Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-30 / 100. szám

Fába faragott lélek

Tusa János az életét is fába faragta. Szobája falán képsor. Az első táblán egy tehénpásztort látunk. Ez még Bukovina. Istensegíts, ahol János bácsi 1930-ban született. Tizenegy éves volt, amikor a Bácskába mentek, tizenöt, amikor Tolna megyébe kerültek.

Keményen dolgozott a szénbányában: a faragáson egy zsákot cipelő alak. Nyolc év a brikettgyárban, huszonnégy a föld alatt.

Tusa János kemény ember. De a szíve lágy. Ezért lehetett nyitott a faragás művészete iránt. Hihetetlen, hogy 44 éves koráig bicskát csak szalonnázáshoz fogott a kezébe.

— Keresztapám, Lőrinc Imre tanított faragni. Aztán Balási Gyula, a népművészet mestere vett kezelésbe. Egyszer a feleségemnek odasúgta: én a maga férjéből faragót faragok, mert van hozzá tehetsége.

Tusa János maga is meglepődött, hogy tényleg van érzéke a dologhoz. A majosi házukban nincs olyan berendezés, amit ne ő készített volna. Dolgozott öt környékbeli templomban. Oltárok és padsorok dicsérik a keze munkáját Aparon és Hanton, Kismányokon, Kakasdon és Kétyen. A ház tornácát is ő maga készítette. Az erdélyi székelykapuk motívumkincse éled újra az oszlopokon és az ajtókazettákon.

Miért csinálja? Egyszerű: mert kedvét leli benne. S aki ránéz egy-egy darabjára, maga is örvendezhet.

Tusa János boldog ember. Azt csinál, amit akar.

— Nem tesz jót, ha valaki elégedetlen magával - mondja huncut mosollyal.

Kell tudni, mire vagyunk képesek, miben lehetünk sikeresek, mivel szerezhetünk kellemes meglepetést másoknak. Ezt már a krónikás teszi hozzá, s azt is, hogy aki esetleg nem tudná e kérdésekre a választ, látogassa meg János bácsit a műhelyében. - háj A Bukovina-fesztiválokat Lengyelországban kezdték megrendezni. Idén tizedik alkalommal tartanak találkozót a valaha Bukovinában élt népeknek a Varsótól északnyugatra fekvő Jastrowie és Pila városában. Bonyhádon most második alkalommal lesz hasonló fesztivál ukrán, román, lengyel és magyar résztvevőkkel. A bonyhádi találkozót a Székely Szövetség, a bonyhádi Székely Kör és a városi művelődési központ rendezi. A fesztivál jelentőségéről Potápi Árpádot, a Székely Szövetség elnökét, országgyűlési képviselőt kérdeztük.

Az

eltérő kultúra nem rekeszt ki, hanem gazdagít

Potápi Árpád fotó: ótós

Összekötő kapocs v a múlt

—A holnap kezdődő találkozón a valaha Bukovinában élt népek képviselői adnak egymásnak randevút. Miért élt ilyen sok nemzetiség ezen a vidéken?

— A török időben nagyon megcsappant a lakosság létszáma Bukovinában. A terület 1775-ben került az Osztrák Birodalomhoz, ekkor az ukránok és románok mellé további ukránokat és lengyeleket, németeket és lipovánokat telepítenek. 1776-tól összegyűjtötték azokat a magyarokat, akik a madéfalvi veszedelem nyomán menekülni kényszerültek. 1785-ig hét magyar falut alapítottak, ebből öt maradt életképes: Andrásfalva, Istensegíts, Hadikfalva, Fogadjisten és Józseffalva.

A harmincas évek végéig éltek ilyen összetételben a népek Bukovinában. Romániában ekkoriban megerősödtek a nacionalista mozgalmak, ezért az idegen anyanyelvűek hátrányba kerültek. Magyar- országon felerősödött az igény: a bukovinai székelyeket haza kell telepíteni! Kapóra jött, és mintaként szolgált, hogy ‘39-ben Hitler hazavitte a bukovinai németeket. Meggyorsította a folyamatot, hogy 1940- ben Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, így Bukovina közveüenül határos lett vele. 1941-ben

a Délvidékre, majd 1945-ben mostani hazájába került a magyarság.

— Mi lett a többi népcsoporttal?

— A második világháborút követően Észak-Bukovinát a Szovjetunióhoz csatolták. Északon inkább ukránok, délen inkább románok éltek, de mindkét területen voltak más népcsoportok is. A szovjet részből bukovinai lengyeleket is telepítetek ki Lengyelországba. Őket

viszont a kitelepített németek helyére költöztették...- Ma, amikor nem messze tőlünk dúl a háború, mit üzen ez a mostani találkozó?

— A régi múltra emlékezünk, ami összekötő kapocs lengyelek, ukránok, románok, németek és magyarok között. Reméljük, a következő fesztiválon már a volt bukovinai németeket is vendégül láthatjuk. A Völgység is németlakta vidék volt. Az, hogy a székelyeket ide telepítették, nagyon sok ellentét forrása volt - teljesen jogosan. Erről azonban egyik nép sem tehet, mert mindkettő áldozat volt. Az elmúlt évtizedekben megtanultunk egymás mellett élni. Sokat átvettünk egymástól, ma már sok a vegyes házasság... Teljesen természetes, hogy a mostani fesztiválba bevontuk az itt élő németeket is.

Ma a Balkánon az okoz tragédiát, hogy az ott élők nem ismerik eléggé egymás kultúráját. A konfliktus fő forrása, hogy a különböző értékek elidegenítik az embereket. Minket inkább közelített egymáshoz. S hogy valóban meg lehet oldani a különböző népek békés egymás mellett élését, azt az is jelzi, hogy csak Európa országaiban százmilliónyi kisebbség él, többnyire békében.

Hangyái

Nem volt jellemző a népcsoportok keveredése, de a ma a Völgységben élő családok között vannak ukrán származásúak, mint például Szemesük vagy Daradics, németek: Kasler, Herschmüller, vagy éppen román: Puskás. Lengyelországban és Magyarországban a Bukovinából elszármazottak ismertetik meg a többségi nemzetet és az ott élő kisebbségeket a bukovinai kultúrával.

\

______________________________/

A Lengyelországban élő, Bukovinából kitelepült lengyelek ugyanazokat a történeteket mesélik el, mint a bukovinai székelyek. Sokáig nem nagyon merték elárulni, honnan is származnak, gyakran kinevették őket a nyelvjárásuk miatt. A beszédük, a tárgyi kultúrájuk régies, archaikus volt. El kellett telni néhány évtizednek, mire merték vállalni származásukat, s kezdték el ápolni a hagyományaikat. Ők azonban nehezebb helyzetbe kerültek, mert kevesebben voltak, mint a magyarok, és sokkal nagyobb területen - Sziléziától a Balti-tengerig - szórták szét őket.

AII. Bukovinai Fesztivál és majális ‘99 programja

Május 1-jén

9 órától Kirakodó Vásár. 9 órától hagyományőrző csoportok utcai felvonulása (Perczel kert - művelődési Központ).

10 órakor a Bukovina Fesztivál megnyitása. Köszöntőt mond: Oroszki István polgármester.

10.15 órától „Perdül a szoknya” fesztivál műsor. Közreműködnek: a Sebestyén Ádám Székely Társulat Rakasd; Balog Attila népdalénekes; a Jastrowiacy Együttes, Jastrowie, Lengyelország; a Német Nemzetiségi Ének-zenei Egyesület Bonyhád; a Hidas Hagyományőrző Táncegyüttes; a Florile Buko-vinei Radauti, Románia; a Német Nemzetiségi Tánc-Együttes Bonyhád; a Bonyhádi Székely Kör; az Aparhanti Székely Hagyományőrző Együttes; a Cser- novici Ének és Táncegyüttes, Ukrajna; a Völgységi Táncegyüttes Bonyhád.

14.30 órától Délutáni Randevú.

Közreműködnek: a bonyhádi általános iskolák tanulói, Városi.Fúvósze- nekar, Völgység Táncegyüttes, Városi Zeneiskola szaxofon kvartettje, Német Nemzetiségi Táncegyüttes, Flamingó Tánccsoport, Bonyhádi Ifjúsági Dalszínház, Kiér Singers együttes.

20 órától majális bál - a művelődési központ nagytermében, zené: Ex együttes.

Május 2-án

17 órától: A Bukovina Fesztivál gálaműsora a bonyhádi művelődési központban. Közreműködnek: GJU Tánccsoport, Bonyhád; Völgységi | Táncegyüttes Bonyhád; Dimén Gáspár mesemondó; Florile Bukovinei b Radauti, Románia; Keresztes Antalné mesemondó; Jastrowiacy Együttes, Jastrowie Lengyelország; Székely Kör, Bonyhád; Csernovici Ének és Táncegyüttes, Ukrajna.

Ma is segítik egymást a régi bonyhádi gimnazisták

••

Öregdiákok, ha összejönnek

Kevés olyan bonyhádi öregdiák van, akire Schwarcz Tibor ne emlékezne. Huszonegy évig volt a bonyhádi gimnázium igazgatója, de szinte egész élete az intézményhez kötődik. A Bonyhádi Öregdiák Szövetség (BŐSZ) elnökeként most a szövetség május végi közgyűlését szervezi.

1870-ben Sárszentlőrincről került a gimnázium Bonyhád- ra. Még a jogelőd intézmény falai között tanult Petőfi Sándor, akiről később a bonyhádi iskolát elnevezték. Jelenleg az evangélikus egyházé az intézmény. A BŐSZ elnöke Petőfi után Balassa János európai hírű sebészt említi, akinek nevét egykor a szekszárdi kórház is viselte. Az iskola nagyon büszke arra, hogy falai közt tanult Illyés Gyula és Tamás Menyhért.

Schwarcz Tibor ismer mindenkit, aki az utóbbi évtizedekben kapcsolatba került az iskolával. O maga is itt érettségizett, majd az egyetem után itt kezdett matematikát és fizikát tanítani. Később igazgató lett: huszonegy évig vezette az iskolát. A nyugdíjazása előtti években ismét tanárként és immár az öregdiák szövetség elnökeként teljes erőbedobással a régi diákok összetartásán dolgozott. Ma, hatvanöt évesen is ezt teszi.

A bonyhádi gimnáziumban körülbelül négyezren végeztek. Sokan jöttek ide tanulni Somogyból és Baranyából is. Ő még találkozott néhány olyan diákkal, aki 1910-ben érettségizett: Tomka Guszti bácsival, Roboz Oszkárral és a kisdorogi Singer Bálint esperessel.

Precíz kartotékrendszer segíti a szervezést. Könnyen megállapítható például, hogy a legrégebben érettségizett tag; juk dr. Szabolcs András. Ó 1924-ben fejezte be a tanulmányait Bonyhádon. Hetven éve érettségizett Ormos Elek és Erményi Imre. Kapásból sorolná a hatvan, ötvenöt éve végzetteket is az elnök.- Ezeket, a legöregebb diákokat mindig egy-egy szál virággal köszöntjük a közgyűlésen - mondja.

De: kanyarodjunk vissza a kezdetekhez! A BŐSZ először 1936-ban alakult meg, Koritsánszky Ottó elnökletével - emlékezik Schwarcz Tibor.

— Rendszeresen tartottak összejöveteleket nemcsak Bonyhádon, hanem Pesten, a Kárpátia sörözőben is. Erről dr. Kolta László ír érdekes tanulmányában. Aztán 1946- ban - amikor betiltották az előző rendszer egyesületeit - megszűnt a szervezet.- Mikor alakult újjá?

— 1981-ben, amikor az iskola fennállásának 175. évfordulóját ünnepeltük, két öregdiákunk, Kós Árpád és Nagy Zoltán javaslatára alakult újjá a BŐSZ. Kós Árpád volt az első elnök.- Mi a filozófiája a szövetségnek?

— Szeretnénk összetartani az iskoláért lelkesedő embereket. Ha találkoznak valahol a világban a bonyhádi diákok, ma is segítenek egymásnak. Ezen túl erkölcsileg támogatni akarjuk az iskolát, és erősíteni az egykori diákok hozzá való kötődését.- A közgyűléseken rendszerint szerepelnek a neves öregdiákok. Említene közülük néhányat?

— Nehéz lenne felsorolni valamennyit . . . Nálunk tanult például Halász Béla, a SOTE tanszékvezetője, az akadémia volt alelnöke, Gáti István akadémikus, a jól ismert nőgyógyász professzor, Mőcsényi Mihály, a Kertészeti Egyetem volt rektora, Csepregi Márta finnugor nyelvész, Bárdi László történész, Érdi Miklós vegyész, fogorvos, mellesleg őshaza kutató, Somogyi Károly fizikus, a KFKI munkatársa, és sok egyetemi tanár: dr. Mestyán Gyula, dr. Mess Béla, dr. Szita László, dr. Farakas Ferenc . . .

Három püspököt is adott ez

a gimnázium a katolikus egyháznak: Virágh Ferenc és Cserháti József még az evangéli- • kus iskola padjait koptatta, Mayer Mihály az állami gimnáziumba járt. Somogyból került az iskolába Lotz János világhírű nyelvészprofesszor.

Az iskola neves művészeket - Kerti Károly, Darázs Mária, Péri József - is adott az országnak, a világnak.- A május 29-i közgyűlésen is szerepelnek majd ismert személyiségek.

— Igen, dr. Bayer József egyetemi docens, aki 1969- ben érettségizett nálunk - egyébként én magam is tanítottam őt - ma az Axel Springer-Budapest Kft. ügyvezető igazgatója.

Ő „A bonyhádi gimnáziumtól a világ egyik legnagyobb sajtóbirodalmáig” címmel tart előadást. Felkértük dr. Petz Ernőt, az atomerőmű volt vezérigazgatóját, címzetes egyetemi tanárt is: ő az energia és az ember kapcsolatáról fog beszélni. A rendezvényhez kapcsolódóan mindig rendezünk kiállításokat is: ezúttal az európai hírű, Buzsákon élő Verseghy Ferenc keramikus mutatkozik be.

A közgyűlésen most is átadjuk a BŐSZ ösztöndíját a gimnázium tehetséges tanulóinak, és természetesen ezúttal sem maradnak el az osztálytalálkozók sem . . .

Hangyái