvény célja az, hogy Magyarországon is jó minőségű, szakember által fel­írt szemüveget viseljenek azok, akiknek erre szükségük van. Egyre több szaküzletben dol­goznak optometristák, akik fel­sőfokú végzettségük révén jo­gosultak szemvizsgálatok el­végzésére is. Hazánkban sajnálatos módon még elmarad a szemüvegkul­túra a nyugat-európai szín­vonaltól. Egyelőre a közélet szereplői sem figyelnek oda arra, hogy a megjelenésük, az egyéniségük „tartozéka” a látást segítő esz­köz. A vizuális kultúra és a lá­táskomfort jegyében tartandó konferencia feladata lesz, hogy az óriási fejlődést megélt opti­kus szakma újdonságairól tájé­koztassa a résztvevőket. A rendezvény hozzájárni ah­hoz is, hogy komputerizált vi­lágunkban a tökéletes látás és tájékozódás lehetősége min­denki számára elérhető legyen. Újságírói kérdésre vála­szolva Tóbiás György el­mondta, hogy az aluljárókban, kapualjakban ámít napszem­üvegek többnyire rossz minő­ségűek és káros hatásúak. Ezeknek a szemüvegeknek a fényvédő hatása megfelelő, de a káros sugárzásoktól nem vé­denek. Sötét üvegük mögött a kitágult pupilla több káros su­garat enged át, mint amennyi ezek nélkül érné a szemet. A szakemberek cáfolták a szemtréningek és a felkapott Bálinger-féle lyukszemüveg gyógyító hatását; utóbbi külö­nösen a cukorbetegek számára lehet veszélyes. B. Párkányi Adrienn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom