Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-03 / 78. szám

1999. április 4. Villanófényben: Jézus Krisztus A Szupersztár kultuszt teremtett Nincs a világon még egy olyan vászondarab, amely annyi vitát keltett volna, mint a hires torinói lepel. A hagyomány szerint eb­be a 436 X 110 centiméteres tex­tíliába csavarták a keresztről le­emelt Názáreti Jézust. A len­szőttesen jól felismerhető egy szakállas - fején, kezén, lábán több sebből vérző - férfi testé­nek a lenyomata. Bár tudósok százai foglalkoz­tak a lepellel, a valódiságát és ko­rát máig sem sikerült bizonyítani vagy cáfolni. Érdekes, hogy a leg- érdekeltebb, a római katolikus egyház sem mondott mindeddig sem igent, sem nemet. Giovanni Saldarini bíboros, To­rino érse­ke egy esztendővel ezelőtt valódi­nak nyilvánította a leplet: „Sok közvetett bizonyíték utal erre. Az a meggyőződésem, hogy Krisztus testét borította” - jelentette ki. Valóban Jézus testét fedte-e a vászon, azután, hogy leemelték a Golgotán állított keresztről? Any- nyit sikerült megállapítani, hogy aki benne feküdt, az 183 centimé­ter magas, nyolcvankilós, AB vér­csoportú férfi volt. A lenvászon­ról viszont kiderült, hogy azt idő­számításunk után 1260-1390 kö­zött szőtték. Feltéve, ha a kor­meghatározáshoz valóban a le­pelből vágtak ki mintát. A kegytárgyat és a köréje ra­kódott mítoszt legszigorúbban elemző Holger Kersten német kutató szerint a halotti lepel eredeti. Max Frei svájci kriminológus megál­mm lapította: a vásznon előforduló ti- zennégyféle virágpor csak Jeru­zsálem környékén fordul elő. Az olasz Maria Grazia Siliato megha­tározta, hogy milyen útvonalon jutott el a lepel a bibliai törtéj nések helyszínéről Torinóba. Ő bukkant rá az anyagra írt két szó­ra is:,Jesus Nazarenus”. Ez a ki­végzőosztag jelzése is lehet, bár kérdéses: tudtak-e írni a római légió katonái? Jézus nem a keresztfán halt meg - állítja már könyve címé­ben is Holger Kersten és Elmar R. Gruber. A szerzők szerint Is­ten fiát élve emelték le a kereszt­ről, és később Indiában élt to­vább. Amennyiben Jézus a ke­reszten halt meg, ahonnan kö­vetői csak órákkal később ve­hették le, akkor a torinói le­pel biztosan nem a testét takarta. A vásznon nincs semmi jele a kereszten megme­revedett halott embernek. A leplen lévő huszonnyolc vérfolt csakis élőtől származ­hat, olyantól, akinek még mű­ködik a keringése, dobog a szí­ve - szögezi le a német kutató, Kersten, aki egyúttal megérti az egyházat is, amiért nem szor­galmazza a lepellel kapcsolatos kutatások folytatását. „Ha felte­vésünk igaz, akkor a keresztha­lál általi megváltás elmélete is (kulcsár) A Megváltó valódi kínjai Az orvostudomány legfrissebb kutatásai szerint Jézus valóban borzalmas kínok kö­zött halt meg a kereszten. A halálfélelemtől, mint ahogyan ez Krisztussal is megtörtént, valóban lehet vért izzadni. A nagy stressz hatására a mirigyek nemcsak izzadságot vá­lasztanak ki, hanem vért is. A Golgotára vezető úton Jézusnak a kí­nok kínját kellett kiállnia. Vállát véresre horzsolta a kereszt, a leváló szálkák beha­toltak a bőre alá, a korbácsütésektől tele volt az egész teste sebekkel, és a tövisko­szorú miatt a fejéből is patakzott a vér. A keresztre feszített testben lefelé áramlik a vér, a szívhez nem jut elegendő belőle. A lélegzet mindinkább kihagy, fulladási tüne­tek lépnek fel, majd egy utolsó görcsös ösz- szerándulás után a tüdő is felmondja a szol­gálatot, tehát beáll a fulladásos halál. (toronyi) Jézus Krisztus több olyan csodát is tett, ame követői előtt bizonyítani akarta, hogy ő Isten fia. Eo A kánai menyegző - a vizet bor rá változtatta §d A kafernaumi bénák gyógyí­tása ©□A leprás meggyógyítása ,:{k. Egy nalmi özvegyasszony fiának feltámasztása fen A vihar lecsendesítése a Genezáret-tavon @c Jarius kereskedő lányá- nak meggyógyítása % A kenyér meg- X szaporítása % ©o A vízen járás ®n Lázár feltá- i: • A (riasztása Böjti jó tanács- Napi két liter folyadékot fogyasztó ember étel nél­kül - szerencsés esetben - akár harminc napig is ki­bírhatja - mondta dr. Németh Gábor, a Nyíró Gyula kórház belgyógyásza. Az adjunktus még nem talál­kozott olyan beteggel, akit a krisztusi böjthöz hason­ló száműzött volna a kórházba, ám a doktor szerint ez elvileg lehetséges. (kz) "A 11 apóleon után a Megváltóról készült a legtöbb film - je- 0Í lentette ki lapunknak Réz András filmesztéta. - Téves J VJ nézetnek tartom, hogy e téma körül lángolt volna fel a legtöbb vita. Pasolinit egyik alkotása miatt - bár előtte kitüntették a Máté evangéliuma filmjéért - még az egyház is kitagadta hívei közül. Egyetlen mű váltott ki igazi viharokat szerte a világban, a Krisztus utolsó megkísérlése című Scorsese- film. Nálunk már háromszor akadályozták meg a magyar egyházak és a hívők a „megkísértéses” film vetítését mind a mozikban, mind a televízióban.- A legvérmesebbektől megkérdeztem, vajon miért ez az ellenállás? Ha hiszi, ha nem, azt felelték: nem tudják, mert a filmet még nem is látták - árulta el Réz András, akinek az a meggyőződése, hogy Magyarországon egy csatorna sem fogja a vetítéssel járó botrányokat és az azonnali tiltakozásokat felvállalni. Egyébként a filmesztéta úgy gondolja, hogy a film nézettségi rekordot döntene, habár az emberek szá­mára hamar kiderülne, hogy itt szó sincs „balhé­ról”. Ez csak egy elmélkedés, amelyet a magyar né­zők többsége nem is fogadna szívesen. A legsikeresebb film kétségkívül a Jézus Krisztus Szupersztár volt, valóságos kultuszt teremtett szerte a világban. Pedig ezzel kap­csolatban is felröppentek rosszízű felhan­gok - amiatt, hogy fekete bőrű színész ját­szotta Júdás szerepét -, de végül a leg- érintettebbek, a fekete keresztények sem tiltakoztak ellene. A filmesztéta szerint a mexikói Corcidi filmjéből, az Auander Anapuból csak azért nem lett világ­raszóló botrány, mert a megrázó fil­met kevesen látták. Az alkotásból vi­lágosan kiderül, hogy mi a különbség az európai és a latin, dél-amerikai katoli­cizmus között: ott sokkal harcosabban és mélyebben gyökerezik Jézus tanítása, mint nálunk. B. M. L. Bűnös volt? Jézust a korabeli rendőrök felfegyverkezve fogták el a Getsemá- ne-kertben, és vezették az egyik főpap házába. Az ellene fölhozott vádpontok eredetileg a következők voltak: templomgyalázás, adómegtagadásra szítás, tet- szelgés a Messiás pózában. A prefektusnak vi­szont már felségsértésről számolnak be, hogy ki­csikarják Pilátustól a halálos ítéletet. Mai jogászok szerint az ítélethozók súlyos eljá­rási hibát vétettek, mert a hagyományok szerint csak vilá­gos nappal lett volna szabad a bíróságnak Jézus ügyét tár­gyalnia. Viszont a vádlottat éjszaka hallgatták ki. Weddig Tücke német jogász még azt is megemlíti, hogy Krisztust rögtönítélő bíráskodással ítélték el és feszítették kereszt­re, holott a római tartományban nem hirdették ki a rendkívüli állapotot. Teológusökmártöbbszörfelvetet- ték, hogy perijrafelvétel kereté­ben kellene igazságot szol­gáltatni az igaztalanul el ítélt mártírnak, de a jogá­szok ezt mindannyiszor azzal utasították el, hogy nem^ állnak ren­delkezésre megfelelő jegyzőkönyvek. TI. T.A. " Fegyveres vallásszabadság A rendszerváltás óta teljes vallásszabadságot él­veznek a honi fegyveres testület tagjai. Nem be­folyásolja szolgálatukat és beosztásukat, hogy hívők-e vagy sem. A leglátványosabb változásra a ’90-es évek elején a Magyar Honvédség berkein belül ke­rült sor. Teljesen elfogadott lett, hogy valaki lelkiismereti vagy vallási okok miatt csakis fegyvermentes szolgálatot vállal. Ismét feltűntek a tábori lelkészek, biztosítván katonáink teljes vallásszabadságát. A rendőrségen is ugyanúgy gyako­rolhatja istenhívőségét a hivatásos állomány, mintha civil emberek lennének. Dr. Garamvölgyi Lász­ló ezredes a Vasárnap Reggel­nek megerősítette, a rend őreinek ma már nem kell ti­tokban templomba jár­niuk, nyugodtan forgat- hatják a Bibliát vagy •:: : bármely más vallási irodalmat. Igaz, szolgá­latuk közben nem intézked­hetnek vallási alapon. He-ló Homály fedi Krisztus fiatalkorát Sok kutató próbálta már kideríteni, mi történhetett a Megváltóval azokban az évek­ben, amelyekről nem ír a Biblia. Eddig senki sem tudta hitelt érdemlően bizonyíta­ni, hogy merre járt és mit csinált a fiatal Jézus.- A keresztény egyházak nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel - tudtuk meg dr. Ve­res Andrástól, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárától. - Jézus cseleke­deteinek megítélésekor csak és kizárólag a Szentírásra támaszkodunk. Márpedig ezt a II. század végén lezárták, és elképzelhetetlen, hogy valaki kiegészítse az ab­ban foglaltakat. A titkár úr elismerte, hogy különböző verziók láttak már napvilágot Jézus homály­ban maradt ifjú éveiről - például indiai útjáról és ottani életéről -, de azokat egy­szerű fantáziálásoknak tartja.- Ezektől a kutatásoktól semmilyen bizonyítékot nem lehet várni arra nézve, va­jon a Megváltó mit csinált fiatalabb éveiben - mondta zárszóként dr. Veres András. (major)

Next

/
Oldalképek
Tartalom