Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-08 / 81. szám
2. oldal Világtükör Hazai tükör 1999. április 8., csütörtök Magyar segély Albániának Milosevics jugoszláv elnök külföldre menekítette vagyonát Taszárról indult a magyar segély fotó: lang Róbert Tegnap elindult Taszárról az első magyar segélyszállítmány Albániába. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat mintegy 45 tonna adománnyal járult hozzá a mostani segélyakcióhoz. Az 50 tonnányi, mintegy 25 millió forint értékű adományt egy amerikai C17-es katonai teherszállító repülőgép humanitárius légi hídon egyenesen Albániába vitte. A rakomány a magyar kormány és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat adománya, élelmiszereket, gyógyszereket, takarókat és lepedőket tartalmaz. Peter F. Tufa, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, aki jelen volt a berakodás utolsó fázisánál, kijelentette: Taszámak a továbbiakban is nagyon fontos taktikai szerepe lesz ebben a régióban. „A bázisra eddig 250 millió dollárt költöttünk, illetve ennyit fektettünk be Somogy megyében. Szándékaink szerint humanitárius szállítmányok eljuttatására a jövőben is igénybe vesszük a támaszpontot.” Elengedik a foglyokat? A NATO harci gépei, köztük a brit légerő tíz Harrier gépe kedden tegnap eredményes támadást hajtott végre a szerb hadsereg gépkocsioszlopa ellen Koszovóban. A szövetségesek gépei négy különböző célpontot bombáztak sikerrel, köztük a szerb hadsereg és a különleges rendőri erők egységeit, amelyek az albán lakosság tömeges elűzésében játszanak szerepet. A német védelmi miniszter bejelentette: a szerdai támadásokban a Bundeswehr négy harci gépe is részt vett. Milosevics jugoszláv elnök felajánlotta, hogy átadja a ciprusi görög hatóságoknak a jugoszláv fogságba esett három amerikai katonát. Washingtonban este megerősítették a hírt. Szpirosz Kiprianu ügyvezető ciprusi elnök egyelőre Athénban várakozik. Orosz fegyverszállítás Az orosz törvényhozás alsóháza szerdán, megismételve a felsőház korábbi felhívását: szorgalmazta, hogy Moszkva szállítson fegyvert Jugoszláviának, felszólította Jelcin elnököt és Primakov kormányfőt, hogy küldjön katonai missziót Jugoszláviába. Közben az orosz fekete-tengeri flotta felderítő hajója megérkezett kijelölt körzetébe, ahol a NATO haditengerészete fokozott figyelemmel kíséri mozgását. Moszkvai megítélés szerint az észak-atlanti szövetség attól tart, hogy a hajó nemcsak az orosz vezérkarnak, hanem Belgrádnak is információkat szolgáltat a manőverező robotrepülőgépek indításáról. Az orosz haditengerészet vezérkara szerint a fekete-tengeri flotta több hajója kész kifutni Szevasztopolból, s jelenleg elemzik annak lehetőségét is, hogy Oroszország és a FÁK-tagállamok nemzetbiztonsági érdekeinek védelmében az orosz északi flotta hadihajóit is a Földközi-tengerre irányítsák”. Az orosz elnök felszólította a fejlett ipari államok (G-7) vezetőit, hogy ne vessék el „látatlanban” a jugoszláv kezdeményezéseket, hanem a javaslatokra előítéletektől mentes választ adva a rendezés feladatát a katonák kezéből a politikusoknak adják át. Ivanov orosz külügyminiszter közölte: egyelőre nincs szó Ibrahim Rugóvá koszovói albán vezető moszkvai látogatásának megszervezéséről. Szergejev orosz védelmi miniszter jelezte, hogy a balkáni válság nyomán felülvizsgálhatják az orosz hadsereg létszámcsökkentésének ütemtervét. Kitiltott hajók David heavy, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok nem engedélyezi jugoszláv hajók kikötését amerikai kikötőkben, valamint jugoszláv hajók tartózkodását amerikai területi vizeken. Clinton amerikai elnök szerdán Washingtonban ismét megerősítette: csak a NATO összes követelésének teljesítése esetén lehet szó a Jugoszlávia elleni légitámadások beszüntetéséről. Az elnök ezúttal is elvetette a belgrádi tűz- szüneti indítványt. Támadják az SFOR-t A NATO jugoszláviai légicsapásainak kezdete óta szaporodnak a NATO vezette nemzetközi békefenntartó erőkkel (SFOR) szembeni incidensek Boszniában: legutóbb egy szerb terület felett járőröző katonai helikopterre lőttek rá. A boszniai Szerb Köztársaságban fekvő Bijeljinában kézigránátot dobtak egy házra, amelyben korábban az SFOR egyik tagja lakott. Szarajevó egyik külvárosánál, a szerb, illetve a muzulmán-horvát föderáció területeinek határánál szombaton rálőttek két polgári személyre, aki egy SFOR-jár- műben utazott. A NATO jugoszláviai légitámadásainak kezdete óta romlott az SFOR és a boszniai szerbek viszonya. Tiranai jóváhagyás Az albán parlament tegnap egyhangúlag törvényt fogadott el, amely engedélyezi NATO- erők állomásozását az ország területén. Ez jogszabályi előfeltétele volt annak, hogy a NATO a terveknek megfelelően amerikai Apache helikoptereket és szárazföldi csapatokat telepítsen a balkáni állam területére. A törvény egyúttal felhatalmazza az ország haderejét, hogy támogassa az észak-atlanti szervezet katonai akcióit a térségben. Azonkívül rendkívüli intézkedéseket tesz lehetővé a humanitárius problémák megoldása érdekében is. Az Egyesült Államok már korábban jelezte, hogy 24 Apache típusú harci helikoptert szándékozik elhelyezni albán területen, és kétezer katonát kíván odavezényelni a harci eszközök védelmére. Máris megérkezett az albániai Ku- kesbe 18 amerikai felderítő katona, hogy előkészítse a terepet az oda telepítendő helikoptereknek. Az olasz kormány képtelenségnek tartja a koszovói albán menekültek százezreinek szétszórását szerte a világban, s úgy véli, inkább a válságövezettel határos országokban, köztük Magyarországon kellene megteremteni a feltételeket befogadásukra. Milosevics vagyona Robin Cook brit külügyminiszter közlése szerint Slobodan Milosevic jugoszláv elnök külföldre menekítette vagyonát, s a NATO légicsapásai elől családját, köztük fiát Görögországba telepítette át. A brit külügyminiszter szerdai londoni sajtóértekezletén felszólította a jugoszláv elnököt, hogy „számoljon el a szerb népnek azzal, miből tett szert saját villákra Athénban, Korfun és Kréta szigetén, görögországi kikötőben horgonyzó luxusjachtra, miközben uralma alatt az ország gazdasága a felére csökkent.” Az ukrán külügyminisztérium bejelentette, hogy jugoszláv kérésre hét utasszállító gépet befogadtak, hogy megmentsék őket a NATO-bom- báktól. Egyre nagyobbak a menekülttáborok fotó: feb/reuters ÁB-AEGON együttműködés a lakásszövetkezetekkel A Lakásszövetkezetek Országos Szövetsége (LÖSZ) és az ÁB- AEGON Általános Biztosító Rt. a lakásszövetkezeti biztosítások megkötésének elősegítésére együttműködési megállapodást kötött. A szerződést Farkas Tamás, a LÖSZ eszmecsere keretén belül a Lakás- szövetkezetek Tolna Megyei Szövetségének elnöke Erős István, valamint az ÁB-AEGON Biztosító részéről Nagy Béláné, Tolna megyei üzleti igazgató és Szurgyi Nándor, termékmanager írta alá a megyei megállapodást. -prelnöke és Kisbenedek Péter, az ÁB-AEGON vezérigazgató-helyettese látta el kézjegyével. A megállapodás alapja az ÁB-AEGON legújabb vagyonbiztosítási terméke a Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás, mely kialakításában a rugalmasságot, az egyedi igényeket és a testre szabott megoldásokat tartották szem előtt. Tegnap rövid Április 9. a PÁRBESZÉD NAPJA! Magyar Szocialista Párt Számoljon velünk! Április 9-én, 16 órától az MSZP helyi és területi irodáiban várják Önt a szocialista képviselők, politikusok. Jöjjön el, beszéljük meg tapasztalatait, javaslatait, hogy közösen formálhassuk a jövőt, és az MSZP az Ön érdekeit is jól képviselhesse! Irodáink Tolna megyében:- Szekszárd, Kölcsey Itp. 24.- Paks, Dózsa Gy. u. 23.- Bonyhád, Perczel M. u. 9.- Dombóvár, Hunyadi tér 27.- Tamási, Szabadság u. 54. (49375) _ T isztviselőképzés Spanyolországban Spanyol-magyar tárgyalás Orbán Viktor vendége volt tegnap a spanyol miniszterelnök. Jósé María Aznart fogadta Göncz Árpád is. A két kormányfő nagy teret szentelt a tárgyalásokon a balkáni válságnak. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: hazánk nem állíthat fel kvótát, hanem minden Jugoszláviából érkező menekültet be kell fogadnia. Jelenleg csupán néhány száz elűzött tartózkodik Magyarországon, de számuk fokozatosan emelkedik. Jósé María Aznar úgy ítélte meg, hogy az albán nemzetiségű menekülteket a Koszovó- hoz közeli térségekben lenne célszerű ellátni. Ez megkönnyítené majdani visszatérésüket. A spanyol miniszterelnök szerint csak béketeremtő céllal képzelhető el, hogy többnemzetiségű szárazföldi csapatok vonuljanak be Jugoszlávia területére. A megbeszélésen a két kormányfő úgy ítélte meg, hogy vannak még kihasználatlan lehetőségek a magyar-spanyol kapcsolatok, például a kulturális együttműködés terén. Felvetődött annak lehetősége, hogy magyar köztisztviselők és szakemberek számára képzést indítsanak a spanyol érdekérvényesítési tapasztalatok magyarországi hasznosítása érdekében, különös tekintettel az ország euro-atlanti integrációjára. Magyar részről kérték Spanyolországot, hogy támogassa azokat a törekvéseket, amelyek hazánk minél gyorsabb felzárkóztatását, az EU- csatlakozásra való alkalmassá tételét szolgálják. Ader János Ljubljanában A magyar, a szlovén és az olasz törvényhozási elnök kezdeményezi, hogy parlamentjeik pénzügyi alapjaiból támogatást nyújthassanak a koszovói menekülteknek. A szlovén parlament elnöke, Janez Podobnik, miután tárgyalt Áder János magyar és Luciano Violante olasz házelnökkel, bejelentette: a szervezett bűnözés elleni harc fokozása érdekében a három ország illetékes parlamenti bizottságainak képviselői idén Budapesten találkoznak, hogy megvitassák az időszerű teendőket a bűnözés visszaszorítása érdekében. Szót ejtenek a páneurópai (V-ös) folyosó megvalósításáról is. A három parlamenti elnök jövőre Olaszországban találkozik. Lukasenko elnök marad Fehéroroszország elnökét 1994-ben öt évre választották meg, s így idén újra meg kellene mérkőznie a posztért. Az elnökválasztást az 1996-ban rendezett népszavazás tolta ki 2001-re, meghosszabbítva Alekszandr Lukasenko megbízatását. Az ellenzék azonban nem ismeri el a referendumot, és elhatározta: a belorusz államfő eredeti mandátumának lejártával, vagyis májusban megrendezi az elnökválasztást. Lukasenko, a 44 éves egykori kolhozelnök még három éve szétkergette a választott parlamentet, és a maga által ki- választottakból álló „törvény- hozással” kormányoz. Mindezt persze a külvilág nem ismeri el. Az ellenzék, soraiban az egykori, demokratikusan választott parlament sok tagjával, meg is kezdte ehhez az előkészületeket, és nyilvántartásba vett két jelöltet: Mihail Csigir korábbi miniszterelnököt és Zénón Posznyakot, a Belorusz Népfront elnökét. Mindkettő esetében megvan az előírt százezer támogató aláírás. Persze Lukasenko sem marad tétlen. Miközben Posznyak - tartva a megtorlástól - már régen Varsóban él, a diktátorállamfő, aki nemrég bejelentette, hogy jelölteti magát a 2001. évi elnökválasztásra, elfogatta az ellenzéki választási bizottság elnökét. FEB A BONY Szolgáltató Szövetkezet Igazgatósága értesíti a szövetkezet tagságát és üzletrész-tulajdonosait, hogy 1998. évi mérlegzáró részközgyűléseit az alábbiak szerint hívja össze. Részközgyűlés helye és ideje: Bonyhád, bonyhádi szabászat 1999. április 27., 14 órakor Tevel, teveli üzem 1999. április 27., 9 órakor Szekszárd, ebédlő 1999. április 26., 8.30 órakori ; Paks, paksi üzem 1999. április 26., 14 órakor ; Az igazgatóság napirendi javaslata: 1. Az igazgatóság beszámolója az 1998. évi | munkájáról és az 1999. évi feladatokról. 2. A szövetkezet 1998. évi mérlegének számszerű előterjesztése. 3. A felügyelő bizottság beszámolója az 1998. évben végzett munkájáról. 4. Az Alapszabály módosítása. 5. Különfélék. 6. Határozathozatal. A napirendi pontok fontosságára való tekintettel megjelenésére feltétlenül számítunk. Határozatképtelenség esetén az ismételt részközgyűlést az eredetivel azonos napirendi ponttal, azonos helyen, az alábbi időpontban hívja össze: Bonyhád, április 27., 15 órakor Tevel, április 27., 10 órakor Szekszárd, április 26., 9.30 órakor Paks, április 26., 15 órakor (49474)- .... , ... ' , ...v • • .
